Transcript evag05ea1

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet
Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék
ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS
Dr. habil. Mészáros Károly
egyetemi tanár, dékán
Erdővagyon-gazdálkodás
Az előadások gyakorlatok témái
Előadások:
• A többfunkciós erdőgazdálkodás. Az erdővagyon
jellemzői és változásának mérési módszerei
• Erdővagyon-gazdálkodás és a fenntartható fejlődés,
tartamosság.
• A vagyonérdekeltség és eredményérdekeltség a
gazdálkodó
szervezeteknél.
Vagyonkezelés,
vagyonkezelői szerződések
• Az erdészeti igazgatás feladatai az erdővagyon
megőrzésében.
• Tanúsítvány-rendszerek (ISO, FSC) és az erdővagyongazdálkodás.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az előadások gyakorlatok témái
Gyakorlatok:
• A nemzeti erdővagyon főbb adatai
• Vagyonváltozások elemzésének statikus és dinamikus
módszerei
• Az erdőállományi adottságok (lehetőségek és korlátok)
alapján adott időszak gazdálkodásának hatásának
vizsgálata a társaság vagyonára, eredményére.
• A tartamosság feltételeinek vizsgálata (a tartamosság
feltételeinek és indikátorai a hazai erdők esetén, szigorú
tartamosság feltételeinek vizsgálata, az üzemtervek
előírásának bírálata a tartamosság szempontjából.
Erdővagyon-gazdálkodás
Motto: "Minthogy a külső rendszerek önszabályozó
képessége meggyengült, építsük be az
önszabályozást az emberi rendszerekbe.„
Aurelio Peccei "One Hundred Pages for the Future" (Kezünkben
a jövő, 1984) című könyvének zárógondolataiból
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
A
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
Az
erdők azonban
az emberi szükségletek
tekintetében számtalan
egyéb funkciót is
betöltenek, olyan sokrétű adottságok és
kölcsönhatások révén, amelyek körét szinte
lehetetlen szabatosan behatárolni.
Az erdészeti politika hangsúlya a fejlett országokban
áttolódott az erdő védelmi és közjóléti
szolgáltatásaira.
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
Éppen magyar kezdeményezésre (MADAS, A., 1972) a
BUENOS AIRES-i VII. Erdészeti Világkongresszus
az erdő főbb funkcióit, termelési, környezetvédelmi
és szociális funkciókban határozta meg, amelyek
együttesen, de nem egyenlő mértékben léphetnek
fel.
Új erdőtörvényünk is alkalmazkodva a társadalom
igényeihez a korábbi faanyag-termelési szempontú
megközelítést felülvizsgálva, az erdő szerepét az
alábbiakban látja a társadalom számára
kiteljesíteni:
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
"Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti
(ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre
gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges
emberi élet egyik alapvető feltétele.
Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében,
a vizek mennyiségének és minőségének
szabályozásában betöltött meghatározó szerepe
mellett

meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a
környezetet,
 testi, lelki felüdülést ad
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
 őrzi az élővilág fajgazdagságát,
 megújítható természeti erőforrásként a környezeti
állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot,
energiahordozót és élelmet termel.
Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom
érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert
megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel
összhangban
szabályozott
módon
lehet
gazdálkodni."
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
Megváltozott az erdő elsődleges rendeltetésének
primátusa: védelmi, gazdasági, egészségügyiszociális, turisztikai, oktatás-kutatási célokat
definiál törvényünk, amelyben az erdő egyes
rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért
az erdőgazdálkodási tevékenység során e
rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
Erdeink túlnyomó része (az agráriumban leginkább)
közhasznú, puszta létével közérdekű célokat
szolgál, a lakosság számára nyitott, tehát szociális,
védelmi, pihenési és üdülési szolgáltatásaival
közerdő jelleget mutat.
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
Az erdő infrastukturális szolgáltatásainak jó része a
közjavak jellegzetességeit mutatják
A közjavak jellemzői, hogy azok használatából senki
sem zárható ki, és megszerzésük érdekében nem
szükséges a konkurencia. Lehetnek nem piaci
javak, amelyek szervezett piacokra nem kerülnek
ott gazdát nem cserélnek mégis fogyasztásra
kerülnek.
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
Előfordulhat, hogy piacon kívüli javakként szabályos
piacokon és pénzbeni árakon nem jelennek meg,
mégis gazdát cserélnek, azaz más csoportok
számára jelentnek hozzáférést. A közjavak
tartozhatnak az árnélküli javak csoportjába is, ahol
létezik egy bizonyos fajta piac, amin e javak
cseréje létrejöhet, de ennek fontos jellemzője a
pénzbeni ár hiánya.
