Transcript Fenntartható jólét idősödő társadalmakban: egy kutatási program

„Fenntartható jólét öregedő
társadalmakban”
Inkubátor kutatócsoport
programjának bemutatása
MTA TK Tudomány napi konferencia
2013.november 21.
Bevezetés
A demográfiai öregedés lehetséges társadalmi hatásai:
• Társadalmi kohézió csökkenése: időskori szegénység vagy túl nagy teher a
fiatal generáción.
• Generációs konfliktus? (Preston 1984) Családi szolidaritás, politikai
intézmények (pártok, szakszervezetek) közvetítő szerepe jelentős (AttiasDonfut és Arber 2000, Kohli 2010).
• Öregedés, gazdasági bizonytalanság, jóléti állam visszavágása várhatóan
nemzedéki törésvonalak erősödését fogja hozni (Kohli 2010).
• Politikai következmények: idősek növekvő befolyása a politikai döntésekre
(öregedés+ nagyobb szavazási hajlandóság ).
• Nemzedékek közötti igazságosság sérülhet: ha a medián szavazó
öregedése megakadályozza a jóléti reformokat az államadósság növekedni
fog.
Kutatási kérdések:
Társadalmak alkalmazkodása sokféle stratégia mentén lehetséges:
demográfiai (termelékenység növelése, bevándorlás), jóléti reformok,
alkotmányozás, active ageing, gazdasági fejlődés (foglalkozatás,
termelékenység növekedése), családi szolidaritás
Kutatási programunk:
• I.Az állami újraelosztás rendszereinek reformja
-jóléti reformok feltételei: politikai, politikai-gazdaságtani
-alkotmányozás
• II.Más területek:
-munkaerőpiac
-családi szolidaritás
I.1.1.Jóléti reformok bizalomhiányos társadalmakban
Bartha Attila MTA TK PTI
Kutatási háttér, kontextus:
• Kiindulópont: szakpolitikai értelemben növekvő reformkényszerek
nehezednek az elöregedő nyugati társadalmak jóléti rendszereire
• Hogyan reagálnak erre a különböző társadalmak? A válaszok a
nemzeti politikai aktorok viselkedésének függvényében alakulnak;
lehetnek szakpolitikai értelemben racionálisak, makropénzügyi
szempontból és a társadalmi kohéziót tekintve hosszú távon
fenntarthatóak és igazságosak, de alakulhatnak úgy is, hogy ezeket a
szempontokat negligálják (vö. a svéd vs. a görög nyugdíjrendszer
alkalmazkodása)
• Ennek a kutatási alprojektnek a perspektívája: a politikai aktorok
viselkedésének mechanizmusai megkerülhetetlenek a jóléti reformok
alakulásának empirikus értelmezésében
I.1.1.Jóléti reformok bizalomhiányos társadalmakban
Kutatási kérdések, hipotézisek
• Melyek a nemzeti politikai aktorok viselkedésének azon
kulcstényezői, amelyek meghatározóak a jóléti reformok
alakulásának magyarázatában?
• Hipotézis (1): a jóléti reformoknak szignifikánsan más pályája
rajzolódik ki a magas, illetve az alacsony bizalomszintű
társadalmakban. Előbbiekben a domináns tendencia a reformok
sikerét elősegítő angyali körök működése, utóbbiakban inkább az
ördögi körök jellemzőek
• Hipotézis (2): a dél- és a közép-kelet-európai társadalmak zöme az
alacsony bizalomszintű társadalmak körébe sorolható.
• Esetükben exploratív kutatási kérdés: a politikai aktorok
viselkedésének milyen mechanizmusai generálnak nagyobb
valószínűséggel angyali köröket? Mi biztosíthatja a szakpolitikailag
racionális jóléti reformok legitimitását, politikai támogatottságát?
