Transcript Építészeti bűnmegelőzés

A fizikai környezet és a bűnözés
Építészeti bűnmegelőzés
Dallos Endre
kkc, bmsz, dipling, Mz/X
20-9342469 – [email protected]
Tartalom







Építészeti bűnmegelőzés fogalma
Létjogosultsága
A városi bűnözés
Történelmi áttekintés – Hogyan volt régen?
Elméleti alapok
A védhető terület
Példák
Építészeti bűnmegelőzés fogalma
 Ami biztosan nem az:




nem
nem
nem
nem
vagyonvédelem
térfigyelés
elkülönítés (szegregáció)
tömbrehabilitáció
 Akkor mi a csoda ez?
Az építészeti bűnmegelőzés olyan építészeti, településfejlesztési,
táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és
kommunikációs módszerek összessége és együttes alkalmazása,
amelyek az épített környezet utólagos átalakításával, valamint az
építendő tudatos tervezésével és megvalósításával a bűnelkövetés
lehetőségeit csökkentik, illetve megszüntetik.
Építészeti bűnmegelőzés fogalma
 Helye a bűnmegelőzésben
 szituatív bűnmegelőzési módszer
(a bűnalkalmak csökkentése érdekében a bűncselekmény elkövetését
lehetővé tevő vagy azt elősegítő körülmények megszüntetése vagy
csökkentése érdekében kifejtett tevékenység )
 speciális prevenció
(konkrét esetben alkalmazott megelőzési intézkedés, amely során a
személyre és szituációra leginkább alkalmas módszer kerül
felhasználásra)
Építészeti bűnmegelőzés fogalma
Miért jó ez?







nem tüneti kezelés, hosszú távú megoldás
látványos, egyszeri „befektetés”
aránylag nagy területen alkalmazható
nem áthelyezi a bűnözést, hanem megszünteti azt
több bűncselekmény fajta megelőzését teszi lehetővé
közösség kovácsoló hatású (integráció)
komplex módszer
Hátrányok?
 nem minden település típus esetében alkalmas módszer
 bizonyos esetekben gazdaságtalan, illetve nem megvalósítható
 Magyarországon szinte ismeretlen
Létjogosultsága
 A „kályha” I.
 115/2003. (X.28.) OGY. határozat
 prioritások:





a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése
a városok biztonságának fokozása
a családon belüli erőszak megelőzése
az áldozattá válás megelőzése,…
a bűnismétlés megelőzése
 ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok
 biztonságos környezeti tervezés, építkezés elveinek
érvényesítése a várostervezésben, a lakásépítéseknél (…) és az
építési engedélyezési eljárásban
 a bűnmegelőzés szempontjainak érvényesülése a
településfejlesztési politikában
 közvilágítási szabványok áttekintése
 gépjármű forgalom tervezése
 önkormányzati feladatok
 a természetes környezet és a közterületek biztonságának
megteremtése
Létjogosultsága
 A „kályha” II.
 Európai Unió
 prioritások:




a
a
a
a
gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése
kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentése
városi bűnözés csökkentése
szervezett bűnözés megelőzése
 kötelező feladatok a Bűnmegelőzési Hálózat keretein belül
 a természetes környezetnek a lakosság biztonságérzetét is
megerősítő megteremtése
 a közterületek biztonságának megteremtése
 ENSZ
 1995/9. Guidelines for the preventions of urban crime
 útmutató városi bűnözés megelőzésére
 USA
 CPTED (Crime prevention throught environmental design)
 környezeti tervezési eljárások gyűjteménye
A városi bűnözés
 Miért beszélünk folyton a városokról az építészeti
bűnmegelőzés kapcsán?
 mert az építészeti bűnmegelőzés ott érvényesül a
legjobban
 mert a bűnözés alapvetően városi jelenség
A városi bűnözés
90%
80%
70%
60%
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
A városokban elkövetett ismertté vált bűncselekmények aránya az adott évben ismertté vált összes
büncselekményhez viszonyítva
A városi népesség aránya az összlakossághoz képest az adott évben
Forrás: ERÜBS, KSH
A városi bűnözés
 Tipikus városi bűncselekmények I.
 Erőszakos bűncselekmények
 személy elleni





súlyos testi sértés 
szexuális indíttatású erőszakos bcs.-k 
emberölés és kisérlete 
zsarolás 
rablás, kifosztás 
 dolog elleni
 rongálás 
 garázdaság 
A városi bűnözés
 Tipikus városi bűncselekmények II.
 Vagyonelleni bűncselekmények




