Transcript Deviancia ppt

Deviancia
Normaszegő
magatartásformák
Alapfogalmak
• A normaszegést nevezik devianciának, a
normaszegő viselkedést deviáns
viselkedésnek.
• Deviáns viselkedésnek azokat a
viselkedéseket nevezzük, amelyek
eltérnek az adott társadalomban elfogadott
normáktól, ilyenek a bűnözés,
öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás és a lelki betegségek.
Társadalmi szerepek
• a társadalmi pozíciókhoz kötődő
elvárások halmaza, vezérlik az adott
pozíciót betöltő egyén viselkedését, és
előrejelzik a másik személy attitűdjeit
– Az elvárások egy része kötelező jellegű, be
nem tartásuk esetén a csoport szankcionálja
viselkedésünket
Dahrendorf: szerepelvárások
• Kann típusú elvárások: illem és jómodor
szabályai, megszegésük csekély szankcióval
jár.
• Soll típusú elvárások: megszegésük
kiközösítést, elkerülést, deviáns megbélyegzést
von maga után.
• Muss típusú elvárások: megszegésük
büntetőjogi felelősségre vonást eredményez.
Szerepelvárások
Konformitás
• Egy személy viselkedésének vagy
véleményének változása egy másik egyén
vagy csoport vélt vagy valós nyomása
következtében
• Asch-effektus
A deviánsnak minősített
viselkedések relatívak
•
•
•
•
Történelmileg
Társadalmanként
Szituációnként
A résztvevő aktorok státusától függően
A deviancia univerzális
•
minden kultúrában és minden időben bizonyos
viselkedések deviánsnak minősülnek
A deviancia univerzális
Történelmileg eltérő
Társadalmanként eltérő
Magyarország
Társadalmanként eltérő
Hollandia
Társadalmanként eltérő
Magyarország
Társadalmanként eltérő
Hollnadia
• A Piros lámpás negyed Hollandia fővárosában,
helyezkedik el. A városrész neve hivatalosan De Wallen.
A szűk kis utcákban pornószínházak, sztriptíz bárok,
bordélyházak, szexshopok és kávézók, klubok vannak.
Itt található a Szexmúzeum, a Kendermúzeum és a
Szexszínház (Casa Rosso) is.
• Délelőtt a környék teljesen kihalt, estefelé zsúfolásig telt.
Az ablakokban sokfelé pózolnak fehérneműre vetkőzött
prostituáltak, akik hivatalosan űzhetik itt a legősibb
mesterséget. Fényképezni a környéken tilos, különösen
a lányokat. Aki ezt mégis megpróbálja, arra azonnal
rászólnak.
Szituációnként
Szituációnként
A deviancia
szociológiailag normális
•
Durkheim:
–
•
•
•
„A bűn mindenekelőtt azért normális, mert bizonyosan nincs
olyan társadalom, amelyben ne léteznék.”
minden társadalomban, bizonyos viselkedések
deviánsnak minősülnek
a deviancia megléte a normák szabályozó
szerepének szükséges eleme
a deviancia: a normatív rendszer működésének
sajátos vonzata
Deviancia típusok
•
A fő ismérv: a normatörés szándékosságának mértéke, formái
–
–
–
–
Szubkulturális deviancia
Tudatos, de nem ideológikus normatörők
Szociopaták
Fogyatékosok
Szubkulturális deviancia
•
•
•
Ideologikusan, elvi alapon nem akarják
betartani a normákat
Nyíltan vitatják, bizonyos érvényben levő
normák érvényességét.
R. K. Merton non-konformisták, Moscovici
S. aktív kisebbségek
Szubkulturális deviancia: Punk
Szubkulturális deviancia:Disco
Szubkulturális deviancia: Grufti
Szubkulturális deviancia:
Skinheadek
Szubkulturális deviancia: Bűnözők
Szubkulturális deviancia: Bűnözők
Tudatos,
de nem ideologikus normatörők
• Ismerik a normákat, elfogadják általában
érvényességüket, de érdekük fűződik azok
áthágásához.
– Pl. a tolvajok nem a tulajdon intézménye ellen
lázadnak, azt, legalábbis ami őket illeti,
elfogadják
• Egyértelmű a szándékosság
Tudatos,
de nem ideologikus normatörők
Szociopaták
•
•
Személyiségi zavarban szenvedők
Nem egyértelmű, a cselekvésűk
tudatosságának mértéke
– Pl. drogfüggőség
•
Az ösztönös jellegű indíttatások
meghatározóbbak, mint az akarati döntés
mozzanata.
