Transcript A településpolitika megjelenése a szocialista országokban

A településpolitika
megjelenése a szocialista
országokban
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Településfejlesztés igényének
megjelenése a fejlett világban


Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg
Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar
korszerűsítése 2 szempontból
1. Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős
modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó
átalakítása
2. NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok
tehermentesítése, fellazítása  fővárosok körüli „alvóvárosok”
létrehozása

Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp
ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe)
–
Telfejl célja: még hiányos nemzeti ipar megteremtése
2
Településfejlesztés igényének
megjelenése a fejlődő világban


Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.)
Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok
kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással)
– Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése

Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja
(D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti
rétegek városokba áramlása
– Mg-ban már nem, városokban még nem találtak
munkát  városi munkahelykínálat fejlesztésének
szükségessége
3
Településfejlesztés igényének
megjelenése Közép- és KeletEurópában

Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos
gyorsaságú fejlődéséből
–
–
–
–
–

II. vh kezdetekor: többnyire agrárországok
Gyengén fejlett gyáripar ágazati és területi koncentrációja
Ágazatilag főleg csak élelmiszeripar
Területileg max főváros + néhány közép- és kisváros
Kimaradtak a XIX. sz-i urbanizációs fázisból is
Szoc. országok településpolitikája
– 1960-as évek végén, 1970-es évek elején: településfejlesztés
megjelenése
– Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): erőltetett
iparosítás  megkésett urbanizáció
– Belső tőkehiány  szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása
4
– Települések kormányzati szintű kategorizálásai  ehhez
rendelték a fejlesztéseket
Fővárosok fejlesztésének
előnyben részesítése (főleg az
1960-as évekig)


XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam  nem volt
fővárosfejlesztés
Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések
– De: kis országoknak csak korlátozott erőforrásai voltak erre
– Trianon előtt csak Bécs és Budapest fejlődött
– Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád: elmaradt (Trianon után később is
többcentrumú államok fővárosai lettek)

II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen
naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága)
– Adminisztratív eszközökkel is megnövelték a nagyvárosokat (pl. Nagy
Budapest 18 falu + 6 előváros)

De: 1960-as évektől (országonként eltérően) már növekedés
adminisztratív korlátozása
– SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad lehetetlen a
beköltözés
– Jugoszl., Lo., Mo.: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (bp.:5
lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott  „sufnigyűrű”)
Középvárosok: fontos kategória
Kelet-Közép-Európában
1.
2.
–
–
–
–
–

–
Részben: mai új államok fővárosai (pl. Pozsony)
Részben: új települések létrehozása: ún. szocialista
városok
„Szocialista fejlesztés” eredményei
Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo) Dimitrovo
(Bulg)
Nemzeti tőkehiány pótlására élőmunka fokozott, extenzív
hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből)
Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari
beruházásokat
A többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott (
lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések)
Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a
regionális központok osztották el)
1970-es évek: magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg
6
a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész
megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak)
20 ezer fő alatti kisvárosok:
szocializmusban romlott a
helyzetük
3 szempontból hátrány
1.
2.
3.
Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező
funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a
terményt)
Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a
kapcsolódó fejlesztésekből) is  1970-es évektől
fogyó népességűek
Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív
funkcióikat (1950-es évek: még szovjet mintára
megye–járás–település), később Bulgária,
Magyarország, Lengyelország, Románia: megye–
település, igaz kevesebb modern hivatali
„kockaépület”
7
Településhálózat-fejlesztési
modellek alkalmazása egy
időben

Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé
geográfusok, közgazdászok)
– Erősödő műszaki szemlélet (fejlesztés helyett a rendezés
erősödése a tervezésben)
– Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása

Településfejlesztési tervek
– Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot
nyertek
– Nagyjából azonos célokat hirdetve
– Ország vagy régió teljes településállományának egyidejű
tanulmányozása  ország egészére kiterjedő településhálózatfejlesztési koncepciók  tel-hál. fogalma

Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett
egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem
középpontjába centrum–periféria viszonya kerül
8
Településhálózaton belüli
kapcsolatok típusai

Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem
együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai)
– Rendszer egy elemének változtatása  rsz többi tagja is változik

Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok
– Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok,
energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek)
– Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok
kialakulását

Társadalmi–gazdasági kapcsolatok
– Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze,
hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek
egységes hálózattá
– Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden
szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek)
9
megosztása  hierarchikus viszony van közöttük
Bulgária: közigazgatási
kérdések

1.
2.
Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű
területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával
Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után)
Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig)
– Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb
szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása
(utak, járatok)
– Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak
3.
Települési szint:
– Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása

Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki
– Szófiai: iparfejlesztés
– Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés
– Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep
10
Románia: etnikai kérdések



Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet
szimbóluma)
Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat)
Területszervezési intézkedések több alkalommal
– Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési
pólusok

1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell
– 1970-es évek: magyar és szász települési közösségek autonómiájának
megszüntetése
– Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten
– Városokban lakásépítés szorgalmazása
– Románok bevándorlásának elősegítése  városok nemzetiségi
arányainak megváltozása

