Fiatalkorú bűnelkövetők és a szociális munka kapcsolata

Készítette: Mitrovics Zoltán 2013.11.11.

Kik a bűnözők?

BŰNÖZÉSELMÉLETEK

 Normák, szabályok – eltérés, deviancia  

Paul Broca

,

Cesare Lombroso

- az emberi koponya formája alapján be lehet azonosítani a bűnöző személyiséget

William A. Sheldon

Megkülönböztetett

mezomorfokat

, akik jellemzően muszkuláris, aktív típusok,

ektomorfokat,

fizikumúak és

edomorfokat,

akik gyenge akik testes emberek.

BŰNÖZÉSELMÉLETEK

 

Edwin Sutherland elmélete A differenciális érintkezés

szerint azok a személyek, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözői normák követőivel, nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké

Émile Durkheim

szerint – elmélete szerint Anómia akkor alakul ki, amikor a társadalmi élet egy adott területén nem léteznek világos szabályok, a hagyományos normák és szabályok fellazulnak újak pedig még nem lépnek a helyükbe. Ilyen helyzetben – Durkheim – az emberek megzavarodnak, nem találják a helyüket, a deviáns viselkedésre – elsősorban az öngyilkosságra – való hajlam növekszik.

BŰNÖZÉSELMÉLETEK

 

Edwin Lemert -

attól fogva, hogy az egyén megkapja a bűnöző címkét, az egész életében végig kíséri

A címkézés elmélet

e szerint

Goffman

ezt a minősítést nevezte stigmának vagy megbélyegzésnek. A megbélyegzést követően, annak hatására az elmélet alapján, az egyén újabb bűncselekményeket követ el

BŰNÖZÉSELMÉLETEK

  A deviáns viselkedés a társadalom többsége által elfogadott normák megszegését jelenti Az elmúlt években/évszázadokban a korábbi elméletek a bűnözés okainak feltárása kapcsán szerteágazóak, sőt a társadalomtudományon (szociológia) belül sem alkotnak egységes képet. A különböző okok és magyarázatok valószínűsítik, hogy a megoldás sem határozható meg egyszerűen

BŰNÖZÉSELMÉLETEK

 A bűncselekmények tetteseit a különböző társadalmakban eltérően szankcionálhatják a leginkább ismert elzárással, letöltendő börtönbüntetéssel vagy alternatív szankciókkal, melyek elsősorban figyelmeztetések, intézkedések és az ismételt bűnelkövetés megakadályozását hívatottak elősegíteni. Az alternatív szankciók részben a prevenció, részben a korrekció elvére épülnek, mivel a bűncselekményt elkövetőt bünteti (korrekció), s egyben a későbbi bűncselekmények megvalósulását próbálja megelőzni (prevenció).

Büntethetőségi alapelvek

 -

Btk. 4. §

(1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.   nullum crimen sine lege -

törvény nélkül nincs bűncselekmény

nulla poena sine lege -

nincs büntetés törvény nélkül

Életkori megoszlás

   Gyermekkorú Fiatalkorú Felnőtt

 Gyermekkor Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

  Fiatalkor Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem Felnőtt – 18. év betöltését követően

A gyermekkorú elkövetők és a fiatalkorú bűnelkövetők összefoglaló adatai ÉV 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 REGISZTRÁLT BŰNELKÖVETŐK SZÁMA 118 145 130 182 133 790 124 171 116 161 116 584 112 830 122 529 112 895 100 239 2003=100% 100 110,19 113,24 105,1 98,32 98,68 95,5 103,71 95,56 84,84 SZÁM A FIATALKORÚ BŰNELKÖVETŐK ARÁNY A 2003=10 0% 10 473 12 325 12 197 8,86 9,47 9,12 100 117,68 116,46 11 287 10 909 11 438 9,09 9,39 9,81 107,77 104,16 109,21 10 036 11 248 11 034 10 056 8,89 9,18 9,77 10,03 95,83 107,4 105,36 96,02 GYERMEKKORÚ BŰNELKÖVETŐK SZÁMA 3 553 3 963 3 697 3 565 3 387 3 433 2 573 2 607 2 714 2 604 2003=100% 100 111,54 104,05 100,34 95,33 96,62 72,42 73,37 76,39 73,29