Drogfüggőség
Alkoholizmus
Fogyatékosok
•
•
Szervi korlátaik eleve képtelenné teszik
arra, hogy az akarat, a szándék vonzatait
elemezzük esetükben
Ennek ellenére stigmák (Goffman)
határozzák meg a társadalmi viszonyaikat
Módszerek: Statisztikai mutatók:
• öngyilkossági
arányszám: A
magyar öngyilkossági
statisztikai adatokat
általában
meglehetősen
pontosaknak tartják,
mert nem fűződnek
erős érdekek az
öngyilkosság
tagadásához
• bűnözésről négyféle
statisztikai adatot:
• 1. az ismertté vált
közvádas
bűncselekmények száma,
ez azoknak a
cselekményeknek
a száma, amelyeket
a rendőrség
nyilvántartásba vett,
•
2. az ismertté vált
elkövetők száma,
3. a vádlottak száma,
•
4. az elítéltek száma.
Öngyilkosság meghatározása
• „Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan
halálesetet, amelyet közvetlenül vagy
közvetve magának az áldozatnak
valamilyen pozitív vagy negatív tette
idézett elő, ha tudta, hogy aktusa
szükségképpen erre az eredményre
vezet.” (Durkheim)
Az öngyilkosság típusai
• Altruista (önfeláldozó) öngyilkosság
(harakiri, vezér halálakor)
• Egoista öngyilkosság (vallás, család
szerepe
• Anómiás öngyilkosság (társadalom
szabályozó ereje, házi anómia)
• Fatalista öngyilkosság (túl merev
szabályok, katonaság)
NEMZETKÖZI MUTATÓK
WHO
• 2003-ban a világon több mint 870 ezer
ember vetett véget életének.
• A népességre vetítet arányszám alapján
Kelet-Európában követik el a legtöbb
öngyilkosságot,
• Dél-Amerikában és az iszlám országokban
a legalacsonyabb az öngyilkosságok
száma.
• a legtöbb öngyilkossági kísérletet a nők
hajtják végre,
• a halálla végződő kísérleteknél azonban
inkább a férfiak bizonyulnak
„sikeresebbnek”.
• Az öngyilkossági ráta növekszik az életkor
előrehaladtával,
• riasztóan megnőtt a 15-25 év közöttiek
körében elkövetett öngyilkosságok száma.
Nemzetközi ország rangsor az
öngyilkosságot elkövetettek száma
alapján (HVG Archívum 2006)
Ország
Öngyilkosok száma százezer felnőtt
lakosra számítva
Litvánia
93,2
Oroszország
77,8
Lettország
58,1
Észtország
56,8
MAGYARORSZ
ÁG
53,9
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK
MAGYARORSZÁGI MUTATÓI
• 1881-óta álnak rendelkezésre országos öngyilkossági
adatok, melyek azonban 1920-ig hiányosak.
• az első világháborút követően az öngyilkosságok
arányszáma először jelentősen csökkent,
• majd fokozatosan emelkedett a második világháború
végéig.
• Jelentős kiugrás 1971-ben látható, amikor az 1970-ben
mért 2.582 főhöz képest 3.697 főre emelkedett
• az emelkedés ezt követően sem állt meg, 1983-ban már
4.911 fő vetett véget önként életének
Öngyilkosságok alakulása 4 évi
viszonylatban
Korcsoport
2000
2003
2004
2005
férfiak
nők
összesen
0-9
0
0
0
0
0
0
10-19
57
49
57
33
11
44
20-29
261
201
221
158
25
183
30-39
440
316
325
278
59
337
40-49
796
645
637
464
93
557
50-59
589
588
583
476
135
611
60-69
422
389
353
252
98
350
70-79
441
374
335
206
113
319
80-
263
238
231
159
59
218
0
1
0
2
0
2
3269
2801
2742
2028
593
2621
ismeretlen
• A férfiak négyszer olyan gyakran követnek el
öngyilkosságot Magyarországon, mint a nők.
• Az alföldön a protestáns gyökerekkel rendelkező
réteg (főként férfiak) körében elterjedt a
problémamegoldás ezen szélsőséges módja,
• 2005. évben Békés megyében 100 ezer főre 68
férfi öngyilkosság jutott, míg Heves megyében
csak 36,3.
• A nők esetében ugyanezen két megyét véve
13,9 és 9,4 a mutató.
