Transcript A KUTATÁS_Dr. Bokkon László

A KUTATÁS
FŐBB JELLEMZŐI
Irodalom: Orosz Sándor (Pedagógiai lexikon- szócikkek)
Kutatás: emberi tevékenység, amely
egyrészt
a) a valós világnak, mint létező rendszerek (entitások) összességének
és
b) ezekről alkotott gondolkodási rendszereknek (ismeretek)
tárgyilagos, valósághű megismerésére irányul ( = alapkutatás)
másrészt
c) annnak vizsgálatával foglalkozik
miképpen használható fel ez a tudás az ember szükségleteinek
kielégítésére ( = alkalmazott kutatás)
Kutatás = problémamegoldás
Kutatás:
- mindig problémamegoldás
- hiányzó tudás keresése (az emberiség fejlődésfolyamatában feltárt,
felhalmozott tudás birtokában)
- problémák, kérdések formájában fogalmazódik meg
Probléma ( szerkezetét tekintve: hiányos algoritmusú tevékenység,
(helyzet: amelyben a cél ismert, az oda vezető út ismeretlen)
Problémafajták
1) Tárgyprobléma: a megismerésen kívüli (önmagában való) valóságra
vonatkozó probléma,
2)Metaprobléma: magára a megismerésre vonatkozó probléma,
3) Szubsztantív probléma: a dolgok és a róluk alkotott ismeretek mibenlétére
, lényegére, létezésmódjára vonatkozó probléma
4) Stratégiai probléma : a tevékenység végzésére (a műveletekre, a
termelés, a folyamat irányítására) vonatkozó probléma
A kutatás fő típusai
Kutatás:
A kutatási problémához való viszonyulás szerint
1) Elméleti kutatás
2) Gyakorlati (v. kísérleti) kutatás
A megoldandó probléma természete szerint:
A) Alapkutatás
B) Alkalmazott kutatás
Elméleti kutatás – gyakorlati kutatás
Elméleti kutatás – a dolgok változtatása nélkül
- a folyamatokba történő beavatkozás nélkül
- a dolgok észlelése, megfigyelése, mérése
- tapasztalatok, ismeretek szerzése,
- összefüggések elemzése, gondolati feldolgozása
- vezet az új ismerethez
Gyakorlati v. kísérleti kutatás
- tervszerű beavatkozás
- hely, helyzetváltoztatás, alkotóelemek, folyamatok
változtatása
- mesterséges hatások
- e mesterséges beavatkozások következményeinek
regisztrálása, vizsgálata, elemzése
Alapkutatás – alkalmazott kutatás
Alapkutatás:
-elméleti, szubsztantív problémákkal foglalkozó kutatás
Alkalmazott kutatás:
- minden stratégiai probléma megoldása
- a változtatás tárgyára vonatkozó elméleti, szubsztantív tudás
birtokában- annak alkalmazása révén lehetséges.
Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe
(alapkérdések)
Irodalom: Falus Iván (2000,szerk.): Bevezetés a pedagógia kutatás
módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Falus Iván-Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
• A pedagógiai kutatás célja
• A pedagógiai kutatás tárgya
• A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai
• A pedagógiai kutatás folyamata
A pedagógiai kutatás célja
Célja:
- új ismeretek feltárása, pontosabbá tétele, elmélyítése
- a pedagógiai tevékenység (oktatás nevelés …)
eredményességének növelése
pedagógiai tevékenység eredményességének növelése
(tág értelmezésben)
A pedagógiai kutatás tárgya
Tárgya:
a pedagógiai kutatás a célját
- a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések,
törvényszerűségek feltárásával,
- a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztésével
éri el.
E törvényszerűségek képezik a TÁRGYÁT
A pedagógiai kutatás metodikája
• A pedagógiai kutatás (is) = problémák megoldásának sorozata
• A jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozóan feltételezéseket
fogalmazunk meg ( = hipotézisek)
• A jelenségekre vonatkozóan adatokat gyűjtünk (tervszerű,
rendezett formában)
• Az adatokat elemezzük, értelmezzük
A pedagógiai kutatás metodikája:
- követelményeket fogalmaz meg
- eljárásokat, technikákat ír le
- melyek segítségével a kutató képes e megismerési folyamatot
végigjárni, mederben tartani
A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai
A pedagógiai nézőpont:
a fejlesztés nézőpontja
- A leíró (tény- feltáró)közlő szempont helyett az
előíró ,a tervszerű eljárást kidolgozó,
megvalósító
- A fejlődés helyett
- A gyakorlást, a feladatmegoldást előtérbe
helyező.
