Transcript Pilot Study

A médiaszocializáció
alapjai
Antalóczy Tímea Ph.D
A cím kettőssége
1.
A médiatartalmak alapvető
szocializációs hatásai és terepei – a
média mint szocializációs ágens
2.
Az óvodáskorúakat milyen
mértékben és hogyan éri el a média
(pilot study)
A média hatása a személyiségfejlődésre
A média-tartalmak hatásai:
•
bemutat pozitív és negatív életmódot, szerepet, személyiséget, mítoszt, ideológiát
•
mintát ad a népszerűségről, boldog életről, sikerről, szépségről
•
vizsgálataink szerint a példakép választásában a vizsgált fiatalok 21%-nál a média
volt a meghatározó
A média hatása a személyiségfejlődésre
A médiaszocializáció főbb terepei:
•
•
•
•
•
•
•
•
Nemi szerepek, identitás
Táplálkozás, drog, testkultúra
Divat, öltözködés
Szokások (pl. szórakozás)
Előítéletek
Foglalkoztatási szerepek
A beszélt és írott nyelv
Viselkedési minták (illemszabályok, stb.)
Pilot Study
A minta: 92 fő (52 fiú és 40 lány), 3 és
6 év közötti óvodáskorú gyerekek
A kutatás (pilot study) módszerei
•
Fókuszcsoport: óvodai vegyes csoportok körében, strukturálatlan kérdéssor
segítségével, óvónők által irányított beszélgetés pszichológus (Vaskúti Gergely)
közreműködésével
•
Rajz(elemzés): gyerekrajzok elemzése, amit a világon a legjobban szeret csinálni
című témakörben
A kutatásban részt vevő óvodák
•
Budapest – Lauder ( Konyor Sylvia)
•
Budapest – Árpád fejedelem úti - Vackor ( Weber Judit)
•
Budapest - Budakeszi úti (Kovács Ildikó)
•
Debrecen – Táncsics utcai (Csató Éva)
•
Nagyvázsony – Mesevár (Dankó Csilla)
A kutatás során vizsgált témakörök (66 kérdés)
•
Mikor, mennyit és milyen módon találkoznak a médiumokkal?
•
Kivel fogyasztják ezeket? Mennyiben önálló tevékenységként jelenik meg az
életükben?
•
Hogyan definiálják az általuk használt eszközöket?
•
Meg tudnak-e fogalmazni félelmeket a látott, hallott tartalmakkal kapcsolatban?
A kutatás tapasztalatai
Óvodáskorúak médiahasználati szokásai
•
a televíziózás elvesztette közösségi élményszerűségét, aminek egyik oka a műsorok
és televíziós csatornák túlkínáltsága illetve a háztartásokban megnövekedett
eszközszám
•
egyre inkább jellemző a gyermekekre a magányos médiafogyasztás, aminek
következtében nem valósulhat meg a szülői felügyelet, kontroll
•
ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyerekek gyakran találkoznának nem nekik
szánt tartalommal (szüleik szóbeli iránymutatásai és a gyermekek érdeklődéséből
fakadóan)
Televízió - műsor és csatorna preferenciák
az óvodások körében (pilot study)
Mesecsatornák (Minimax, Cartoon Network, Nickelodeon)
Sportműsorok
Természetfilmek
•
az óvodás korúak műsorpreferenciái alapvetően nem igazolják a káros tartalmakkal
kapcsolatos félelmeket
•
erőszakos (káros) tartalmakkal jellemzően szülői felügyelet mellett találkoznak a
gyerekek, elsősorban híradók, hírműsorok nézése révén; e negatív élményekről
kevés esetben beszélnek szüleikkel
A híradó képei
•
„félelmetes, amikor tűz van, vagy jön a vörös iszap”
•
„olyan is van, hogy jön a víz és elviszi a házakat”
•
„vagy jön a nagy szél, a hurrikán és mindent felkap”
•
„én azt láttam, hogy egy gyerek felállt a székre és kiesett az ablakon - az nekem
szörnyű volt”
A negatív hatáshoz hozzátartozik az is, hogy…
•
a híradókban a való életre vonatkozó tartalmakkal találkoznak, ezért nem hívhatják
segítségül a mesék kínálta természetes védekezést, miszerint az nem is valóság, az
csak kitaláció
•
egy óvodás korú gyerek már tudja, hogy mely filmek szólnak a valóságról, így azok
a műsorok elsősorban képzeletüket, fantáziájukat és érzéseiket mozgatják meg, de
a hírműsorok valóban félelemkeltőek lehetnek
•
ez esetben arról van szó, hogy a gyermekek természetes védekező mechanizmusa
van veszélyben, amit a pszichológiában „biztonságos világba vetett hitnek”
neveznek.
