A Balkán, mint sajátos földrajzitörténeti régió Jablonszky Ábel Földrajz BSc. 2008. Földrajzi probléma • Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
Download ReportTranscript A Balkán, mint sajátos földrajzitörténeti régió Jablonszky Ábel Földrajz BSc. 2008. Földrajzi probléma • Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
Slide 1
A Balkán, mint sajátos földrajzitörténeti régió
Jablonszky Ábel
Földrajz BSc. 2008.
Slide 2
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
Slide 3
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
• Nagyfokú heterogenitás
–
–
–
–
Nagyszámú etnikum él a régióban
Előfordulásuk országokon átívelő
Jelentős kulturális különbségek
Eltérő érdekek -> feszültség
Slide 4
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
• Nagyfokú heterogenitás
–
–
–
–
Nagyszámú etnikum él a régióban
Előfordulásuk országokon átívelő
Jelentős kulturális különbségek
Eltérő érdekek -> feszültség
Ennyire nem
egységes
régiót nehéz
kezelni.
Slide 5
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
• Nagyfokú heterogenitás
–
–
–
–
Nagyszámú etnikum él a régióban
Előfordulásuk országokon átívelő
Jelentős kulturális különbségek
Eltérő érdekek -> feszültség
• Instabilitás -> elszigetelődés (nem jönnek
befektetők, tőkehiány), lemaradás
Slide 6
Lehatárolás
• Balkán-félsziget (természetföldrajz)
» 540 ezer km2
» ~54 millió fő
Slide 7
Forrás:
http://www.balkan.hu
Slide 8
Lehatárolás
• Balkán-félsziget (természetföldrajz)
• Részek(?): (török és Habsburg örökség)
–
–
–
–
Visegrádiak egybetartozók – nem Balkán
Valamikori Jugoszlávia* és Albánia – Balkán
Bulgária – Balkán (történelem, nyelv, vallás)
Románia Közép-, Kelet- és Dél-Európa
találkozásánál. Dobrudzsa, Havasalföld, Moldva:
Balkán
– Görögország? Vitás. Változhat ez időben? (múlt&jelen)
* Szlovénia Közép-európainak tekintett (múlt&jelen), Horvátország
is ide tendál (Klemenčić,1995.)
Slide 9
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Csak Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
Slide 10
Forrás:
http://www.balkan.hu
Slide 11
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Csak Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
Slide 12
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 13
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
– Szerbia egésze, KIVÉVE a magyarlakta részeket
Slide 14
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 15
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
– Szerbia egésze, KIVÉVE a magyarlakta részeket
– Bosznia, kivéve horvátok lakta területek (Hercegovina)
» DE ez történelmileg mindenképpen a Balkán!
Slide 16
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 17
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
– Szerbia egésze, KIVÉVE a magyarlakta részeket
– Bosznia, kivéve horvátok lakta területek (Hercegovina)
» DE ez történelmileg mindenképpen a Balkán!
– Ezen a térképen Görögország ide tartozik, de
Törökország (európai része) nem
» A török többségű területeket akár tekinthetnénk
Balkánon kívüli területnek…
Slide 18
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 19
Lehatárolás
• Lehet elvont
lehatárolás (kultúra,
nyelv, táj, építészet
stb.) –
heterogenitás!
Slide 20
Slide 21
Slide 22
Slide 23
Slide 24
Lehatárolás
• A szó sokszor pejoratív értelmű – „balkáni”…
(célszerűbb a Délkelet-Európa)*
» Török szó, jelentése: erdős hegy
• Vélhetően a felsoroltak kisebb-nagyobb
mértékben mind hozzáadnak a Balkán szó
jelentéséhez…
* Anastasakis, 2000
Slide 25
Főbb események
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Ókor (Hellenisztikus kult., Nagy Sándor, Róma)
Albánok – az illírek leszármazottai (?)
