Transcript Gyermekek védelme

Média és a
gyermekvédelem
dr. Katonáné dr. Pehr Erika
VI. Nemzetközi Médiakonferencia
Balatonalmádi. 2011. Szeptember 27.
Mottó
„Az iskola és a család közös
„Az iskola és a család közös
2felelőssége,
hogy
a
gyermekeket
felelőssége, hogy a gyermekeket és a
és a fiatalokat
felkészítse
egy
fiatalokat
felkészítse
egy
olyan
olyanamelyet
világra,
amelyet
a és
kép,
világra,
a kép,
a hang
szóa
és szó és
alkot.
A
alkot. A hang
gyermekeknek
a fiataloknak
gyermekeknek
a fiataloknak
képesnek
kell lenniükés
arra,
hogy ezt a
képesnekjelrendszert
kell lenniük arra,
hogy
három
kölcsönös
összefonódásukban
ezt a három jelrendszert is
megfejtsék”.(UNESCO
1998.)
kölcsönös összefonódásukban
is
megfejtsék”.(UNESCO 1998.)
2
Média





Média
a
mondanivaló
kifejezésére
használatos
közvetítő
közegek
összessége;
Média a kommunikáció eszköze;
A
tömegkommunikáció az a folyamat,
melyben a szakemberek
üzeneteket
készítenek a médiumok segítségével;
A sajtó, a rádió, a televízió és újabban a
világháló kifejezési formáiban létrejött
nyilvános fórumok összessége;
Rádiózás
és
televíziózás
műsorszolgáltatásainak
összessége
(internet).
Tradicionális és „újmédia”
Médiahatás



A direkt hatás modellje (média
"mindenható”),
Korlátozott
hatás
modellje
(értékek, attitűdök megerősítése ),
Meghatározott feltételek mellett
érvényesülő médiahatás modellje
(gyermekek számára).
(Az egyén saját attitűdjei, személyisége, szociokulturális környezete is szerepet játszik abban,
mennyire hagyja magát a média által befolyásolni)
Médiahatás

Általánosan elfogadott, hogy a rádiós
és
televíziós
műsorszolgáltatás
véleményformáló hatása
és a
mozgóképek, hangok, élő tudósítások
meggyőző ereje sokszorosa az egyéb
információs
társadalmi szolgáltatások
gondolkodásra,közvélemény formálásra
ható
erejének
(1/2007.(I.18)
AB.
határozat)
Médiaértés






A szocializációs folyamat átalakítása, gyors
felnőtté válás;
Viselkedésmintákat kínál (egyértelműbb,
mint a szóbeli utasítás);
Valóság és fantázia (lehetséges, valószínű
helyzetek, emberek);
Széttördelt történetek (7-9 éves kor);
Szülői szerepek (együttnézés, korlátozó
szerep);
A média bizonyos szemszögből nem
más, mint a személyiségfejlődésbe
történő beavatkozás.
Médiajog


A médiajog,
mint a hagyományos
jogágakon átnyúló joganyag lényegében a
jogszabályok sajátos szempont szerint
történő csoportosítása;
Kiindulópontja
az
államnak
a
véleménynyilvánítás
szabadságából
eredő
azon
kötelezettsége,
hogy
biztosítsa a demokratikus közvélemény
kialakulásának
feltételeit
és
működésének fenntartását [37/1992.
(VI. 10.) AB hat.]
Véleménynyilvánítás
szabadsága
Kiemelkedő szerepe van
az
alkotmányos alapjogok között,
mert
többféle szabadságjog,
így a „kommunikációs” alapjogok
összessége
(szólás
és
a
sajtószabadság, médium szabadsága,
az informáltsághoz való jog, az
információk
megszerzésének
szabadsága,
művészi,
irodalmi,
tudományos
alkotás szabadsága
stb.)
Véleménynyilvánítás
szabadsága