Véletlenszerű találkozás a média tartalmakkal
•
Az óvodáskorú gyermekek 80%-a maga irányítja a használt eszközt ( saját eszközzel
rendelkezik, nincs szülői kontroll, stb.)
•
A háttér televíziózás (közösségi események, pl. vacsora) divatja
Fenti okok miatt esetleges sokszor, hogy a gyermek milyen tartalmakkal kénytelen
szembesülni.
Említés szintjén a híradó és a valóság show elemei kerültek előtérbe.
A számítógép
•
számítógép-használat során többnyire nem jellemző, hogy káros, veszélyeztető
tartalmakkal találkoznának a gyermekek, aminek oka a hatékony szülői kontroll és
a felhasználói ismeretek hiányos volta
•
tipikus felhasználási területek:
„kedves játékok”
logikai játékok
rajzprogramok
Az internet
•
internet esetén egy-egy erőszakos tartalomtól mentes játék a jellemző, aminek
elérési útját ismerik és attól nem térnek el;
•
nem gyakori a vizsgált korosztály esetében a rendszeres internethasználat, aminek
oka szintén a szülői tiltás és a felhasználói ismeretek hiányossága
•
annak ellenére, hogy a gyerekek ritkán interneteznek, tisztában vannak az abban
rejlő lehetőségek sokszínűségével, a felhasználási területek és az elérhető
információk végtelen voltával.
Az óvodások szerint az internet…
Képzeljétek, ősember
lettem!
Hallottam, hogy beszéltek
valamiről, amit
számítógépnek hívnak.
Mi az? Mire jó? És mi az az
internet?
Hogy magyaráznátok el
nekem?
•
•
•
•
•
•
„ az a dolog, ahol mindenféle oldalt
lehet nézegetni”
„az interneten rengeteg dolog van,
például, hogy hány ember él a
földön”
„az internet az, hogy megjelenik a
Google, amibe beírhatjuk azt, amire
kíváncsiak vagyunk”
„az interneten lehet keresgélni,
beszélgetni, játszani, leveleket
küldeni”
„apu az interneten szokott postázni,
dolgozni és mindenféle unalmas
dolgot nézni”
„ lehet filmeket és meséket is nézni
rajta”
Rajzold le azt, amit a világon a legjobban
szeretsz csinálni!
A média helye a szabadidős tevékenységek
között
•
az óvodás korú gyermekek főbb szabadidős elfoglaltságát továbbra sem a televízió
vagy a számítógép jelenti, hanem a labdázás, sportolás, közös játszás barátaival,
rokonaival
•
bár a média hozzátartozik a gyermekek mindennapjaihoz, nem ez jelenti számukra
az elsődlegesen meghatározó élményt (az óvodában különösen nem)
•
a médiumok viszonylatában leginkább a szüleik eszközhasználatának módjairól
beszéltek, amely jelzi, hogy folyamatosan jelen vannak a tartalmak fogyasztásában
A média hatása a személyiségfejlődésre
A média működési mechanizmusa mentén szocializál:
•
•
•
•
•
•
•
a verseny dominál nem az együttműködés
az ego kerül előtérbe nem a közösség
a haszonelvűség dominanciája ( pl.: a műsorstruktúra és a tartalmak
kialakításában)
népszerűség
a hatékonyságelvűségből fakadó individualizáció
intim és közszféra közötti átmenetek elmosása
hatásos (gyakran erőszakos) vizuális tartalmak
A kor amelyben élünk…
…avagy a média lábnyomai
•
•
•
•
Alapvető értékeket jelöl meg, jelöl ki, kordokumentumként van jelen jellegzetes
műfajai révén a rajta/általa felnövekvők számára.
A médiatematizáció széleskörű, már a legkisebbeket is eléri (beszédtéma, minta,
stb.)
Válsághelyzetben megfoghatatlanabb, kiszámíthatatlanabb a világ, a valódi
közösségek (család, barátok, stb.) hiányában a média manipulációs hatásai
felerősödhetnek
A torz, erőszakos felnőtt világ látványa a felnőtté válni akarást késleltetheti.
Meginoghat a felnőttek által nyújtotta biztonságban vetett gyermeki hit,
amennyiben - a felnőtt kontroll hiányában - számára értelmezhetetlen világokkal
találkozik.
A kutatás a
és a
támogatásával jött létre.
Köszönjük a figyelmet!
Antalóczy Tímea
Kósa Éva
László Miklós