Transcript Document

8. Települési
zöldfelületek, üdülés,
idegenforgalom
Berczeli Emília
adjunktus
Zöldfelületi rendszer,
gazdálkodás
 A zöldfelületi/zöldterületi rendszer kialakításának,
fejlesztésének, fenntartásának célja, a települések,
a város környezeti ártalmainak ellensúlyozása.
 A zöldterületi gazdálkodás feladata a
közhasználatú zöldterületek fejlesztésének
tervezése, a zöldterületek beillesztése a
településrendezési tervekbe, a zöldfelület fajták
létesítése, kezelése, fenntartása és lehetőség
szerinti hasznosítása. Műszaki, esztétikai és
közegészségügyi tevékenység, a fenntartásnál a
fő figyelmet a növényeknek kell szentelni.
Zöldfelületi rendszer
 Zöldfelületi rendszer - zöld felületek
szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló
összessége.
 Elhelyezkedésük szerint lehetnek
belterületiek és külterületiek.
 A földfelszín növényzet borítottsága szerint
lehet
 biológiailag aktív (zöld növényzettel borított), vagy
 inaktív felület ( jéggel, hóval, homokkal, kővel természetes úton, aszfalttal - mesterséges úton
borított)
Balatonfüred Egységes
Településszerkezeti Terve
A biológiailag aktív a
zöldfelület:
 termesztési célú - gazdasági hatása
mellett pl. erdő esetén hétszer
értékesebb a járulékos (komitatív) hatása
 nem termesztési célú - hozam
másodlagos, elsődleges az ökológiai,
pszichológiai, esztétikai állapot-,
kondíciójavító hatás ún. kondicionáló
Zöldfelület a klimatikus
viszonyokat befolyásolja:
 meteorológia - napsütés, csapadék, szél
 topográfia
- völgyi település - füstképződés
valószínűbb
 síkvidék esetében - mezőgazdasági területek
negatív hatása - búza learatva
 talaj
 vízfelületek - felszíni, felszín alatti
 növényfajták - lombos, tűlevelű
Zöldterület - terület
felhasználási kategória
OTÉK szerint - a állandóan növényzettel
fedett
közterület - Közpark, közkert.
A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül
megközelíthetőnek kell lennie.
A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is
megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
A zöldterületen elhelyezhető:
 a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény
(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér
stb.),
 b) vendéglátó épület,
 c) a terület fenntartásához szükséges épület.
A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os
beépítettséggel helyezhetők el.
A zöldterületek fajtái

Közparkok - felüdülés, kikapcsolódás a beépítéstől elkülönülten
 Lakóterületi közpark - üdülési célú zöldterület min. 1-1,5 ha
- méretezési minimum:
- lakótelkes
2 m2/fő
- tömbtelkes
4 m2/fő
- üdülőterületen 8 m2/fő
- rekonstrukciós egyedi elbírálás
 Városi szintű közpark - közhasználatra szánt zöldterület, komplex
ellátási és kondicionálási szerepet tölt be. Egységei a kultúr, sport, és
pihenőterületek (sétakertek) min. 5 ha.
- méretezési minimum:
- lakótelkes beépítés
30 m2/fő
- tömbtelkes
7 m2/fő
- kert nélküli rekonstrukciós 8 m2/fő
 közkert - sport, pihenés, játék funkciót biztosít tömbtelkes területen
(lakótelepen) minimális nagysága 300 m2
 funkcionális elkülönítés szükséges méretezése
 - játszóhelyek
4,8 m2/fő
 - 1-6 éves gyermek
0,8 m2/fő
 - 6-10 éves gyermek
2,0 m2/fő
 - 10-14 éves gyermek
2,0 m2/fő
 - pihenőhelyek
2,2 m2/fő
 összesen
7,0 m2 fő
A zöldfelületi rendszer
elemei

Sportterületek - az aktív testmozgás, sport
felületei a város intézményi vagy különleges
területén - méretezés 1000-10 000 lakos 7 m2/fő
(OTÉK szerint nem önálló területfelhasználási
kategória, de lakó, üdülő, gazdasági területeken
elhelyezhető)
Intézmények közhasználatú kertjei




sportterület, strand, kemping, botanikus kert,
állatkert,
temető (4 m2/fő)
időbeli, vagy szezonális korlátozás, - este (télen)
bezár - de közhasználatra szánt
Egyéb intézmények kertjei

bölcsőde, óvoda, iskola, kórház - (nem
közhasználatra szánt)
A zöldfelületi rendszer elemei
Erdőterületek - erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése
szerint:

Védelmi (védett és védő) - nem közhasználatra szánt, bel- és külterületi
erdők az alábbi igényeket biztosítják, épület nem helyezhető el rajta.
- víz káros hatása elleni védelem,
- vízháztartás egyensúlyának biztosítása,
- szél káros hatásának csökkentése,
- a levegő minőségének javítása,
- a zajártalom elleni védelem,
- a táj- és természetvédelem továbbá
műemlék- és műtárgy-védelem

Gazdasági erdő

Egészségügyi-szociális, turisztikai -üdülési célú, pihenőerdő, sétaerdő,
kirándulóerdő, erdei tornapálya, sípálya, szánkópálya, lovaglás kiépítettségben, ellátási szintben van különbség - 3 ha/1000 fő

Oktatási-kutatási erdő
Erdőterületen való építés lehetősége: a 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó
területnagyságú telken

Gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os
beépítettséggel,

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os
beépítettséggel
az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
Balatonfüres ERT Táj- és
természetvédelem
Mezőgazdasági terület
A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a
halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei
helyezhetők el.
A mezőgazdasági terület:
 a) kertes,
 b) általános
 A mezőgazdasági területen
 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem
szabad,
 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep
és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os
beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági
épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os
beépítettséggel helyezhető el.
Üdülés, idegenforgalom

Üdülési igények az életmód változásból
vezethetők le.
 Az üdülési igény számítását befolyásolják:



az üdülési igény meghatározói: foglalkozás,
iskolai végzettség, kormegoszlás
az üdülést befolyásoló tényezők: jövedelem
alakulása, településkörnyezet
az üdülést motiváló tényezők: szabadidő,
vagyoni viszonyok
Pihenés típusai
-
mindennapi pihenés - lakásban vagy
annak környékén
 - hétvégi pihenés - település területén
vagy annak peremén fekvő területen
(domináló a környezetváltozás és a
természeti környezettel való kapcsolat)
 - évi pihenés, üdülés - túlnő a település,
esetleg ország határain
Városkörnyéki rekreációs
területek
Elsősorban hétvégi pihenésre szolgál nagy városoknál
Városkörnyék szerkezete:
 - védő, kiszolgáló, ellátó
 - elsősorban zöldfelületek (erdők, parkerdők, esetleg
történelmi kastélyokhoz kapcsolódó kertek és parkok, a
tájképileg és archeológiailag védett területek temetők és
krematóriumok parkjai, a városkörnyéki utakat kisérő
védő- és díszültetvények, fasorok, sövények, az ipari
védősávok, talajvédő erdősávok, hő- és szélvédő
erdősávok, a víkendtelepek, üdülők és szanatóriumok
kertjei.

Városkörnyék vizsgálatok
-
a mikroklimatikus viszonyok
 - a higiéniai és egészségvédelmi helyzet
 - a közlekedési adottságok és potenciák
 - az építészeti-tájképi értékek
 - a terep-, talaj- és vízrajzi adottságok
 - a kert- és mezőgazdasági földek értéke
 - az üdülőhelyi adottságok és lehetőségek
Üdülő-pihenő terület vizsgálatok
- az ökológiai, (a természeti környezet állóképessége)
 - fizikai (vízfelületek stb)
 - pszichofizikai - természeti környezet változatlansága
5-15 km körzet, egymásrautaltság, városkörnyéki


nyaralótelepek - közösségi célt szolgáló helyiségek és játszóterek,
alapfokú ellátás, szolgáltatás,kereskedelem intézmények
szükségesek - második lakás szisztéma

kiskertek - 1500 m2-nél kisebb ne legyen mert OÉSZ szerint nem
építhető be - tipizált épületek

kollektív igényű városkörnyéki üdülési-pihenési területek
- testedzés, sport, vizi sport, szórakozás (játéktermek, attrakciós
létesítmények - lövölde, hullásmvasút), csöndes pihenés,
művelődés, étkezés, szállás, üzemeltetés, parkolás,vadászat és
horgászat
Üdülővárosok, üdülőtelepek

Üdülővárosok - komplex települések, évi
pihenést lebonyolító települések, kisebb
nagyobb központi szerepkörrel, az idényjellegű
lakosság többszöröse lehet az állandó
lakosságnak

Üdülőtelepek - nem komplex jellegű települések,
beépítés pedig lazább szinte zöldbe ágyazott,
nagy jelentősége van a közlekedési
kapcsolatoknak és a gyors
megközelíthetőségnek
Üdülőterületek
üdülőházas (sűrű) min. 6
m építménymagasság
 üdülőépületek,
üdülőtáborok és
kempingek
 változó üdülői kör hosszabb
tartózkodására


hétvégi házas (laza)max. 6
m építménymagasság
 legfeljebb két
üdülőegységes
üdülőépületek
 olyan építmények amelyek a
terület rendeltetésével
összhangban vannak és azt
szolgálják, valamint
sportépítmények
elhelyezhetők
 egyéb közösségi
szórakoztató, kulturális
épület nem helyezhető el
Üdülőterületeken
nem helyezhető el a sportolási célú lóistálló
kivételével - árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló,
komposztáló, siló, és ömlesztett anyag,folyadék- és gáztároló melléképítmény, a
terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével
 Csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t
önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára
szolgáló parkoló és garázs helyezhető el

Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke
rendezése


A horgásztó a város északi
részén a Petőfi lakótelep
szomszédságában
helyezkedik el.
A területet nyugatról az 50
sz. főút, délről egy csekély
forgalmú vasútvonal és a
nagyvárosias lakótelep,
keletről a Kőrösi út és
Bankfalu határolja.
Kiskunfélegyháza Horgásztó és
környéke régi szabályozási terve
Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke
jelenleg elfogadott szerkezeti terve
Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke
elfogadott szabályozási terve
Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke
tervezett szabályozási előírások
Sajátos
Használat
Szerinti terület
Építési
Övezet
Jele
Beépítési
Mód
Az építési telek
Telekalakítás esetén
Legkisebb/
Legnagyobb
területe
[m2]
Legkisebb
Szélessége
[m]
Legnagyobb
Beépítettség
[%]
Megengedett
Min/max
Építmény
Magasság
[m]
üdülőterület
ÜÜ-1
szabadonálló
K
K
10
3,50/6,0
üdülőterület
ÜÜ-2
szabadonálló
800/1800
12
15
3,50/6,0
Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke
tervezett szerkezeti terve
 Áélkjélkjélkj
 Élkjékj
 lkélkj