rongálás 
lopás, betöréses lopás 
csalás 
gépjármű önkényes elvétele 
 Közlekedési bűncselekmények
 közlekedési baleset okozása 
 gépjármű vezetése ittas vagy bódult állapotban 
A városi bűnözés
A városi bűnözés
4. Záhony
2. Tokaj
1. Visegrád
5. Baktalórántháza
6. Hajdúhatház
7. Balatonföldvár
3. Siófok
Történeti áttekintés
 Az építészet funkciója
 elsődleges rendeltetése
 biológiai jellegű: védelem az időjárás és a környezet egyéb erői ellen
 másodlagos rendeltetés
 védelem az ellenségek ellen
 magán- és nyilvános szükségletek kielégítése
 reprezentatív, szimbolikus
Történeti áttekintés
 Az ókor I.
 Mezopotámia




városok szerkezetét a tulajdonviszonyok határozzák meg
tetszőleges utca vezetés és szélesség, sikátorok
lakóépületek egy-, kétszintes, belsőudvaros házak
ablaktalan falak, keskeny utcai kapu
 Egyiptom
sűrűn lakott ország – koncentrálódás a városokba
égtájak szerinti tájolás
szabályos körvonalak és utca hálózat
a város területe szabályos négyszög, falakkal világosan
elhatárolva a környezettől
 csatornák és tavak a városokban – zajtalan és praktikus
közlekedési útvonal
 társadalmi szintek elkülönített lakónegyedekben




