Transcript A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra Magyarország

Monokultúra online
László Miklós
Miről fogok beszélni:
almatermesztés, flamand és vallon közlekedési balesetek,
jéghegyek,stb.
Mire hívom fel a figyelmet/mit
állítok?
Hatások a víz alatt
Értékrend hasonulás (nem
morális pánik!)
Adatelemzés: Danó Györgyi
B teszt
A kutatásokról:
 téma: tinédzserek és a média kapcsolata
 megkérdezettek: 7. és 11. évfolyamos diákok
 Magyarországon (2008 fő) és Székelyföldön (2122 fő)
 részben azonos kérdések
 adatfelvétel ideje: 2011.
 * A magyarországi felmérés egy kutatássorozat része, 1998 óta a hatodik. A teljes kutatás részét képzik még:
diák, tanári ill. szülői interjúk, fókuszcsoportok, adatbázisok másodelemzése, tartalomelemzés.
5
PC és internet ellátottság
mindkét területen:
 szinte minden gyermek
otthonában van számítógép
 csupán tízből egy család
nem rendelkezik internet
hozzáféréssel
6
Médiahasználat
7
Székelyföldön
fontosabb a telefon
Használod a telefonod a
következőkre ? (%)
Szoktad- e használni órák
alatt a telefonod? (%)
Magyarország
átlag napi 35 perc
Székelyföld
átlag napi 79 perc
8
Internetes tudás 1.
Mennyire igaz rád? Sokat tudok az
internetről: (%)
100
Mennyire igaz rád? Többet tudok az
internetről, mint a szüleim: (%)
100
90
32
80
90
80
48
70
70
60
60
50
50
40
57
30
66
68
24
23
10
10
Magyarország
Székelyföld
40
30
46
20
20
10
10
5
11
Magyarország
Székelyföld
0
nem igaz
kicsit igaz
nagyon igaz
0
nem igaz
kicsit igaz
nagyon igaz
Saját tudásuk mértékének megítélésében szignifikáns különbség, a szülőkhöz
viszonyított tudásban viszont nincs különbség.
9
Internetes tudás 2.
Internetes ismeretek - hány tevékenységet tud
elvégezni a felsorolt nyolcból (%)
20
19
18
17
15
15
14
14
2.7
11
11
9
Mo.
14
12
10
5.3
11
9
4.4
8
Szf.
6
5
6
4
3
Ro.
0
0
1
2
3
4
5
6
Magyarország
Székelyföld
Átlag: 5,33
Átlag: 4,41
7
2.6
8
saját kutatás, 13-17 évesek
EU Kids Online, 11-16 évesek
Szignifikáns a különbség a tekintetben is, hogy hány féle dolgot
tudnak az internetet végezni.
10
Közösségi oldalak
Magyarország
Magyarország
Székelyföld
Székelyföld
Van
profilja %
Átlag
ismerősszám
Van
profilja %
Átlag
ismerősszám
Facebook
85
293
82
489
IWIW
67
252
33
217
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
Hány barátod/ismerősöd/követőd van az alábbi
oldalakon?
van
átlag
profilja, % ismerős-szám
Facebook
85
293
iWiW
67
252
MyVIP
57
272
Twitter
7
85
MySpace
5
119
személyes blog
5
55
Magyar Facebook felhasználók - a
Socialbakers (2011. szeptemberi) adatai:
EUKidsOnline: 9-16 éves gyerekek ismerőseinek száma a
közösségi oldalakon
Az EUKidsOnline kutatás adatai szerint az EU-ban:
• a 9-12 évesek 38%-ának, (magyarok 51%) a 13-16 évesek
77%-ának, (magyarok 79%) van profilja valamilyen közösségi
oldalon
• a 9–12 évesek 15%-ának 100-nál több visszaigazolt
ismerőse van az adott oldalon; ez a szám Magyarország
esetében a legmagasabb: 47%
12
Internetes tevékenységek
Szignifikáns
különbségek
+/- jellel
jelölve.
Legnagyobb az
eltérés az
iskolai
feladatoknál.
3.61
3.68
3.53
Netfüggőségin
dex (%)
3.40
3.55
Internetfüggőség, netfüggőség index
20
3.18
16 16
15
15
14
lány
16
14
13
fiú
12 12
12
10
össz.
fiú
10
10
7
6
5
5
4 4
2
1
1 1
0
0
1
Magyarország
lány
össz.
