Stéger Csilla: A pedagógus professzióról

Download Report

Transcript Stéger Csilla: A pedagógus professzióról

A pedagógus professzióról európai szemléletben
Stéger Csilla
Oktatási Hivatal
Felsőoktatási Főosztály
MTA Pedagógusképzési Albizottság
Budapest, 2014. január 30.
Menü
•
•
•
•
TK.
Tanárképzés
Bevezető szakasz
Továbbképzés/Folyamatos szakmai fejlődés
Tanárképzők
Bev.
Tanárképzők
FSzF.
TK.
Tanárképzés
• Tanítók, óvók jellemző képzési szintje – B (szakmai felkészítés
aránya nagy)
• Szakos tanárok (ISCED2-3) képzési szintje – B vagy M, (szakmai
felkészítés aránya csökken)
• Az iskolai gyakorlat alacsonyabb ISCED szintre történő
felkészítés esetén magasabb
• A kutatással kapcsolatos felkészítés jellemzően a TK része
• A speciális kiválasztási módszerek nem elterjedtek
• A tanári szakképzettséghez vezető alternatív utak
(„employment based”)biztosítása nem jellemző Európában
• A tanári kompetencia rendszerek leírása eltérő részletességű
(mélységű)
Forrás: Key Data 2013
TK.
Tanárképzés
• TK reformok lezajlottak, ezek jogszabályi környezete
hasonló, leglassúbb az ISCED3 szintű TK reform,
• ISCED szintenként nő a képzés hossza, nem nő a
szakmai felkészítés és a gyakorlat
• A vizsgált 29 ország 65%-ának van tanárképzési
stratégiája
• Tanári jogosultság a szakképzettségen kívül
megszerzendő a vizsgált országok 52%-ban
• 29 országból 8-ban ZV követelmény a portfolió
• A vizsgált országok 45%-ban van jelen a felvételi
követelményekben az alkalmasság vizsgálata
(parcialitás)
Forrás: Stéger 2012
TK.
EU 29
átlag
Tanárképzés
DomiÖsvények
náns
száma
forma
Hossz
ECTS
(évben) kredit:
Gyakorlati
kredit
Összes
nem
szakos
kredit
Összes
szakos
kredit
ISCED 1:
tanító
48
B
4,2
253
31
114
139
ISCED 2:
felsős
tanár
75
B+M
4,7
283
26
106
177
ISCED 3:
középisk.
tanár
73
B+M
5,1
310
26
105
205
B+M
5,5
330
30
94
236
Magyar bolognai TK:
Forrás: Stéger 2012
ind
Bevezető támogatás
• Jellemzően nincs koherens, rendszerre kiterjedő BT
• BT rendszer céljai: készségfejlesztés, iskola és tanári
teljesítmény növelés, pályakezdő tanárok megtartása, TK
hatékonyság növelése
• 3 területen van szükség támogatásra: személyes, közösségi
és hivatásbeli
• 4 egymást erősítő formában van szükség támogatásra:
mentoring, szakértői segítség, társak és reflektivitás
• Sikerkritériumok: pénzügyi támogatás, szerepek és
felelősségi körök tisztázása, együttműködés, tanulás
orientáltság, minőség orientáltság
• Ország példák: CY, EST, IE, NL, NO, UK- SCT,
• „Policy maker check list”
Forrás: EC Staff working document 2010
CPD
Folyamatos szakmai fejlődés
• A FSzF szakmai kötelesség a legtöbb európai országban (28)
• Az iskoláknak kötelező FSzF/Tk-i tervet készíteni
• Egyéni FSzF/Tk-i tervet általában iskolai (vagy központi)
szinten készítik
• Az előrelépés/előléptetés a legnagyobb motivációs erő a
tanárok részéről
• A legtöbb országban a továbbképzések ingyenesek
• Jellemző a központi hatóság általi akkreditáció és
minőségbiztosítás
• A tanárok „pedagógiai felkészültségének” hiánya több
országban releváns kérdés (TALIS alapján)
Forrás: Key Data 2013
CPD
Folyamatos szakmai fejlődés
G. Donaldson: Skócia jövőjének tanítása (2010
december)
„A FSzF akkor hatékony,
• ha az iskolában zajlik,
• illeszkedik az iskolai kultúrához,
• a tanárok eltérő igényeit figyelembe veszi,
• egymástól tanuláson, együttműködésen alapul és
• fenntartott.”
(Kelly, 2006)
Tanárképzők
Tanárképzők
• Tanárképzők: akik aktívan segítik a tanár(jelöltek)
(formális) tanulását
• Sokszínű (sok identitású) professzió
• Alapvető kihívás megteremteni a velük kapcsolatos
koherens szabályozást
– Profilok/kompetenciák meghatározása
– Kiválasztás, képzés, bevezetés, FSzF biztosítása
– Tanárképzők fejlődéséhez szükséges szabályozási környezet
• Tanárképzőkről való tudás bővítése (knowledge
development)
• Professzió szakmai közösségeinek megteremtése,
erősítése
Forrás: EC Staff working document 2013
Tanárképzők
Magyarországi tanárképzők
nézetprofiljai
Faktorok
tt.
b. pp. t .
k.
1. Bologna ellenesség, múlt idealizálás
3,55 3,41 2,80 3,55 3,14
2. A diszciplína a TK lényege és szervezeti
gazdája
3,25 3,22 2,44 3,09 2,93
3. Koherencia, motiváció és gyakorlat orientált
felkészítés
4,02 4,31 4,24 4,27 4,18
4. Egységesség és gyakorlat ellenesség
3,26 3,06 2,81 3,25 3,13
5. A jó tanár a korszerű ismeretek szakszerű
közvetítője
3,28 2,96 2,56 3,27 2,94
6. Minden elhibázott
3,04 3,11 2,90 3,21 2,93
•A
a tanárképzők
tudományterülethez
tartozása szignifikánsan befolyásolja az
7.nézeteket
Tudós tanár,
a tanári hivatás
művészi
1,gyakorlása
2 és 5. faktorok esetén (p<0,01) PP – TT/B/T között 3,73 3,88 3,72 3,86 3,86
• „Szakadék” a jó tanárról alkotott képben/pedagógiai felfogásban
Forrás: Stéger 2012
Felhasznált dokumentumok:
• Donaldson Graham (2010): Teaching Scotland’s Future
http://www.scotland.gov.uk/Publications/2011/01/13092132/0
• European Commission staff working document (2010): Developing
coherent and system-wide induction programmes for beginning
teachers: a handbook for policy makers
http://ec.europa.eu/education/school-education/doc/handbook0410_en.pdf
• European Commission (2013): Key Data on Teachers and School
Leaders in Europe – 2013
http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/key_data_series/151EN.pdf
• European Commission staff working document (2013): Supporting
Teacher Educators for better learning outcomes
http://ec.europa.eu/education/policy/school/teacher-training_en.htm
• Stéger Csilla (2012): Tanárképzési helyzetkép a bolognai reformok
után. PhD disszertáció
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=9459&lang=EN
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]