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
Az erdei infrastrukturális szolgáltatások társadalom
általi igénybevétele számtalan konfliktust rejt
magában az erdőgazdálkodási ágazat számára:

Az erdő, az erdőgazdálkodás által keltett hasznos
hatások egy része az erdő, az erdőgazdálkodás
természetes velejárója, amelyért nincs és nem is
lehet semmilyen ellenszolgáltatásra igénye a
társadalommal szemben.

Az erdészek munkájának eredményeképpen
azonban már évszázados hagyományai vannak a
tudatos
cselekvéssel
indukált
jótékony
hatásoknak.
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás

A hazánkban létrejövő új tulajdonosi szerkezet
nem kedvez az infrastrukturális funkciók
kiteljesülésének.

Gyakran adódik érdekellentét a társadalmi és
gazdálkodói, illetve a közérdek és erdőtulajdonos
érdeke között, mivel a jóléti szolgáltatások hasznai
nemzetgazdasági, költségei pedig üzemi szinten
jelentkeznek legtöbbször minden ellenszolgáltatás
nélkül.

Megfelelő értékelési módszerek (vagy azok
gyakorlati bevezetésének) hiányában képtelen az
ágazat meggyőzően érvelni
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
• Az erdő szociális szolgáltatásait a háztartások
mellett egyéb vállalatok, vállalkozások is igénybe
veszik, sok esetben az erdő által keltett hasznos
hatások pénzzé váltható előnyei ellenszolgáltatás
nélkül mások számára hajtanak
kiemelkedő
hasznot (üdülők, sportlétesítmények stb.).
Az erdők veszélyeztetettsége jelentősen megnőtt
fokozódó társadalmi igénybevételükkel.
Erdővagyon-gazdálkodás
A többcélú erdőgazdálkodás
BRABÄNDER H. D. (1991) szerint az erdőgazdaság
előtt minden lehetőséget meg kell nyitni ahhoz,
hogy "a társadalmi kereslet által meghatározandó
szolgáltatási kínálatok szükségletnek megfelelő
rendelkezésre bocsátásából bevételeket is
érhessen el."
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
Az erdő, mint ökológiai rendszer sokféle társadalmi
igény kielégítésében játszik szerepet. Lényegi elem
az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a
fakereskedelem
Ebben a szemléletben az erdő védelmén túl az
erdőgazdálkodás
feladata
az
erdők
fatermőképességének fenntartása, bővítése; a
fafeldolgozó-ipar alapanyagokat és késztermékeket
állít elő; a fűrésziparban /fűrészáru, parketta,
csomagolóanyagok/ és a lemeziparban /furnér,
rétegelt lemez, faforgácslap, farostlemez; a
fakereskedelem pedig mind az erdei faválasztékok,
mind a fatermékek forgalmazását végzi. Az
Erdőgazdálkodás,
a
fafeldolgozás
és
a
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
Az erdő nem csupán termőföld, amelyen faállomány
van, hanem összetett és bonyolult életközösség,
talajával, vizeivel és a benne élő - egymással
életközösséget alkotó - növényekkel, állatokkal.
Mint a legkevésbé háborított élőhely biztosítékot
nyújt az élővilág fennmaradásához, védi a talajt a
vizeket, tisztítja a levegőt, pihenést biztosit az
ember számára, tájalkotó elem, ugyanakkor anyagi
javakat is szolgáltat.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
Ökológiai szemléletű és ökonomikus fahasznosítás
termékpályái: a hengeresfát felhasználó fűrész-,
furnér és rétegelt lemezt gyártó ipar, az ipari
/vékony/ fát felhasználó agglomerált lemez-,
cellulóz- és papíripar, és az energetikai célú
fahasznosítás. A felhasználói kör tehát az építőipar,
a bútoripar és - jelenleg elsősorban - a lakosság.