Öngyilkosok családi állapot szerinti
megoszlása Magyarországon
Családi
állapot
2000
2003
2004
2005
férfiak
nők
összesen
Nőtlen,
hajadon
632
583
579
484
68
552
Házas
1439
1206
1123
870
202
1072
Elvált
549
530
553
412
131
543
Özvegy
647
482
487
262
192
454
Ismeretlen
2
0
0
0
0
0
Összesen:
3269
2801
2742
2028
593
2621
Részletek
• Legelterjedtebb öngyilkossági forma az
önakasztás,
• ezt követi a mérgezés,
• a magas helyről való leugrás,
• áramütés,
• lőfegyver,
• jármű elé ugrás,
• szúróeszköz,
• majd végén a vízbeugrás.
Módszerek: Statisztikai mutatók:
• Viktimológiai
felvételek: a lakosság
reprezentatív mintáját
kérdezik meg, hogy
követtek-e el ellene
egy meghatározott
időn belül
bűncselekményt vagy
valamilyen
meghatározott fajta
bűncselekményt.
• Az alkoholizmus becslési
módszerei:A Jellinek-képlet
(1960) az adott évben máj
zsugorodásban meghaltak
számából indul ki, ennek 60
százalékát tekinti alkohol
okozta májzsugorodásnak. Ezt
a számot szorozza meg 144gyel, és ezt tekinti az adott
népességcsoportban élő
súlyos alkoholisták számának.
• A Ledermann -módszer (1956)
az egy főre jutó összes alkohol
fogyasztásból indul ki. annak
alapján becsüli, hogy a
népesség mekkora része
súlyos fogyasztó.
Módszerek: Epidemiológiai
vizsgálatok:
• A kábítószer-fogyasztók
számának mérésénél
problémák merülnek fel,
és nagy a
bizonytalanság.
Bizonytalan a kábítószerfogyasztó definíciója,
mivel sokféle, különféle
veszélyességű kábítószer
létezik , és nagyon eltérő
gyakorisággal és
mennyiségben fordul elő
kábítószer fogyasztás.
A mentális vagy lelki
betegségek mérése
hasonlóan nehéz,
problémákba ütközik. Az
adott évben az elme- és
ideggyógyintézetekből
elbocsátott betegek
száma és az ambuláns
pszichiátriai
gondozóintézetekben
gondozott betegek száma
nyilvánvalóan csak
töredéke a teljes
létszámnak.
Deviancia típusai:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Öngyilkosság
Bűnözés
Alkoholizmus
Kábítószer
Lelki és mentális betegségek
Viselkedészavar
DEVIANCIA FOGALMA
Olyan normáknak vagy
normarendszereknek a megszegése,
amelyeket egy közösség vagy
társadalom jelentős része elfogad.
-(Howard Hughes; Ted Bundy)
-Deviáns szubkultúrák
Normák és szankciók
Többnyire azért követjük a társadalmi
normákat és szabályokat, mert a
szocializáció során megszoktuk, hogy így
viselkedjünk.
- Nyelvhasználat
- Idegenekkel, barátokkal szembeni
viselkedésű (érintkezések közti „határjelzők”
felállítása)
- Normák: - közlekedési
- Minden társadalmi norma együtt jár
bizonyos szankciókkal, amelyek elősegítik a
konformitást és védelmet nyújtanak a
nonkonformitással szemben
Szankciók
A szankció mások részéről megnyilvánuló
reakciót jelent egy egyén vagy egy csoport
viselkedésével kapcsolatban, amely az
adott norma követését igyekszik biztosítani.
Lehetnek pozitívak és negatívak
Formális szankcióról akkor beszélünk, ha
létezik egy meghatározott testület vagy
szerv, amelynek az a feladata, hogy
biztosítsa bizonyos normák megtartását
Informális szankciók kevésbé szabályozott,
többé- kevésbé spontán reagálások a
nonkonform viselkedésre.
Bűnözés a preindusztrális korban
A legnagyobb büntetést vonta maga után a
vallási jellegű, az uralkodó vagy az
arisztokrácia tulajdona ellen irányuló
bűncselekmények
- Eretnekség
- Templomgyalázás
- Szentséggyalázás
Kevésbé súlyos, ha egy ember megöl egy
másikat
Büntetési módok változásai
XIX. Sz. előtt ritka volt a börtönbüntetés
- Jonathan Atholl (1790)
- Kaloda, korbácsolás, megbélyegzés,
akasztás nyilvánosan
- Dologházak
- A XVIII. sz. -ban fokozatosan elkülönültek a
börtönök, tébolydák és ispotályok
- A legsúlyosabb bűncselekmény a
gyilkosság – halál büntetések
- Az őrültség medikalizálódott
Kaloda
A deviáns viselkedés kialakulásának
szociálpszichológiai magyarázatai
•
Rámutatnak a szocializáció szerepére, ami
kétféle értelemben is hozzájárulhat az egyén
deviánssá válásához.
