Transcript népesség
NÉPESSÉG & TELEPÜLÉS FÖLDRAJZ 2012
NÉPESSÉG FÖLDRAJZ
A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html
(Bevölkerung)
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ 2. A FÖLD NÉPESEDÉSE
A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html
(Bevölkerung)
2. 5. A népesedési ciklusok A demográfiai átmenet
A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html
(Bevölkerung)
1000
TÚLÉLÉSI MODELLEK
forrás
:
LIVI-BACCI
, 1999, 36. o., 1. 7. ábra
A B C
500 0,5 0 1 0
Korév
A
100 0
Magas halandóságú emberi populáció B
100 0
Alacsony halandóságú emberi populáció C
100 0 0 100 0 100 0 100
SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM [e
0
] A tíz legnagyobb és a tíz legkisebb értékű ország 2000 – 2005 & 2045 – 2050*
* éves átlagok becslése
[medium variant]
forrás
:
World Population Prospects. The 2002 Revision. UN
1 2 3 7 8 4 5 6 9 10
Világ-átlag
A tíz legnagyobb értékű mutatóval bíró ország
2000 - 2005
Ország
Japán Svédország Hong Kong (Kína) Izland Kanada Spanyolország Ausztrália Izrael Martinique Svájc
e
0
81,6 80,1 79,9 79,8 79,3 79,3 79,2 79,2 79,1 79,1 Japán
2045 – 2050
Ország
Hong Kong (Kína) Svédország Makaó (Kína) Spanyolország Franciaország Belgium Norvégia Ausztrália Luxemburg
e
0
88,1 84,8 84,6 84,2 84,1 84,0 83,8 83,7 83,7 83,7
2000 - 2005
65,4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
2045 – 2050
74,3
A tíz legalacsonyabb értékű mutatóval bíró ország
2000 - 2005
Ország
Zambia Zimbabwe Sierra Leone Szváziföld Lesotho Malawi
e
0
32,4 33,1 34,2 34,4 35,1 37,5
2045 – 2050
Ország
Szváziföld Botswana Lesotho Zimbabwe Sierra Leone Zambia Mozambik Ruanda Közép-Afrikai K.
Botswana 38,1 39,3 39,5 39,7 Kenya Mozambik Namíbia Dél-Afrikai Közt.
e
0
43,4 43,6 44,1 45,7 52,3 52,3 54,1 54,2 54,3 55,7
Születéskor várható élettartam, 2010-2050
[F&M; medium variant]
forrás
:
World Population Prospects. The 2006 Revision
. UN
TERMÉKENYSÉGI MODELLEK (TFR)
forrás
:
LIVI-BACCI
,
M
:
A világ népességének rövid története
. Osiris, 1999, 33. o.; 1.5. ábra.
TFR Jellemző jegyek Populációk Történeti példák 16 Biológiai maximum
elméleti -
11,4 9 7,5 7 5 3 1 Nagyon korai házasságok / minimális intervallum Kései házasodás / minimális intervallum Korai házasságok / hosszú intervallumok
Egyes csoportok Egyes csoportok Sok fejlődő ország népessége 1660 előtt született francia kanadaiak Kanadai hutteriták; 1926 – 1930: 8,5 Egyiptom; 1960 – 1965: 7,1
Átlag Kései házasodás / hosszú intervallum
Sok európai populáció (XVIII – XIX. sz.) Anglia; 1751 – 1800: 5,1
Tudatos születéskorlátozás
(közepes mértékű elterjedtség)
Európa (XX. sz. első fele) Olaszország; 1937: 3,0
Tudatos születéskorlátozás
(nagy elterjedtség)
Több mai európai populáció Liguria (ITA); 1990: 1,0
TFR WORLD 2000 – 2005
forrás
:
World Population Prospects
. The 2002 Revision. UN, 2003, table 3.
wor ldtfr av200 5.shp
0 0 - 2 2 - 4 4 - 6 6 - 8.5
Lat / Lo ng
TFR EUROPE 2000 – 2005
forrás
:
World Population Prospects
. The 2002 Revision. UN, 2003, table 3.
Jelmagyarázat: 0 – 1,15 1,15 – 1,25 1,25 – 1,45 1,45 – 1,95 1,95 – 2,43 nincs adat
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MODELLJE
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS Z
., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
Születések & halálozások
30-50
‰
Születési ráta [birth rate] B/P*1000 Halálozási ráta [death rate] D/P*1000 W. THOMPSON [1929] A. LANDRY [1934] F. NOTESTEIN [1945]
Kritikusok:
J.-C. CHESNAIS [1986] Van de KAA [1996]
10-20
t
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003
.