A korlátozás lehetőségét, feltételeit,
módját
és
terjedelmét
az
Alkotmánynak, vagy felhatalmazása
alapján
törvénynek
kell
meghatároznia,
Másik alapvető jog és szabadság védelme
vagy
érvényesülése,
illetve
egyéb
alkotmányos érték védelme,
Szükségesség
és
arányosság
követelménye.
Gyermekek védelme




Legitim védendő értékek:
állam érdekei (alkotmányos rend,
biztonság),
társadalom
érdekei
(közrend,
közerkölcs)
társadalmi csoportok védelme
(gyermekek)
magánszféra
védelme
(személyiségi jogok, becsület)
Gyermekek védelme




Alkotmány,
Gyermek
Jogairól
szóló
ENSZ
Egyezmény
(véleménynyilvánítás,
tájékoztatás, irányelv kidolgozás),
Gyermekvédelmi törvény:
védelemhez való jog a fejlődésre
ártalmas
környezeti
és
társadalmi
hatások ellen (információs ártalom),
védelemhez való jog gyűlöletkeltés,
erőszak, pornográfia,
Ismeretek bővítő, magyar nyelv és
kultúra értékeit őrző műsorok.
Gyermekek védelme


A szabályozás tehát több részből
áll:
egyrészt
megkísérli
megakadályozni, hogy a kiskorú
gyermekek
számukra ártalmas
tartalmakat nézhessenek meg,
másrészt pedig biztosítja, hogy
elérhessék a kifejezetten nekik
szánt műsort.
Az állami szerepvállalás egyértelmű
legyen.
Gyermekek védelme



Határokat Átlépő Televíziózásról szóló
Európai Egyezményt kihirdető 1998.évi
XLIX. törvény, a „Televízió határok
nélkül”
irányelvek (89/552/EGK,
97/36/EK) szerint:
nem tartalmazhatnak gyermekek fejlődését
károsító
műsorokat
(indokolatlan
erőszak, pornográfia),
valószínűleg
károsítja
a
gyermekek
fejlődését
(kódolt
adás,
akusztikus
figyelmeztetés, vizuális jelkép),
szülők tájékoztatása.
Gyermekek védelme
A kiskorú és
az emberi méltóság
védelme
az
audiovizuális
és
információs szolgáltatások terén” című
vitaindító - 1996-ban megjelent EU-s Zöld Könyv, amely már
különbséget tesz
jogellenes és a
gyermek
fejlődésére
ártalmas
tartalmak között. (az Ajánlás szerint a
tagállamoknak a műsorszolgáltatókat
az önszabályozásra kell ösztönözniük.)
Gyermekek védelme




Gyermek-televíziózás
szakmai
és
erkölcsi alapelvei és szabályai (1995.
Melbourne):
színvonalas, nekik szóló műsor,
kifejezhessék
magukat
a
műsorokban,
erőszakos
és
szexjelenetek
elkerülése,
a
műsorokat
megbízhatóan,
rendszeresen ugyanabban az időben kell
sugározni.
Gyermekek védelme





Európa
Tanács
ajánlásai:
Rec.2001/16;
2003/13;
Rec.
2006/12.
gyermekkor ábrázolásakor felelősen– a
gyermek érdekében – járjon el.
hozzanak létre segélyvonalakat,
újságírók
munkájának
korlátozhatósága
az
ítélethozatalt
megelőzően,
megértsék az INTERNETEN megjelenő
tartalmakat
(erőszak,
pornográfia,
diszkrimináció), viselkedés módokat
(kényszerítés, megfélemlítés).
GYERMEKBARÁT MÉDIA
Klasszifikáció



A szabályozás
egyik leghatékonyabb
eszköze a filmek (videók) és műsorszámok
korhatári
kategóriákba
való
besorolása, illetve sugárzási időpont
meghatározása.
Eltérő gyakorlat, eltérő kulturális és morális
érzékenység:
vizuális
szimbólumok
(Spanyolország, Portugália, Olaszország,
Franciaország, Lengyelország), verbális
figyelmeztetés (Írország, Nagy-Britannia,
Skandinávia, Németország).
Kevésbé elterjedt a nem kívánatos tartalmi
jellemzőkre
való
utalás.
Hollandia
(Kijkwijzer) kétféle jelölést alkalmaz.
Klasszifikáció