A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai
• a pedagógiai jelenségek sokkal komplexebbek, összetettebbek
mint a természettudományokban, némely társadalomtudományban
vizsgált esemény
Pl. új módszer alkalmazása a tanítási órán
sokféle tényezőtől függ: pedagógus
felkészültségétől, személyiségétől, az osztály
összetételétől, az egyes tanulók tapasztalataitól,
szokásaitól stb.
a pedagógiai jelenségek általában nehezen figyelhetők meg
Pl. a folyamat lényege a tanuló tudatában, személyiségében megy
végbe, a kutató csak a külső megnyilvánulási formáról gyűjthet
csak adatokat (Ld. „jó gyerek”, „rossz gyerek” korábban említett
neveléssel kapcsolatos megnyilvánulást)
Vagy pl. egy tanuló a kérdőíven az elvárt választ írja (átadja az
ülőhelyet), de a valóságban, ténylegesen …. ?!
A pedagógiai szituációk (helyzetek) mindig egyedikek
a pedagógiai helyzet nem ismételhető meg, illetve csak nehezen ismételhető
meg
• a pedagógiai jelenségek „kevésbé mérhetőek”!!!
• a pedagógiai helyzet könnyen változik, módosul
Illetve a mérhetőségnek határai vannak.
Az oktatás, tantárgy tudás területein nagyobbak a
lehetőségek, a nevelés, a meggyőződések területén
körültekintően kell a mérést alkalmazni
Nézetek, felfogások
Nézetek, felfogások
I. Nézet
II. Nézet
A pedagógiai kutatások
akkor tekinthetők
tudományosnak, ha
a természettudományos kutatás
metodikáját alkalmazzák
(a vizsgált jelenségek számszerűsíthetők,
mérhetők, az adatok szakszerűen feldolgozhatók)
pszichometrikus irányzat
természettud. irányzat
mennyiségi (kvantitatív)
módszerek
ok-okozat
reprezentatív minták
szociálantropologikus
naturalisztikus
minőségi (kvalitatív)
módszerek elfogadása
kül. tényezők kölcsönösen
hatnak egymásra
(holisztikus
egyedi esetek vizsgálata
A pedagógiai kutatás folyamata
1) A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása
2) A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése
3) A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása
4) A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása
5) A vizsgálni kívánt minta kiválasztása
6) A kutatás végrehajtása
7) Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása
8) A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása
A kutatási probléma
Olyan kérdés, amely
- változó (k) helyzetének, állapotának, illetve
- két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének a feltárására
irányul.
Mik azok a „változók”?
A „változó” fogalma
Változó: a pedagógiai folyamat alkotó elemeinek jellemzői,
sajátosságai.
Pl. alkotó elemek:
- személyek (tanár, diák, szülő…)
- tárgyak (taneszközök, berendezések…)
- infrastruktúra (iskola épülete ….)
Ezek módosulnak, különböző értéket vehetnek fel:
- pl. a tanár végzettsége, szakja, életkora,
iskolai gyakorlata, stb. sajátosságai
- pl.a diák(ok) jellemzői: életkora, szüleinek iskolai
végzettsége, szorgalma, osztályzata egy-egy tárgyból
Fajtái: kategórikus- mért v., személyes v.- szituatív változók,
függő és független változók
A kutatási probléma megfogalmazása
Alapvetően 2-féle formában:
(1) Amikor változó( vagy változók) helyzetének,
állapotának,csoportjainak feltárására irányul
Pl. Milyen típusú kérdéseket tesz fel a tanár a történelem
tanítása során (adott témakör feldolgozása esetében
vizsgálva)
(2) Amikor kettő (vagy több) változó kapcsolatának,
összefüggésének a feltárására irányul
Pl. Adott osztályban a tanulók matematika (év végi) osztályzatai és
szüleik iskolai végzettsége között milyen összefüggés figyelhető
meg?
A függő és a független változó
A kutatásban betöltött szerepük alapján
(1) független és
(2) függő változókat
különböztetnek meg
Független változó, amelyet a kutató kiválaszt tanulmányozás céljára
(és gyakran) változtat, abból, acélból, hogy értékelje e változó (k)
lehetséges hatását egy vagy több más változóra
Függő változó: a független változó hatására módosuló, attól függő
változó.
Példa:
• Milyen gyakorisággal tesznek fel különböző típusú kérdéseket a
tanárok az általános iskolai történelemórákon?
• Milyen összefüggések mutathatók ki egyes kérdések gyakorisága és
az általános iskolai tanulók problémamegoldó tevékenységének
színvonala között?