Szláv betelepülés
Török uralom
Függetlenedés
A két világháború között Eközben
Magyarország…
1945 után
Délszláv válság
Az új évezred
Slide 26
Európa
XIII. század
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 27
Európa
XV-XI. század
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 28
Oszmán-török
Birodalom
1481-1683
Zöld: 1481-ig
meghódított
Sárga: ezután
Sávozott:
hűbéres
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 29
Európa
XVII. század
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 30
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 31
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 32
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 33
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 34
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 35
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 36
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 37
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 38
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 39
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 40
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 41
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 42
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 43
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 44
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 45
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 46
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 47
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 48
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 49
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 50
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 51
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 52
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 53
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 54
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 55
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 56
Forrás:
http://www.neac.eat-online.net
Slide 57
Háború után
• Szlovénia: „megúszta”
• Horvátország: súlyos csapások, de már a
fejlődés útján
• Bosznia-Hercegovina: nagyon súlyos károk,
tőkehiány, nem heverte ki, de komoly
turisztikai potenciál
• Szerbia: súlyos károk, szélsőséges
megnyilatkozások időnként, „történelmi sokk”
• Montenegró: független állam lett, jelentős
turisztikai potenciállal
• Koszovó: kikiáltotta függetlenségét, labilis…
Slide 58
Mit hoz a XXI. század?
Potenciális változások lehetnek:
– BiH szétszakad
– Szerbia déli, albánok lakta része is kiválik
– Macedónia szétszakad
Slide 59
Slide 60
Nemzetközi szerepvállalás
• NATO: fegyveres részvét a koszovói
háborúban
• ENSZ: békefenntartók Koszovót
működtetik
• EU: támogatások és pénz az
újjáépítésre, stabilizációra, fejlesztésre
Slide 61
Az EU és a Balkán viszonya
• A koszovói háborúig az EU politikája nem volt
egyértelmű és nem törekedett a
kapcsolatokra a NY-Balkánnal
• Ennek végétől viszont világosabban állást
foglalt
• 2004: Szlovénia tag
• 2007: Románia, Bulgária tag
• Sokan Horvátországot várják következőnek
Slide 62
Konklúzió
• Cél a politikai-gazdasági stabilitás
» Jogbiztonság, demokrácia…
• A megoldást mutathatja Horvátország (de
persze eleve fejlettebb volt…)
• Határok elfogadása, országok közti kapcsolat
rendezése
• Nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása
• Koszovó rendezésével jelentősen
csökkenhetne a bűnözés egész Európában
Slide 63
Konklúzió
• Egyfajta „balkáni integráció” is lehetne az út –
hasonló sorsú országok a szebb jövőért.
Ésszerű, politikailag nem elkötelezett*
társulás, egységes érdekérvényesítéssel
léphetne fel
• Regionális marketingre is szükség volna,
felhívni a figyelmet a pozitív változásokra,
biztonságra, turisztikai értékekre, ezzel
kapcsolatos szolgáltatásokra, egyedi
kultúrára, gasztronómiára stb.
* Ezt valószínűleg a bizalmatlanság eleve kizárná
Slide 64
Konklúzió
• Ki lehetne használni a történelmi múlt
előnyeit. Bosznia muzulmán illetősége miatt
feltételezhetően jó kapcsolatokat tudna
kialakítani a muzulmán világgal, Európa
szócsöve lehetne, hidat képezve az EU és a
muszlim országok közt. Ezt a hatalmas
diplomáciai lehetőséget mérlegelnie kellene
az EU-nak a jelentős beruházások,
támogatások és kockázat ellenében (óriási
előny lenne az USA-val szemben).
Slide 65
Irodalomjegyzék
• Probáld F. – Szabó P. (szerk.) (2007): Európa regionális
földrajza. Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, pp.
280-459.
• Probáld F. – Szabó P. (szerk.) (2007): Európa regionális
földrajza. Természetföldrajz. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, pp.
186-200.
• Klemenčić, Mladen (1995): Horvátország és Közép-Európa: múlt
és távlatok. IN: Földrajzi Közlemények 119. (43.) kötet, 3-4.
szám pp. 273-277.
• Anastasakis, Othon (2000): A balkáni régió európai integrációja.
IN: Pro Minaritate, 2. évfolyam, 3. szám (Ősz-Tél) pp. 44-53.