Az Egységes Európai Játékinformációs
Rendszert (PEGI) azért hozták létre, hogy
segítsenek az európai szülőknek megfelelő
információkon alapuló döntést hozni a
számítógépes
játékok
vásárlásával
kapcsolatban.
2003
tavaszán
történő
bevezetése óta 30 országban használják.
Korhatárjelölés: 3., 7., 12., 16., 18.
éveseknek ajánlott.
Tartalmi leírás: erőszak, durva beszéd,
félelem, kábítószerek, szexuális tartalom,
megkülönböztetés, szerencsejáték és online
játék másokkal
Médiatörvény
1996.évi I. tv. 2002-ig
 csak
alapelvi
rendelkezés,
ártalmas
(23.00-5.00 között) és súlyosan ártalmas
(nem közzétehető) műsortartalmak;
 az
erőszakos magatartást követendő
példaként
tilos képek és hangok
közzététele.
1996.évi I. tv. 2010-ig
 I.-V. kategória feltüntetése, és III. és IV.
kategóriánál idősáv meghatározás
is
(21.00 és 05.00, illetve 22.00 és 05.00
között),
Médiatörvény

2010. évi CLXXXV. törvény célja
között szerepel a kiskorúak testi,
lelki
és
erkölcsi
fejlődését,
érdeklődését szolgáló, ismereteit
gazdagító
műsorszámok,
valamint a gyermekvédelem céljait
szolgáló
ismeretterjesztő,
felvilágosító
műsorszámok
közzététele is.
Médiatörvény


I.-VI. kategória feltüntetése (6 éven
aluliak
számára
nem
ajánlott
kategória bevezetése), és IV. és V.
kategóriánál idősáv meghatározás
is
(21.00 és 05.00, illetve 22.00 és 05.00
között),
Az I. kategóriás műsorszámok közül
amelyek kifejezetten az óvodás korú
gyerekeknek
(6
éven
aluliaknak)
készültek, a médiaszolgáltató egy új, ún.
„gyermekbarát”piktogrammal jelölheti
Médiatörvény
Nincs klasszifikáció: hírműsor
(30%-a erőszak),
politikai
tájékoztató
műsorszám,
sportműsorszám, műsorelőzetes,
reklám,
politikai
reklám,
televíziós vásárlás, társadalmi
célú reklám és a közérdekű
közlemény esetében.
(magyar reklámetikai kódex)
Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Ajánlásai


A
médiatartalmak
korhatárbesorolásánál irányadó szempontokra,
az egyes műsorszámok közzététele előtt és
közben alkalmazható jelzésekre, illetve a
minősítés közlésének módjára vonatkozó
jogalkalmazási
gyakorlat
elvi
szempontjairól;
A kiskorúak védelmében a lineáris és
lekérhető
médiaszolgáltatások
esetén
alkalmazandó
hatékony
műszaki
megoldásokra.
Kutatások



A GfK Hungária Piackutató Intézetet által „A
korhatár jelölések és a kiskorúakra ártalmas
tartalmak szabályozásának lakossági megítélése”
című 2006.évben elkészült, 1000 főt érintő kutatás
összegzése
szerint
a
televízió
gyermekekre
gyakorolt hatásáról a többség (54%) úgy gondolja,
hogy az pozitív és negatív is egyszerre, igaz, többen
vannak, akik negatív (42%), mint akik pozitív
(4%) hatást tulajdonítanak neki
A jelenleg használt korhatár-kategóriákat a
válaszadók közel 80 százaléka tudta felidézni.
A felnőtt lakosság háromnegyede gondolja úgy,
hogy a kiskorú nézőknek valamilyen segítségre
vagy útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy
miként bánjanak a televízióval.
Kutatások



