Transcript Letöltés

MÉDIAHATÁS- és
BEFOGADÁSVIZSGÁLATOK
Manipulál-e a média?
Alapfogalmak
• Média
(egyesszámban: médium):
Közvetítő
eszközök,
melyeket
reklám
eljuttatására
használatosak.
Ilyen
az
nyomtatott sajtó.
közönséghez
elektronikus
való
és
a
• Médiabirodalom:
Helyi, országos, multinacionális hirdetési és közönségpiac
összekötése -költségcsökkentés. (Gálik,2000)
Eközben terjednek az univerzális szimbólumok, és nő a terület,
amelyen a kulturális termék értékesíthető. (Strover, 1995)
• Befolyásolás:
Törekvés,
hogy
valamely
közönség
gondolkodásában
vagy
viselkedésében eltervezett változás történjen.
• Manipuláció:
Negatív,
érdekvezérelt
önállóságának illúzióját.
befolyásolás.
Meghagyja
a
közönség
Tájékoztatás VS manipuláció
Modern tömegmédia: Leginkább a XX. Század közepétől
leírható jelenség, a társadalom szinte minden tagját
elérő, széles hatókörű kommunikációs eszközt jelent.
Számos ismert médiumra vonatkozik, pl. nyomtatott
sajtó,
rádió,
televízió,
internet,
kereskedelmi
hirdetések. Határa bizonytalan.
Az üzenet címzettje véleményét és viselkedését…
… mérlegelésének és
döntésének megfelelően
változtatja.
… a kommunikátor
szándékának megfelelően
változtatja.
A média a címzett
kezében eszköz.
A címzett a média
kezében eszköz.
1. A média közvéleményre és közviselkedésre
gyakorolt hatása
XX.század
Változnak az tájékozódás forrásai
Modern tömegmédia – és annak kutatása
a)Pratkanis & Aronson
b)McQuail
c)Croteau & Hoynes
1/a
Anthony Pratkanis & Elliot Aronson
1992, Age of propaganda (A rábeszélőgép)
• Információink legfőbb forrásai a
tömegközlési eszközök.
• A média háttérbe szorította a
korábbi információforrások
szerepét.
• A média időgazdálkodásra gyakorolt
hatása = a média meggyőző ereje.
1/b
Dennis McQuail
Mass communication theory
• A tömegmédia globális, ezért (sokak szerint)
hatása is az - más ágensekéhez képest.
• Effect és effectiveness megkülönböztetendő
•
(a média hatása és a média hatékonysága).
• A média befolyásolja az időgazdálkodást és az
információszerzés módját.
o
A média befolyásos vagy tehetetlen?
o
Ki vagyunk szolgáltatva a médiának?
o
Melyik befolyásolja nagyobb mértékben a
másikat: a média vagy a közönség?
1/c
David Croteau & Wiliam Hoynes
Media and Society , 1997
Tájékozott és / vagy autonóm állampolgárok?
• A tájékozódás a népszuverenitás előfeltétele.
• Megfontolt politikai döntéshozatalra csak
megfelelően tájékozott és autonóm
állampolgárok képesek.
• Ha a média manipulatív, akkor veszélyezteti a
képviseleti demokráciát.
2. A médiahatás – kutatás kontextusa
a)
b)
c)
d)
e)
A tömegtájékoztatás származékai és a’20-as
évek hozzáállása
Médiaoptimisták és médiapesszimisták
Az médiaimperializmus előzményei
A médiaimperializmus hatásmechanikája
A legújabb médium ( az internet)
Káros-e a médiahatás, vagy elhanyagolható?
Ha káros, akkor szigorú
szabályozása
feltétlenül szükséges!
Ha elenyésző, akkor
indokolatlan a
szólásszabadság törvényi
korlátozása!
2/a
„A média hatása jelentős”
Tömegtájékoztatás és velejárói:
• Propaganda - bizonyos nézetek terjesztésére
alkalmas (az ókor óta)
• Cenzúra – bizonyos nézetek terjedésének
gátlására alkalmas
1920-as évek nézete
Az elektronikus média (mindenkit elér és mindenki
számára elérhető) képes…
• Befolyásolni a közizlést.
• Befolyásolni a közerkölcsöt.
• Betölteni felvilágosító – nevelő szerepet.