Bűnelkövetéshez vezető okok

       Családi okok: nem megfelelő családi környezet, szülői felügyelet hiánya, válások Bűnöző életmódot követő minta Kábítószer fogyasztás, alkohol fogyasztás Ellenőrizetlen szabadidő, késő esti csavargás, az életkornak nem megfelelő éjszakai szórakozó helyek látogatása Baráti környezet: csoportnorma szerepe, rossz modell-követés Iskolai problémák: tanulmányi nehézségek Egyéb okok: médiahatás, stb.

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés

 1. Életutak – „teljes érzelmi elhanyagolás” – – – Otthon a fiatalt teljes lehetnek okai a mértékben elhanyagolják, ennek szülők közt fennálló konfliktus, rossz anyagi helyzet, alacsony iskolai az végzettség, alkohol problémák és ezekből eredő feszültségek Iskolában szintén kudarcok érik, nem tudja teljesíteni a tőle elvártakat Elidegenedik környezetétől, olyan barátokat keres akik megértik, s ha ez a csoport bűncselekményeket követ el, akkor ő alkalmazkodni fog a csoport normáihoz, különben ezt is elveszti

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés

 2. Életutak – „az agresszív, erőszakos család” – A családban mind a partnert, mind a gyermekbántalmazás jelen van – – Ebből a környezetből érkezik az iskolába ahol kortársaival ő is agresszíven viselkedik Egy idő után elidegenedik kortársaitól és az iskolától, családjától is, csavarogni kezd, bandákhoz csapódik, bűncselekményeket követnek el

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés

 3. Életutak – „váltás a fiatal életében” – – – Apa nagyon szigorú, esetleg bántalmazó, uralkodó típus akitől a gyermeke fél Anya, az erőszakot elveti, túl engedékeny Ha az apa eltűnik a kapcsolatból az anya nem képes kellő tekintélyt szerezni a gyermekénél akkor a gyermek egy „légüres térbe” kerül ahonnan könnyen sodródik. Az otthonról hozott agresszív minták alapján minták alapján választ csoportot. Előbb utóbb garázda, bűnelkövető életmód alakul ki.

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés

 4. Életutak – „mélyszegénység” – – A családot megélhetési gondok sújtják, melyek a szülők között állandó feszültséget generálnak. Mindez a gyermek iránti figyelem csökkenéséhez, érzelmi elhanyagolásához vezet. Fiatal az iskolába kerülve az otthonról hozott feszültség miatt nem tud teljesíteni a kudarcélmény állandóvá válik, mely következtében a fiatal elfordul családjától, iskolától és a már ismertetett utat kezdi járni

ÖSSZEFOGLALVA

      Döntően vagyon elleni deliktumok Csoportos elkövetés Jellemzően ismerősök és kortársak sérelmére Az elkövetők családban, szüleikkel élnek Többnyire (nagy százalékban) férfi elkövetők Alkohol és kábítószer fogyasztása kiemelt rizikótényező

Lehetséges büntetések

  Ügyészség – – Megrovás Vádemelés elhalasztása Bíróság – – – – – Megrovás Próbára bocsátás Felfüggesztett szabadságvesztés Szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás

Szükség van más típusú szociális munkára?

Lehetséges különbségek

   A

segítő kapcsolatban a kliens szerepe aktív, kezdeményező

, döntően mellérendelt, együttműködési szándékától elállhat. A segítő számára az időtartam többnyire szélesebb és kevésbé szigorú határok között mozog Kontroll és támogatás egyensúlya

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája

Prioritások: 1.

2.

3.

Jelzőrendszer fejlesztése Szakemberek képzése, együttműködése Gyermekek erkölcsi értékrendjének fejlesztése 4.

5.

Veszélyeztetett helyzetben lévők segítése Fiatalkorú elítéltek társadalomba való integrálása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!