Az erdőgazdálkodás és a faalapanyagipar
szempontjából tehát meghatározó - mind a belföldi,
mint az exportigények tekintetében - az építő- és a
bútoripar aktivitása.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
Az erdő-fa rendszer haszna és hasznosítása révén
ugyanis egyedülállóan pozitívnak értékelhető. Zárt
szén-ciklusa révén enyhíti a CO2 immisziót,
területegységre
vetítve
relatíve
magas
energiapotenciálja van, szerkezeti anyagként
történt hasznosítása után pedig pótlólagos
energetikai hasznosítása vehető számításba.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
A
faanyagot,
elérhetősége,
könnyű
megmunkálhatósága folytán, mindig is kézenfekvő
nyersanyagnak tekintette ez ember mind hőenergia
forrásaként, mind pedig a legkülönbözőbb
használati tárgyak és építmények alapanyagaként.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőhasznosítás vertikuma
A
faanyagot,
elérhetősége,
könnyű
megmunkálhatósága folytán, mindig is kézenfekvő
nyersanyagnak tekintette ez ember mind hőenergia
forrásaként, mind pedig a legkülönbözőbb
használati tárgyak és építmények alapanyagaként.
Erdővagyon-gazdálkodás
Fafelhasználás a világban és Európában
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafelhasználás kategóriánkénti megoszlása
(Forrás: FAO 1994)
Fűrész- és
furnérrönk 28 %
Más ipari
hengeresfa 5 %
Rostfa 13 %
Tüzifa 54 %
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
Faanyag vagy helyettesítő anyag
A faanyag használatának kérdésében napjainkban két
hatás ér bennünket. Egyik az elmúlt évtizedben
fokozódó aggodalom a fakitermeléssel járó
erdőterület fogyás miatt, ami hozzájárul a légkör
széndioxid tartalmának feldúsulásához. Ez az
aggodalom a fatermékek helyettesítő anyagokból
való előállításának „divatját” erősítette fel.
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
A másik hatás a „természetes” alapanyagokból
készült
termékek
egészségbarát,
újrahasznosíthatósága vagy lebomlása folytán
környezetbarát minőségének hirdetése.
Mindkét hatás alapvetően a környezet féltéséből indul
ki
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
Nemzetközi, kormányzati és civil szervezeti szinten
megjelenik tehát a fa, mint környezetbarát anyag
propagálása. Ugyanakkor a fatermékeket más
anyagokkal helyettesítő iparágak is hangoztatják
termékeik környezeti szempontú előnyeit.
Versenyhelyzet alakult ki a fatermékek és a
helyettesítő anyagokból készült termékek között.
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
Lényegében valamennyi faterméket fenyegeti
bizonyos mértékben a helyettesítés veszélye, de
legerősebben az épületek váz-elemeit, ajtókat,
ablakokat, épületburkoló lécezetet, bútorokat,
raklapokat, betonzsaluzó elemeket, csomagoló
eszközöket.
Konkurens alapanyagok a műanyag, alumínium, acél,
beton, ezek közül az első kettő a csomagolóanyagés bútoriparban, az acél és beton az építőiparban
jelent erős vetélytársat.
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
A helyettesítést kiváltó tényezőket keresve, a
FAO/ECE helyettesítési projekt szakértő csoportja
vizsgálta a fát, és a helyettesítő alapanyagot
feldolgozó iparágak jellemzőit műszaki-gazdasági
szempontokból, valamint kiemelten a környezetre
gyakorolt hatás szempontjából (Burrows, J. 1999).
Erdővagyon-gazdálkodás
Műszaki-gazdasági összehasonlítás
A szempontok első csoportján belül a tőkeigény
szempontjából nincs kedvező helyzetben a
fafeldolgozó ipar. A legtöbb termék esetében a
beruházási költségek ugyanolyan magasak, vagy
magasabbak, mint a fa nyersanyag költségei.
További hátrány a kis termelési egységekre
tagolódás. Jelentősebb koncentráltság csak a
papíripar és a lemezipar egyes területein
tapasztalható, ott viszont a minimális hatékony
üzemméret egyre növekszik, éppen a magas
környezetvédelmi beruházásigény miatt, ami a
teljes beruházásnak mintegy egyharmada.
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
A vállalatok közötti kooperáció, továbbá a szakmai PR
és lobby alacsony szintje, ami a konkurens
iparágnak viszont erőssége.
Ha összevetjük a felsorolt fatermékeket előállító
ágazat jellemzőit a konkurens iparágakéval, az
alábbi képet kapjuk:
Erdővagyon-gazdálkodás
Fatermék helyettesítő iparágak összehasonlítása (Forrás: Jaakko Pöyry Consulting, 1998
Erdővagyon-gazdálkodás
Környezeti szempontú összehasonlítás
Az összehasonlítás másik szemport-csoportja a
környezetre
gyakorolt
hatások,
a
környezetvédelem.