2/b
MÉDIAPESSZIMIZMUS VS MÉDIAOPTIMIZMUS
•
•
•
•
•
•
•
A média hatása alapvetően
káros a társadalomra*:
A média jótékony hatású a
társadalomra nézve:
Gabos, Hammer
Angelusz & Tardos, Csigó,
Bajomi-Lázár
Offenzív politikai
propaganda és kampány
Gyűlöletbeszéd
Médiaerőszak
Pornográfia
Bulvárosodó hírműsorok
Politikai apátia növekedése
Civilizációs gátlások
feloldódása
• Tudást, izlést, morált
terjeszt
• Csökkenti a negatív
előítéleteket
• Támogatja a hátrányos
helyzetűek emancipációját
(pl. közösségi rádiós
mozgalmának szándéka a ’70-es
évektől)
* A megállapítás ok-okozati összefüggést tételez fel a virtuális és a
valódi világ között. Eszerint a média torz mintát mutat, és a hétköznapi
életben való viselkedés hasonul a virtuális viselkedéshez.
2/c
A médiaimperializmus előzményei
A szakirodalom a médiaimperializmus téziseként
tartja
számon
a
médiabirodalmak
nemzetközi
uralmáról született elméletet. (Tunstall 1977:38-63;
Tomlinson 1991:1-67 és 173-179; McQuail 1994:111-117).
A médiaimperializmus tézisének közvetlen
előzménye a Frankfurti Iskola „kultúraipar”
fogalma (Adorno & Horkheimer 1995).
ZÁRTKÖRŰ KLUB
A médiapiac nem vesz fel új jelentkezőket,
és a vállalatóriások oligopolisztikus piaci
helyzetet teremtettek.
2/d
A médiaimperializmus hatásmechanikája
Schiller, Croteau & Hoynes, Bajomi-Lázár
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A média a geopolitikai hatalmak
uralomterjesztésének eszközévé válik.
A bulvársajtó, a kereskedelmi média
fogyasztói értékrendet tükröz.
Konzumerizmus: a fogyasztói értékrend
kialakulása. A fogyasztás az új és
egyetlen út a
boldogsághoz.
Konzumidiotizmus: állampolgári viselkedés
helyett fogyasztói viselkedés.
A tömegmédia fogalma Összemosódik a
popkultúrával.
Nemzeti kultúra alulmarad a popkultúrával
szemben.
A popkultúra önmaga kifigurázásával
elégíti ki saját ellenvéleményezőit.
Újabb médiumok jelennek meg.
2/e -1
Az internet
Az új médium - grandiózus léptékű fejlődés
Pozitív oldal
Negatív oldal
• Információtúltermelés
• Világméretű
kommunikációs,
• Dehumanizáció kereskedelmi, és
elidegenedés a
reklámeszköz
valóságtól
• A legszabadabb
• A kibertér jog
publikációs fórum,
önszabályozásra épülő
interaktív
normarendszer:
• Kapcsolatrendszer
jogellenes tartalmi
• Információmegosztás
szolgáltatások
2/e -2
Az internet
Magánjog vs közösségi igény
•
•
•
•
1948
1950
1966
1975
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Római egyezmény
ENSZ Nemzetközi Egyezség Okmánya
Helsinki zárónyilatkozat
Az USA, az EU, az Európai tanács
mégis szűkítik, vagy visszavonják a
virtuális térben eddigi törvényhozási
kezdeményezéseiket, az emberi jogok
és alapvető szabályok némelyikét!
3. Hatás- és befogadásvizsgálatok
Az elektronikus média hatásmechanizmusát vizsgáló elméletek
és empirikus kutatások:
Médiahatás-kutatások/ Effect studies
Befogadásvizsgálatok/ Reception studies
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
Lövedékelmélet
Kétlépcsős hatásmodell
Szelektív érzékelés –elmélet
Kultivációs elmélet
Napirendelmélet
Framingelmélet
Használat–kielégülés –modell
Kódolás-dekódolás modell
Performatív hatásmodell
Bullet theory; Hypodermic modell
Two step flow of influence
Selective perception
Cultivation theory
Agenda-setting theory
Framing theory
Uses & gratifications modell
Coding-decoding modell
Performativ influence modell
3/a -1
Lövedékelmélet
1920-as, ‘30-as évek
•
Új médium a mozi.
•
Pavlovi kutatások, behaviorista kiindulópont.
•
Nagy és közvetlen médiahatás.
•
A „magányos tömeg” megjelenése: A társadalom
automatizálódik, a közönség homogén.