1. A személyiségfejlődés folyamatában a
gyermekkorban fellépő rendellenességek,
felnőtt korban a személyiség működésének
zavaraihoz vezetnek.
2. A társadalmi tanulási folyamatban az egyén
normaszegő viselkedésmintát sajátít el.
Deviáns Karrier
• A kirekesztést követően végbemenő
folyamat. Ennek során nem csak a
deviáns viselkedés technikáját tanulja meg
az egyén, hanem a deviancia lényegét
képező viselkedés módjait, stílusjegyeit is.
A deviáns viselkedés kialakulását
követően az egyén nagyon nehezen
téríthető vissza a konform életútra.
Deviáns viselkedésformák
1.
2.
3.
4.
Bűnözés
Öngyilkosság
Alkoholizmus és drogfüggőség
Lelki betegségek
1. Bűnözés
Jellemzése:
- Ismerté vált bűncselekmények száma
- Ismerté vált elkövetők száma
- Nem tartalmazza a látens bűnözést
Bűnözés a magyar történelemben
I.
• 1949-1952: A bűnözési hajlandóság
megnövekedett, ami főként az eltorzult politikai
rendszer következménye (szabotálás, fekete
vágás).
• 1956 után:Az elitéltek száma visszaesett és a
nyolcvanas évek végéig viszonylag lassú
ütemben nőtt, ami az életviszonyok
átalakulásával és jogszabályi változásokkal
magyarázható (ittas vezetés, garázdaság).
Bűnözés a magyar történelemben
II.
1980-1990: Az elkövetett bűncselekmények száma
gyorsan nőtt (vagyon elleni bűncselekmény).
A bűnözés elsősorban a fiatal felnőtt férfiak
devianciája, az elkövetők és az elitéltek száma a
leghátrányosabb helyzetű rétegekben (alacsony
iskolai végzettséggel rendelkezők körében) a
legmagasabb.
Az ismertté vált bűncselekmények száma
Magyarországon (1970-2002)
A közterületen elkövetett ismertté vált
bűncselekmények százezer lakosra jutó
száma az egyes megyékben 2002. év
Az ismertté vált bűncselekmények és az
ismertté vált bűnelkövetők száma
Magyarországon
A bűnmegelőzés alrendszerei
Alkoholizmus és drogfogyasztás I.
1987-ben 11.7 literrel érte el az egy főre jutó
tiszta alkohol fogyasztás a csúcsot
Magyarországon, azóta kis mértékben, de
évről-évre csökken.
Következmény:
Májzsugorodásban elhunytak száma nő
Elsősorban a férfiakra jellemző deviancia
Alkoholizmus és drogfogyasztás II.
Pszichoaktív szerek: dohányzás, nyugtató –
és altató szerek, kábítószer
16 éves középiskolások 10%-a próbált már
valamilyen drogot.
A bűnelkövető fiatalok 40%-a élt már
kábítószerrel.
Kipróbáltad-e illetve
fogyasztasz-e rendszeresen
alkoholt?
72,7 %
80
nem, soha nem próbáltam ki
70
egyszer megpróbáltam, aztán soha
többet nem
60
50
alkalmanként iszok egy-két
pohárral
40
30
20
10
0
5,1 % 6,2 %
12,7 %
3,2 %
rendszeresen fogyasztok alkoholt,
de soha nem részegedek
rendszeresen fogyasztok alkoholt
és már voltam részeg
Szoktál alkoholt fogyasztani az
alábbi helyeken?
4%
30 %
40 %
57 %
72 %
80 %
0
Házibuli
20
40
Szórakozó hely
Disco
60
Egyéb
Utcán
80
Iskola
Kínáltak- e már az alábbi
helyszíneken kábítószerekkel?
12 %
20 %
24 %
25 %
29 %
31 %
0
5
Házibuli
10
15
Szórakozóhely
20
Disco
Egyéb
25
Utcán
30
iskolában
35
A deviáns viselkedés okai
• Biológiai és pszichológiai elméletek
– Koponya alakja
– Öröklés
– Testalkat
– Fölösleges Y kromoszóma
– Pszichopata személyiség
Szociológiai elméletek
• Az is a ti intézményektől függ, hogy mit
tekintünk devianciának
– Bűnöző szubkultúra elmélet
– Differenciális asszociáció elmélet
– Minősítési v. stigmatizációs elmélet
– Anómia
– Racionális döntés és a bűnözés szituációs
értelmezései
Cohen:
bűnöző szubkultúra elmélete
• a fiatalkorú galerikben való részvétel
pszichés indítékai a hivatalos társadalomba
való beilleszkedés nehézségeiből és a
galerikben kapott elismerésből és az ennek
alapján kialakuló önbecsülésből származnak.
