Transcript A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései

A városfogalom földrajzi,
időbeni és
tudományterületenkénti
eltérései
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
A város fogalma

Városok eltérnek a falvaktól:
– Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek
– Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség,
népsűrűség, heterogén társadalom
– Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó


Köznyelv: általában nagyobb népességet
tömörítő fontos helyek
Nincs egységes hivatalos városfogalomdefiníció, változik:
1. Térben, földrajzi helyenként/kultúránként
2. Időben: történelmi korszakonként
3. Tudományterületenként
2
1. A városok meghatározásának
helyi/földrajzi különbségei


Társadalmanként eltérő méretű városok, függ:
–
–
–
Természeti adottságoktól
Rendelkezésre álló építőanyagtól
Gazdálkodási formától
–
Kozmopolita „kapuvárosok” magasabb jövedelemmel, jobb
infrastruktúrával, világgazdasági integrációval
Tradicionális agrárvidék
Elmaradottabb országok: még mindig meghatározó a
gazdasági szerkezet (agrárium alárendelt szerepe) –
duális szerkezet:
–

Fejlett világ: már inkább a népsűrűség (laksűrűség)
–

Falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó, de még
mindig ritkábban lakottak
Országonként eltérő városfogalom (kritikus
népességszám: Skandinávia pár száz fő – Ázsia egyes
3
országai több 10 ezer fő)
2. Városfogalom időbeli változása
– a feudális város meghatározói

Városfal:
– Város fizimiskájának látható eleme
– Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének
védelme
– Etimológiailag vár  város, németben vár („Burg”)
 városlakó polgár („Bürger”)

Szabadságjogok
– Paradox: várfalak mögé zárt polgárok szabadabbak
– Függetlenség a földesúri kötelezettségektől: „a
városi levegő szabaddá tesz”
– Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi)
városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: 4
adózási, kereskedelem, bíráskodás
2. Városfogalom időbeli
változása – a modern város
meghatározói

Városok nagyot nőnek (lakosság, terület)
–
–

Városfalak veszítenek jelentőségükből
–
–
–

Tömegtermelés  munkaerővonzás a gyárakba  városokba
Technikai vívmányok (közösségi közlekedés, kommunális
infrastruktúra)  lehetővé teszi a városnövekedést
Városok túlnőttek városfalaikon
Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre
Zsúfoltság  magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő
városépítészet (felhőkarcolók)  városok fizimiskájának látható
eleme (várfal helyett)
Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek
jelentőségükből
–
–
Rendi társadalmi hagyománnyal ne rendelkező Újvilág: kritikus
népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló
jogcím helyett)
Globalizáció, fogyasztói társadalom  fogyasztói kultúra a 5
meghatározó
A városállomány és a várossá
nyilvánítások Magyarországon
1885–2010 között
350
300
250
új várossá nyílvánítások
városállomány
150
100
50
-50
2010
2005
2000
1995
1990
1985
1980
1975
1970
1965
1960
1955
1950
1945
1940
1935
1930
1925
1920
1915
1910
1905
1900
1895
1890
0
1885
városok száma
200
6
2. Városfogalom időbeli
változása – rövidebb időbeli
léptékben is


Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat
Szocializmus: városi rang előnyös volt (kedvezőbb
pozíció az állami támogatásoknál, intézmények és
magasabb szintű helyhatósági – tanácsi és párt –
szervek elhelyezése)  visszafogottabb várossá
nyilvánítás
–

1970 Szigetvár: legkisebb város kb 10 ezer fő
OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek
felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez
kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012:
328db)  városhoz társított népességnagyság
lecsökkent
7
–
2012 Pálháza, ezer fő alatti, 185 város 10 ezer fő alatti
3. Tudományterületenként
eltérő megközelítések a
városokkal kapcsolatban


Városokkal foglalkozó tudományterületek sem
egységesek
A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető
tartalmi jegyek szakterületenként (pl. földrajz,
közigazgatás, urbanisztika, szociológia) eltérőek
– Földrajz: központi szerepkörök
– Közigazgatás: városi jogállás
– Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális +
polarizált
– Városépítészet: sűrűbben beépített településszövet
8
+ felfelé terjeszkedés
Városok ismérvei
1.
Szerepköreik  gazdasági–funkcionális városfogalom
A.
B.
2.
Demográfiai sajátosságaik  társadalmi–statisztikai városfogalom
A.
B.
3.
Sűrűbb beépítés
Nagyobb átlagszintszám
Jelentőségük koronként változó
–
–

Nagyobb népességszám
Nagyobb népsűrűség
Külső megjelenésük  településképi–urbanisztikai városfogalom
A.
B.

Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök
A mezőgazdaság szerény jelentősége
Egyes ismérvek időben háttérbe szorultak
Mások csak később jelentek vagy értékelődtek fel
De: többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság
9