Harold
Lasswell tanulmánya (Propaganda Techiques in
the World War 1927) a világháborúban bevált, tömeges
véleményés
viselkedésváltozást
előidéző
propagandatechnikákat vizsgálta. A sikeres propaganda
eszközei többek közt az ellenségkép megteremtése és a
tagadás, a hazugság.
3/a -2
Lövedékelmélet
1920-as, ‘30-as évek
MÉDIAINGER
KÖZÖNSÉG(VÁLASZ)
3/b -1
Kétlépcsős hatásmodell
1940-es évek
•
•
•
•
•
A média rövid távú hatásaival foglalkozik.
A média nem egyedüli véleményforrás.
Homogén csoportok, de heterogén közönség.
Korlátozott és áttételes médiahatás.
A véleményvezér, opinion leader
(nem véleményformálók!) mint köztes
állomás.
Paul Lazarsfeld tanulmánya (The people’ choice 1944)
egy elnökválasztási kampány a választókra gyakorolt
hatását vizsgálta. Hat hónapon át, az emberek kritikus,
ellenálló résztvevői voltak a kampánynak, a maguk módján
fogadták és dolgozták fel az üzeneteket.
3/b -2
Kétlépcsős hatásmodell
1940-es évek
VÉLEMÉNYVEZÉR
MÉDIA
KÖZÖNSÉG
3/c -1
Szelektív érzékelés* – elmélet
1950-es, ’60-as évek
• A „kognitív disszonancia” (Leon Festinger)
elmélet alapján.
• Az emberek szelektálnak az üzenetek között.
• Az emberek azokat az üzeneteket keresik,
amelyek megerősítik véleményüket és kerülik
azokat, amelyek ellentmondanak azoknak.
• A média hatása elsősorban a létező
vélemények megerősítésében mutatkozik meg.
• Az elektronikus média kialakult a világkép
újragondolására késztet.
3/c -2
Szelektív érzékelés* – elmélet
1950-es, ’60-as évek
Joseph Klapper tanulmánya ( The Effects of Mass
Communication 1960) a politikai kampányok
alacsony
hatásfokát
vizsgálta.
Három
szelekciós szintet különböztet meg:
•
•
•
Szelektív válogatás
Szelektív észlelés
Szelektív emlékezés
Angelusz Róbert szerint (1983)a kommunikátor és
a befogadó közti távolság egyenesen arányos a
véleményváltozás valószínűségével.
3/c -3
Szelektív érzékelés* – elmélet
1950-es, ’60-as évek
KÖZÖNSÉG
KÖZÖNSÉG
MÉDIAINGER
3/d -1
Kultivációs elmélet
1970-es évek
• Tömeges televízióhasználat - A médiahatás
nagy.
• A médiahatás hosszú távon nyilvánul meg
(kulminatív módon).
• A heterogén vélemények homogenizálódása.
• A
média
befolyásolja
a
kultúrát
(akkulturációs).
• Virtuális valóság megszületik.
• A média szelektíven kultiválja a valóság
bizonyos elemeit, a többit figyelmen kívül
hagyja.
• Új folyamat: az iskolázottság fordítottan
arányos a tévénézéssel töltött idővel.
3/d -2
Kultivációs elmélet
1970-es évek
Gerbner György
elméletében (Toward ‘cultural
indicators’1969) kimutatta a média
kultivációit, és az embereket két csoportba
osztotta:
o
Gyenge tévénézők (light viewers)
o
Erős tévénézők (heavy viewers)
• A virtuális világhoz hasonló világkép
kialakulása
• Sok médiaerőszak látványa erőszakra hajlamossá
tesz
3/d -3
Kultivációs elmélet
1970-es évek
MÉDIAINGER
VALÓSÁG
KÖZÖNSÉG
3/e -1
Napirendelmélet
1960-as, ’70-es évek
Bernard Cohen
tanulmányából indul ki(The
Press and Foreign Policy 1963).
•
•
A média hatása korlátozott.
A média napirendje befolyásolja a közvélemény
napirendjét, de nem hat a témák értelmezésére.
Maxwell McCombs & Donald Shaw munkájukban
(The agenda-setting function of mass media,
1972) egy választási rendszert vizsgálva
igazolták a hipotézist:
•
A média az információk kapuőre
(information gatekeeping).
•
A média értékhierarchiát állít fel az események
között, és válogatás után tesz közzé.
3/e -2
Napirendelmélet
1960-as, ’70-es évek
Everett M. Rogers & James W.
