A településpolitika megjelenése a szocialista országokban
Download
Report
Transcript A településpolitika megjelenése a szocialista országokban
A településpolitika
megjelenése a szocialista
országokban
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Településfejlesztés igényének
megjelenése a fejlett világban
Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg
Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar
korszerűsítése 2 szempontból
1. Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős
modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó
átalakítása
2. NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok
tehermentesítése, fellazítása fővárosok körüli „alvóvárosok”
létrehozása
Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp
ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe)
–
Telfejl célja: még hiányos nemzeti ipar megteremtése
2
Településfejlesztés igényének
megjelenése a fejlődő világban
Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.)
Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok
kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással)
– Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése
Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja
(D-Am) tulajdonuktól megfosztott paraszti
rétegek városokba áramlása
– Mg-ban már nem, városokban még nem találtak
munkát városi munkahelykínálat fejlesztésének
szükségessége
3
Településfejlesztés igényének
megjelenése Közép- és KeletEurópában
Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos
gyorsaságú fejlődéséből
–
–
–
–
–
II. vh kezdetekor: többnyire agrárországok
Gyengén fejlett gyáripar ágazati és területi koncentrációja
Ágazatilag főleg csak élelmiszeripar
Területileg max főváros + néhány közép- és kisváros
Kimaradtak a XIX. sz-i urbanizációs fázisból is
Szoc. országok településpolitikája
– 1960-as évek végén, 1970-es évek elején: településfejlesztés
megjelenése
– Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): erőltetett
iparosítás megkésett urbanizáció
– Belső tőkehiány szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása
4
– Települések kormányzati szintű kategorizálásai ehhez
rendelték a fejlesztéseket
Fővárosok fejlesztésének
előnyben részesítése (főleg az
1960-as évekig)
XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam nem volt
fővárosfejlesztés
Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések
– De: kis országoknak csak korlátozott erőforrásai voltak erre
– Trianon előtt csak Bécs és Budapest fejlődött
– Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád: elmaradt (Trianon után később is
többcentrumú államok fővárosai lettek)
II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen
naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága)
– Adminisztratív eszközökkel is megnövelték a nagyvárosokat (pl. Nagy
Budapest 18 falu + 6 előváros)
De: 1960-as évektől (országonként eltérően) már növekedés
adminisztratív korlátozása
– SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad lehetetlen a
beköltözés
– Jugoszl., Lo., Mo.: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (bp.:5
lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott „sufnigyűrű”)
Középvárosok: fontos kategória
Kelet-Közép-Európában
1.
2.
–
–
–
–
–
–
Részben: mai új államok fővárosai (pl. Pozsony)
Részben: új települések létrehozása: ún. szocialista
városok
„Szocialista fejlesztés” eredményei
Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo) Dimitrovo
(Bulg)
Nemzeti tőkehiány pótlására élőmunka fokozott, extenzív
hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből)
Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari
beruházásokat
A többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott (
lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések)
Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a
regionális központok osztották el)
1970-es évek: magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg
6
a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész
megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak)
20 ezer fő alatti kisvárosok:
szocializmusban romlott a
helyzetük
3 szempontból hátrány
1.
2.
3.
Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező
funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a
terményt)
Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a
kapcsolódó fejlesztésekből) is 1970-es évektől
fogyó népességűek
Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív
funkcióikat (1950-es évek: még szovjet mintára
megye–járás–település), később Bulgária,
Magyarország, Lengyelország, Románia: megye–
település, igaz kevesebb modern hivatali
„kockaépület”
7
Településhálózat-fejlesztési
modellek alkalmazása egy
időben
Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé
geográfusok, közgazdászok)
– Erősödő műszaki szemlélet (fejlesztés helyett a rendezés
erősödése a tervezésben)
– Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása
Településfejlesztési tervek
– Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot
nyertek
– Nagyjából azonos célokat hirdetve
– Ország vagy régió teljes településállományának egyidejű
tanulmányozása ország egészére kiterjedő településhálózatfejlesztési koncepciók tel-hál. fogalma
Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett
egyre több visszafejlődő tel később a figyelem
középpontjába centrum–periféria viszonya kerül
8
Településhálózaton belüli
kapcsolatok típusai
Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem
együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai)
– Rendszer egy elemének változtatása rsz többi tagja is változik
Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok
– Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok,
energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek)
– Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok
kialakulását
Társadalmi–gazdasági kapcsolatok
– Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze,
hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek
egységes hálózattá
– Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden
szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek)
9
megosztása hierarchikus viszony van közöttük
Bulgária: közigazgatási
kérdések
1.
2.
Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű
területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával
Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után)
Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig)
– Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb
szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása
(utak, járatok)
– Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak
3.