Sutherland:
differenciális asszociáció elmélete.
• A bűnözővé válás egy társadalmi tanulási
folyamat eredménye, amely más személyekkel
folytatott interakció és kommunikáció
folyamatában, az elsődleges csoportokban zajlik.
– az egyén elsajátítja a bűncselekmények elkövetésének
technikáját, valamint megváltoztatja korábbi
attitűdjeinek, motivációinak, racionális
megfontolásainak irányultságát
– a differenciális asszociáció azt jelenti, hogy az egyén
számára több pszichés és másfajta előny származik a
törvénysértő, mint a törvénytisztelő helyzetdefiníciókból.
Minősítési v. stigmatizációs
elmélet
• az egyén nem attól válik deviánssá, hogy normaszegő
módon viselkedik, hanem attól, hogy a környezete őt
devinánsnak minősíti és ennek megfelelően viszonyul
hozzá.
• a társadalom által visszatükrözött kép hatására az egyén
önképe is megváltozik és megkezdődik a személyiség
átalakulása. Elkezd úgy gondolkodni és érezni önmagával
kapcsolatban, ahogyan azt a környezete sugallja, és
megváltozott énképe nyomán identitása is deviánssá
válhat.
– súlyosabb a helyzet, ha a megbélyegzés együtt
jár a kirekesztéssel.
• Elsődleges deviáció, másodlagos ~
Anómia
• Durkheim a társadalomnak azt az állapotát
nevezi anómiának, amelyben a társadalom
integráltságának foka alacsony, a régi
normák értékek ereje meggyengül.
– Anómiás állapotok bekövetkezhetnek egy-egy
válságos időszakban vagy a társadalmi
átalakulások korában is.
Robert K. Merton
módosított anómiaelmélete
• arra a feszültségre utal, ami az elfogadott
normák és a társadalmi valóság
konfliktusa között alakul ki az egyénben
– valamely társadalomban akkor beszélhetünk
anómiáról, ha a társadalom által elfogadott és
kívánatosnak tartott értékeket, célokat a
társadalom tagjainak egy része nem képes
megengedett eszközökkel elérni
Merton:
az alkalmazkodás típusai
Viselkedési
típusok
1. Konformitás
2. Újítás
3. Ritualizmus
4. Visszahúzódás
5. Lázadás
Célok
Megengedett
eszközök
+
+
–
–
+-
+
–
+
–
+-
II. Újítás:
• a feszültségcsökkentés azon módja,
amikor az egyén elfogadja a társadalom
által kitűzött célokat, de nem megengedett
eszközökkel próbálja meg elérni őket
– pl. bűnözés
III. Visszahúzódás:
• az egyén elutasítja úgy a legitim célokat,
mint a legitim eszközöket
– A visszahúzódási reakció megnyilvánulása az
öngyilkosság, az alkoholizmus, a
kábítószerfogyasztás.
IV. Ritualizmus:
• alkalmazkodás során az egyén már nem ismeri
el a társadalmilag elfogadott célok értékét, de a
megengedett eszközöket rutinszerűen
alkalmazza
– Pl. munkamánia
Munkamániás, Workalcoholism
Típusok
1. Az első a grandiózus, aki a munkával
sikereket akar elérni. Saját teljesítményét túl,
másokét viszont alulértékel.
2. A „könyvelők”, mániákusan szeretik a rendet
és állandóan szabályoznak.
3. A skizoidok az emberek elől temetkeznek
munkába.
4. A gyertyaégetők folyton új feladatot keresnek,
nehogy unatkozzanak.
5. Míg a nyuszik irányításra szorulnak.
V. Lázadás:
• az egyén elutasítja a társadalom által
felkínált célokat és eszközöket, de új
célokat tűz maga elé, amelyeket újfajta
eszközökkel kíván elérni.
– Ilyen minden forradalmi cselekedet és
megújulási mozgalom
Forradalmárok
Gazdagok,
hatalmat birtoklók bűnözése
• Fehérgalléros bűnözés:
– valaki középosztálybeli vagy hivatali pozícióját
felhasználva valamilyen illegális
tevékenységbe kezd.
• Hatalmat birtoklók bűnözése:
– a pozícióval járó hatalmat használja fel
bűncselekmény elkövetésére valaki.
• Kormányzati bűnözés
– Pl. tömeggyilkosságok
Szervezett bűnözés
• Törvénytelen vállalkozások
– Pl. maffia, drogkereskedés
Maffia