Az összehasonlítás szempontjai a nyersanyag
megújíthatósága,
rendelkezésre-állása,
a
nyersanyag beszerzése, a feldolgozás egészségre
káros hatásai, a feldolgozás energiaigénye,
valamint a használat és újrafelhasználás.
A feldolgozás energiaigényére jellemző az egy tonna
építőanyag előállításához felhasználandó energia a
különböző építőanyagok esetében
Erdővagyon-gazdálkodás
Építőanyagok előállításának fajlagos
energiaigénye (FORRÁS: BIRLER, A.S. 1998).
Építőanyag
Fa
580
Tégla
2320
Cement
2900
Műanyag
3480
8120
Üveg
Acél
13920
73080
Aluminium
0
10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000
Energiaszükséglet (kWh/t)
Erdővagyon-gazdálkodás
A fafeldolgozó ipar és versenytársai
A környezeti szempontok alapján a fatermékek
egyértelműen előnyöket mutatnak a helyettesítő
konkurens termékekkel szemben.
A faanyagot feldolgozó ágazat jelentős hatást
gyakorol ugyan a környezetre, de az egyetlen
ágazat, amely megújítható nyersanyagot használ
fel. Emellett fejlett feldolgozási technikákat
alkalmaz, a feldolgozás környezeti terhelései
kivédhetők,
a
feldolgozás
energiaigénye
viszonylag alacsony, egészségre ártalmatlan,
biztonságos terméket eredményez, amely,
életciklusának lejártával újrahasznosítható vagy
környezeti terhelés nélkül megsemmisíthető.
Erdővagyon-gazdálkodás
Fatermék helyettesítő iparágak környezeti
szempontú össze-hasonlítása (Forrás: JAAKKO
PÖYRY CONSULTING, 1998).
FA
MŰANYAG
ALUMINIUM
ACÉL
Használat és
újrafelhasználás
Energia
fogyasztás
Megmunkálás,
egészségre káros
hatások
Nyersanyag
beszerzés
Megujjúlás,
tartalékok
= Er ősség
= Megfelel
= Gyengeség
BETON
Erdővagyon-gazdálkodás
A termék-életciklus hatása a versenyhelyzetre
A környezeti szempontú összehasonlítás másik
megközelítése lehet a fenntartható gazdálkodás
kérdéseinek vizsgálata (Frühwald, A. 1998). Ez
magába foglalja

az anyagtakarékos termékek és előállítási
folyamatok tervezését,

energiatakarékos eljárásokat a gyártásban,
szállításban és építésben,
 a termékek újrahasznosítását hasonló vagy más
termékben, vagy energia előállításában.

megújuló nyersanyag- és energiaforrások
használatát.
Erdővagyon-gazdálkodás
A termék-életciklus hatása a versenyhelyzetre
Mindezen tényezők megfelelő mélységű elemzésére
az életciklus vizsgálat ad lehetőséget. Ez
fatermékek esetében nem túl egyszerű, az
erdőgazdálkodástól a termék életének végéig
mindent magába foglal.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdészeti üzemek kettős jellege, a vállalati gazdálkodás
szabályozási modellje
Az eddigi gazdálkodói gyakorlat, a korábbi és
jelenlegi erdőtörvények előírásai következtében az
erdészeti üzemek kettős jellege (az anyagi termelés
és
közérdekű szolgáltatás)
egyre jobban
megnyilvánul és a szolgáltatás irányába tolódik át
(NIESSLEIN, E. ,1990).
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdészeti üzemek kettős jellege
fatermelő üzem
kapcsolt terület
Szolgáltató üzem
Az erdészeti üzem
Vállalkozási céljai
Faanyagtermelés
(mellékhaszonvételek
) és értékesítés a
lehetséges
legnagyobb
rentabilitással és
likviditással


Érdekütközési
Zóna



üdülési, táj-, erdő
védelmi
szolgáltatások
rendelkezésre
bocsátása, a köz vagy
a fogyasztók által
megkívánt mértékben
Üzemen kívüli
környezet
társadalmi elvárások
kártalanítás nélküli
figyelembe vétele
A termelő üzem tűrési
kötelezettsége, egyes
infrastrukturális
teljesítmények
ellenszolgáltatás
ellenében való
rendelkezésre
bocsátásával
a tájtervezés
különböző elemeinek
figyelembe vétele
(körzeti erdőtervek)
célsemleges hatások
társadalmi előnyök
az erdő üzemi
többletköltségek
nélkül szolgáltatja
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdészeti üzemek kettős jellege, a vállalati gazdálkodás
szabályozási modellje
A
célrendszer
változása a fejlett térségek
erdőgazdálkodására jellemző, és olyan gazdasági
környezetben
megy
végre,
ahol
az
erdőgazdálkodás körülményei egyértelműen romló
tendenciát mutatnak.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőállomány-gazdálkodás szabályozási modellje
Divald Adolf és Wágner Károly (1868) meghatározása
szerint "az üzemterv előre való meghatározása
azon gazdászati rendszabályoknak, melyeknek
keresztülvitele által valamely erdőtest jelen
czélszerűnek talált állapotban fenntartatik, vagy
jelen czélszerűtlen állapotából a czélba vett
előnyösebb állapotba átvitetik".