‰
I.
II.
III.
IV.
t
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – I.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
‰
I.
t Születési arányszám
:
=
Halálozási arányszám
:
=
Természetes szaporodás
:
alacsony
Népességnövekedés
:
stagnál
(lassú)
Magas születési arány:
családtervezés
hiánya magas
csecsemőhalandóság
az indokoltnál nagyobb vállalt gyermekszám alacsony társadalmi-gazdasági fejlettségi szint gyermeki munkaerő tradíciók: a bőséges gyermekáldás a termékenység és gazdagság szimbóluma
Magas halálozási arányszám:
éhínség & háborúk gyakori járványok kezdetleges egészségügy, fejletlen orvosi ellátás
Ősállapot; pretranzíciós korszak; high stationary stage
‰
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – II.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
Születési arányszám
:
=
Halálozási arányszám
:
Természetes szaporodás
:
magas ~30‰
Születéskor várható élettartam
:
Népességnövekedés
:
Demográfiai „robbanás” I.
Magas természetes szaporodási ráta & gyors népességgyarapodás
javuló
egészségügyi ellátás
(orvostudomány, kórházak, gyógyszerek, védőoltások)
I.
„Szétnyíló
közlekedés; kereskedelem
demográfiai olló”
a modern
infrastruktúra
II.
az
éhínségek
kiépülése (ivóvíz-; csatorna-; villanyáram
-hálózatok;
javuló
életkörülmények
) fokozatos
kiküszöbölése
Magas (változatlan) születési arányszám:
tradíciók: a bőséges gyermekáldás a termékenység és gazdagság szimbóluma
Early expanding stage; (A tranzíció I. szakasza)
Jelenleg [jegyzet]: Fekete-Afrika: Szomália, Angola, Mozambik, Tanzánia, Ruanda, stb.
Ázsia: Bhután, Afganisztán, Laosz, Kambodzsa, Jordánia, Szaúd-Arábia Latin-Amerika: Bolívia, Paraguay, Guatemala, Guayana, Honduras, stb.
t
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – III.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
‰
I.
Születési arányszám
:
Halálozási arányszám
:
Természetes szaporodás
:
csökken
Születéskor várható élettartam
:
Népességnövekedés
: „
csillapodó ütem
”
Demográfiai „robbanás” II.
Meredeken csökkenő születési ráta & lassuló ütemű népességgyarapodás
családtervezés
(felvilágosítás, fogamzásgátlás, abortuszok) a
csecsemőhalandóság
a „biológiai minimum” közelében
II.
munkaerőpiacon
III.
a nők tömeges megjelenése a csökkenő gyermekvállalási kedv új
fogyasztási
minták a tradicionális
családmodell
átalakulása
Late expanding stage; (A tranzíció II. szakasza) „Záruló demográfiai olló”
t
‰
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – IV.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
I.
Születési arányszám
:
=
Halálozási arányszám
:
=
Természetes szaporodás
:
alacsony
Születéskor várható élettartam
: magas
Népességnövekedés
:
lassú ütem
A demográfiai „robbanás” vége.
Tovább csökkenő születési ráta & lassuló ütemű népességgyarapodás
a népesség
korszerkezetének
átalakulása csökken, az idős népesség aránya növekszik a fiatal korosztályok részesedése beindul az
elöregedés
folyamata
II.
III.
Low stationary stage; poszttranzíciós szakasz IV.
V. szakasz (ciklus) [vitatott]
tartós jelenségként lép fel a
természetes fogyás
(-2 -5 ‰) társadalmi „
értékválság
”
t
‰
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – áttekintés I.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
t
‰
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – áttekintés II.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
t
‰
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – áttekintés III.
források
:
HAGGETT
, 1975,
LIVI-BACCI
, 1999, 131. o. skk.,
KOVÁCS
Z., 2003, 25-27. o.,
MELEGH
, 2003.
t
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Két példa különböző tranzíciós forgatókönyvekre
A. Populáció
[hipotetikus] Nat Mort GR P
90 80 30 20 10 0 70 60 50 40
Két példa különböző tranzíciós forgatókönyvekre
B. Populáció
[hipotetikus] Nat Mort GR P
30 20 10 0 90 80 70 60 50 40 Nat Mort GR P
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SAJÁTOSSÁGAI
Két különböző populáció tranzíciós forgatókönyveinek összevetése [hipotetikus]
Az átmenet II. szakasza (early expanding stage) hosszának hatása a népességszám-növekedésre 90 80 70 60 Nat Mort P GR 50 40 10 0 30 20
A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere I.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 65 – 67. o. [k. t.] ►
a demográfiai átmenetet kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok [Európa]
→ „Gazdasági, szociális és társadalmi, valamint demográfiai változás nem lehetséges a kultúra párhuzamos megváltozása nélkül.