Történeti áttekintés
 Az ókor II.
 Görögország
 nincs általános érvényű rendszer
 az elrendezés ritkán zárt vagy geometrikus
 a városfal a függetlenség jelképe
 Róma
 csak az új városok építésénél alkalmazzák a szabályos
városépítés gyakorlatát
 a város alapelrendezése a kozmikus rend (disciplina) része és
lekjépezése
 a falak és kapuk a városi függetlenség jelképei
Történeti áttekintés
 Középkor
 a városok a római útrendszer csomópontjaiban maradtak
fenn
 a Dunától északra, a Rajnától keletre már nincsenek városok
 a városok elterjedése nyugat-kelet és dél-észak írányúak
 a városok úthálózata a terephez igazodott
 a párhuzamos utca rendszer a vásárhelyekre (Lipcse)
jellemző
 az utcahálózat és a telekelosztás általában világosan tükrözi a
társadalmi tagozódást (zsidó negyed, céhek utcája, stb.)
 a város védelmét a falak biztosítják
Történeti áttekintés
 Újkor
 az „ideális városok” kora
 szoros összefüggés áll fenn az eszményi kialakítású város és
lakóinak erkölcsileg kifogástalan, értelmes élete között
 a XV. században befejeződött a középkori városalapítási láz
 a városalapítások tudományos-elméleti jellegűek (Sforzinda)
 új erődítési technikák (pl. füles bástya)
 a városi funkciók elkülönítése (pl. Párizs)
 a városokat védő városfal szerepe lecsökken, sőt gátja a
város fejlődésének, terjeszkedésének
Történeti áttekintés
 A modern városok
 ipari forradalom hatása, a népességrobbanás a városok gyors
növekedését hozta
 a reprezentatív központokban nagyvonalúság, esztétika
 az iparvárosokban a funkcionalitás érvényesül
 a városok terjeszkedése öntörvényű
 közlekedés, szállítás, ellátás problémái
 megjelenik a kertváros és mozgalommá válik (Howard)
 a lakórészek az ipari környékek köré épülnek – ha megszűnik
az ipar megindul a lecsuszás (pl. Ózd)
 koncentrálódnak a funkciók (magasházak, bevásárló
központok)
Elméleti alapok
 Előzmények I.
 Guerry (1833) – a bűnözés egyenlőtlen térbeli
eloszlását vizsgálta Franciaországban
 Fr.o. északi megyéiben a vagyon elleni, a déliekben az
erőszakos bűnözés dominál
 magyarázata: hiányos képzés, szegénység, népsűrűség,
egyenlőtlen esélyek
 Quetelet (1835)
 okok még az egyes környékek eltérő „moralitása”, az eltérő
„kísértés”, a bűncselekmény elkövetésének „könnyűsége”
 „Chichagó-i iskola” I. (1920-as évek)
 R. E. Parle és E. W. Burgess ökológia szociológiai vizsgálatok
a városrészek bűnözésének meghatározására
Elméleti alapok
 Előzmények II.
 „Chichagó-i iskola” II. (1960-as évek)
 C. R. Shaw és H. D. McKay kiterjesztették a vizsgálatokat más
amerikai nagyvárosokra is (pl. Philadelphia, Cleveland, stb.)
 14-18 éves gyanúsítottakat és fiatalkorú bűnözőket vizsgáltak
 kimutatták többek között, hogy
 az iskolakerülés, a fiatalkori és felnőttkori bűnözés eltérő
arányban fordul elő a városok egyes kerületeiben
 a deviáns viselkedési normák előfordulása fordítottan arányos a
városközponttól mért távolsággal
 a deviáns magatartásmódok összefüggést mutatnak a terület
épületeinek leromlottságával, a népességelvándorlással
 ezek a magatartásmódok előfordulási arányai időben stabilak
Elméleti alapok
 Előzmények III.
 Európai kutatások (1960-as évek)
 nem tudták bizonyítani a „zóna elméletet”, mert az európai
nagyvárosok nem sugárirányban bővültek
 Todorovich (Belgrád) a fiatalkorúak lakóhely szerinti
bűnözését vizsgálta
 Szabó Dénes Fr.o-ban és Belgiumban vizsgálta a városi és
falusi bűnözést
 Herold (Nürnberg) a tettesek lakóhely, mobilitás szerinti
megoszlását vizsgálta
Elméleti alapok
 Előzmények IV.
 Korszakváltás (kb. 1960-70-évek)
 kriminálgeográfiai kutatások egyre kisebb területre
koncentrálódtak, míg eljutottak a háztömbök, házak bűnözési
szempontú vizsgálatához és a bűnözési alkalmat állította a
vizsgálat homlokterébe
 eredményeik kimutatták, hogy bár a bűnözésben és egyes
bűncselekményfajtákban kimutatható az ország- vagy
városrészek típusai szerinti halmozódás, azonban mindezek
visszavezethetők arra az egyszerű tényre, hogy bizonyos
körülmények – társadalmi, gazdasági, építészeti- „szívják”,
elősegítik a bűnözést
A védhető terület
 „Defensible Space” I.
 Oscar Newman - 1973
 vizsgálatával arra keresett választ, hogy van-e a lakóházak és
lakóterületek – a lakókörnyezet – kialakítása és a bűncselekmények között összefüggés
 New York kb. 150 ezer városi tulajdonban lévő lakását
figyelte meg (kb. 528 ezer ember)
 a NY-i városi lakásigazgatás adatait dolgozta fel háztípus,
házmagasság és környezet szerint
 megfigyelte, hogy
 a túlnépesedést a vidékről és külföldről beáramlott, alacsony
jövedelmű tömegek okozzák
 ez a tömeg a megszokott földszintes vagy néhány emeletes
házak helyett pontszerűen épített toronyházakban élt, amelyet
minden oldalról közterület határolt
 ott nőtt nagyon a bűnözés, ahol alacsony jövedelmű családok
magas házban laktak
A védhető terület
 „Defensible Space” II.
 megállapításai
 bűnözés szempontjából az olyan toronyházak a
legveszélyesebbek, amelyek
 7 emeletnél magasabbak (ezekben kb. 150-1000 család lakik)
 egyetlen bejáratuk és közös előterük van, amely az épület
belsejébe vezet
 az emeletenkénti folyosók jellemzően egy közös szakaszból
állnak, amelyeken kétoldalt helyezkednek el a lakásbejáratok
 az épületben sem portás, sem házmester nincs
 az előterek, a folyosók, a lépcsőházak és a liftek teljesen
nyilvánosak, oda bárki beléphet
A védhető terület
 Mi a probléma gyökere?
 Nincs közösségi kontroll!
A védhető terület
 A közösségi kontroll területeinek típusai I.
 magánterület
 saját használatú térrész
 a külvilágtól elzárt
 a nyilvánosság kizárása
 lakások, építmények, amelyekben élünk
 fél-magánterület
 egy adott építményen belül az ott lakók, illetve az általuk
meghatározott személyek által kizárólagosan használható
terület
 az ott tartózkodást igazolni kell
 közös folyosók, helységek, a külvilágtól fizikailag vagy
jelképesen elzárt külső területek, parkok és játszóterek
A védhető terület
 A közösségi kontroll területeinek típusai II.
 fél-nyilvános terület