10
2
3
Székelyföld
4
5
6
7
Poly. (Magyarország)
8
9
10
Poly. (Székelyföld)
EU Kids Online,
gyakran vagy nagyon
gyakran fordult elő egy
vagy több
internetfüggőségre utaló
tevékenység:
Mo. 20%, Ro. 32%
14
Hasonlóságok és különbségek
Merton az amerikai adminisztratív és az európai
kritikai kutatás különbségéről:
A különbségek
eltűnnek
Példaképválasztás
A 2011-es eredményekből:
•Azok, akik nem ismeretségi körükből választottak példaképet,
többnyire (80%) külföldi személyhez szeretnének hasonlítani.
focisták: Ronaldo, Messi, Dzsudzsák Balázs
énekesek, zenészek, színészek: Selena Gomez, Miley Cyrus,
Maite Perroni, Chuck Norris, több X-faktoros vagy Megasztáros
•Székelyföldieknél a leggyakoribb említések: Ronaldo, Messi,
Chuck Norris, Maite Perroni, Rihanna
Kitekintés#1 Kósa Éva 2006.
Következtetések:
Az identitáskeresés során meghatározó jelentőségű az
azonosulási modellek szerepe.
 A választási alternatívák származhatnak a személyes
tapasztalatokból is, de a mai fiatalok sok vonzó alternatívát
láthatnak a médiában, különösen a televízióban.
 A televízió azonban csak a választások korlátozott körét
mutatja be egy korlátlanul sokféle és eltérő érdeklődésű
közönségnek, tükrözve – és terjesztve – ezzel a domináns
kulturális ideológiákat (Gerbner és mtsai, 1993).

Kósa Éva 2006
Következtetések:
 Eltérő kultúra: eltérő szocializációs feladatok
 Eltérő kultúra: azonos médiakörnyezet
 Eltérő kultúra: azonos modellek
 Eltérő kultúra: de azonos médiatartalom és médiamodell
preferencia a serdülőknél
↓
A MÉDIA GLOBALIZÁLÓ HATÁSÚ
Kósa Éva 2006
Kitekintés#2 Adorno 1944!
Sztárgyár
 A tehetségek felfedezése is a gépezet része,
hiszen a sorozatgyártást csak folyamatos
utánpótlással lehet garantálni.
 A művészeket klisékkel teli szerepekbe
kényszeríti a média.  a szelekció alapja ki
illik a szerepbe
 A kultúra monopóliumai a mindenkori
társadalmi gazdasági elitek kezében vannak,
függő helyzetben.  a pénz mozgatja őket és
nem a művészi értékek megalkotása
 A tömegkultúrában nem kellenek
zsenik csak „jó munkás emberek”.
Nincs katarzis, csak irányított, előre
bekalkulált érzelmi reakciók!
Lehet a média kultúra?
 Adorno felismerte a média konvergencia
jelenségét már 1944-ben!
 hogy a médiumok egyetlen rendszert
alkotnak, hatással vannak egymásra,
üzenetük hasonlóvá válik,
összekapcsolódik.
 A személyiség, az egyén elnyomás alá
kerül a hierarchikus rendszerek által.
Internet, mint lételem
A fiatalok mindenhol egyöntetűen vallják,
hogy az állandó online jelenlét számukra
alapvető a kapcsolattartás szempontjából.
MTV Hungary és a GKIeNET közös kutatása, Millennials study, 15 és 24 év
közötti fiatalok körében
15 országban, köztük Magyarországon végzett kutatás, 2011
A válaszadók több mint fele (hallgatók 55%,
munkavállalók 62%) már nem tudná az
életét az internet nélkül elképzelni, mivel
az az „életük szerves részévé vált”.
Cisco online kutatása, 1441 18–24 éves egyetemi hallgató és 1412 21–29
éves diplomás dolgozó körében, 14 országban (Magyarország nincs
köztük), 2011 május/június
25
Az internetezéssel kapcsolatos
szokásokra ható (globális) tényezők
Kvázi állandó
tényezők*
• pl. infrastruktúra, internet lefedettség,
lakóhely jellege, utak állapota
Nehezen változó
• pl. vallás, média szabályzás
tényezők
Könnyen változó • pl. értékrend, neveltetés, egyes
szokások, mint pl. kommunikációs
tényezők
* rövid időtávlatban nem változnak jelentősen
Igaz, lényeges
Köszönöm a figyelmet!
Példaképek (%)
szülők
saját korosztály
ismerős felnőttek
média
sikeres (nem ismerős) felnőttek
nem releváns, nincs példakép
Összesen
1998
19
3
10
23
5
40
100
2005
20
3
6
23
3
46
100
2009
29
4
8
16
2
43
100
2011
26
4
7
20
2
40
100
2005
36
5
11
42
6
100
2009
50
6
13
27
4
100
2011
43
8
12
34
4
100
Példaképek (releváns válaszok, %)
szülők
saját korosztály
ismerős felnőttek
média
sikeres (nem ismerős) felnőttek
Összesen
1998
32
5
17
38
8
100