• Montenegró hivatalos weblapja
http://www.montenegro.yu/english/podaci/history.htm
Slide 66
Irodalomjegyzék
• A balkan.hu internetes portál hivatkozásai:
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
http://www.balkan.hu/elnevezes.php
http://www.balkan.hu/terulet.php
http://www.balkan.hu/tortenelem.php
http://www.balkan.hu/albania.php
http://www.balkan.hu/bosznia.php
http://www.balkan.hu/bulgaria.php
http://www.balkan.hu/gorogorszag.php
http://www.balkan.hu/horvatorszag.php
http://www.balkan.hu/koszovo.php
http://www.balkan.hu/koszovo.php
http://www.balkan.hu/macedonia.php
http://www.balkan.hu/montenegro.php
http://www.balkan.hu/szerbia.php
Slide 67
Irodalomjegyzék
• Sebők László (1998): Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségi
térképe 1989-1992. Südost-Institut München, Teleki László
Foundation – Institute for Central European Studies, Budapest.
(http://sebok1.adatbank.transindex.ro/legbelso.php3?nev=KozE
u)
• Középiskolai történelmi atlasz (2005). Cartographia, Budapest,
pp. 25-50.
• http://www.neac.eat-online.net/images/general/balkan_map.jpg
• http://www.balkan.hu/photos/Balkan_topo_en.jpg
Slide 68
Irodalomjegyzék
•
A www.ieg-maps.uni-mainz.de portálról:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu792_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu806_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu809_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu812_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu817_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu820_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu828_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu833_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu853_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu856_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu862_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu864_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu878_SE_a4.htm
Slide 69
Irodalomjegyzék
•
A www.ieg-maps.uni-mainz.de portálról:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu881_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu898_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu908_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu913a_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu913b_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu914_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu923_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu937_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu947_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu989_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu991_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu992_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu993_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu2003_SE_a4.htm
A Balkán, mint sajátos földrajzitörténeti régió
Jablonszky Ábel
Földrajz BSc. 2008.
Slide 2
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
Slide 3
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
• Nagyfokú heterogenitás
–
–
–
–
Nagyszámú etnikum él a régióban
Előfordulásuk országokon átívelő
Jelentős kulturális különbségek
Eltérő érdekek -> feszültség
Slide 4
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
• Nagyfokú heterogenitás
–
–
–
–
Nagyszámú etnikum él a régióban
Előfordulásuk országokon átívelő
Jelentős kulturális különbségek
Eltérő érdekek -> feszültség
Ennyire nem
egységes
régiót nehéz
kezelni.
Slide 5
Földrajzi probléma
• Lehatárolás – mi is az a „Balkán”?
• Nagyfokú heterogenitás
–
–
–
–
Nagyszámú etnikum él a régióban
Előfordulásuk országokon átívelő
Jelentős kulturális különbségek
Eltérő érdekek -> feszültség
• Instabilitás -> elszigetelődés (nem jönnek
befektetők, tőkehiány), lemaradás
Slide 6
Lehatárolás
• Balkán-félsziget (természetföldrajz)
» 540 ezer km2
» ~54 millió fő
Slide 7
Forrás:
http://www.balkan.hu
Slide 8
Lehatárolás
• Balkán-félsziget (természetföldrajz)
• Részek(?): (török és Habsburg örökség)
–
–
–
–
Visegrádiak egybetartozók – nem Balkán
Valamikori Jugoszlávia* és Albánia – Balkán
Bulgária – Balkán (történelem, nyelv, vallás)
Románia Közép-, Kelet- és Dél-Európa
találkozásánál. Dobrudzsa, Havasalföld, Moldva:
Balkán
– Görögország? Vitás. Változhat ez időben? (múlt&jelen)
* Szlovénia Közép-európainak tekintett (múlt&jelen), Horvátország
is ide tendál (Klemenčić,1995.)