Dearing munkájukban (Agenda settig
research: Where has it been? Where is it
going? 1987) háromféle napirend között
tesznek különbséget:
•
•
•
A média napirendje (media agenda)
A közvélemény napirerndje (public agenda)
A parlament napirendje (legislative agenda)
3/e -3
Napirendelmélet
1960-as, ’70-es évek
MÉDIA
napirend
KÖZVÉLEMÉNY
PARLAMENT
napirend
napirend
3/f -1
Framingelmélet
1970-es évek
• Előzménye a Frankfurti Iskola kultúripar-fogalma,
marxista gyökerei is vannak.
• A média a domináns társadalmi ideológia hordozója,
felajánl egy preferált értelmezést, hatása nagy.
• A politikai és üzleti elitek ellenőrzése alatt áll.
• Torzítja az üzeneteket, saját értelmezési keretében
(frame) ábrázolja a híreket.
• Az kisebb hatást gyakorol azokra, akik több
információforrásból válogatnak (az elitre).
Ellenben:
• Az amatőrök, közösségi rádiók megjelenése
politikamentes alternatívát kínál.
• Az internet felszámolja a hagyományos médiumok
hegemóniáját (kevésbé megbízhatónak tartott, a hozzáférés
korlátozott a hátrányos helyzetűek számára)
3/f -2
Framingelmélet
1970-es évek
• A médiát befolyásolják a kormányzati erők és a
nagyvállalati érdekcsoportok.
• A konszenzus megteremtése = a vélemények
homogenizálása és az ellenvélemények
marginalizálása.
•
Edward Herman & Noam Chomsky munkája
(Manufacturing Consent. The political Economy of
the Mass Media 1988) egy új, nem hagyományos
propagandaelmélet.
3/f -3
Framingelmélet
1970-es évek
MÉDIA
VÁLLALATOK
KORMÁNYZAT
KÖZÖNSÉG
3/g -1
Használat–kielégülés –modell
1970-es évek
• Paradigmaváltás a média és a közönség
kapcsolatának vizsgálatai közt.
• A média (szándékolatlan) hatása korlátozott.
• A médiahasználat egyéni mintákat követ.
• Aktívan válogató közönség.
• A közönség saját szükségleteire formálja,
attitűdjeihez igazítja a médiát.
• A médiahasználat során szükségletek
elégülnek ki.
• A média új célja az örömszerzés.
3/g -2
Használat–kielégülés –modell
1970-es évek
A média funkciói:
1.
2.
3.
4.
Jay
Tanulás és információszerzés
Szociális kontaktus
Elszakadás a valóságtól
Szórakozás és időtöltés
Blumler
&
Elihu
Katz
tanulmányukban
(The
Uses
of
Mass
Communication by the individual 1974) azt
kutatták,
milyen
körülmények
befolyásolják a médiahasználatot, és
hogyan használja a közönség a médiát.
3/g -3
Használat–kielégülés –modell
1970-es évek
KÖZÖNSÉG
MÉDIA
3/h -1
Kódolás-dekódolás modell
1980-as- ’90-es évek
Nyelvészeti és szemiotikai alapok
• A szöveg mindig poliszemikus és a szöveg immanens /
nincs a befogadótól független jelentése (Valentin
Volosinov).
• A jelentés mindig használat során jön létre,
kontextus függvénye (Stuart Hall: Encoding/decoding).
• A média nyelve mindíg ideologikus – uralkodói
értékrendet tükröz, amit a befogadó szabadon kezel.
David
Morley
S.
Hall
(Nationwide
c.
műsor).
elméletét
Empirikus
tesztelte,
szemlélete
(Television, audiences and Cultural Studies 1980) szerint a
néző
dekódolás
közben
aktív,
egyéni
értelmezési
stratégiát alkalmaz, de a jelentést alakítja a befogadás
környezete is, és az üzenetek ütköznek egymással.
3/h -2
Kódolás-dekódolás modell
1980-as- ’90-es évek
Az üzenetek értelmezésének
három elméleti stratégiája
• Domináns kód szerinti elfogadás / dominant position
• Egyeztető dekódolás vagy alku / negotiated position
• Az oppozíciós értelmezés / oppositional position
–
–
–
–
A befogadás módjára hatással van:
A tévénézés módja
Az egyén pszichés felépítése
Az egyén neme
Az egyén társadalmi-gazdasági-kulturális helyzete
3/h -3
Kódolás-dekódolás modell
1980-as- ’90-es évek
KÖZÖNSÉG
MÉDIA
KÖRNYEZET
3/i -1
Performatív hatásmodell
1980-as évektől napjainkig
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Neotelevízió (Csigó Péter)/ kereskedelmi televízió
Sokcsatornás televíziós látkép
A közönség és a média kapcsolata interaktív.