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőállomány-gazdálkodás szabályozási modellje
A célba vett állapot egy dinamikus egyensúlyban lévő,
optimális szerkezetű erdőállomány, amely amellett, hogy az erdőben élő növény- és állatfajok
genetikai változatosságát megőrzi - az emberi
társadalom
sokirányú
szükségleteit
is
folyamatosan kielégíti.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőállomány-gazdálkodás szabályozási modellje
A
társadalom alapvető érdeke a sokrétű
szolgáltatásokat biztosító nemzeti erdővagyonnal
kapcsolatos előrelátó, a feltárt tulajdonosi és
társadalmi célokkal összhangban levő, az
erdővagyon szerkezetének beható ismeretén
alapuló, az európai közösség normarendszerének
is megfelelő erdészeti politika kialakítása, illetve
annak eszközrendszerének kimunkálása.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon-gazdálkodás céljai
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége
Az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő
védelméről (végrehajtására a 29/1997 FM rend.)
kimondja, hogy az erdőt és az erdőgazdálkodót az
ÁESZ nyilvántartásba veszi, az információkat az
Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza.
Az 1996. évi LIII. és LV. törvények taglalják a erdővel
kapcsolatos
természetvédelmi
értékek
és
vadgazdálkodási
előírásokat,
tervezési
kötelezettségeket, de nem térnek ki
ezen
vagyonelemek
értékelésére
és
pénzügyi
nyilvántartására.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége
Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről és az 1997. évi
CXLI. törvény az
ingatlan-nyilvántartásról
vonatkozik az erdőkre is a tulajdon, a kezelő, a
művelési ág, illetve a földminősítés (kataszteri
tiszta jövedelem - aranykorona) vonatkozásában.
Korábban a kimutatásokban, beszámolókban az erdő
általában nem szerepelt értékkel, megjelenítése a
piacgazdaságokban sem teljes körű.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége
Az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról,
valamint az ezt konkretizáló 183/96. sz.
kormányrendelet a kincstári vagyon kezeléséről,
értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos
egyéb kötelezettségekről rendelkezik a kincstári
vagyon
vagyonkezeléséről,
nyilvántartásáról
(vagyonkataszter), az elszámolásról és a
gazdálkodási adatok (bevételek, költségek és
ráfordítások) megjelenítéséről. A hivatkozott
törvény 109. § (5) bekezdése szerint a vállalkozási
tevékenységből származó bevételt elkülönítetten
kell nyilvántartani.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége
Az 1991. évi XLIII. törvény a számvitelről rendelkezik a
vagyonkezelésbe adott eszközök számviteli
kezeléséről. (Eszerint a vagyon értékét az eszközök
között, az azzal azonos kötelezettséget a források
között kell szerepeltetni. A PM állásfoglalása
szerint ez a kötelezettség abban az esetben
érvényes, ha a számviteli törvény 21. § (3)
bekezdésében meglévő feltételeket megfelelő
értékeléssel teljesíteni tudják.) Ha az értékelés a
számviteli előírásokat maradéktalanul nem tudja
teljesíteni, abban az esetben a "0" nyilvántartási
számlaosztályban szerepeltetés jelentett és
jelenthet megfelelő, elfogadtatható megoldást.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége
Az 54/1996. Korm. rend. szól a költségvetés alapján
gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségéről, a számviteli törvény sajátos
érvényesüléséről.
A
Kincstári Vagyon Nyilvántartás Szabályzata
részletezi a jogszabályi kötelezettségek teljesítését,
a vagyon azonosítás (vagyonkataszter) szakmai,
értékbeni
adatainak
részletes
rögzítését
(adatlapok).
Erdővagyon-gazdálkodás
Értékelési célok, értékelési elemek.