A kulturális változást azonban nem lehet elrendelni, vagy segélypénzekkel megvásárolni, [annak] meg kell érnie.”
A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere II.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 65 – 67. o. [k. t.] ►
a demográfiai átmenetet kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok [Európa]
„
egymást átható” fejlődési vonalak
[
európai átmenetek
] [
5
]
az egy főre eső jövedelem
&
társadalmi termék növekedése
→ liberális gazdaságpolitika → természettudományos eredmények a termelésben → munkamegosztás elmélyítése → jobb képzés [
írástudatlanság
fokozatos felszámolása ] → szakmai specializálódás
társadalmi interakciók körének
&
intenzitásának bővülése
→ gazdasági cserefolyamatok & szállítási kapcsolatok általános élénkülése → árucsere-intenzitás növekedése & regionális/társadalmi/életútbeli
mobilitás
növekedése → növekvő termelékenység → tőkeintenzitás emelkedése → racionalizált tömegtermelés & növekvő üzemméretek → új munkahelyek a primer szektoron kívül (mezőgazdaság & bányászat)
városok növekedése [urbanizáció] új munkahelyek az „egyéni életutak univerzumának” kibővülése
→ a foglalkozási pályák skálájának „robbanásszerű kitágulása” → kibővül → „a megtermelt javak egy munkaerőre eső egysége” → az egy munkaerőre eső tárgyi & szellemei termelőtőke mennyisége &
nők megjelenése a munkaerőpiacon
„…az egyén élete során bejárható fejlődési pályák spektruma”
A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere III.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 65 – 67. o. [k. t.] ►
a demográfiai átmenetet kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok [Európa]
→ „A városokban ez a folyamat annál intenzívebben zajlott le, minél sokrétűbb volt a gazdaság struktúrája; ebből eredően szélesebb volt a foglalkozásszerűen űzött tevékenységek köre, továbbá nagyobbak voltak a gazdasági lehetőségek.
A városokban több volt az emberek között az interakció és élénkebb volt a kommunikáció.
Mindez döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy meggyengüljenek a hagyományos, elsősorban egyházi normák és kötődések .
Ilyeténképpen nagyobb lett a nyitottság és az emberek nagyobb türelemmel viseltettek más életformák iránt.
Ennek következtében az emberek egyéni döntéseiben nagyobb szabadsággal rendelkeztek a tekintetben, hogy szakmai pályájuk és életlehetőségeik hogyan alakuljanak, tudatos döntéseket hoztak életútjuk alakulásáról, egyénileg megtervezhették és irányíthatták biográfiájuk alakulását.”
Országok és országcsoportok nyers születési és halálozási rátája, 1990 - 1995
forrás
:
BIRG
, Herwig:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 63. o., 3. ábra.
‰
50 30 25 20 15 45 40 35 10 5 AFRIKA ÁZSIA LATIN-AMERIKA ÉSZAK-AMERIKA EURÓPA NÉMETORSZÁG
t
Országok és országcsoportok nyers születési és halálozási rátája, 1990 - 1995
forrás
:
BIRG
, Herwig:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 63. o., 3. ábra.
‰
50 30 25 20 15 45 40 35 10 5 AFRIKA ÁZSIA LATIN-AMERIKA ÉSZAK-AMERIKA EURÓPA NÉMETORSZÁG MAGYARORSZÁG
t
A FÖLD NAGYRÉGIÓI ÉS A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI I.
II.
III. IV.
V.