Települési szint:
– Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása
Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki
– Szófiai: iparfejlesztés
– Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés
– Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep
10
Románia: etnikai kérdések
Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet
szimbóluma)
Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat)
Területszervezési intézkedések több alkalommal
– Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési
pólusok
1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell
– 1970-es évek: magyar és szász települési közösségek autonómiájának
megszüntetése
– Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten
– Városokban lakásépítés szorgalmazása
– Románok bevándorlásának elősegítése városok nemzetiségi
arányainak megváltozása
1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a11
közigazgatást, majd falurombolás
Lengyelország: iparosítás
kérdése
Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése
Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége
Északi vajdaságok településeinek fejlesztése
Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es
évektől
12
Csehszlovákia: járásközpontok
megtartása
Korán, már 1960-as évek második felében: ország
egészét átfogó településfejlesztési tervek
Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék:
kisvároshálózat bővítése
– könnyű- és élelmiszeripar telepítése
Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése
– Új kohászati, vegyipari központok
– Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok
kiépítése
Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok
fejlődésének biztosítása (járások járásközpontok
megtartása)
13
NDK: ellenpólusok kérdése
Központi tervek: hol milyen beruházások
valósuljanak meg
Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése
– Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt
Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása
Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg,
Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi
centrumok kifejlesztése
14
A hazai településpolitika
története a szocializmus korai
évtizedeiben
15
Szocializmus korai évtizedei
Szocialista terület- és településfejlesztési
politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal
és sorrendben!):
– 1950-es évektől: termelés, gazdasági növekedés
leghatékonyabb szolgálata iparfejlesztés, Budapest
kiemelése
– 1970-es évektől: indokolatlan területi különbségek
csökkentése Budapest ellenpólusai,
megyeszékhelyek, szocialista városok
1985-től máig:
– Hátrányos helyzetű (elmaradott) települések
megközelítése
16
Hidegháborús időszak
Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése
koncentráció irányába hatott
– Területi egyenlőtlenségek fokozódtak
– Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben
1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel
foglalkozó intézményeket
1970-ig nincs központi területfejlesztési
koncepció
Területfejlesztési politika a
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része!
17
1950-es és 1960-as évek
Gazdaságfejlesztési politika fő gerince:
Extenzív iparfejlesztés a központokban
Beruházások velejárójának tekintették a
területfejlesztést.
Első ötéves terv sztálini ideológia:
– Először a városokban következik be a gazdasági és
társadalmi átalakulás.
– Városok majd átformálják a falvakat.
Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése
18
Az 1951-es szabályozás
19
Hazai településállomány 1951-es
fejlesztési célú kategorizálása
Budapest, Miskolc kiemelése
– „Osztályon felüli” települések
– Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni
– Jórészt politikai okokból
Többi település különböző kategóriába sorolása
NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók,
nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása
– Fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása
20
A kiemelt fejlesztésre kijelölt
települések 1951-ben
21
Települések kategorizálása 1951-ben
(TERINT- Településrendezési Intézet)
Kategória
Tartalmi besorolás
A települések
száma
(db)
aránya
(%)
2
0,06
Osztályon
felüli
Országos jelentőségű
I.osztályú
Országos jelentőségű
73
2,27
II. osztályú
Területi jelentőségű
67
III/A. osztályú
A helyi szükségletek
kielégítésére korlátlanul
fejleszthető
III/B. osztályú
III/C. osztályú
A népesség
száma
(1000 fő)
aránya (%)
1901
25,0
2,10
611
8,0
1292
40,00
3396
44,6
Korlátozottan fejleszthető,
közeli másik településsel
259
8,10
381
5,0
Beruházás csak kivételes
esetekben történhet
1530
47,50
1327
17,4
22
Erőteljes koncentráció
Fejlesztései erőforrások szűkössége
Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%a (lakosságarányban már jobb)
Települések csaknem felében: gyakorlatilag
mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása,
építése is)
Építési előírások: lakosság részéről induló
településfejlesztési akciókat is akadályozták
23
Osztályba sorolás hatása a
hazai településrendszerre
Megerősödött ipari szerep
– 1950-es, 1960-as években létesített új városok (Dunaújváros,
Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros,
Százhalombatta)
– Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog,
Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza
Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet
készítettek
– Leendő ipari üzemek helye
– Üzemekhez kapcsolódó lakás és kommunális fejlesztések
telepítése
1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció ásványkincsekben,
építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése
területi egyenlőtlenségek
– Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése
24
50-es évek, legfőbb cél:
Ipari és szocialista városok fejlesztése
Munkásosztály településeinek előnyben
részesítése (többi elhanyagolása árán is)
60-as évek:
Kialakult egyenlőtlenségek miatt fokozódó
társadalmi nyomás
Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan
területi struktúrájának átalakításával” ipar
decentralizálása
Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása
fokozódik!
25
1960-as és 1970-es évek
Településhierarchián alapuló fejlesztési
megközelítések
Cél: településhálózatban keletkezett
aránytalanságok felszámolása, újabbak
kialakulásának megakadályozása.
Eszköze: települések szerepkörökkel történő
felruházása ezek mentén történő fejlesztés
26
1963-as besorolás
9 régióközpont és 9 régiótársközpont
66,5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába
került
Mellékfalvak:
Fejlődésképtelenek minősítettek!!!
Megszűnésre ítéltek!!!
27