A média önreferencialitása
A közönség aktív és kreatív.
A média újrafogalmazza a közönség azonosságtudatát.
A közönség szelektálhat vagy visszautasíthatja a kínált
értékrendeket.
A média hatása nagy, ha a befogadók érzelmileg azonosulnak
vele.
A közönségre a médiában keresi önmaga autentikus képviseletét.
Danial Dayan & Elihu Katz leírja (Media Events: The
Live Broadcasting
of
History
1992),
párbeszédet
folytat
a
televízióval.
középpontja a néző identifikációja.
hogy
a néző
A
befogadás
3/i -2
Performatív hatásmodell
1980-as évektől napjainkig
KÖZÖNSÉG
MÉDIA
Fontosabb elméletek táblázata
Hatás paradigma
Használat paradigma
Lövedékelmélet
Lasswell, 1997
Kétlépcsős hatásmodell
Lazarsfeld, 1944
Kultivációs elmélet
Gerbner, 1969
Szelektív érzékelés-elmélet
Klapper, 1960
Framingelmélet
Herman & Chomsky, 1988
Napirend-elmélet
McCombs & Show, 1972
Használatkielégülés-modell
Blumler & Katz, 1974
Kódolás-dekódolás modell
Hall, 1980
Performatív hatásmodell
Dayan & Katz, 1992
Hatások és kölcsönhatások
A kutatások két „iskolája”
Hatásparadigma
Használatparadigma
/ Direkthatás-modell
/ Korlátozotthatás-modell
• A média hatása nagy és
közvetlen.
• A közönség passzív, és
homogén massza.
• Kiszolgáltatott
médiafogyasztók.
• A média hatása csekély és
áttételes.
• A közönség aktív és
kritikus, heterogén.
• Tudatosan válogató
médiahasználók.
80 ÉV KUTATÁSAINAK EREDMÉNYE
A hatás kicsi, közvetett, és kiszámíthatatlan,
tehát napjainkban a média manipulációs potenciálja
csekély.
„Bizonyos
médiumok bizonyos időkben
bizonyos hatást gyakorolnak a közönség
bizonyos részére.”
Carrol J.
Glynn &
Irkwon
Jeong
Miért cáfolják az empirikus kutatások
a média közvéleményre és
közviselkedésre gyakorolt jelentős
hatását hirdető nézeteket?
•
•
•
•
Mert a többi szocializációs ágens (iskola, család,
egyház, sereg, stb.) korlátozza a hatásukat kioltó
alternatív nézetek nyilvánosságát, folyamatosan
alakítja a médiát.
Mert a vizsgálatok törvényszerűségeket akartak
feltárni, mégsem vették figyelembe a földrajzi
különbségeket.
Mert a médialátkép nem egységes.
Mert a vizsgálatok azokat az adatokat vették
figyelembe, amelyek alátámasztották a
hipotézisüket – ezért az eredmények egyoldalúak.
Koncentráció a médiapiacon
•A Disney – birodalom
26 rádiócsatorna, 636 boltból álló hálózat, 10 tévéállomás,
10 napilap, 6 szórakoztatóközpont, 5 filmgyár, 3 hetilap, 2
sportcsapat, néhány színház, + részesedés 150 ország tematikus
televízió csatornáiban világszerte.
•Fininvest (Olaszország)
3 országos kereskedelmi tévécsatorna, rádióhálózatok, 2
országos napilap, számos hetilap, filmgyár, kiadóvállalatok, 300
mozi, futballcsapat.
Felhasználva sokoldalú kapcsolatrendszerét és
médiabirodalmát, 1994-ben a vállalat vezetője, Silvio Berlusconi
miniszterelnökké választtatta magát.
•Rupert Murdoch News Corporation
Több tucat napi- és hetilap, könyvkiadók és tévék, műholdas
sugárzás, számos filmgyár (20th Century Fox), jelenlét nagybritanniai, az ausztrál, az amerikai és a hongkongi médiapiacon,
érdekeltség az ausztrál légiközlekedésben, 1992 bevételei min.
7,8 Mrd.