Az átmenet eredményei: Olaszország demográfiai mutatói
[1881 és 1981]
forrás
:
LIVI-BACCI
, M.:
A világ népességének rövid története
, Osiris, 1999, 163. o., 4. 6. táblázat,
részben becslések
Demográfiai mutató Születési ráta Halálozási ráta Természetes szaporodás (1000 főre) Születéskor várható élettartam (M&F) Életben maradás 15 éves korban (1000 fő) Életben maradás 50 éves korban (1000 fő) Életben maradás 80 éves korban (1000 fő) Az első házasságkötés életkora (nők) Gyermekszülési átlagéletkor Átlagéletkor az utolsó gyermek születésekor Házasságot nem kötött nők 50 éves korban (%) Egy nőre jutó gyermekek száma Nettó reprodukciós ráta 0-14 éves népesség (%) 15-64 éves népesség (%) 65 és idősebb népesség (%) Az egy férjezett nőre jutó gyermekek száma Átlagos családméret ~1881 36,5 28,7 7,8 35,4 584 414 65 24,1 30,0 39,0 12,1 4,98 1,26 32,2 62,7 5,1 5,6 4,5
~ ~
~1981 11,4 9,6 1,4 74,4 982 936 422 24,0 27,6 30,0 10,2 1,58 0,76 21,4 65,3 13,3 1,7 3,0 -25,1 -19,1 -6,4 39,0 398 522 357 -2,4 -9,0 -3,4 -0,5 -10,8 2,6 8,2 -3,9 -1,5
Az átmenet eredményei: Olaszország demográfiai mutatói
forrás
:
[1881 és 1981] LIVI-BACCI
, 1999, 163. o., 4. 6. táblázat,
részben becslések
Demográfiai mutató Születési ráta Halálozási ráta Természetes szaporodás (1000 főre) Születéskor várható élettartam (M&F) Életben maradás 15 éves korban (1000 fő) Életben maradás 50 éves korban (1000 fő) Életben maradás 80 éves korban (1000 fő) Az első házasságkötés életkora (nők) Gyermekszülési átlagéletkor Átlagéletkor az utolsó gyermek születésekor Házasságot nem kötött nők 50 éves korban (%)
Egy nőre jutó gyermekek száma Nettó reprodukciós ráta
0-14 éves népesség (%) 15-64 éves népesség (%) 65 és idősebb népesség (%) Az egy férjezett nőre jutó gyermekek száma Átlagos családméret ~1881 36,5 28,7 7,8 35,4 584 414 65 24,1
30,0 39,0
12,1 4,98 1,26 32,2 62,7 5,1 5,6 4,5
~ ~
~1981 11,4 9,6 1,4 74,4 982 936 422 24,0 27,6 30,0 10,2 1,58 0,76 21,4 65,3 13,3 1,7 3,0
Az átmenet eredményei: Svédország demográfiai mutatói
forrás
:
HAGGETT
, P.:
Geográfia
. Typotex, 2006, 193. o., 6. 4. táblázat.
évek – 1749 Idő tartam Teljes népesség év millió fő Br [‰] Dr Korstruktúra [%] [0 – 14] [65 – ] Foglalkozási szerkezet [mg-ban dolgozók aránya] Városiasodás [Stockholm környékén élők aránya]
– 1,8
36 27
33 6 8
I.
1750 – 1809
60 2,5
33 26
32 5 7
II.
1810 – 1929
120
III.
1930 – 1974
45
IV.
1975 –
– 4,4 6,3 8,2
30 14 13 18 12 11
34 25 20 5 9 15 72 39 7 6 13 19
Svédország demográfiai átmenete, 1735 – 2000
forrás
:
Wikipédia
Nagy-Britannia demográfiai átmenete
forrás
:
Wikipédia
;
Kína [feltételezett] demográfiai átmenete
forrás
:
Wikipédia
;
Kína születési és halálozási rátái, 1949 – 2003
forrás
:
R ILEY
, N. E.:
China’s Population: New Trends & Challenges
, Population Bulletin, 59/2, 2004, p. 6., fig. 1.
Kína teljes termékenységi arányszáma, 1949 – 2001
forrás
:
R ILEY
, N. E.:
China’s Population: New Trends & Challenges
, Population Bulletin, 59/2, 2004, p. 11., fig. 3.
A demográfiai átmenet különböző országokban
[kezdet, vég, tartam, „szorzó”]
forrás
:
LIVI-BACCI
, 1999, 133. o. , 4. 1. táblázat [forrás:
CHESNAIS
, 1986.]
Mexikó
,
1920 – 2000 [80]
– 7,02
Tajvan 1920 – 1990 [70]
– 4,35
Svédország , 1810 – 1960 [160]
- 3,83
Kína Olaszország
,
1876 – 1965 [90] 1930 – 2000 [70]
– 2,26 – 2,46
Németország
,
1876 – 1965 [90]
– 2,11
USSR 1896 – 1965 [70]
– 2,05
Franciaország
,
1785 – 1970 [185]
– 1,62
[In:
SPÉDER
A második demográfiai átmenet I.
forrás
:
MELEGH
A. –
ŐRI
P.:
A második demográfiai átmenet elmélete
. [
szerk
.]:
Család és népesség – itthon és Európában
. Századvég, Budapest, 2003, 495 – 523. o.]
