Transcript Prezentáció

Bejárható Magyarország Program
Dr. Gál András Levente
Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet
2014. november 05.
A BMP létrejötte
1.
2011.06.10. Magyary Program 11.0: az átfogó feladatok része a kezdeményező
kommunikáció
2.
2011.11.08. A természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedési fejlesztési
koncepcióról szóló 1364/2011 (XI.8.) Korm. határozat
3.
2012.03.12. A Kincsem Nemzeti Lovas Programban meghatározott feladatokról és a
kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1061/2012. (III. 12.)
Korm. határozat
4.
2012.08.31.
Magyary
Program
12.0:
Bejárható
Magyarország
Program
megfogalmazása közigazgatási szempontból
5.
2013.03.12. Együttműködési Megállapodás a Bejárható Magyarország Keretprogramról
6.
2013.04.09. A Bejárható Magyarország Keretprogramról szóló 1184/2013. (IV.9.) Korm.
határozat
Magyary Program lényege I.
1. Program és nem terv, azaz folyamatosan fejlődik.
2. Teljeskörű, azaz minden jelenséget és intézkedést magában foglal.
3. Érthető, azaz különösen a közigazgatási személyzet számára elsajátítható.
4. Megszólító,
azaz
épít,
a
végrehajtásban
közreműködők
érzelmi
elköteleződésére.
5. Értéktartalmú, azaz a szakmai racionalitás részeként fogalmazza meg céljait,
a nemzet fejlődését segítő értékek mentén.
6. Rögzítő, azaz számon kérhető intézkedési terv társul hozzá.
Magyary Program lényege II.
7. Fő célja meghatározott és részletesen kibontott: hatékony nemzeti
közigazgatás.
8. Négy beavatkozási területen veszi számba a jelenségek és változások
sokaságát: szervezet – feladat – eljárás – személyzet.
9. Befogadó, azaz ún. átfogó feladatként fogadja be a politika vagy a külső
körülmények szülte átmenetileg nagy intenzitású változásokat (pld.
kezdeményező kommunikáció).
10. Feladat megközelítése is van, azaz az előirányzott újításokhoz fontos a
feladat tárgya, felelőse és határideje.
BMP lényege I.
1. Befogadó és beépülő program – fejlődik és részévé kell válnia
az egyes ágazati programoknak.
2. Szolgáltató állam szerepe kiemelkedik, de ugyanakkor teret
hagy a civil és szakmai szerveződéseknek.
3. 5 jármód
4. 10 szabadság fok
5 jármód
1. gyalogos,
2. kerékpáros, (hegyi és országúti is)
3. lovaglás,
4. vitorlás,
5. túra kenuzás.
Ami nem része, de felmerült:
1. barlangász – a gyalogos része
2. sikló ernyő – tömegesség hiánya
3. görkorcsolya – a kerékpár része
Ami nem része és nem is lesz az: a motorizált közlekedés
10 szabadság fok
1. Célszerű jogi szabályozás és jogalkalmazás
2. Magyar gyártást támogató klaszterek
3. Tájékoztatás – digitális szabadidő térkép és jelrendszer
4. Kártya- és kedvezményrendszer
5. Oktatás-nevelés (NAT) – tartalomfejlesztés
6. Szakemberképzés
7. Infrastruktúra-fejlesztés (Téry Ödön hálózat)
8. Turisztikai termékfejlesztés
9. Általános
kommunikáció
–
egészséges
életmód
(táplálkozás, mozgás, stressz)
10. 2014 – 2020-as tervezés, fejlesztések támogatása
népszerűsítése
BMP lényege II.
1.
Számos ágazatot érint, így különösen:
• turisztika,
• oktatás,
• környezetvédelem,
• iparpolitika,
• közlekedés.
2.
Az elvárás az, hogy az 5x10-es mátrix minden eleme megteljen olyan
tartalommal, ami által az egyes jármódok együttműködnek a hatékony
megvalósítás érdekében!
A BMP által érintett konfliktus
mentes ágazatok
1. Turizmus
2. Ipar
3. Élelmiszeripar és
kiskereskedelem
4. Infrastruktúra-fejlesztés
5. Település-fejlesztés
6. Közlekedés
7. Média
8. Informatika
9. Sportgazdaság
10. Egészség-gazdaság
11. Környezetvédelem
12. Oktatás- és képzésipar
13. Külföldi értékesítés
A BMP által érintett konfliktusos
ágazatok
1.
Mezőgazdaság
2.
Erdőgazdálkodás
3.
Vadgazdálkodás
A tartalmas természetjárás
Minden esetben fontos a négy sík együttes ismerete, az adott túra tekintetében:
•
a természeti,
•
az épített,
•
a szellemi örökség, és
•
az adott túra vagy rendezvény, hagyományainak és a közösség elvárásainak
ismerete.
A BMP tájékoztató tevékenységének zsinórmértéke az, hogy az ehhez szükséges
információk és adatok könnyen megismerhetőek és befogadhatóak legyenek.