A szülők 70%-a százaléka állítja, hogy a
családban van valamilyen korlátozás, de
a gyermekek elmondása ezt kevéssé
igazolta vissza.
A gyermekek 80 %-a többé-kevésbé
igaznak érzi magára azt az állítást, hogy
gyakran tévézik egyedül, illetve azt néz,
amit akar.
Igen elterjedt az egyéb cselekvés, mint
evés, játszás háttérében a televíziózás,
továbbá az olyan háztartások sem ritkák,
ahol szinte egész nap be van kapcsolva a
televízió.(KidComm 2008)
Jogtudatosítás

A médiaszabályozás a kiskorúak
védelmének fontos, önmagában
azonban nem elégséges eleme.
Az ártalmas televíziós tartalmak
sugárzási
időpont-korlátozásai
a
jövőben egyre kisebb hatékonysággal
képesek a kiskorúak hozzáférését
korlátozni, ezért a szülők megfelelő
tájékoztatására is szükség van.
Jogtudatosítás

A jogtudatosítás a médiába – az
országgyűlési
biztos
OBH
2057/2008. számú vizsgálata is
hasonló megállapításokat tett.
Az ORTT-t annak vizsgálatára kérte,
hogy a műsorszolgáltatók gyermeki
jogokat
ismetető
műsorokat
gyártsanak és tegyenek közzé. A
műsorszolgáltatókat is felkérte,
hogy hívják fel a figyelmet a
gyermekműsorokra, illetve gyermeki
jogokat is ismertető műsorokat is
tegyenek közzé.
Médiatudor


Médiatudor olyan ingyenes, 6-11 éves
gyermekek számára készült non-profit
médiaismereti
oktatási
program,
amelynek célja megtanítani a gyermekeket
arra,
hogy
értsék,
értékeljék
és
értelmezzék a reklámokat. A reklámok
működésének megismertetésével kívánja
őket, mint a jövő médiafogyasztóit, a
kritikus, tudatos fogyasztói magatartásra
felkészíteni.
A Médiatudor programot 2010-ben már
1475
iskolában,
2224
regisztrált
pedagógus alkalmazza.
BIZTONSÁGBAN AZ
INTERNETEN
„ Használd az eszed, mielőtt
közzéteszed”
„ Az életed több, mint játék”
Gyerekek internetezési
szokásai



A NRC Piackutató 2007. évi VMR.kids nevű
felmérése megmutatta, hogy a 6 éves, illetve
ennél fiatalabb internetező gyerekek 80
százaléka játszik, 71 százaléka látogat
gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százaléka
hallgat és néz meséket az interneten.
A nagyobb gyerekek többsége is elsősorban
játszik és e-mailezik.
A 6 éves korig ötből négy gyermek , addig a
11–14 évesek körében már csupán 44 százalék
a korlátozás mellett internetezők aránya, és 79
százalékuk leggyakrabban egyedül ül a
gép elé.
Gyerekek internetezési
szokásai

Ma már Magyarországon a 15-17 évesek
körében több mint 93 százalék az
internethasználók aránya. De a 14 év
alatti gyerekek 46 százaléka is napi
rendszerességgel
használja
az
internetet, további 40 százalékuk
pedig
hetente
legalább
egyszer
ellátogat
a
világhálóra.
Ugyanakkor kevesen vannak tisztában
azzal, hogy bár az internet nagyszerű
eszköz, veszélyeket is rejt
Közösségi oldalak