► a II. demográfiai átmenet modellje I. – second demographic transition [SDT]
~
1965
[
60-as évek közepe
tömegtermelés
[ ]
technikai vívmányok
szekularizáció
[~
baby-boom
elvilágiasodás
] &
fordizmus
] /
fogyasztói társadalom
[→ a II. világháború után született népesebb generációk felnőtté érése]
átfogó változások a fejlett európai régiók népesedéstörténetében
→ új [korábban nem feltételezett]
elemek
/
jelenségek
[tömeges] megjelenése → bizonyos „hagyományos” [változatlannak tartott]
magatartásformák
→ eltérő
sebesség
ű változások [~ jellemzően:
gyorsuló
tendenciák] kiszorulása
a változások fő elemei
[
2
]
a termékenységi magatartás megváltozása
a családi & élettársi kapcsolatok átalakulása
egyéb
változó tendenciák időskori halandóság
:
javuló
mutatók →
gyors
[uló]
elöregedés
→ „ Megváltozik Európa helye a nemzetközi migrációs folyamatokban: kibocsátó térségből célterületté válik .” →
növekvő bevándorlás
[In:
SPÉDER
A második demográfiai átmenet II.
forrás
:
MELEGH
, A. –
ŐRI
P.:
A második demográfiai átmenet elmélete
. [
szerk
.]:
Család és népesség – itthon és Európában
. Századvég, Budapest, 2003, 495 – 523. o.]
► a II. demográfiai átmenet modellje II.
[
SDT
]
növekvő mutatók
[
7
]
válási arányszámok
→ „jelentősen megemelkednek”
házasságon
*
kívüli
együttélés ek aránya
→ új együttélési formák [különböző „élettársi” viszonyok; ideiglenes- & távkapcsolatok]
házasságon
*
kívüli
születések aránya abortuszok száma
&
aránya
[?]
egyedül élők
& „
egyszemélyes háztartások
”
aránya tudatosan gyermektelenek aránya
→ házasságban élők & élettársi kapcsolatban élők körében egyaránt
az első házasságkötés
*
életkora
&
nők gyermekvállalási életkora
csökkenő mutatók
[
3
]
termékenység
→ az adott halandósági feltételek mellett az
házasodási ráta
→ „rohamosan” csökken
a szülői háztartásból való kiválás életkora
→ Észak- & Nyugat-Európa * a „hagyományos”
európai
[római/zsidó/keresztény/keresztyén] /
patriarchális
forma
egyszerű reprodukciót
biztosító szint alá
süllyed
[In:
SPÉDER
A második demográfiai átmenet III.
forrás
:
MELEGH
, A. –
ŐRI
P.:
A második demográfiai átmenet elmélete
. [
szerk
.]:
Család és népesség – itthon és Európában
. Századvég, Budapest, 2003, 495 – 523. o.]
► a II. demográfiai átmenet modellje III.
[
SDT
] →
feltételezhető összefüggések
növekvő csökkenő demográfiai mutatók
születéskor várható élettartam
időskori halandóság az első házasságkötés életkora nők gyermekvállalási életkora tudatosan gyermektelenek aránya egyedül élők / egyszemélyes háztartások házasságon kívüli kapcsolatok házasságon kívüli születések
termékenység házasodási ráta válási arányszámok
szülői háztartásból való kiválás életkora
A házasságon kívüli születések aránya [1950 - 2005]
forrás
:
Wikipédia
; Európa Tanács &
S OBOTKA
, T.
A termékenység biografikus elmélete I.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 68 – 69. o. [k. t.] ►
a termékenység
[
fertilitás
;
Fertilität
]
biografikus elmélete
→ B IRG , H. – F LÖTHMANN , E – J. – R EITER , I.:
Biographische Theorie der demographischen Reproduktion
, Frankfurt – New York, 1991.
→ „A második demográfiai átmenet rendkívül alacsony születési rátáinak magyarázata azoknak a feltételeknek az elemzésére épít, amelyek közepette az egyének életútja a modern társadalmakban alakul.
…A szaporodásnak ez az életútra alapozó, biografikus elmélete azt a központi tételt állította fel, hogy az élet gazdasági szociális, társadalmi, és kulturális feltételeinek állandó változása közepette megnőtt és még továbbra is nőni fog az életpályán való hosszú távú és visszafordíthatatlan elköteleződések kockázata.”
A termékenység biografikus elmélete II.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 68 – 69. o. [k. t.] ►
a termékenység
[
fertilitás
;
Fertilität
]
biografikus elmélete
→ B IRG , H. – F LÖTHMANN , E – J. – R EITER , I.:
Biographische Theorie der demographischen Reproduktion
, Frankfurt – New York, 1991.
