Transcript Magyarország társadalmi, politikai történetének vázlata

Magyarország a húszas
években
A bethleni konszolidáció
A nemzetközi pénzügyi rendszer
(Dawes-terv, Young-terv, 1924-1930
2,6 milliárd dollár háborús adósság
Antant
2 és fél
milliárd dollár
kölcsön
2 milliárd dollár
jóvátétel
Németország
•
A korszak jelképe Horthy – de a
korszak nem egységes, csak a
REVÍZIÓ óhaja
Korszakok
1. 1920-as évek: konszolidáció
2. 1930-as évek: jobbratolódás, radikalizmus
3. 30-as évek végétől: háborús készülődés, 2. vh
•
Több elnevezés a
történettudományban:
–
–
–
Ellenforradalmi
Két vh. Közötti Mo.
Trianoni Mo.
Konszolidáció 1920-1931
• Első lépés: gr. Teleki Pál kormánya 192021
• A konszolidációt ő kezdi el:
Szélsőséges szervezetek feloszlatása (ÉME)
Ugyanakkor: numerus clausus (1920. XXV.tc)
Nagyatádi-féle földreform (1920. november)
1921. III.tc Az állami és társadalmi rend
hatékonyabb védelméről
A Teleki-kormány az egy évet sem
tölti ki
• 1921. április királypuccs
→ kormányválság
• → gr. Bethlen István
alakít kormányt
• Októberben újabb
királypuccs → november:
törvény a Habsburg-ház
trónfosztásáról
IV. Károly két
visszatérése
A bethleni konszolidáció (1921-31)
• Bethlen István 10 éves
miniszterelnöksége a
konszolidációt jelenti
• Politikai, gazdasági,
kulturális téren sikeres
konszolidáció → Trianon
után talpra áll az ország
• A válság sodorja majd
el.
A konszolidáció további eseményei
 Az Egységes Párt (kormánypárt)
létrehozása → politikai
erőviszonyok egyensúlya
 Bethlen-Peyer paktum (MSZDP
engedélyezése, de lemond a
postások, közalkalmazottak
sztrájkjának szervezéséről)
 Választójogi törvény (szűkítés, de
az összlakosság 29%-a rendelkezik
választójoggal)
 Külpolitikai lépések (1927Olaszország, kitörés a nemzetközi
elszigeteltségből)
Belépés a Népszövetségbe
• A királypuccsok visszaverése, a politikai
konszolidáció (a szélsőségek vissza-szorítása)
szalonképessé teszi az országot
• 1922. Mo-ot felveszik a Népszövetségbe →
segítség a gazdasági konszolidációban →
népszövetségi kölcsön
A gazdasági konszolidáció
 Vámintézkedések, behozatali tilalmak, a magyar
ipar védelme
 Infláció visszaszorítása (már 1920-21-ben
kilendülés a mélypontról)
 Önálló magyar pénz- és bankrendszer, 1924:
Magyar Nemzeti Bank (1927: új pénz, a pengő)
 Már 1924 őszére stabil gazdaság, a kölcsön
megmaradt része → kultúra, eü.
Ideológia és politika
• A Tanácsköztársaság bukása után: jobboldali
radikalizmus, politikai, jogi bizonytalanság
• Horthy kormányzóvá választása után a
konzervatív parlamentarizmus mellé áll
• Bethlen a 19. századi konzervatív (nemesi)
liberális hagyományok alapján áll („fontolva
haladás”)
Konzervatív berendezkedés,
modernizáció
• A Horthy-korszak konzervatív berendezkedése,
keresztény nemzeti ideológiája, neobarokk külsőségei
a történelmi Mo.-val való folytonosságot fejezte ki,
ugyanakkor reformjai a gazdaság és a kultúra terén a
modernizációt szolgálták
• A Bethlen által kialakított kormányzati rendszer, állami
berendezkedés 1944 végéig fennmarad és
meghatározó (a módosítások ellenére is)
Keresztény-nemzeti ideológia
• A Horthy-korszakra jellemző ideológiák
összessége – gyűjtőfogalom
• A középosztály felemelkedése: a rendszer
társadalmi bázisa a történelmi középosztály
(dzsentri), melynek nemzetfenntartó erejében
bízva alakítják ki a rendszert.
Nem titkos választási rendszer, marad a
kormányzó párt fölénye, de a sajtó szabad, az
ellenzéki pártok kritizálhatják a kormányt,
sokszínű szellemi élet, független bíróságok
(alkotmányos demokrácia korlátozásokkal – de
nem fasiszta diktatúra!
Kultúrpolitika
Oktatásügy – oktatáspolitika
– két meghatározó oktatáspolitikus
– Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31)
– Hóman Bálint (miniszter: 1932-42)
– Az oktatást a nemzetpolitikai
stratégia kiemelt ágazata
– politikai cél: kultúrfölény megteremtése -->
magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpátmedence vezetője; kultúrfölény többi Kárpátmedencei néppel szemben eszköze.
Klebelsberg Kunó minisztersége
• Népiskola-építési program
– Három év alatt 6000 tanterem és 2000 tanítói lakás, 1500
népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült.
– Új tanterv (nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek testnevelésre)
– 80 helyett 40 fős osztályok!
• Középiskolai reform (1924)
– reáliskola (német, francia, természettudományos
műveltség),
– humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus
műveltség),
– reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern
ismeretanyag),
– mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi
felvételire
• Felsőoktatás
– három egyetem - Pécs, Szeged, Debrecen
– három főiskola - Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző,
Erdészeti Főiskola, Sopron
Gazdaság és szociális intézkedések
•
•
•
•
•
•
•
•
•
20-as évek közepe: fejlődés
mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás
ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar
Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása
20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari
ország
5. Szociális intézkedések (1927-28)
kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi
munkásság 80-90%-a biztosítva
1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI)
rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek
• A kocsi– és autómobilforgalom is közveszélyessé kezd válni,
mert a rendőrfőkapitányságnak a forgalom szabályozására
kiadott rendelkezéseit teljesen mellőzik.
• A kocsisok a hajtási irányt nem tartják be. Az autómobilok
szintén meg nem engedett menetsebességgel hajtanak,
úgyhogy az őrszemélyzetnek módjában sincs az autókat
megállítani.
• A rendőrség állandóan foglalkozik a gyalogközlekedés
szabályozásával, hogy miképp lehet megóvni a gyalog
közlekedők testi épségét. A múlt évben voltak kísérletek arra,
hogy megjelölték azokat az útvonalakat, melyeken a
gyalogjárók keresztül mehetnek. Színes jelzésekkel sávokat
húztak, ez azonban nem bizonyult meg-felelőnek, mert nem
találtak olyan festéket, mely megmaradt volna.
• Újabban az az idea merült fel, hogy színes kővel fogják
megjelölni az utakat.
• A magántaxiforgalom megindulása óta az utcai névjelzőtáblákat
már egész városrészekből ellopták, az eligazodás teljesen
Havi szükségletek: 300 P
Havi átlagbér: 170 P
Nők havi átlagbére: 100 P
„Havi 200 pengő fix-szel
az ember könnyen viccel”
Értelmiségi fizetések:
egyetemi tanár: 900 P
bíró: 700 P
középiskolai tanár: 450 P
diplomás MÁV-tisztviselő:
420 P
óvónő: 290 P
kezdő köztisztviselői fizetés:
199 P