Turizmus I.
Elsődlegesen a belföldi turizmuson van a hangsúly, de a sikeres brand építéssel (lásd pld. korábbi Pegazus) és a nemzetközi útvonalakba történő
bekapcsolódással,
a
magyar
utak
tovább
építésével
(pld
Csíksomlyóig) előtérbe kerül a ki- és beutaztatás is. Ehhez fontos:
• a megfelelő tájékoztatás,
• meggyőző és hiteles hírnév(brand)építés,
• minőségbiztosítás,
• hálózat- és kedvezményszervezés,
• turisztikai szakemberképzés és
• új termékek kifejlesztése.
Mária
út
Turizmus II.
A BMP turisztikai fejlesztésében kiemelt partner Magyar Turizmus Zrt., továbbá
a jármódok szerinti szövetségek, rendezvényszervezők és szakmédiák, helyi
szinten pedig főleg a Leader és TDM szervezetek.
Kiemelt elvárás a térben és időben történő egyenletesség elérése:
A BMP jellegéből fakadó korlátos kapacitások megfelelő méretezése, a
„szezon” jelentős meghosszabbítása és a földrajzilag egyre több, újabb
helyszínek bevonása.
Természetesen szövetséges a falusi turizmus és a rendezvény turizmus is.
Sport(gazdaság)
A természetjárás alap képességet fejleszt, sporthoz alkalmas mentalitást ad,
ennek megfelelően pedig fontos az utánpótlás bázis, akkor is, ha nem
kifejezetten a programok része „tehetség-kereső” modul.
A megfelelő élsporthoz szükséges az erős tömegsport bázis.
Meg kell teremteni – adott esetben PR rendezvényekkel – a két világ
találkozását.
Jelentős forrás bevonási lehetőségek a rendezvények.
A felsőoktatási sport területén kiemelt az élethosszig tartó sportolás,
mozgáshoz a megfelelő formák, szokások kialakítása, megtalálása a BMP
által.
Arculat építés 1.
Kidolgozásra került a teljes arculat (részletes és az egyszerű logó).
Az arculat szimbolikája:
•
könnyen felismerhető, egyedi és könnyen alkalmazható,
•
az „Út” megjelenése,
•
jármódonkénti piktogramok, valamint
•
a természet és a jármódok jellemző színei.
Arculat építés 2.
Elvárás, hogy a BMP egy védjegy legyen, egyfajta minőségi és fogyasztóvédelmi
garancia egyben.
Kiválasztásra került a jelmondat / szlogen: „az út, amely adja magát”, amelyben
kifejezésre jut, hogy az érintett személyi kör bátran hozzáférhessen, az előtte
nyitva álló lehetőségekhez.
Média
Az egyébként is éles verseny, valamint a jelentős szerkesztőségi hagyományok
okán nem az új, saját média kiépítése a cél.
Tartalmi és szimbolikus beépülés szükséges, a már futó természetjáró, turisztikai
és az adott jármóddal foglalkozó műsorok, kiadványok és portálok világába.
Az együttműködés állami pontja, az új kormányzati szerkezetre is figyelemmel
kijelölt minisztérium, illetve a BMP kommunikációt (honlap stb.) működtető
háttérintézmény.
Az élményszerű természetjárás
A BMP által a természetjárás, túrázás során elérhető szolgáltatásokról,
adottságokról és veszélyekről folyamatos tájékoztatást kell nyújtani.
Kiemelt szerepet kell adni a média partnereknek is, mint például a Turista
Magazinnak és a TTR-nek / Digitális Szabadidő Közműtérképnek.
Honlap
www.bejarhatomagyarorszag.hu
Egy befogadó jellegű honlap, ahova és ahonnan elérhetőek az érintett
szervezetek, portálok, alapvetően a BMP szabadságfokai szerint.
Ágazati partnerségek
Fontos
elérni
az
érintett
ágazatok
meghatározó
szereplőit,
elsősorban
szolgáltató/értékesítő cégeket, hogy értsék és támogassák a szolgáltatásaik
bővítésével a BMP-t, így különösen:
•
Közösségi közlekedés (MÁV / BKV / Volánok etc.) – odajuttatás, eszközszállítás,
•
Töltőállomások – szerviz és pihenő pontok,
•
Népegészségügy – az akciók és rendezvények tájékoztató támogatása,
•
Kereskedelem – a turista barát kiszerelések és élelmiszer tartalmak, eszközök
árusítása.
Az oktatás a legjobb közvetítő
Nagy jelentőséggel bír, a Bejárható Magyarország Program nevesítése a Nemzeti
Alaptantervben (NAT). Ugyanis a diákok és a pedagógusok által lehet a
leghatékonyabban eljuttatni, a családok életébe az új szemléletet és az új
lehetőségekről szóló információkat.
A felsőoktatás területén ez még kiegészül a „mintaadás” felelősségével!
Köszönöm a figyelmet!