→ „ Az állandóságot nem ismerő és folyamatosan dinamikusan változó világban az az ésszerű, ha életpályánkon kerüljük a hosszú távú és visszafordíthatatlan elkötelezettségeket, mert különben életutunkat illetően elveszítjük döntési szabadságunkat.
Az élet során ezért kerülték és kerülik, vagy tolják el későbbi életszakaszra az olyan hosszú távú elkötelezettségeket, mint amilyen a tartós partnerkapcsolat vagy egy gyermek világrahozatala, de akár teljes mértékben le is mondhatnak róla.
A hosszú távú elkötelezettségek kerülése az életút során elsősorban a foglalkozásbeli lehetőségek nyitottságát szolgálja, azt, hogy a várja el lehető legnagyobb mobilitási készség fenntartásával az illető képes legyen alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásaihoz.
A gazdaság és a munkaerőpiac egyaránt a nagyfokú mobilitást és rugalmasságot propagálja és minden egyes munkavállalótól, hogy így gondoskodjon a munkaerőpiac működőképességéről, hogy ezáltal olyan alacsony szinten tartsa a munkanélküliséget, ahogyan csak lehet, és hogy lehetőség szerint magas egy főre eső jövedelemmel maximálja a szükséges termelékenységet.”
A társadalmi-gazdasági és a demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere
forrás
:
BIRG
, Herwig:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra.
G ► Népesség
H termékenység halandóság migráció ► Természeti környezet
természeti források
környezeti terhelések
irreverzibilis károk
[klíma, fajok kihalása]
a népesség száma és struktúrája I J A B ► Gazdaság
a megtakarítások & beruházások foka
tőkeintenzitás
termelékenység / egy főre eső jövedelem / társadalmi össztermék E F D C ► Társadalom
a kultúra és az értékek rendszere
infrastruktúrarendszerek társadalombiztosítási rendszerek
igazgatás és jogrendszer
A társadalmi-gazdasági és a demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere
forrás
:
BIRG
, Herwig:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra.
G ► Népesség
H termékenység halandóság migráció ► Természeti környezet
természeti források
környezeti terhelések
irreverzibilis károk
[klíma, fajok kihalása]
a népesség száma és struktúrája I J A B ► Gazdaság
a megtakarítások & beruházások foka
tőkeintenzitás
termelékenység / egy főre eső jövedelem / társadalmi össztermék E F D C ► Társadalom
a kultúra és az értékek rendszere
infrastruktúrarendszerek társadalombiztosítási rendszerek
igazgatás és jogrendszer
A demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere
forrás
:
BIRG
, Herwig:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra.
a népesség növekedése 1 munkaerő / humán tőke 2 társadalmi össz termék / gazdasági struktúra 5 6 3 12 születési ráta / szaporodási viselkedés műszaki haladás / munkaerőpiacok dinamikája takarékosság / beruházások foka
[
szintje
]
4 11 9 hosszú távú
elkötelezettségek
az életpálya során 10 célszerűségi költségek (gazdasági & életrajzi vonatkozásban) / az életútra vonatkozó opciók 7 8 egy főre jutó jövedelem
A demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere
forrás
:
BIRG
, Herwig:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra.
a népesség növekedése 1 munkaerő / humán tőke 2 társadalmi össz termék / gazdasági struktúra 5 6 3 12 születési ráta / szaporodási viselkedés műszaki haladás / munkaerőpiacok dinamikája takarékosság / beruházások foka
[
szintje
]
4 11 9 hosszú távú
elkötelezettségek
az életpálya során 10 célszerűségi költségek (gazdasági & életrajzi vonatkozásban) / az életútra vonatkozó opciók 7 8 egy főre jutó jövedelem
A születések és a halálozások számának alakulása Magyarországon 1876 – 2002 [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon I.]
forrás
:
Demográfiai évkönyv
, KSH, Budapest, 2002. 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 Szül Hal
A születési és a halálozási ráta [‰] alakulása Magyarországon 1876 – 2002 [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon II.]
forrás
:
Demográfiai évkönyv
, KSH, Budapest, 2002. 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 Natr 5,0 Mortr 0,0
1 87 6 1 88 2 1 88 8 1 89 4 1 90 0 1 90 6 1 91 2 1 91 8 1 92 4 1 93 0 1 93 6 1 94 2 1 94 8 1 95 4 1 96 0 1 96 6 1 97 2 1 97 8 1 98 4 1 99 0 1 99 6 2 00 2
Magyarország
,
1876
–
2002
50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Natr Mortr
A születési és a halálozási ráta [‰] alakulása Magyarországon 1876 – 2002 [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon III.]