A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai
tanulmányozása
Ide tartozhat:
a)
b)
A pedagógiában megszületett szakirodalom áttekintése
A határtudományokban (pszichológiában, szociológiában …)
megszületett szakirodalom áttekintése
Segíthet: a probléma leszűkítésében, pontosításában
Fontos a szerepe: a hipotézisek kialakítása előtt stb.
A hipotézisek megfogalmazása
A hipotézis:
egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a
problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára
vonatkozóan.
Elővételezett válasz(ok) a megfogalmazott kérdés(ek)re vonatkozóan.
A jó hipotézissel szemben támasztható főbb
követelmények:
a)
Változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában
Pl. Mely tényezők alakulásának, mely tényezőkre gyakorolt hatását
feltételezzük (összefüggésre irányuló tanári kérdések száma---tanulók problémamegoldó képessége
b)
A hipotézis igazolása (vagy elvetése) megvalósítható
módszereket ,technikákat igényeljen
Pl. a tanár kérdéseit megfigyeléssel tudjuk regisztrálni,
A tanulók problémamegoldó képességét tesztek, feladatok
megoldatásával lehet mérni
C) A hipotézist (hipotéziseket) legegyszerűbben, legtömörebben
kell megfogalmazni
D) A hipotézisek összességének választ kell adni a kiinduló
problémára
A hipotézisek megfogalmazásának háromféle módja:
(1) Null-hipotézis
(feltételezi,hogy nincs összefüggés a változók között)
Pl. A gondolkodtató tanári kérdések száma nem hat a tanulók
teljesítményére
(2) Alternatív irány nélküli hipotézis
(az összefüggést feltételezzük, de annak irányát nem adjuk meg)
Pl.A gondolkodtató tanári kérdések száma és a tanulók teljesítménye
összefügg egymással
C) Alternatív, irányt is jelző hipotézis
(A változók feltételezett kapcsolatának irányát
is jelzi)
Pl. A gondolkodtató tanári kérdések számának növekedésével
arányosan nő a tanulók teljesítménye
Kutatási ,stratégiák, módszerek, eszközök
Kutatási stratégia:
A kutatás alapvető iránya, amely meghatározza a módszerek
eljárások célszerű kombinációit.
Két fő típusa: 1) INDUKTÍV stratégia
2) DEDUKTÍV stratégia
1.1. Induktív kutatási stratégia
a valóságból, az empíriából kiindulva gyűjtött adatokat
elemezve, azokat általánosítva jut el az elméletig
Alfajai:
a) leíró stratégia
b) összefüggésfeltáró stratégia
c) kísérleti stratégia
„Leíró” kutatási stratégia
- az induktív kutatási stratégia egyik változata,amely
a pedagógiai valóság adott helyzetét tárja fel.
„Összefüggés-feltáró” kutatási stratégia:
- változók két vagy több csoportjának kapcsolatát, összefüggéseit,
egymásra hatását tárja fel,
anélkül, hogy a kutató beavatkozna a folyamatba változókat
módosítani.
Kísérleti stratégia:
- a változók közötti kapcsolatok feltárásának az a módja,
melynek során a kutató beavatkozik a pedagógiai folyamatba
a független változókat variálja, módosítja
Deduktív kutatási stratégia
A már meglévő törvényszerűségek, tapasztalatok általánosításának
elemzése alapján jut el a pedagógia számára hasznos
eredményekhez.
Pl. ilyenek a neveléstörténeti (intézménytörténeti)
kutatások,dolgozatok
Kutatási módszer:
Olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel na hipotézisek
igazolásához(vagy elvetéséhez) szükséges
- adatok feltárhatók ,továbbá ezek
- az adatok feldolgozhatók.
Kutatásban betöltött funkciójuk szerint:
(1) feltáró módszerek és (megfigyelés, kikérdezés…)
(2) feldolgozó módszerek (statisztikai módszerek, minőségi elemzés)
Kutatási módszerek
1) Feltáró módszerek
Dokumentumelemzés
Megfigyelés
Kikérdezés
- szóbeli kikérdezés
- írásbeli kikérdezés
Szociometriai módszer
Tudásmérés
Pszichológiai vizsgáló eljárások
2) Feldolgozó módszerek
Statisztikai módszerek(kvantit.)
Minőségi elemzés (kvalitatív)
Metapedagógiai eljárások
Kutatási eszközök
Kutatási eszközök:
- olyan adatgyűjtési technikák, eszközök,
- amelyek az egyes módszerek keretében
- az adatok összegyűjtését elősegítő (kipróbált, megbízható)
- főképpen írásos segédeszközök.