Célhoz kötött értékszámítások.
Az értékelés hiánya, esetlegessége,
következménye, érintettjei
Erdővagyon-gazdálkodás
Értékelési célok
A vagyonérdekeltségű erdőgazdálkodásban a vagyon
megjelenítése nem öncélú, elsősorban a vagyon és
az eredmény összefüggésének kihangsúlyozását
szolgálja.
Erdővagyon-gazdálkodás
Értékelési elemek célhoz kötött elkülönítése
Az erdők a fa és más nem fa erdei terméken kívül a
közjavak és externáliák széles skáláját nyújtják a
társadalom számára. A különböző outputokat az
erdő Teljes Gazdasági Értéke (Total Economic
Value – TEcV) szempontjából lehet tekintetbe
venni, amelyet környezeti gazdaságtudomány
fejlesztett ki (MERLO 1998), ahol direkt és indirekt
használati-értékek, alternatív és hagyatékfennállási értékek kerülnek figyelembe vételre.
Erdővagyon-gazdálkodás
Értékelési elemek célhoz kötött elkülönítése
A
nem-antropocentrikus elsődleges értékeket
(Primary values – PV)is célszerű figyelembe kell
venni a TEnV-n belül (TEnV – Total Environmental
Value:
Összes környezeti érték):
TEnV = TEcV + PV
Erdővagyon-gazdálkodás
Értékelési elemek célhoz kötött elkülönítése
A
nem-antropocentrikus elsődleges értékeket
(Primary values – PV)is célszerű figyelembe kell
venni a TEnV-n belül (TEnV – Total Environmental
Value:
Összes környezeti érték):
TEnV = TEcV + PV
Erdővagyon-gazdálkodás
Teljes gazdasági érték
TEV – Total Economic Value (Teljes gazdasági érték
^
Használati érték (direkt és indirekt)
/
/
Piaci értékek
/
/ /
Privát javak, kevert közösségi javak
/
/
2
Alternatív érték Nem használati érték (hagyaték, fennállás)
/
/ /
/
Potenciális piaci és nem piaci értékek
/
Externáliák - közösségi javak
/
/
Erdővagyon-gazdálkodás
A közjavak és externáliák rekreációs-környezeti (RE)-termékké történő
átalakulása/fejlődése
1
RE-Termékek
1
V
e
r Piacosíthatóság
s
e
n
y
Közjavak/externáliák
0
1
Kirekesztettség
Intézményi rendszabályok
Menedzsment és marketing szabályok
Erdővagyon-gazdálkodás
Teljes gazdasági érték
Az erdők outputjai a TEcV alapján (kísérleti megközelítés)
TEcV (TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉK)
MAGÁN JAVAK, KÖZJAVAK BELEÉRTVE A POZITÍV EXTERNÁLIÁKAT
1. HASZNÁLATI ÉRTÉKek
1.1 Direkt használati érték
1.1.1. Fa, tűzifa, parafa, gyanta, sparto fű, dekoratív növények, gombák, gyógynövények, bogyók,
szarvasgombák stb.