forrás
:
Demográfiai évkönyv
, KSH, Budapest, 2002. 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 Natr Mortr Polinom. (Natr) Polinom. (Mortr) 5,0 0,0
1 87 6 1 88 2 1 88 8 1 89 4 1 90 0 1 90 6 1 91 2 1 91 8 1 92 4 1 93 0 1 93 6 1 94 2 1 94 8 1 95 4 1 96 0 1 96 6 1 97 2 1 97 8 1 98 4 1 99 0 1 99 6 2 00 2
A születési és a halálozási ráta [‰] alakulása Magyarországon 1876 – 2002 [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon IV.]
forrás
:
Demográfiai évkönyv
, KSH, Budapest, 2002. 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 Natr Mortr Polinom. (Natr) Polinom. (Mortr) 5,0 0,0
1 87 6 1 88 2 1 88 8 1 89 4 1 90 0 1 90 6 1 91 2 1 91 8 1 92 4 1 93 0 1 93 6 1 94 2 1 94 8 1 95 4 1 96 0 1 96 6 1 97 2 1 97 8 1 98 4 1 99 0 1 99 6 2 00 2
„… a világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne…” VALÉRY
A nemzedékek közti szerződés I.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005 , 132. o.[k. t.] ►
„nemzedékek közti szerződés”
–
középkorúak & időskorúak
→ „A középső nemzedéknek az idősebbekkel szembeni kötelezettségeit a
nemzedékek közötti szerződés
metaforájával szokták körülírni: a középső nemzedék ellenszolgáltatásképpen ellátja az idősebb nemzedéket a tőle gyermek- és ifjúkorban kapott gondoskodásért.
De a középső nemzedéknek létezik-e olyan kötelezettsége, ami abban áll, hogy elegendő gyereket neveljen föl, és ha igen, akkor a középső nemzedék kivel szemben vállalta ezt a kötelezettséget?...
…Ha nem születik és nő fel elegendő gyerek, akkor ez a középső nemzedék támogatásának demográfiai alapjait veszélyezteti majd akkor, amikor ez a nemzedék már átlépte az öregkor küszöbét.”
A nemzedékek közti szerződés II.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005 , 132. o.[k. t.] ►
„nemzedékek közti szerződés”
–
a harmadik fél
→ „Ha azt akarjuk, hogy a »nemzedékek szerződése« fogalomnak értelme legyen, akkor ezen a fogalmon nyilvánvalóan három fél, illetve nemzedék szerződését kell értenünk, és nem csupán kettőét.
A három fél közül kettő – a középső és az idősebb nemzedék – minden további nélkül meghatározható, ám az, hogy a még meg nem születettekben egy harmadik szerződő felet lássunk és hogy velük szemben levezessük azt a kötelezettséget, hogy meg kell születniük , nos, [ehhez] olyan gondolkodásra van szükség, amely messze túllép kettő vagy három nemzedéken és egyet jelent a népesség fenntartásának kötelességével.
Olyan kötelesség ez, amelyet az emberek azokban az országokban, amelyekben csökken a népesség, nyilvánvalóan nem ismernek el , különben ezekben az országokban a termékenység nem lenne olyan alacsony, amilyen. ”
A nemzedékek közti szerződés III.
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005 , 132. o.[k. t.] ►
„nemzedékek közti szerződés”
–
az önzés paradoxona
→ „…a középső nemzedék, már csak saját jól felfogott érdekében is termékenység kielégítő szintjéről.
nemzedék szerződése«.
a dolog lényegét nem is vitatja senki.
ellátásához szükséges gyermekeket valaki más majd felneveli.
meglehetősen általános problémája az emberi viselkedésnek.
[k. e.] , és nem csupán egy képzeletbeli, még meg sem született nemzedékkel szembeni kötelességből, gondoskodnia kellene a Amennyiben ez a gondoskodás nem csapódik le a megfelelő szaporodási viselkedésben, akkor a szükséges termékenységi szint olyan konstrukciókkal sem biztosítható, mint amilyen a »három Természetesen az emberek elég intelligensek ahhoz, hogy belássák ezeket a z összefüggéseket, és A probléma »mindössze« az, hogy túl sok ember hagyatkozik arra, hogy a saját öregkori Mint látjuk, a demográfia területén is másból akar hasznot húzni az ember, ami egyébként … Mindaddig, amíg az emberek egy cseppnyi szolidaritást sem mutatnak a társadalommal szemben, addig ezt a problémát nem lehet megoldani, hacsak valamilyen önző okból nem lesz újra érdekes a gyermekek felnevelése.