Slide 9
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Csak Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
Slide 10
Forrás:
http://www.balkan.hu
Slide 11
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Csak Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
Slide 12
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 13
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
– Szerbia egésze, KIVÉVE a magyarlakta részeket
Slide 14
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 15
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
– Szerbia egésze, KIVÉVE a magyarlakta részeket
– Bosznia, kivéve horvátok lakta területek (Hercegovina)
» DE ez történelmileg mindenképpen a Balkán!
Slide 16
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 17
Lehet-e a lehatárolás
országhatároktól független?
• A politikai határok figyelmen kívül
hagyásával a Balkán lehet (többek közt):
• Természetföldrajzi okok:
– Dobrudzsa, Románia egyéb része nem
• Etnikai alapú lehatárolás??
– Horvátország csak szerbek lakta része
– Szerbia egésze, KIVÉVE a magyarlakta részeket
– Bosznia, kivéve horvátok lakta területek (Hercegovina)
» DE ez történelmileg mindenképpen a Balkán!
– Ezen a térképen Görögország ide tartozik, de
Törökország (európai része) nem
» A török többségű területeket akár tekinthetnénk
Balkánon kívüli területnek…
Slide 18
Forrás: Sebők László, 1998
Slide 19
Lehatárolás
• Lehet elvont
lehatárolás (kultúra,
nyelv, táj, építészet
stb.) –
heterogenitás!
Slide 20
Slide 21
Slide 22
Slide 23
Slide 24
Lehatárolás
• A szó sokszor pejoratív értelmű – „balkáni”…
(célszerűbb a Délkelet-Európa)*
» Török szó, jelentése: erdős hegy
• Vélhetően a felsoroltak kisebb-nagyobb
mértékben mind hozzáadnak a Balkán szó
jelentéséhez…
* Anastasakis, 2000
Slide 25
Főbb események
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Ókor (Hellenisztikus kult., Nagy Sándor, Róma)
Albánok – az illírek leszármazottai (?)
Szláv betelepülés
Török uralom
Függetlenedés
A két világháború között Eközben
Magyarország…
1945 után
Délszláv válság
Az új évezred
Slide 26
Európa
XIII. század
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 27
Európa
XV-XI. század
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 28
Oszmán-török
Birodalom
1481-1683
Zöld: 1481-ig
meghódított
Sárga: ezután
Sávozott:
hűbéres
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 29
Európa
XVII. század
Forrás: Középiskolai
történelmi atlasz
Slide 30
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 31
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 32
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 33
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 34
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 35
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 36
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 37
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 38
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 39
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 40
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 41
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 42
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 43
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 44
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 45
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 46
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 47
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 48
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 49
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 50
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 51
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 52
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 53
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 54
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 55
Forrás:
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de
Slide 56
Forrás:
http://www.neac.eat-online.net
Slide 57
Háború után
• Szlovénia: „megúszta”
• Horvátország: súlyos csapások, de már a
fejlődés útján
• Bosznia-Hercegovina: nagyon súlyos károk,
tőkehiány, nem heverte ki, de komoly
turisztikai potenciál
• Szerbia: súlyos károk, szélsőséges
megnyilatkozások időnként, „történelmi sokk”
• Montenegró: független állam lett, jelentős
turisztikai potenciállal
• Koszovó: kikiáltotta függetlenségét, labilis…
Slide 58
Mit hoz a XXI. század?
Potenciális változások lehetnek:
– BiH szétszakad
– Szerbia déli, albánok lakta része is kiválik
– Macedónia szétszakad
Slide 59
Slide 60
Nemzetközi szerepvállalás
• NATO: fegyveres részvét a koszovói
háborúban
• ENSZ: békefenntartók Koszovót
működtetik
• EU: támogatások és pénz az
újjáépítésre, stabilizációra, fejlesztésre
Slide 61
Az EU és a Balkán viszonya
• A koszovói háborúig az EU politikája nem volt
egyértelmű és nem törekedett a
kapcsolatokra a NY-Balkánnal
• Ennek végétől viszont világosabban állást
foglalt
• 2004: Szlovénia tag
• 2007: Románia, Bulgária tag
• Sokan Horvátországot várják következőnek
Slide 62
Konklúzió
• Cél a politikai-gazdasági stabilitás
» Jogbiztonság, demokrácia…
• A megoldást mutathatja Horvátország (de
persze eleve fejlettebb volt…)
• Határok elfogadása, országok közti kapcsolat
rendezése
• Nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása
• Koszovó rendezésével jelentősen
csökkenhetne a bűnözés egész Európában
Slide 63
Konklúzió
• Egyfajta „balkáni integráció” is lehetne az út –
hasonló sorsú országok a szebb jövőért.
