Transcript Vörösmarty Mihály munkássága

Vörösmarty Mihály
munkássága
Készítette: Kiss Vilmos
7/A osztály
Arcképe
Életrajza








1800. december 01-jén született Kápolnásnyéken.
Édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáty Anna.
Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a
székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista gimnáziumban
(1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti egyetem joghallgatója
volt.
1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett
Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.
1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a
Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút
szerkesztette.
A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló
ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta.
1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az
Athenaeumot.
1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke.
Életrajza







1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy
Laurát (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Ilona,
Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt.
1848. július 10-én a bácsalmási választókerület országgyűlési
képviselővé választotta. 1849 júniusában a kegyelmi törvényszék
közbírájává nevezik ki.
A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett.
Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott.
1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken.
Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853
tavaszán Kápolnásnyéken.
Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az
egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt
lehessen. 1855. november 19-én meghalt. November 21-én
temették el a Kerepesi temetőben.
Sírja a Kerepesi temetőben
Munkássága
1.
20-as évek: az útkeresés időszaka. Az epika
területén
az
elbeszélő
költemények
(Cserhalom, Tündérvölgy, Délsziget, A rom)
jellemzik. Megjelennek a nemzeti történelem
eseményeit feldolgozó, felidéző balladák (A
Buvár Kund). A dalok között megjelennek a
népies dalok (A gyászkendő), a helyzetdalok
(Laboda kedve). A ’20-as évek legnagyobb
költői teljesítménye a Zalán futása.
Munkássága
30-as évek: a költői kiteljesedés időszaka. A
Csongor és Tünde (1830) a legszebb és
legzeneibb hangzású magyar mesejáték.
Ebben az időszakban írja a Szózat című
művet.
(1836.)
Hazafias
epigrammák:
Magyarország címere (1832.), A Guttenbergalbumba (1838.)
3. 40-es évek: Liszt Ferenchez (1840.), Keserű
pohár (1843.), Gondolatok a könyvtárban
(1844.), Az emberek (1846.)
2.
Munkássága
4. Költészete a forradalom és
szabadságharc időszakában: Nem
igazán jelentős művészi szempontból.
Néhány meggyőző, a napi problémákhoz
igazodó vers jellemzi csak. Szabadsajtó
(1848. március 15–16.)
5. Költészete a szabadságharc bukása
után: Emlékkönyvbe (1849), Előszó
(1850–51 tele), A vén cigány (1854.)
Költészetének általános jellemzői
Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti
és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez
utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte
egyedül áll.
 Érdekelték az emberi létezés végső kérdései,
egyik fő kérdése: van-e fejlődés a
történelemben, vagy pedig az emberiség
visszatér a kiindulópontjához.
 Töprengő, kételkedő alkatú ember volt.
 Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy
mítoszteremtője, önálló szimbólumrendszert
teremtett.

Vörösmarty Mihály:
EMLÉKKÖNYVBE
„Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett
Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.”
1839. május 9. előtt
Köszönöm a figyelmet!