Például:
Kutatási módszer
A megfigyelés
Az írásbeli kikérdezés
Tudásszintmérő tesztek
Kutatási eszközök(ök)
a jegyzőkönyv, napló stb.
kérdőív, attitűdskála stb.
a mérőlapok, feladatlapok
Jóságmutatók
Módszerek , eszközök kiválasztásakor ,
a kutatás tervezésekor,
a módszerek alkalmazása során
szükséges ismernünk a módszerek lehetőségeit :
- Mit lehet segítségükkel megtudni?
- Milyen pontosan lehet valamit segítségükkel megtudni?
Milyen gazdaságosan lehet segítségükkel megtudni?
Megválasztásuk és alkalmazásuk során a fő szempontok:
1)
A megbízhatóság (reliability)
2)
Az érvényesség (validility)
3)
Az objektívitás (tárgyilagosság)
Jóságmutatók
Általában
a tesztek reliabilitásának ( = az adatok megbízhatósága)
és validitásának (= az adatok érvényessége) mérőszámait sorolják
a jóságmutatók közé, ugyanis ezek szorosabban a teszt
tulajdonságai,
de néha
ideértik a teszt objektivitásának a jellemzőit is.
A jóságmutatók a tesztek minőségét különböző oldalról jellemzik.
1)
A reliabilitás (megbízhatóság)
- inkább a teszt belső sajátossága,
- azt fejezi ki ,hogy a teszt mennyire konzisztensen méri az adott
tulajdonságot, és
- elemzése a teszt belső összefüggésein alapszik
másképpen fogalmazva:
- a módszernek, az adatgyűjtési eszköznek azt a tulajdonságát
fejezi ki- ha segítségével- ismételten ugyanazt a jelenséget
mérjük ugyanazt az eredményt kapjuk.
- a megbízhatóság mértéke pedig azt jelzi, hogy milyen
pontossággal kapjuk ugyanazt az eredményt (mekkora a
mérési hiba)
A megbízhatóság ellen ható tényezők
Az eszközből fakadó tényezők :
(pontatlan kérdések, pontatlan kategóriák,nem egyértelmű
értékelési utasítás …)
- A kikérdező, a vizsgáló, a megfigyelő személyéből fakadó tényezők
(bármennyire egzakt, jól megkonstruált eszközt, értékelési utasítást
kap is az adatgyűjtő a kezébe – felkészültsége, előítéletessége,
értékelési képessége, pillanatnyi állapota befolyásolja az adatokat)
- A vizsgálat körülményeiből fakadó tényezők:
(időpontja, megelőző-követő tevékenység jellege, vizsgálat helye,
vizsgálat ténye)
-
Validitás (érvényesség)
Validitás (érvényesség).
- azt mutatja meg,hogy a teszt mennyire azt méri aminek a
mérésére felhasználni szándékoznak
- Mennyiben fejezi ki (méri) az eszköz a mérni kívánt fogalmat,
- Következésképpen külső kritériumokkal való összefüggések révén
határozható meg
Az érvényesség különböző fajtái:
Tartalmi érvényesség:
- az indikátorok milyen mértékben felelnek meg a fogalomnak
(mind a fogalomra vonatkozik-e, a fogalom minden lényeges jegyét
lefedik-e?
Konstrukciós vagy fogalmi érvényesség
- Elsősorban nem megfigyelhető absztrakt fogalmak mérésekor
Érvényesség fajtái
Egyezésen alapuló érvényesség:
- mutatja hogy egy új mérési eszközön kapott eredmények milyen
mértékben egyeznek (korrelálnak) egy már igazolt érvényességű
mérési eszköz eredményeivel
Előrejelző (prognosztikus) érvényesség:
- mutatja, hogy egy jelenlegi mérés eredménye milyen mértékben felel
meg egy későbbi mérés eredményének (pl. alkalmassági
vizsgálatok)
Objektivitás ( = tárgyszerűség)
Objektivitás (tárgyszerűség):
- inkább a tesztek felvételének és az adatok elemzésének a
körülményeivel kapcsolatos,
- Azt fejezi ki, hogy mennyire független a teszt eredménye a felvétel
körülményeitől, ill. A tesztet felvevő, az adatokat elemző
személyektől.
Objektivitás: a teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki
végzi a teszttel a mérést.
Bárki használja a tesztet egy másik személy vagy csoport vizsgálatára,
mindenki azonos eredményt kell, hogy a teszt segítségével kapjon.