Visszatérő kérdések
•A médiaszabályozás
•A médiaszabályozás társadalompolitikája
•A médiaaktivizmus
•A médiaoktatás
MÉDATUDATOSSÁGRA NEVELÉS
A szabályozás vagy az oktatás a
megoldás?
• Nagy-Britanniában David Buckingham módszere a
gyermekeket kisfilmek alkotására tanítja,
amelyeket közösen értelmeznek az oktatóikkal.
• Hartai László és Muhi Klára Mozgóképkultúra és
médiaismeret (1998)
• Magyar nyelven Szilády Szilviának (2001) az ORTT
számára készült részletes tanulmánya foglalja
össze a jogi szabályozás kérdéseit.
•
A magyar szakirodalomban Sükösd Miklós és Cseh
Gabriella (2001), Kertész Krisztina (2001), Halmai
Gábor (2001), valamint Bayer Judit (2001)
tanulmányaihoz is fordulhat az érdeklődő.
Az agresszív modell hatása
Kutatási
módszer
a személy saját
agresszivitá
sára
Laboratóriumi
kísérlet
Bandura, Ross
és Ross
(1963),
Bushman
(1995)
Terepkísérlet
Frydman ([1993]
1999)
arra, hogyan
ítéli meg a
személy
saját
agresszivitá
sát
Thomas és
mtsai.
(1977)
Hopf és Weiss
(1996);
(lásd
Gerbner,
2000)
(lásd Gerbner,
2000)
Hoffner és
mtsai.
(2001)
Korrelációs
vizsgálat
a személy
agresszióval
kapcsolatos
attitűdjeire
arra, hogyan
ítéli meg a
személy a
világ
agresszivitá
sát
Hough és Erwin
(1997)
Longitudinális
vizsgálat
Eron és mtsai.
(1972),
Johnson és
mtsai.
(2002)
Metaelemzés
Wood és mtsai. (1991), Bushman és Anderson (2001)
Hoffner és
mtsai.
(2001)
Erőszakot tartalmazó műsor-előzetesek
aránya csatornák szerint (ORTT, 2003)
Csatornák
I. negyedév
Műsorelőzetesek
db
II. negyedév
Erőszakot
tartalmazó
műsorelőzetesek
db
Műsorelőzetesek
Erőszakot
tartalmazó
műsor-előzetesek
%
db
db
%
MTV
292
64
22
202
13
6
TV2
324
151
47
356
93
26
RTL Klub
288
150
52
359
168
47
Duna TV
56
11
20
-
-
-
Hálózatos TV
-
531
131
25
1448
405
28
Összesen
960
376
39
Császi Lajos
„A film nézése közben részeseivé válunk
az erőszakkal kapcsolatos tabuk
megsértésének, majd fokozatosan eljutunk
a helyzet és következményei megértéséig,
a feszültségek levezetéséig.”
„A látvány és a cselekedet között nagyon
bonyolult kapcsolat van: amit látunk, azt
nem mindig hisszük el, amit elhiszünk,
azt nem akarjuk mindenáron utánozni.”
A „feltérképezett” média-közönség
kölcsönhatás
HATÁS – KÖLCSÖNHATÁS
(INFLUENCE - INTERACTION)
„A média közvéleményre és
közviselkedésre gyakorolt hatása
változhat a társadalmi, kulturális
és technikai körülmények
változásának hatására.”
D. McQuail
Megtisztelő figyelmüket
köszönjük!
ELŐADÓK:
Erik Erika
Hideg Dóra
Miklósné Miklósfalvi Adél
Somkutas Kristóf
Irodalomajánló:
• Augustinus (1987) Vallomások (X/XXXV. fejezet: A
kíváncsiság kísértése). Budapest: Gondolat Kiadó.
• Császi Lajos (1999) Tévéerőszak és populáris kultúra: a
krimi mint morális mese. Replika, 35, 21–43.
• Etikai Kódex – A Magyar RTL Televízió Rt.
műsorkészítésére, illetve a gyártott műsorok átvételére
vonatkozó irányelvei (2001). Kézirat.
• Fletcher, C. (2001) Visegrádi irányelvek. Budapest: BMC
Training – British Embassy
• Szíjártó Imre (2001) A média tantárgy a magyar
közoktatásban. Médiakutató, tél.
• Dr. Virág György, Országos Kriminológiai Intézet
„Média és az erőszak hatása a gyermekek és a fiatalok
fejlődésére” (Gyermek- és Ifjúságvédelmi Országos
Konferencia 2007. március 8. Budapest)
• www.mediakutato.hu