1.1.2. Legelés, méz stb.
1.1.3. Vadászat, gombák, rekreáció stb.
1.2. Indirekt használati értékek
1.2.1 Vízgyűjtő menedzsment: talaj konzerválás, lavina prevenció, árvíz prevenció stb.
1.2.2. Mikroklíma szabályozás
1.2.3. Víz minőség és tisztítás (beleértve a tápanyag és szennyezések megfogását)
1.2.4. Szén tárolás
1.2.5. Táj
Erdővagyon-gazdálkodás
Teljes gazdasági érték
2. ALTERNATÍV ÉRTÉKEK
2.1.1 Személyes jövőbeni rekreációs és környezeti érdekek
2.1.2 Potenciális energia és nyersanyag forrás
2.1.3 Potenciális ismeretlen erőforrása a biodiverzitásnak, gyógynövényeknek stb.
2.1.4. Potenciális használata a használatlan táj erőforrásoknak
3. NEM HASZNÁLATI ÉRTÉKEK
3.1. Hagyatéki értékek
3.1.1. Táj, rekreáció, energia és nyersanyag rendelkezésre állás, biodiverzitás, környezeti viszonyok pl. a szán
tárolással kapcsolatban hatás a jövő generációra
3.2. Fennállási (létezési) érték
3.2.1 Biodiverzitás, környezeti viszonyok pl. szén tárolással összefüggésben, más fajokra h atással,
EGYÉB EXTERNÁLIÁK, AMELYEK NEGATÍVAN HATNAK A TEV-re
(amennyiben az előbbiekben nem lettek figyelembe véve)





Erózió, árvíz és lavina a rossz (gyenge) gazdálkodás következtében
A tájérték elvesztése az erdei földhasználat túlzott növelése következtében
Erdőtüzek okozta károk rizikója
A biodiverzitás, és a tájérték elvesztése az ültetvényes erdőgazdálkodás következtében
Üdülési lehetőségek elvesztése az intenzív ültetvényes erdőgazdálkodás és a rossz gazdálkodás
következtében
 Pollen és más allergia tényezők
Erdővagyon-gazdálkodás
A nemzeti erdővagyon legfontosabb elemei és értékei:
Eszmei, bizonytalan nagyságú értékek
Az erdei ökoszisztémákban megtestesülő természeti értékek
Az erdei ökoszisztéma, mint egységes értékobjektum
Védelmi szolgáltatások
Az erdő rekreációs, üdülési hatása
Egyéb növény és állatfajok
Élőfakészlet
Erdőföld
Vadállomány
Piacon pénzügyileg realizálható értékek
Erdővagyon-gazdálkodás
• Az erdővagyon teljes összetételének ismerete nélkül az
erdővel kapcsolatosan hozott döntések kockázata
magas, amely a több ezer milliárd forintos vagyont
figyelembe véve gazdaságilag is meghatározó
• A vagyonérdekelt erdőgazdálkodás a fenntartható
fejlődés egyik alapfeltétele
Erdővagyon-gazdálkodás
• Ezen vagyon- és eredmény elszámolási eljárások
ismerete, használata az erdőgazdálkodásban
érdekelteket
közvetlenül
érinti,
döntéseiket
befolyásolja.
• A magán erdőtulajdonnal rendelkezők száma a
családtagokat is figyelembe véve megközelíti az egy
millió főt, akiknek a frissen megszerzett erdejükkel
kapcsolatosan
szinte
semmilyen
gazdasági
információjuk nincs.
• Az állami tulajdonú erdővagyon értéke ezer milliárd Ft
nagyságrendű. A szemléletformálás és az alkalmazást
elősegítő szoftver a szakmai, gyakorlati elszámolási,
finanszírozási megoldásokban jelentős gazdasági
eredményt hoz.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az állami és a kezelői vagyon nem különül el
gazdaságilag minden esetben egymástól (feltártság
hatása, telepített erdők stb.).
Az erdőterületek minden egyes erdőrészlete, a többcélú
erdőgazdálkodás elvének megfelelően tartalmaz
gazdaságilag értékelhető és jelenleg megfelelő
módszerek hiányában megbízhatóan fel nem
mérhető un. immateriális értékelemeket. Ez utóbbi
vagyonelemek megőrzésének és gyarapításának
kötelezettsége azonban számbavételi problémáktól
függetlenül számos jogszabályban megfogalmazott
feladatott ró az erdő tulajdonosára, kezelőjére.
Megjegyezzük, hogy az erdő gazdaságilag értékelhető
elemeinek felmérésé is csak kevés alkalommal történt
meg.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon hasznosulása szempontjából célszerű
különválasztani
a
gazdasági
rendeltetésű
(önfinaszírozó)
erdőket
a
közérdekből
fenntartandóktól.
Ez utóbbiak esetében nem indokolt
a faanyaghasznosításra vagy egyéb (pl. vadgazdálkodási stb.)
gazdálkodásra irányuló racionális tevékenység
fenntartása, hiszen e területek természeti járadékot
nem szolgáltatnak, az erdőt kezelő gazdálkodó csak
veszteséges tevékenységet képes folytatni.
Erdővagyon-gazdálkodás
E területek fenntartása és szakszerű kezelése azonban
kötelezettség, amelyet a nem piaci értékelemek
megőrzéséhez szükséges (azzal arányban álló
mértékű) erőforrások biztosításával mindenképpen
elvégzendő. A közfeladatok ellátása elsősorban állami
feladatként fogalmazható meg, amelynek egyes elemei
azonban továbbháríthatók a tulajdonos, kezelő felé.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőgazdálkodást illetően az állam többszörös
funkcióban jelenik meg. Egyrészt a közérdek
érvényesítőjeként a különböző szabályozási
feladatok
ellátásával
(természetvédelmi,
erdészeti
szakhatóság
stb.)