Közösségi oldalakat saját bevallásuk
alapján a 7-10 éves netezők közel fele, a
11-14 éveseknek pedig már több mint
háromnegyede látogat, és
chatelni
előbbiek 25, utóbbiak 61 százaléka szokott.
Azzal is számolnak az interneten a fiatalok,
hogy
akivel
beszélnek
az
csak
„álruhában”
van
és
elfogadhatónak
tartják, ha az interneten valaki nem mond
igazat, vagy szexuális témát vet fel.
Közösségi oldalak
A 9–16 év közöttiek 59%-ának van
profilja
a
közösségépítő
weboldalak
valamelyikén, bár ez az arány országonként
eltérő: Hollandiában 80%, míg Romániában
46%. A fiatalok 26%-ának teljesen
„nyilvános” a profilja: ez az arány az
Egyesült Királyságban a legalacsonyabb
(11%),
és
Magyarországon
a
legmagasabb (54%). A gyerekek 14%
a lakcímét és a telefonszámát is
feltünteti profiljában.
Európai Egyezmény
Az EU kezdeményezésére 17 vezető
közösségi portál, köztük a Facebook, a
MySpace és a studiVZ Luxemburgban
aláírta a Fiatalkorúak jobb védelméről
szóló első Európai Egyezményt. Az unió
biztosa úgy vélte, ezzel a lépéssel a
vállalatok
maguk
is
felelősséget
vállalnak. (13 év alattiak nem
lehetnének a közösségi portálok
tagjai.)
Kevés számítógépen van
szülői felügyelet


Az EU Kids Online is készített felmérést az
internetes szülői felügyelet kapcsán. A több mint
25 ezer gyermek és szüleinek megkérdezésével
elvégzett
vizsgálat
megállapította,
hogy
Európában szülői felügyeletet segítő alkalmazást
a családok 1/4-e használ. Angliában a családi
számítógépek 54, Romániában 9, hazánkban
18 százalékán találhatók ilyen védelmi
eszközök.
Sok tartalomszűrő alkalmazás csak az angol
nyelvű
tartalmak
vizsgálatát
támogatja
hatékonyan, ezért a nyelvi különbözőségek is
közrejátszanak
a
felmérésben
megjelenő
eredményekben.
Internet


A televíziós műsorszórásban alkalmazott
gyermekvédelmi módszerek (adásidő
meghatározása, optikai jelzés stb.) az
interneten
nem
vagy
csak
körülményesen
és
alacsony
hatásfokkal - alkalmazhatók.
A biztonságos internet használat eszközei
lehetnek a segélyvonalak működtetése,
tájékoztatás,
tanácsadás
biztosítása,
szűrés, címkézés, önszabályozás.
EU-s programok




Az Európai Bizottság 1999-ben indította el
Biztonságosabb
Internet
Akciótervét
(1999-2004),
melyet
a
hosszútávú
fenntarthatóság érdekében - folytatólagosan
követett
a
2004-ben
elindított
Safer
Internet Plus program (2004-2008):
Forródrótok (hotline) az illegális és káros
tartalom elleni küzdelemért
Segélyvonal
(helpline)
a
károsultak
segítésére,
Tudatosság
növelése
a
felhasználók
körében,
awareness
centre-ek
közreműködésével. (Jogalap: EK-szerződés
153 cikke.)
EU-s programok




Az EU-nak 2009. január 1-jével egy új
"Biztonságosabb internet" programot
indított el (2009-2013). Projektek:
jogellenes tartalom visszaszorítása és a
káros online magatartás elleni fellépés
(szexuális
visszaélés,
zaklatáskapcsolattartó pontok);
az online környezet biztonságosabbá
tételének
előmozdítása
(önszabályozás
támogatása, szülők felkészítése);
tudásalap létrehozása;
a társadalom tudatosságának fokozása.
Friss kutatás eredménye


A vizsgálat megállapította, hogy a most 1516
évesek
átlagosan
11
évesen
ismerkedtek meg az internettel, míg a 910 éves korosztály 7 évesen kattintott
először weboldalra. Az egyes országok
között jelentős különbségeket találtak. A
legkorábban az északi uniós tagállamokban
kezdik a netezést, a legkésőbb pedig az
olasz, portugál és román gyerekek.
A kutatás szerint a gyerekek fele
átlagosan
másfél
órát
tölt
böngészéssel.
Biztonságos Internet Nap