nem kizárólagos használatú
átmeneti területek a magánhasználatú részekhez
általában kevés ember használja
az itt tartozkodást igazolni kell
 a ház bejáratához vezető, de tulajdonjogilag a házhoz tartozó
területek
 nyilvános terület
 itt senkinek sem kell igazolnia tartózkodásának jogosultságát
 közterületek, közfunkciót ellátó középületek, építmények
A védhető terület
 Épülettípusok és a közösségi kontroll
 családi ház
 különálló, ún. iker, sorház
 társasház
 lift nélküli, max. 3-4 emeletes ház
 „pesti” bérház
 lifttel rendelkező, max. 5-6 emeletes,
körfolyosós vagy belső lépcsóházas
 magas- vagy toronyház
 lifttel rendelkező, több emeletes lakóépítmények
A védhető terület
 A lakókörnyezet és a közösségi kontroll
 sorházas beépítés
 társasházas övezet
 lakópark
 lakótelep
A védhető terület
 A védhető terület kialakítása I.
 alapelv: az építészeti bűnmegelőzési módszerek
alkalmazásával a bűnalkalmak megszüntetése
 közösségi kontroll megteremtése
 az egyén szabadságjogainak maximális érvényre jutása
 kisebb, lakónegyed, lakóközösség, építmény szintjén lehet
eredményes
 a lakókörnyezet olyan kisebb részre történő felbontása, amely
lehetővé teszi a lakók számára az idegenek kiszűrését
 6-10 családnál nem nagyobb egységek, mert
különben nő a „zsúfoltság” érzése – ellenirányú
folyamat
A védhető terület
 A védhető terület kialakítása II.
 közösségi területek kialakítása
 puffer zónák kialakítása
 a közös használatú területekre teljes rálátást kell biztosítani
 az utcáról is jól láthatóak legyenek a közösségi területek
 Utcák, terek átalakítása
 vissza kell „szerezni” a közösségi kontrolt az utca felett
 az utcák átmenő forgalmának csökkentése, illetve
megszüntetése
 közvilágítás átalakítása
 fizikailag elkülöníteni a lakókörnyezeteket
 növényzet megfelelő kiválasztása és kialakítása
A védhető terület
 A védhető terület kialakítása III. –
utca kialakítások
Példák
 A védhető terület kialakítása a különböző
lakókörnyezetek esetében I.
 családi házak
 nem a bentlakók által ellenőrizendő területeket kell
kialakítani, hanem a szomszédok és az utcán közlekedők
számára kell kontrolt biztosítani
 tipikus hiba: magas, átláthatatlan kerítések
 jó megoldás: magas, de átlátható (kard, cső) vagy az
áthatolást gátló növények használata kerítésként (tűztövis,
borbolyafélék, galagonya) – természetesen megfelelő
magasságban
 a kertben a növényzet kialakítása se gátolja a rálátást
Példák
 A védhető terület kialakítása a különböző
lakókörnyezetek esetében II.
 társasházak
 a legjobb kialakítást teszi lehetővé
 a pihenő- és játszórész elkülönítése
 közös használatú térrészek megfigyelhetőségét biztosítani (pl.
üvegfalú lépcsőház)
 lakóparkok
 hamis biztonság érzetet adhat a zárt terület
 egészséges arányban szabad csak keverni mesterséges
ellenőrző eszközök használatát, különben a közösségi kontroll
veszhet el
 itt is érvényes a családi házakra vonatkozó ajánlások
Példák
 A védhető terület kialakítása a különböző
lakókörnyezetek esetében III.
 lakótelepek
 a legnehezebb, bizonyos esetekben lehetetlen feladat
 elsődleges cél a hiányzó átmeneti (puffer) területek
kialakítása – pl. körbekerítés
 a lakóközösségek kisebb egységekre osztása fizikai
elhatárolással is épületen belül
Példák
 A védhető terület kialakítása a különböző
lakókörnyezetek esetében IV.
Mi a helyzet?
 Magyarország




OBmK pályázatok
önkormányzati stratégiákban nem lelhető fel
alig ismert módszer
szakképzésnek nem része
 Külföld
 USA: számtalan városban eredményesen alkalmazva
(Dayton – Five Oaks)
 Ny-Európa: vannak kezdeményezések (Anglia,
Hollandia)
Összefoglalás
 Az építészeti bűnmegelőzés lényege
 a bűnalkalmak megszüntetése
 az így kialakított területről a bűnözés nem helyeződik
át más (szomszédos) területekre, hanem
MEGSZŰNIK!
 komplex, hosszútávú prevenció
 a társadalmat integráló hatású
 nem egy bűncselekmény típusra alkalmazható
Irodalom




Dr. Korinek László – Hima Tamás: A bűn barikádjai – Építészeti
bűnmegelőzés, Falu Város Régió, 1995/1-2, 3-4, VÁTI Kht.
Irk Ferenc: Városi biztonság, nagyvárosi bűnözés. Belügyi Szemle,
2005/3
Lukovich Tamás: Városépítészet és biztonság. Belügyi Szemle,
2005/3
Dallos Endre: Bűnmegelőzés az építészet aspektusából. RTF, 2006.
Köszönöm a figyelmet!