Ésszerű, politikailag nem elkötelezett*
társulás, egységes érdekérvényesítéssel
léphetne fel
• Regionális marketingre is szükség volna,
felhívni a figyelmet a pozitív változásokra,
biztonságra, turisztikai értékekre, ezzel
kapcsolatos szolgáltatásokra, egyedi
kultúrára, gasztronómiára stb.
* Ezt valószínűleg a bizalmatlanság eleve kizárná
Slide 64
Konklúzió
• Ki lehetne használni a történelmi múlt
előnyeit. Bosznia muzulmán illetősége miatt
feltételezhetően jó kapcsolatokat tudna
kialakítani a muzulmán világgal, Európa
szócsöve lehetne, hidat képezve az EU és a
muszlim országok közt. Ezt a hatalmas
diplomáciai lehetőséget mérlegelnie kellene
az EU-nak a jelentős beruházások,
támogatások és kockázat ellenében (óriási
előny lenne az USA-val szemben).
Slide 65
Irodalomjegyzék
• Probáld F. – Szabó P. (szerk.) (2007): Európa regionális
földrajza. Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, pp.
280-459.
• Probáld F. – Szabó P. (szerk.) (2007): Európa regionális
földrajza. Természetföldrajz. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, pp.
186-200.
• Klemenčić, Mladen (1995): Horvátország és Közép-Európa: múlt
és távlatok. IN: Földrajzi Közlemények 119. (43.) kötet, 3-4.
szám pp. 273-277.
• Anastasakis, Othon (2000): A balkáni régió európai integrációja.
IN: Pro Minaritate, 2. évfolyam, 3. szám (Ősz-Tél) pp. 44-53.
• Montenegró hivatalos weblapja
http://www.montenegro.yu/english/podaci/history.htm
Slide 66
Irodalomjegyzék
• A balkan.hu internetes portál hivatkozásai:
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
http://www.balkan.hu/elnevezes.php
http://www.balkan.hu/terulet.php
http://www.balkan.hu/tortenelem.php
http://www.balkan.hu/albania.php
http://www.balkan.hu/bosznia.php
http://www.balkan.hu/bulgaria.php
http://www.balkan.hu/gorogorszag.php
http://www.balkan.hu/horvatorszag.php
http://www.balkan.hu/koszovo.php
http://www.balkan.hu/koszovo.php
http://www.balkan.hu/macedonia.php
http://www.balkan.hu/montenegro.php
http://www.balkan.hu/szerbia.php
Slide 67
Irodalomjegyzék
• Sebők László (1998): Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségi
térképe 1989-1992. Südost-Institut München, Teleki László
Foundation – Institute for Central European Studies, Budapest.
(http://sebok1.adatbank.transindex.ro/legbelso.php3?nev=KozE
u)
• Középiskolai történelmi atlasz (2005). Cartographia, Budapest,
pp. 25-50.
• http://www.neac.eat-online.net/images/general/balkan_map.jpg
• http://www.balkan.hu/photos/Balkan_topo_en.jpg
Slide 68
Irodalomjegyzék
•
A www.ieg-maps.uni-mainz.de portálról:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu792_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu806_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu809_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu812_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu817_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu820_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu828_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu833_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu853_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu856_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu862_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu864_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu878_SE_a4.htm
Slide 69
Irodalomjegyzék
•
A www.ieg-maps.uni-mainz.de portálról:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu881_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu898_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu908_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu913a_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu913b_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu914_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu923_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu937_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu947_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu989_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu991_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu992_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu993_SE_a4.htm
http://www.ieg-maps.uni-mainz.de/gif/pEu2003_SE_a4.htm