A Safer Internet Day-t, vagyis a
Biztonságos Internet Napot Európában
mindenhol február elején, ugyanazon a
napon rendezik meg – ma már több mint
60 országban – köztük Magyarországon
is.
Cél: EU-s program keretében egész
Európában egyazon napon felhívni a
figyelmet az interneten a gyermekekre
leselkedő veszélyekre, a zaklatásra, a
gyermekpornográfiára, s más illegális,
káros tartalmakra.
Biztonságos Internet Nap


A 2009.évi Biztonságos Internet nap fő
témája az online zaklatás volt (február
10.).
Az
Európai
Bizottság
adatai
szerint
Németországban már minden 5. gyermek
áldozata
volt
az
online
zaklatásnak,
szidalmazásnak. Nagy-Britanniában ez az érték
33%, Lengyelországban pedig 50%.
Az Európai Unió a 2011 évi Biztonságos
Internet
Napon
(február
8.)
a
kiberzaklatások,
támadások
és
gyűlöletkeltés elleni fellépésre helyezte a
fő hangsúlyt.
Hazai programok


Kiváló Online Gyermektartalom 2011
Díjban az alábbi honlapok részesültek a
Biztonságos
Internet
Napon:
Egyszervolt.hu;
Energiasuli.hu;
Erdijarojatek.cvn.hu
A közönségszavazás a Facebookon zajlott,
ahol szintén az Egyszervolt.hu végzett az
élen.
Digipack 2011. olyan oktatási eszközöket,
anyagokat tartalmaz, melyeket a tanárok
Európa-szerte használhatnak. A Digipack
magában
foglal
tanári
kézikönyveket,
szülőknek és gyermekeknek szóló videókat
egyaránt.
Hazai programok
2011. május 7-e óta Biztonságos
internet. hu oldalon lehetőség van
bejelenteni azokat a weboldalakat,
melyeket
sértőnek,
károsnak
tartanak, valamint a kiskorúak és
fiatalkorúak
szellemi
fejlődésére
veszélyt
jelenthet.
(zaklatás,
drogfogyasztás, erőszakos tartalmak
stb.)
Hazai programok


A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Kék
Vonala.
A Kék Vonal 2009. április 1-jétől működő
szolgáltatása a Gyerek- és Ifjúsági Telefon 116111-, mely tanácsot, segítséget ad az
interneten előforduló rossz élmények,
veszélyes történések megoldásához.
0-24 órában működik az Eltűnt Gyerekek
Segélyvonala – 116000, az egész országból
elérhető krízis-vonal gyerekek és fiatalok
számára, akik el akarják hagyni, vagy már
elhagyták családjukat.
Hazai programok


2008. évtől működik a Biztonságos Böngészés
Program. Eszközök, oktatás, ajánlás, technikai
programok. Új szűrőprogramok:
Az
egyik
a
képelemző
modul:
ez
megakadályozza, hogy a pedofil zaklatók képet
csaljanak ki gyermekeinktől; és megakadályozza
azt is, hogy gyermekeink — akár véletlenül —
szex- vagy pornótartalmú képekkel találkozzanak
internetezés
közben.
A másik a figyelmeztető modul, amely
alkalmas arra, hogy figyelmeztetést küldjön a
szülőnek vagy a tanárnak, ha a gyermek
bármilyen időpontban, napon, órában találkozót
beszél meg a neten (pl. chat-en, e-mail-ben)
bárkivel.
Hazai programok


GYERMEKBARÁT INTERNET CHARTA
Védjük meg gyermekeinket az internet káros
tartalmától!
Cél: hatékony munka induljon el az oktatás, a
tartalomfejlesztés,
a
szabályozás
és
a
jogalkalmazás,
valamint
az
új
technológiák
szélesebb körű alkalmazása területén.
Alapitok céljai: a Gyermekbarát Internet Charta
céljának minél szélesebb körű terjesztése,
a
tapasztalataik megosztása, a Nemzeti Internetes
Gyermekvédelmi Stratégia és Cselekvési Terv
előkészítése
(Alapítók: Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
,, a Biztonságos Böngészés
Tartalomipari
Szövetség,
a
Egyszervolt.hu)
Program,
a Magyar
MediaSmart
és
az
Magyar internetes
gyermekvédelmi stratégia