másrészt
tulajdonosként, akinek mint birtokosának
tulajdonosi felelőssége van gazdasági javainak
hatékony működtetésében.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az állami erdő esetében ez utóbbi funkció is kettéválik,
mivel az állam tulajdonában levő vállalkozási vagyon
értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény az erdő
és egyéb földterületekkel kapcsolatosan kimondja,
hogy az 5.§ (3) c) pontja alapján nem tartoznak a
törvény hatálya alá az állam tulajdonában levő
erdők, és a záró rendelkezés 70. § (5) bekezdése
értelmében az állam tulajdonában levő valamennyi
erdő a pénzügyminiszter tulajdonlásába megy át és
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
104. § (3) bekezdésének c) pontja alá tartozó
vagyonnak minősül.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon egyes elemei elkülöníthetők fenntartásuk
szempontjából aszerint, hogy az erdőgazdálkodás
teljesítménye
a
piaci
folyamatokban
ellenszolgáltatásban
részesül
e,
vagy
nemzetgazdasági szinten jóléti funkcióként bocsátják a
társadalom (gazdálkodók, lakosság, a társadalom
egyes csoportjai (jelenben vagy
a jövőben)
rendelkezésére.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdőterületeken kiemelkedő fontosságúak az erdőhöz
kapcsolódó természetvédelmi értékek, amelyek
megőrzése és fejlesztése a természet védelmére
vonatkozó szabályozásnak /1996. évi LIII. tv./.
értelmében állami szerepvállalás mellett elsősorban a
tulajdonos kötelezettsége. Az erdőről és az erdő
védelméről /1996. évi LIV. tv./ - indokolása szerint a
természetvédelmi feladatokat
erdőterületen
a
vagyonérdekeltségű erdőgazdálkodás tevékenységébe
kell integrálni, ezt szolgálja, ennek jogi megvalósulása
a
természetvédelmi
hatóság
szakhatósági
közreműködése a konkrét eljárásokban.
Erdővagyon-gazdálkodás
A vagyonérték megállapítását – a vagyonnak az üzemi
egységenkénti részletezése; a vagyon és az eredmény
viszonyának elemzés; az üzemi és erdészetpolitikai
érdekek érvényesítéséhez alap nyújtása; adók
megállapítása;
közvélemény
formálása;
közönségkapcsolatok stb. –i főbb szempontok szerint
végezhetjük el.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon megállapítása összetett feladat, mely az
erdő naturális adatainak, kiemelten az élőfakészlet
mennyiségének, minőségének és ezek alakulásának
ismeretét nem mellőzheti. A 10 éves, már "érzékelhető
nagyságú" vagyonváltozás tendenciája iránymutatást
ad az eredmény korrigálásához. Az egyre tágabban
értelmezett (természeti, társadalmi értékekre kiterjedő)
vagyon értéke természetesen kisebb pontossággal és
nagyobb bizonytalansággal kalkulálható.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon számbavételi kötelezettségek közül az
államháztartási, a számviteli és a kincstári
nyilvántartási előírásokat kiemelten kezeljük, és
értékelési célként figyelembe vesszük.
Korlátozások
következtében
indukált
vagyonváltozásoknak
különös
fontosságot
tulajdonítunk.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdő ökonómiai sajátosságai
A részvénytársasági beszámolók szerinti vagyonok és az eredmény tájékoztató nagyságrendi értékei az
alábbiak szerint mutatják az erdő ökonómiai sajátosságait:
Erdőtulajdonos
Erdővagyon-kezelő
Vagyoni helyzet
(Nagyságrend)
Erdővagyon
eszközérték több száz Md. Ft. –
Üzemeltetői befektetett eszköz.
–
több tíz Md. Ft.
Saját és vásárolt készletek
–
tíz Md. Ft.
Jövedelmezőségi helyzet
(Nagyságrend)
Árbevétel
vagyonkezelői díj száz M Ft
több tíz Md. Ft.
Ráfordítás
–
több tíz Md. Ft, benne az EFJ,
a vagyonkezelői díj száz M. Ft.
Eredmény
–
kb. egy Md Ft (több száz M Ft)
Forrás:Dr. Lett, B. 1998.
Erdővagyon-gazdálkodás
Az erdővagyon-gazdálkodás
nemzetgazdasági haszna, hatása
• Tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás feltétel és
ellenőrzési rendszerének működése
• Az erdővagyon komplex megőrzése, és a változások
számbavétele
• Vagyonszemléletű erdőgazdálkodás az állami tulajdonnal és
a magán erdőgazdálkodás pályára állításának segítése