Ez a helyzet akkor következhet be, ha az emberek elveszítik hitüket a szociális biztonság rendszereiben, amelyek épp azért kerülnek veszélybe, mert alacsony a termékenység.”
Magyarország teljes termékenységi arányszáma, 1950 – 2010 [TFR; ötéves átlagok ]
forrás
:
wikipédia
A termékenység-csökkenés időszaka néhány európai országban
forrás
:
Európa Tanács
, 2001.
GER A ITA SPA GR 2,1
A jövő előrejelezése I.
forrás
:
W ILMOTH
, J. – R.:
Foretelling the Future
. In:
World Population to 2300
. UN, 2004, pp. 174 – 176. [k. t.] ►
a népességszám-csökkenés
&
társadalmi „válasz”
→ „Ami a termékenység trendjeit illeti, azt hiszem, hogy a reprodukciós szint alatti termékenység egyetlen nagyobb különálló társadalom esetében sem tarthat tovább egy-két évtizednél.
Bár nem végeztem e téren áttekintő elemzést, úgy tűnik, hogy ennek a hitemnek egyetlen ismert tény sem mond ellent. Az Egyesült Államok esetében a reprodukciós szint alatti termékenység 20. század eleji korszaka különösen rövidke volt (számításaim szerint csak 1933 – 1940 között).
A napjainkhoz közelebbi évtizedekben természetesen ez a jelenség sokkal erőteljesebb – az Egyesült Államok teljes termékenyégi arányszáma 1972-ben esett a reprodukciós szint alá, és egyetlen év kivételével nem is emelkedett már e fölé egészen 2000-ig.
Mindazonáltal 1990 óta a termékenység az államokbeli nők körében éppen hogy csak a reprodukciós szint alatt volt (átlagosan 2,05 az 1990-es években és kicsikét magasabb a legutóbbi években). Vagyis a reprodukciós szint alatti termékenység korszaka az Egyesült Államokban lényegében két évtizednél rövidebb volt.
Nem ismerem jól más országok hasonló korszakainak tartamát, mint ahogy nem ismerem a reprodukciós szint alatti termékenységi periódus rekordjának hosszát sem (talán 3 – 4 évtized?
meglehet, Japán esetében?).”
A jövő előrejelezése II.
forrás
:
W ILMOTH
, J. – R.:
Foretelling the Future
. In:
World Population to 2300
. UN, 2004, pp. 174 – 176. [k. t.] ►
a népességszám-csökkenés
&
társadalmi „válasz”
→ ahol a termékenység lényegesen a reprodukciós szint alá esik, akár „Mindenesetre azokban az országokban,
egy
évtizednél is hosszabb időre, úgy tűnik, számottevő
lelkiismeret-vizsgálattal
kísért
nyilvános felháborodásnak
kellene jelentkeznie, hogy feltárja e helyzet kialakulásának okait.
A reprodukciós szint alatti termékenységet ugyanis, nem meglepő módon, általában ártalmasnak, károsnak és veszedelmesnek látják, hiszen esetleg ország jelenlegi népességének leszármazottait illetően).
folytatódásának feltételezését illetően.” népességcsökkenés országoknak sikerül-e a közeljövőben termékenységüket megnövelni.
hez vezethet (akár egy egész nemzet esetében is, ha nem ellensúlyozza a bevándorlás, és minden esetben az Kétségtelen, hogy még nem ítélhető meg, hogy vajon a jelenleg legalacsonyabb mutatókkal bíró Azonban óvatos lennék egy ilyen néhány évtizednyi múltú jelenség további évtizedeket felölelő
Szaporodási viselkedés
forrás
:
BIRG
, H.:
A világ népessége
.
Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák
. Corvina, Bp., 2005 , 70. o.[k. t.] ►
az életpálya racionális döntési logikája
→ „…az életútról való döntés azt mondhatnók, szabadság át az első gyermek olyan alapvetően
a szülők a gyermek megszületését követően
korlátozza , hogy
egy másik világban élnek
, Ez a világ az újabb, a második amely a második gyermekkel inkább kiteljesedik , [
harmadik
…, stb.] meg olyan drámaian, mint amikor a gyermektelenség után valaki szülő lesz.
Az egy gyermekes családok, a gyermek nélkül leélt élettel összehasonlítva alapvető, az életpályát megszabó alternatívaként jelennek meg, míg a két gyermekes családdal összehasonlítva inkább csak olyan előzetes foknak tekintendők, semmint hogy további döntő változásokat hozna.” gyermek megszületésével korántsem változik