Slide 1

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 2

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 3

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 4

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 5

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 6

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 7

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 8

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 9

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 10

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 11

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 12

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 13

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 14

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 15

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 16

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt


Slide 17

Ismert jelenség az, hogy az áram felmelegíti a vezetőt . Ezt mutatja a
villanylámpa izzószála, az elektromos tűzhely. Ugyanis a mozgó
elektronok nekiütköznek a vezetődrót atomjainak és molekuláinak.
Ezeknek átadják mozgási energiájuk egy részét. Ha a molekulák rezgési
energiája növekedik, az anyag hőmérséklete emelkedik .

Black munkásságának köszönhetjük a hőtan olyan alapvető fogalmainak
megjelenését, mint a hőmennyiség, a fajhő, a latens (rejtett) hő, az
olvadáshő, a párolgási hő. Black úgy vélte, hogy a hő valami folyadék,
fluidum, szubsztancia, amelyet minden test tartalmaz.

Viszont a gyakorlat az elmélet elé szaladt, mert anélkül, hogy a
hőmennyiség természetét ismerték volna, megvalósították a hőenergia
ipari használatát, megalkották a gőzgépet.

Az első amerikai gőzhajó

Megjelent egy új elmélet, amelyet Benjamin Thompson, vagy más néven
Rumford gróf (1753-1814) képviselt, miszerint „a hő mozgás”.

Rumford részletesen megvizsgálta az ágyúcsövek kifúrásakor fellépő hő
viszonyokat és megállapította, hogy állandó dörzsöléssel egy
anyagdarabból tetszőlegesen sok hőt tudunk kivenni, ha elegendően
hosszú ideig dörzsöljük, vagyis a hő nem lehet anyagi szubsztancia.

A hő mechanikai egyenértékét végül is James Prescott Joule
határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

1 fonz víz= 1
Fahrenheit
fokkal

A hőmérséklet és hőmennyiség két teljesen különböző fizikai
mennyiség, mégis összetéveszthető fogalmak. Talán ezért
okoz néha fogalmi zavart a szóhasználatban. Próbáljuk meg
külön, de mégis „fizikai” egységben értelmezni a két
fogalmat:

Hőmérséklet
A hőmérséklet az egyik legismertebb fizikai fogalom. Kezdetben
elégedjünk meg a következő meghatározással: a hőmérséklet az, amit a
hőmérő mér. Magyarországon a hőmérséklet mérésére a Celsius-skála
terjedt el a legjobban, amely megalkotójáról Anders Celsius svéd tudósról
kapta a nevét.

Az egyik hőmérsékleti alappont az olvadó jég hőmérséklete, míg a másik a
forrásban lévő tiszta víz normál nyomáson mérhető hőmérséklete. A két alappont
között a skálát száz osztásrészre bontották, az osztásrész egységnyi mértéke a
fok. Az olvadó jégé 0 °C, a forrásban lévő vízé 100 °C. Megtehetjük továbbá, hogy
a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő engedi.
A Kelvin-skálán a jégpontban 273K, a forrpontban 373K a hőmérséklet.

Fahrenheit-skálánál a jégpont 32 °F, a forráspont 212 °F. A kettő közötti
távolság 180 egyenlő részre van osztva.

Az angolszász országokban a Fahrenheit-skála párjaként a Rankine- skálát
használják.
. A jégpontnál 0 °R, míg a forráspontnál 80 ° R a hőmérséklet. A kettő közötti
távolság 80 egyenlő részre van osztva.

A különböző hőfok-skálák összehasonlítását a 1. ábra mutatja.

Hő tágulás

.

A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a
növekedést nevezzük hő tágulásnak. Ez érvényes a szilárd, a folyékony
vagy gáz halmazállapotú anyagokra egyaránt

Hold
Nap
Hősugárzás
A Nap és a Föld közötti hatalmas űr csaknem teljesen üres, itt
majdnem tökéletes vákuum uralkodik. A napfény mégis eljut hozzánk,
energiát, életet ad a Földnek. A világűr távolabbi részei még
üresebbek, a csillagok fénye, a még nagyobb távolság ellenére is
ideérnek.

Föld

Az elektromos áram hőhatása fémek esetében:
- az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat
- az elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez
kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszeríti,
tehát a vezető felmelegszik

- a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a
környezetével és melegíti azt