Transcript A városodás dinamikája
Slide 1
A települések és a városodás
folyamata
2015.11.01.
FÖLDRAJZ
Készítette: Koleszár Gábor
1
Slide 2
Állandó
település
magányos,
szórvány
szórt
tanya
farm
sor
bokor
csoportos
halmaz
falu
város
egyutcás
szabályos
sakktábla
2
Slide 3
A falu az emberiség legősibb és
legelterjedtebb településformája
Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei
a települések.
A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a
neolit korban – jöttek létre, és az ipari forradalomig
a világnépesség nagyobbik része falvakban élt.
Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de
mára ez megváltozott ipari-, szolgáltató-,
üdülőfalvak stb.
3
Slide 4
A falusi települések típusai
A falusi településeket méretük és
népességszámuk alapján osztályozhatjuk:
1. Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő
közötti lélekszám. Tanya, farm, major.
2. Tanyabokrok: 10-100 fő közötti lélekszám.
A Nyírségre jellemző.
Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági
szerep mellet lakó, hobbi és üdülő
funkciót töltenek be.
4
Slide 5
Tanyatípusok alaprajz szerint:
5
Slide 6
Zárt, csoportos falusi települések:
1. Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és NyEurópa.
2. Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és NyEurópa.
3. Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és
Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika.
4. Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. KeletÁzsia.
6
Slide 7
Falutípusok alaprajz szerint:
7
Slide 8
A város időben és térben
Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek
létre az ókori Mezopotámia területén.
Kezdetben a városok is döntően a
mezőgazdasági termelésből éltek, később
alakult ki a városok igazgatási, vallási,
kereskedelmi szerepköre.
A városfejlődés az ipari forradalom nyomán
vett nagy lendületet, nagymértékben
fejlődtek a régi városok és újak is
kialakultak.
A városok fejlődésével párhuzamosan a városi
népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX.
század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a
városokban él.
8
Slide 9
Városodás és városiasodás
Városodás: a városok számának és méretének,
valamint a városi népesség számának és
arányának növekedése.
Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig
tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a
fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó.
(Belgium, Kuvait 97%)
Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre
költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az
"ellenvárosodás".
Városiasodás: a falusi települések átalakulása,
melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz
mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység,
szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás,
kulturális szokások) tekintetében.
9
Slide 10
A városalapításban szerepet játszó természeti
és társadalmi tényezők
(Tankönyv 248. oldal 193. ábra)
10
Slide 11
A városodás dinamikája:
taszítás és vonzás
A városodást két irányból fellépő gazdasági és
társadalmi erő fokozta.
1. A falusi térségekben megjelenő
„taszítóerők”:
földhiány
gépesítés csökkenő munkaerőigény
a fejletlen társadalmakban
élelmiszerhiány, társadalmi
konfliktusok, háborúk, stb.
11
Slide 12
2. A városokban felerősödő
„vonzóerők”:
ipar munkaerőigénye,
magasabb jövedelem,
városi életmód,
Az urbanizáció hulláma az Egyenlítő felé
vonul. A városodási folyamat az északi
és déli szélesség 30o között a
legintenzívebb, ezzel szemben a
mérsékelt övben csillapodik.
12
Slide 13
Az urbanizáció következményei
1. Népesség tömeges városba özönlése.
Többmilliós városok kialakulása.
2. A túlnépesedett városokból megkezdődik
a lakosság kiáramlása. Elővárosodás
folyamata (agglomeráció). Pl. USA
3. A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok
elővárosaik révén összenőnek.
Városhalmazok (megapoliszok)
alakulnak ki.
13
Slide 14
Megapoliszok
Atlasz: 92. old.
USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz.
(700 km hosszú és 80 millió lakos)
14
Slide 15
Városszerkezet
Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás
térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést
mutat:
városközpont / city, belső munkahelyöv
belső lakóhelyöv
külső munkahelyöv
külső lakóhelyöv
agglomeráció
15
Slide 16
Városszerkezet:
•
belső munkahelyöv
(városcentrum=city): állami és
közigazgatási szervek, pénzintézetek,
üzletek, oktatási, kulturális intézmények,
irodák
16
Slide 17
belső lakóöv: sűrű beépítésű terület,
sokemeletes bérházakkal
17
Slide 18
• külső munkahelyöv: nagy
helyigényű pályaudvarok, ipari
üzemek, raktárak, sporttelepek,
laktanyák, kikötők, hűtőházak
18
Slide 19
• külső lakóöv: város peremi nagy
lakótelepek, kertvárosi részek,
családi házak
19
Slide 20
Városok típusai funkciók alapján
•
világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs,
London, Tokió.
•
országos jelentőségű város: pl.: San Francisco,
München.
•
kereskedelmi és közlekedési központ: pl.:
Rotterdam, Hamburg, Marseille.
•
ipari központ: főleg ipari tevékenységgel
foglalkozó város
•
mezőváros: lakóinak jelentős része a
mezőgazdaságból él
•
egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdőváros, szórakoztató központok, vallási központok.
20
Slide 21
Agglomeráció: A nagyvárosok előterében
kialakuló település- és
népességkoncentráció, amely területi gazdasági egységet alkot, a települések
egymással szoros kapcsolatban állnak. Az
agglomeráció központja a centrum- vagy
magtelepülés, amelynek környezetében
kialakulnak a:
a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb
városok, amelyek ipari tevékenységükkel
tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari
üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok
találhatók itt.
b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok,
amelyek népessége a központban vagy a közeli
bolygóvárosban dolgozik.
