Orvosi perek a gyakorlatban (MIA továbbképzés, 2013. X. 3-4.)

Download Report

Transcript Orvosi perek a gyakorlatban (MIA továbbképzés, 2013. X. 3-4.)

Orvosi perek a
gyakorlatban
2013.
Dr. Farkas Antónia
1
1. Hatáskör
2. Klasszikus orvosi perek
 Szakmai szabályszegés, mulasztás
és/vagy
 Tájékoztatási kötelezettség megsértése
3. Alperesek
 Alkalmazotti jogviszony esetén : kórház,
egészségügyi intézmény (Ptk. 348.§)
 Magánpraxist folytató orvos saját maga felel
 Ha a magánpraxist folytató orvos kórházi
hátteret is igénybe vesz a kórházzal kötött
megbízási szerződés alapján:
egyetemlegesen felelnek a kórházzal
4. Jogszabályi alapok
 Ptk. 348.§
 Eü. Tv. 244.§ (szerződésszegéssel okozott
károkért való felelősség szabályai)
 Ptk. 318.§ (1)
 Ptk. 339.§ (1)
 Eü. Tv. 7.§ (1) (minden betegnek joga van
az egészségi állapota által indokolt,
megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az
egyenlő bánásmód követelményének
megfelelő eü-i ellátáshoz
5. Bizonyítási teher
Felperesnek: a jogellenes magatartás tényét
Alperesnek: felróhatóság nem terheli
- Felróható kezelési hiba nem történt
- Az egészségkárosodás nem a kezelési hiba miatt
következett be
- Az egészségkárosodás a kezelési hibától
függetlenül is bekövetkezett volna
5
6. Szakértő szerepe az eljárásban
 Kit rendel ki a bíróság
 Kérdések a szakértőhöz
 A szakértő költségeinek előlegezése
Szakértő kérése nem peres eljárásban
2005. évi XLVIII. Törvény
(a 2005. évi XLVIII. törvény alapján a bíróság által nemperes
eljárásban kirendelt szakértői vélemény alapján a bizonyítási
teher megfordul, nem feltételezi a perindítást)
 31/2008 (XII.31.) IRM rendelet 16/A§.
 Magánszakértői vélemény szerepe a perben
6
Mit vizsgál a szakértő a bíróság és a felek
kérdései alapján:
 Követett-e el az alperes szakmai szabályszegést,
kellő gondossággal járt-e el a beavatkozás során
 Mi volt a szakmai szabályszegés
 Bekövetkezett-e kár, ha igen, milyen károk
 Okozati összefüggés megállapítható-e a
bekövetkezett kár és a jogellenes magatartás
között
 Milyen egyéb betegségei vannak a felperesnek
 Várható-e a felperes állapotában javulás vagy
rosszabbodás
7
7. A felelősségbiztosítók szerepe,
beavatkozás a perbe
 Felelősségbiztosítók, közreműködők
(a tájékoztatás elmulasztásával okozati
összefüggésben keletkezett károkra a
biztosítás általában nem terjed ki)
 Perbehívás szabályainak változása
 Ha a beavatkozást a felperes ellenzi: jogi
érdek igazoltatása (okozott, bekövetkezett és
bejelentett károkért felel)
 A bizonyítási eljárásban szerepük passzív
8
8. Az orvosi kártérítés elemei
8.1. Jogellenesség
A jogellenességet kizáró okok: (mindig a károkozónak
kell bizonyítania)





Jogos védelem
Szükséghelyzet
A károsult beleegyezése
Ha a magatartásra a károkozó személyt a
jogszabály vagy jogszabályoknak
megfelelő érvényes szerződés feljogosítja
Az orvosi beavatkozás jogellenességét a
beteg beleegyezése kizárja.
9
8.2. A felróhatóság
 A szakmai szabályok megszegésének a
felróhatóság alóli kimentés körében van
jelentősége
 Az orvosi felelősség alapja lehet:
a/ Eü. törvény, szakmai etikai szabályok, irányelvek,
normatív rendelkezéseiből fakadó kötelezettségszegés
b/ íratlan szakmai szokások megszegése
c/ az általában elvárható gondos magatartás elmulasztása
 Az elvárható gondosság fogalma
(Eü. tv. 77.§)
(2004. 05.01-ig elvárható legnagyobb gondosság)
10
8.3. Okozati összefüggés