1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a11
közigazgatást, majd falurombolás
Lengyelország: iparosítás
kérdése



Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése
Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége 
Északi vajdaságok településeinek fejlesztése
Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es
évektől
12
Csehszlovákia: járásközpontok
megtartása


Korán, már 1960-as évek második felében: ország
egészét átfogó településfejlesztési tervek
Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék:
kisvároshálózat bővítése
– könnyű- és élelmiszeripar telepítése

Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése
– Új kohászati, vegyipari központok
– Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok
kiépítése

Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok
fejlődésének biztosítása (járások  járásközpontok
megtartása)
13
NDK: ellenpólusok kérdése


Központi tervek: hol milyen beruházások
valósuljanak meg
Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése
– Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt


Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása
Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg,
Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi
centrumok kifejlesztése
14
A hazai településpolitika
története a szocializmus korai
évtizedeiben
15
Szocializmus korai évtizedei

Szocialista terület- és településfejlesztési
politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal
és sorrendben!):
– 1950-es évektől: termelés, gazdasági növekedés
leghatékonyabb szolgálata  iparfejlesztés, Budapest
kiemelése
– 1970-es évektől: indokolatlan területi különbségek
csökkentése  Budapest ellenpólusai,
megyeszékhelyek, szocialista városok

1985-től máig:
– Hátrányos helyzetű (elmaradott) települések
megközelítése
16
Hidegháborús időszak

Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése 
koncentráció irányába hatott
– Területi egyenlőtlenségek fokozódtak
– Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben



1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel
foglalkozó intézményeket
1970-ig nincs központi területfejlesztési
koncepció
Területfejlesztési politika a
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része!
17
1950-es és 1960-as évek




Gazdaságfejlesztési politika fő gerince:
Extenzív iparfejlesztés a központokban
Beruházások velejárójának tekintették a
területfejlesztést.
Első ötéves terv  sztálini ideológia:
– Először a városokban következik be a gazdasági és
társadalmi átalakulás.
– Városok majd átformálják a falvakat.

Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése
18
Az 1951-es szabályozás
19
Hazai településállomány 1951-es
fejlesztési célú kategorizálása

Budapest, Miskolc kiemelése
– „Osztályon felüli” települések
– Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni
– Jórészt politikai okokból


Többi település különböző kategóriába sorolása
NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók,
nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása
– Fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása
20
A kiemelt fejlesztésre kijelölt
települések 1951-ben
21
Települések kategorizálása 1951-ben
(TERINT- Településrendezési Intézet)
Kategória
Tartalmi besorolás
A települések
száma
(db)
aránya
(%)
2
0,06
Osztályon
felüli
Országos jelentőségű
I.osztályú
Országos jelentőségű
73
2,27
II. osztályú
Területi jelentőségű
67
III/A. osztályú
A helyi szükségletek
kielégítésére korlátlanul
fejleszthető
III/B. osztályú
III/C. osztályú
A népesség
száma
(1000 fő)
aránya (%)
1901
25,0
2,10
611
8,0
1292
40,00
3396
44,6
Korlátozottan fejleszthető,
közeli másik településsel
259
8,10
381
5,0
Beruházás csak kivételes
esetekben történhet
1530
47,50
1327
17,4
22
Erőteljes koncentráció




Fejlesztései erőforrások szűkössége
Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%a (lakosságarányban már jobb)
Települések csaknem felében: gyakorlatilag
mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása,
építése is)
Építési előírások: lakosság részéről induló
településfejlesztési akciókat is akadályozták
23
Osztályba sorolás hatása a
hazai településrendszerre



Megerősödött ipari szerep
– 1950-es, 1960-as években létesített új városok (Dunaújváros,
Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros,
Százhalombatta)
– Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog,
Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza
Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet
készítettek
– Leendő ipari üzemek helye
– Üzemekhez kapcsolódó lakás és kommunális fejlesztések
telepítése
1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben,
építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése 
területi egyenlőtlenségek
– Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése
24
 50-es évek, legfőbb cél:
 Ipari és szocialista városok fejlesztése
 Munkásosztály településeinek előnyben
részesítése (többi elhanyagolása árán is)
 60-as évek:
 Kialakult egyenlőtlenségek miatt fokozódó
társadalmi nyomás
 Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan
területi struktúrájának átalakításával”  ipar
decentralizálása
 Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása
fokozódik!
25
1960-as és 1970-es évek
 Településhierarchián alapuló fejlesztési
megközelítések
 Cél: településhálózatban keletkezett
aránytalanságok felszámolása, újabbak
kialakulásának megakadályozása.
 Eszköze: települések szerepkörökkel történő
felruházása  ezek mentén történő fejlesztés
26
1963-as besorolás
 9 régióközpont és 9 régiótársközpont
 66,5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába
került
 Mellékfalvak:
 Fejlődésképtelenek minősítettek!!!
 Megszűnésre ítéltek!!!
27