21
A települések és a városodás
folyamata
2015.11.01.
FÖLDRAJZ
Készítette: Koleszár Gábor
1
Slide 2
Állandó
település
magányos,
szórvány
szórt
tanya
farm
sor
bokor
csoportos
halmaz
falu
város
egyutcás
szabályos
sakktábla
2
Slide 3
A falu az emberiség legősibb és
legelterjedtebb településformája
Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei
a települések.
A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a
neolit korban – jöttek létre, és az ipari forradalomig
a világnépesség nagyobbik része falvakban élt.
Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de
mára ez megváltozott ipari-, szolgáltató-,
üdülőfalvak stb.
3
Slide 4
A falusi települések típusai
A falusi településeket méretük és
népességszámuk alapján osztályozhatjuk:
1. Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő
közötti lélekszám. Tanya, farm, major.
2. Tanyabokrok: 10-100 fő közötti lélekszám.
A Nyírségre jellemző.
Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági
szerep mellet lakó, hobbi és üdülő
funkciót töltenek be.
4
Slide 5
Tanyatípusok alaprajz szerint:
5
Slide 6
Zárt, csoportos falusi települések:
1. Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és NyEurópa.
2. Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és NyEurópa.
3. Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és
Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika.
4. Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. KeletÁzsia.
6
Slide 7
Falutípusok alaprajz szerint:
7
Slide 8
A város időben és térben
Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek
létre az ókori Mezopotámia területén.
Kezdetben a városok is döntően a
mezőgazdasági termelésből éltek, később
alakult ki a városok igazgatási, vallási,
kereskedelmi szerepköre.
A városfejlődés az ipari forradalom nyomán
vett nagy lendületet, nagymértékben
fejlődtek a régi városok és újak is
kialakultak.
A városok fejlődésével párhuzamosan a városi
népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX.
század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a
városokban él.
8
Slide 9
Városodás és városiasodás
Városodás: a városok számának és méretének,
valamint a városi népesség számának és
arányának növekedése.
Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig
tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a
fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó.
(Belgium, Kuvait 97%)
Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre
költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az
"ellenvárosodás".
Városiasodás: a falusi települések átalakulása,
melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz
mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység,
szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás,
kulturális szokások) tekintetében.
9
Slide 10
A városalapításban szerepet játszó természeti
és társadalmi tényezők
(Tankönyv 248. oldal 193. ábra)
10
Slide 11
A városodás dinamikája:
taszítás és vonzás
A városodást két irányból fellépő gazdasági és
társadalmi erő fokozta.
1. A falusi térségekben megjelenő
„taszítóerők”:
földhiány
gépesítés csökkenő munkaerőigény
a fejletlen társadalmakban
élelmiszerhiány, társadalmi
konfliktusok, háborúk, stb.
11
Slide 12
2. A városokban felerősödő
„vonzóerők”:
ipar munkaerőigénye,
magasabb jövedelem,
városi életmód,
Az urbanizáció hulláma az Egyenlítő felé
vonul. A városodási folyamat az északi
és déli szélesség 30o között a
legintenzívebb, ezzel szemben a
mérsékelt övben csillapodik.
12
Slide 13
Az urbanizáció következményei
1. Népesség tömeges városba özönlése.
Többmilliós városok kialakulása.
2. A túlnépesedett városokból megkezdődik
a lakosság kiáramlása. Elővárosodás
folyamata (agglomeráció). Pl. USA
3. A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok
elővárosaik révén összenőnek.
Városhalmazok (megapoliszok)
alakulnak ki.
13
Slide 14
Megapoliszok
Atlasz: 92. old.
USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz.
(700 km hosszú és 80 millió lakos)
14
Slide 15
Városszerkezet
Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás
térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést
mutat:
városközpont / city, belső munkahelyöv
belső lakóhelyöv
külső munkahelyöv
külső lakóhelyöv
agglomeráció
15
Slide 16
Városszerkezet:
•
belső munkahelyöv
(városcentrum=city): állami és
közigazgatási szervek, pénzintézetek,
üzletek, oktatási, kulturális intézmények,
irodák
16
Slide 17
belső lakóöv: sűrű beépítésű terület,
sokemeletes bérházakkal
17
Slide 18
• külső munkahelyöv: nagy
helyigényű pályaudvarok, ipari
üzemek, raktárak, sporttelepek,
laktanyák, kikötők, hűtőházak
18
Slide 19
• külső lakóöv: város peremi nagy
lakótelepek, kertvárosi részek,
családi házak
19
Slide 20
Városok típusai funkciók alapján
•
világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs,
London, Tokió.
•
országos jelentőségű város: pl.: San Francisco,
München.
•
kereskedelmi és közlekedési központ: pl.:
Rotterdam, Hamburg, Marseille.
•
ipari központ: főleg ipari tevékenységgel
foglalkozó város
•
mezőváros: lakóinak jelentős része a
mezőgazdaságból él
•
egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdőváros, szórakoztató központok, vallási központok.
20
Slide 21
Agglomeráció: A nagyvárosok előterében
kialakuló település- és
népességkoncentráció, amely területi gazdasági egységet alkot, a települések
egymással szoros kapcsolatban állnak. Az
agglomeráció központja a centrum- vagy
magtelepülés, amelynek környezetében
kialakulnak a:
a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb
városok, amelyek ipari tevékenységükkel
tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari
üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok
találhatók itt.
b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok,
amelyek népessége a központban vagy a közeli
bolygóvárosban dolgozik.
21