I.1.2.A politikai ideológiák és a politikai stratégiák
szerepe a nyugdíjrendszer formálódásában
Tóth András, MTA TK PTI
Kutatás kontextusa:
Az elmúlt évtizedekben számos középszintű elmélet keletkezett arról mi az oka a
nyugdíjrendszer reformjának, a reformok sikerességének, kudarcának:
•gazdasági kényszerek (Padgett 2003),
•közvélemény változása (Goerres and Tepe 2010),
•intézmények „ragadós” változásnak ellenálló jellege (Pierson 2000) és útfüggő jellege,
•vétó szereppel bíró szereplők ellenállása (Tsebelis 2002),
•jó vagy rossz politikai stratégiák szerepe (Amenta 2003)
Politikus szerepe:
– 1) jól/rosszul reagál a változó körülményekre, gazdasági kényszerekre, változó
választói preferenciákra, intézményes kényszerekre,
– 2) Politikai szereplők ügyességétől és más kulcsszereplők reagálásától függ az az
intézményi változtatás sikere, a „rubik-kocka” kirakása
– 3) Intézményi magatartást megfogalmazó elméletek inkább alkalmasak a
változatlanság, mint a változás megmagyarázására.
I.1.2.A politikai ideológiák és a politikai stratégiák szerepe a
nyugdíjrendszer formálódásában
A kutatási kérdés:
Milyen szerepet játszott/játszik a „politika”, a politikai szféra a nyugdíjrendszerek
kialakulásában és átalakulásában? A politikai döntéshozatal és a nyugdíjrendszer
változásának kapcsolatának a feltárása.
Kutatás hipotézisei:
• Politikusok kulcsszerepet játszanak a nyugdíjrendszer változásának
folyamatában.
• Célorientált szándékolt politikai döntések és ennek nyomán elinduló politikai
cselekvések hálójában születnek meg a nyugdíjrendszert érintő változásról
szóló döntések.
• Politikai döntés meghatározó eleme: politikai világlátás, ideológia és politikai
meggyőződések, amelyek mankóul szolgálnak a mindennapi politikai/hatalmi
játszmákban.
A kutatás terepe: Magyar, svéd és spanyol nyugdíjrendszer kialakulásának,
fejlődésének és napjaink reformjaiban
I.1.3.Bevándorlás, kisebbségek és a jóléti ellátások politikai
gazdaságtana
Janky Béla (MTA TK SZI), Horváth Ágnes
Kontextus:
A bevándorlás javíthatja a jóléti rendszerek egyensúlyát, amennyiben
fiatal, aktív népesség vándorol be.
Kutatási kérdés:
• Bevándorlás paradox hatásai a jóléti újraelosztás generációs
profiljára
– A bevándorlás növeli a fiatalok arányát a szavazók között, DE
– Csökkentheti a fiatalabbakat célzó támogatások relatív
támogatottságát (az időskori ellátásokéhoz képest)
– Jóléti/nyugdíj rezsimek befolyásoló szerepe
I.1.3. Bevándorlás, kisebbségek és a jóléti ellátások
politikai gazdaságtana
Kutatás módszerei:
• Elméleti modellek (Horváth & Janky 2013, Janky & Varga 2013,
Horváth 2013)
– Érdemes vs. érdemtelen kedvezményezettek
– Idősek érdemessége kevésbé megkérdőjelezett
– Fiatalabb kedvezményezettek érdemessége részben etnikumfüggő
• Empirikus teszt (Eurobarometer 2001, Horváth 2013)
I.2.Öregedő társadalmak fenntarthatósága és az
alkotmányjog I.
(Jakab András, MTA TK JTI)
Kutatás kontextusa:
• családi választójog kérdése (Demeny voting)
– (a) kiskorúak képviseletében szüleik, (b) maguk a kiskorúak, (c)
kiskorúak begyűjtik szavazataikat nagykorúságukig, és akkor egyben
– általában az (a) verzió mellett érvelnek
– részben hasonló intézmény létezik hozzátartozói szavazás (proxy
voting) néven az Egyesült Királyságban
– ellenérv: a választójog egyenlősége
• alkotmányosan garantált családtámogatás
– a választásokra vonatkozó szabály helyett szubsztantív szabály
beépítése
– nem probléma a választójog egyenlősége
– ellenérv: jövőbeli demokratikus kormányok policy-lehetőségeit szűkíti
I.2.Öregedő társadalmak fenntarthatósága és az
alkotmányjog II.