Bizonyítási kötelezettség az okozati összefüggés
szempontjából:
A károsultnak kell bizonyítania, hogy az
egészségkárosodás a gyógyintézet/magánorvos
által végzett kezelés során következett be
A gyógyintézetnek/magánorvosnak kell
bizonyítania:
•
•
•
Felróható kezelési szakmai szabályszegés nem
történt
Az egészségkárosodás nem a szakmai
szabályszegés miatt következett be
Az egészségkárosodás a szakmai
szabályszegéstől függetlenül is bekövetkezett volna
11
 Az okozati összefüggést érintő probléma: a
gyógyulási esély elvesztése
 Az oksági összefüggésnek relevánsnak kell lennie
 Az értékelhető esély fogalma
8.4. A kár
 Károsult vagyonában bekövetkezett
értékcsökkenés
 Károsodással kapcsolatos indokolt költségek
(a hálapénz megítélhetősége)
 Elmaradt vagyoni előny
9. Típusperek:






Idegen test benthagyása
Kórházi fertőzések
Diagnosztikai tévedés
Műtét technikai hiba
Betegtájékoztatással kapcsolatos perek
Gyógymódválasztási szabadsággal kapcsolatos
perek
 Genetikai károsodásokkal kapcsolatos perek
 Pszichiátriai perek
13
Szakma független típus műhiba ügy:
Egy adott szakmát érintő konkrét ügyből levonható olyan
általános következtetés, ami ezt követően több, általában
invazív beavatkozást végző szakmára is kiterjeszthetően
értelmezhető (pl. diagnosztikai tévedés)
Szakma függő típus ügy:
Szintén egy adott szakma konkrét ügyéből levonható
általános következtetés, de csak egy adott szakmára
vonatkozóan (pl. fejlődési rendellenesség szűrése
szülészet-nőgyógyászatban)
14
A.) Pszichiátriai perek
Jogeset 1.




Az akkor még fiatalkorú felperest szülei
kérésére utalták az alpereshez
Kábítószeres, kóros játékszenvedélyű
Fizikai korlátozás, az osztályt nem
hagyhatta el
A felvételét követő 4. napon kiugrott a 2.
emeleti 17 cm-re nyitott ablakon
15
•
Alperesi védekezés:


Az esemény olyan előre nem
kalkulálható külső adottságokból
következett be, amely szabályszerű
ablaknyitás korlátozás mellett
létrejöhetett
Második naptól nyugodtan viselkedett,
magatartásából nem lehetett
következtetni arra, hogy ilyen
cselekedetre készül
• Döntés:




Közbenső ítéletben az alperes
felelősségének a megállapítása
Azt nem lehetett megállapítani, hogy a
gyógyszeres kezelés idézte volna elő
a felperes dezorientáltságát
Felügyelet körében mulasztott az
alperes
Azt kellett volna biztosítania, hogy ne
legyen lehetősége kiugrani az ablakon
17
B.) Genetikai károsodásokkal
kapcsolatos perek
Jogeset 2.
Az I. r. felperes gyermeke 2004. április 24-én bal
keze nélkül született.
 Genetikai UH elvégzése: 2003. nov. 18-án az
OGYK-ban.
 A vizsgálat lelete és felvétele is eltűnt. A terhes
törzslapon: ép anatómia kifejezés
• Felperesek állítása:


I. r. felperest az alperesi jogelőd nem hozta döntési
helyzetbe
Nem a szakma szabályai szerint történt a genetikai UH
vizsgálat
18
• Alperes állítása:
 Nem róható az alperes terhére az UH felvétel
hiánya
• Bírói döntés:
 Közbenső ítéletben az alperesi felelősség
megállapítása
 Sérült az I. r. felperes önrendelkezési joga, mert nem
élhetett a terhesség megszakításának lehetőségével
 Alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a
2003. nov. 18-i UH vizsgálat során a szakma
szabályai szerinti gondosság esetén sem lett volna
felismerhető a végtaghiány
 Eütv. 136.§ (1) bek. (3) bek. a) és d) pontjai
(dokumentációs hiányosság alperes felelőssége)
19
C.) Tájékoztatási kötelezettség megsértése
 Részletes szabályozás az Eü. törvényben (13.§)
 A beteg jogosult az egyéniesített formában
megadott teljeskörű tájékoztatásra:
 A kockázatokról történő tájékoztatás
 Annak vizsgálata, hogy az adott beteg
beleegyezett volna-e a beavatkozásba teljeskörű
tájékoztatás esetén (nem az átlagos beteg a
mérce!)
 Nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség
 A beleegyezés dokumentálásának gyakorlati
kérdései
20
Jogeset 3.
 2008 degeneratív canalis spinalis szűkület miatt műtét
 Dobhártya felszúrásról szóló beleegyező nyilatkozatot írt
alá a felperes
 Műtét után a felperes állapota rosszabb lett (székletét nem
tudta tartani, lábfeje, talpa, végbele fájt)
 2 hét múlva újabb műtét: laminectomia (kis mértékben
javult az állapota, székletét ezután sem tudta tartani)
 Orvos tanú nem emlékezett a tájékoztatás tartalmára
• Döntés: a tájékoztatás hiánya, orvosi dokumentáció
meghamisítása az alperes felelősségét megalapozta
21
11. Az összegszerűség gyakorlati
kérdései
Halálesetnél viszonylag szűk körű:
(személyi kör is, csak közeli hozzátartozók részére ítél
meg a bíróság
 Tartást pótló járadék kiskorú részére (felmerülhet
házastársnál is)
 Túlélő hozzátartozó többlet humánerő ráfordítás pénzbeli
ellenértéke
 Jövedelemveszteség
 Halálesettel összefüggésben a túlélő közeli hozzátartozó
megbetegedésének költsége (pl. pszichiátriai költség)
 Közlekedési többletköltség
22
Egészségkárosodás esetén széles körű:








Kórházi kezelésre beszerzett ingóságok
Élelemfeljavítás
Látogatási költség
Ápolás, gondozás költsége
Háztartási kisegítő, kertgondozás költsége
Kulturális többletköltség, internet
Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök
Gyógytorna, úszás, masszázs, lovaglás
(rehabilitációs költségek)
 Fodrász, manikűr, pedikűr, kozmetikus
23










Közlekedési többletköltség
Kísérő költsége
Ruházati többletköltség
Energia többletköltség
Telefon költség
Pszichiátriai kezelés költsége
Gépkocsi vásárlás költsége
Lakásvételár különbözet költsége, átalakítás
Jövedelemveszteség
Erőmegfeszítés
24
Összegszerűség megoszlása az országban




1. Pécsi, Fővárosi Ítélőtábla
2. Győri Ítélőtábla
3. Szegedi Ítélőtábla
4. Debreceni Ítélőtábla
Az első és az utolsó csoport között kb. kétszeres
különbség
25
10. Kártérítési felelősség az új Polgári
Törvénykönyv szerint
 Szerződésszegésért való felelősségnél az elvárható
gondosság igazolása nem lesz elég (igazolnia kell, hogy a
szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső a
szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény
okozta és nem volt elvárható, hogy azt elkerülje, a kárt
elhárítsa)
 Csak az olyan károkat kell megtéríteni, amiről a károsult
igazolja, hogy az mint lehetséges következmény a
szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt
 Ellenőrzési kör, előreláthatóság fogalmát a bírói gyakorlat
fogja kitölteni tartalommal
26
 Szerződésen kívüli felelősség esetén a szolgáltató
kimentheti magát, ha igazolja, hogy az elvárható
gondossággal járt el. Károkozónak kell igazolnia,
hogy bizonyos károk nem láthatóak előre és
ezeket nem kell majd megtérítenie
 Nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj,
 Jogsértés tényén kívül további hátrány
bekövetkezését nem kell bizonyítani
27
 Sérelemdíj egy összegben, járadék forma
megszüntetése
 Sérelemdíj iránti igény nem ruházható át, nem
örökölhető, csak személyesen érvényesíthető
 Összege igazodik a kártérítés súlyához, a
felelősség mértékéhez, a jogsértésnek a sértettre
és környezetére gyakorolt hatásához
 Peres eljárás csak kártérítésre nem indulhat, mert
akkor csak a vagyoni sérelem lesz
kompenzálható, személyhez fűződő jogsérelem is
kell, amelyért jár a sérelemdíj
Köszönöm a figyelmet!