A
társadalmi
együttműködést
koordináló,
és
a
folyamatos
tájékoztatásért
felelős
szervezet
létrehozása
Kapcsolattartás megteremtése,
ügyfélszolgálat
Oktatás és képzés
Kampány és tájékoztatás a társadalmi
tudatosítás érdekében
Infó-kommunikációs fejlesztések
Tartalomfejlesztés támogatása
Hazai programok


Magyarországon „A gyermekbarát internet
évben”
(2007-ben)
honlap-minősítő
programot
indított
a
Magyarországi
Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) . A
szélessávú
internet
és
a
modern
kommunikációs technikák (e-mail, fórum, chat,
blog, személyes üzenetküldők) térnyerésével az
internet felhasználói között egyre jelentősebb
számban találhatók gyerekek.
Az MTE által felkért szakértők már több tucat
honlapot minősítettek. A minősített honlapok
listája elérhető a www.bigyoo.hu honlapon.
Hazai programok
2008.évtől már magyar nyelven
is
hozzáférhető
az
a
számítógépes játék - „Wild Web
Woods”, amelyet az Európa Tanács
dolgozott ki gyermekek számára
azzal a céllal, hogy az internet
biztonságos használatára tanítsa őket
és felhívja a figyelmet néhány
gyermeki jogra (mesékkel a csodák
városába).
Közös gondolkodás


A gyermekek személyiségfejlődését
pozitív hatások érjék, a médiumok
törekedjenek az értékek közvetítésére.
Ehhez arra is szükség van, hogy a
különböző
érdekeket
képviselő
médiaszereplők – a műsorszolgáltatók,
hirdetők, producerek – és a befogadók
„képviselői” – a szülők, a pedagógusok, a
pszichológusok – együttesen találják
meg a negatív hatásokat csökkentő
megoldásokat.
Közös gondolkodás


A család értékválasztásának óriási a
jelentősége.
A
pozitív
szülői
magatartás:
nevel,
képességet
fejleszt,
erőszakmentes, eligazítást ad és irányt
mutat,
megszabja a határokat, és lehetővé teszi
a gyermek teljes körű fejlődését.
Új
műsorpolitika,
gyermektelevíziózás, biztonságos internet.
Közös gondolkodás az EU-ban




Bizottság Jelentése (2011.IX.13)
”A GYERMEKEK VÉDELME A DIGITÁLIS
VILÁGBAN”, a 98/560 EK; és a 2006/952 EK
Ajánlások végrehajtásáról
Illegális és káros tartalom visszaszorítása
(magatartáskódexek,
bejelentőpontok
hatékonysága);
Forróvonalak ( szinergiák 116000, 116111);
Internetszolgáltatók
(legyen
feladatuk
a
gyermekek védelme);
Közösségi hálózatépítő oldalak (csatlakozás
a Biztonságosabb közösségi hálózatépítő elveket
az EU-nak megállapodáshoz – jelenleg 21 tag - );
Közös gondolkodás az EU-ban






Kétes
internettartalom
(együttműködés,
harmonizált védelem)
Médiaműveltség
és
tudatosságnövelés
(gyerek, szülő, iskolai oktatás);
A tartalomhoz való hozzáférés korlátozása
( egységesebb korhatás-besorolás, rendszerek
összhangja);
Audiovizuális médiaszolgáltatások
(televízió-műsorok előnye);
Videojátékok ( PEGI, PEGI Online);
Válaszadásjoga az online médiában (sajtó,
hír-,televízió-,
rádiószolgáltatás
eltérően
érvényesül a tagállamokban).
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!
dr. Katonáné dr. Pehr Erika
[email protected]