• költségvetési tanácsok, adósságfékek
– a jövő generációk érdekében
– sajnos trade-off: pontosság (sokfaktorúság) vs. transzparencia (ami
egyszerűsget követel és elősegítené a legitimitást)
– ellenérv: hagyományos parlamenti jogok (Budgethoheit)
• jövő generációk jogai (még radikálisabb: a „természet jogai”)
– erősíti a jövőbeli generációk helyzetét
– ellenérv 1: minden új jog a hagyományos alapjogok korlátozásának
indoka lehet
– ellenérv 2: jogdogmatikailag bizonytalan (ki a jogalany?, ki jogosult
fellépni a nevében?)
Kutatási kérdések:
(1) jelenleg létező normák különféle alkotmányokban/joggyakorlatokban és
(2) felmerülő javaslatok miként egyeztethetőek össze a hagyományos
alkotmányjogi alapelvekkel (kül. a népszuverenitással)?
II.1.Feszültségek és kihívások a munkaerőpiacon
(Makó Csaba, Illéssy Miklós, Csizmadia Péter MTA TK SZI)
Kutatás kontextusa:
Globális munkaerőpiac, szolgáltató szektor fontossága nő, technológiai
váltás (infokommunikáció), demográfiai változás
Kettős kihívás a vállalatok számára:
1)Átalakítani a munkahelyeket annak érdekében, hogy azok alkalmassá
váljanak az öregedő munkaerő foglalkoztatásban tartására
2)Biztosítani a tudásfejlesztés, a tudásmegosztás új módozatait akár a
formális, akár az informális tanulás eszközeivel annak érdekében, hogy a
globális versenyben is talpon tudjanak maradni
Kutatási kérdés:
Mindez olyan szervezeti innovációk elterjesztését igényli, amelyek
fejlesztik mind az egyéni, mind pedig a szervezeti tanulási képességeket.
Ezért a legfontosabb kutatási kérdésünk, hogy milyen helyet foglal el
Magyarország a szervezeti innovációk elterjedtségében más európai és
különösen a többi poszt-szocialista országhoz képest.
II.1.Feszültségek és kihívások a munkaerőpiacon
A kutatás módszertana:
1) Kvantitatív elemzések, felhasználva a European Working Conditions
Survey, a European Innovation Survey és a Continuing Vocational
Training Survey (CVTS) több hullámának eredményeit.
2) Kvantitatív elemzések: vállalati esettanulmányokkal feltárni a
szervezeti tanulás munkafolyamat szintjén érvényesülő
mechanizmusait és feltárva a munkaerőpiac keresleti oldalának
tudásigényeit.
II.2.Mennyiben helyettesítheti a családi szolidaritás a
közösségi szolidaritást? (Medgyesi Márton, MTA TK SZI)
Kutatás kontextusa:
Jóléti reformok várhatóan csökkentik az időskor közösségi finanszírozásáthogyan reagálnak a családok?
• „helyettesítési” hipotézis: közösségi és családi transzferek
helyettesítők (altruizmus) családi transzferek növekednek (pl. Barro
1974)
• „kiegészítési” hipotézis: közösségi és családi transzferek helyettesítők.
A közösségi transzferek teszik lehetővé az idősek számára, hogy
reciprocitás elvén működő transzfer-kapcsolatokban részt vegyenek 
családi transzferek csökkenni fognak
(pl. Kühnemund és Rein 1999, Attias-Donfut és Wolff 2000)
II.2.Mennyiben helyettesítheti a családi szolidaritás a
közösségi szolidaritást?
Kutatás kérdések:
Az idősek által kapott transzferek meghatározóinak vizsgálata. Kompenzálhatjae a családi transzfer az idősek alacsonyabb jövedelmét? Mekkora a szerepe
a reciprocitásnak?
Kutatási módszertan:
Kvantitaív elemzés, Survey on Health, Ageing and Retirement in Europe
(SHARE) 2010
Előnyei:
Többféle transzfer figyelembe vétele: anyagi, munka/segítség, együttlakás
Felfelé, lefelé irányuló transzferek, szülő-gyermek diádok beazonosítása
Nemzetközi összehasonlítás
Hátrány:
•Magyarország esetében nem panel