A kutatás eszközei
Eszközök alkalmazása a kérdésfelvetések megválaszolására, a
hipotézisek ellenőrzésére
Eszközök: a) mások által korábban elkészített és kipróbált eszközök
b) saját készítésű eszközök
Kutatási eszközök:
az információszerzés forrását tekintve
A) Direkt eszközök
B) Indirekt eszközök
C) Esetenként eredendően nem is a kutatás számára készült
forrás utólagos elemzése alapja lehet egy-egy kutatási eszköz
kidolgozásának = dokumentumok, tartalomelemzés
Direkt és indirekt eszközök
Direkt eszközök használata a valóság közvetlen előre meghatározott
szempontok szerinti megfigyelését jelenti
Előregyártott kategóriarendszerben:
a) a megfigyelt jelenségek bizonyos tulajdonságainak vagy
(technikai eszköz segítségével)
b) magának a jelenségnek a rögzítése történik.
Fő jellemzője a közvetlen tapasztalás
Például: a kutató részt vesz tanórákon, szünetekben …
Jelenléte befolyásolja a jelenséget.
Direkt és indirekt eszközök
Indirekt eszköz : például : kérdőívek és interjúk készítése
Jellemzője:
nem közvetlenül a jelenség, hanem a vizsgált személynek a
jelenségről való gondolkodása, nézetei, attüdjei kerülnek a
vizsgálat középpontjába.
Nem szükséges a kutató részéről a közvetlen beavatkozás, sokszor
nem is lehetséges, ugyanakkor figyelembe kell venni a vizsgált
személyek hatását.
Még egy interjú során sem mindig maga a vizsgált célterület, hanem
az arról való gondolkodás jelenik meg
Egy korszerű kutatás széles módszertani repertoárt használ,
tartalmaz direkt megfigyelést és indirekt információgyűjtést egyaránt
A kutatási eszközök kidolgozása
A kutatási eszközök egyes részei a kutatás fogalmi rendszerével
szoros összhangban legyenek
A legfontosabb fogalmakra vonatkozóan (melyek a hipotézisek
megfogalmazásában is megjelennek) minden esetben megfelelő
minőségű és mennyiségű információra kérdezzünk rá a kutatási
eszközökkel
A kutatási eszközök meindenben megfeleljenek a vizsgált személyek
sajátosságainak
Pl. A direkt megfigyelés esetében a befolyásoló hatás a minimálisra
csökkenjen
Az indirekt információszerzésnél pl. ne az eszköz tartalmának (pl. a
kérdőív kérdéseinek) a megértése legyen a feladat, hanem az
érdemi válaszadás.
A kutatási eszközök kidolgozása
• A kutatási eszköz szerkezete, de még a megjelenése is
meghatározza az információszerzés folyamatát (lehetőségeket,
korlátokat)
• Minden esetben beiktatandó a kutatási folyamatba egy v. több
próba:
kisebb, akár néhány fős mintán kipróbálni a kutatási eszközt.
Információgyűjtés és dokumentálás
A kutatás információgyűjtési szakasza, esetenként nem is kutatói,
hanem szervezési feladatokat jelent.
Különös odafigyelést igényel, mert általában egyszeri,
megismételhetetlen alkalomról van szó
(Nem lehet egy félig elrontott tudásszintmérő tesztet még egyszer
kitöltetni a tanulókkal, úgy, hogy az eredeti, valós eredményt
kapjuk.)
Nem lehet egy rosszul szerkesztett kérdésekre alapozott interjút még
egyszer úgy elkezdeni, mintha semmi sem történt volna.
Sem elkezdeni, sem befejezni nem lehet többször ugyanazt a
kutatást.
Dilemma: a kutató az információgyűjtést maga végezze vagy
alkalmazzon megfigyelőt, kérdezőbiztost?
Információgyűjtés és dokumentálás
(37.o.)
A kutatás során keletkezett információk jelentős többségét számszerűsítve
adatbázisokban tároljuk.
Az adatbázisok szerkesztése akár szöveges információk bevitelével együtt a
kutatási folyamat része.
A kutatás eszközeinek minden egyes iteme (elemi része) szerepel az
adatbázisban, illetve minden egyes itemmel kapcsolatban a válaszadók
összes válasza megjelenik valamilyen formában.
Az adatbázis:
egyrészt a kutatási eszközökből származó változókat tartalmazza,
másrészt a feltárt információk alapján számolt változókat is tartalmazhat.
Például: egy vizsgált személytől aligha kérdezhetjük meg a mélyrehatoló
tanulási sajátosságát jellemző pontos értéket, amit ugyanakkor számos –
ezzel kapcsolatos kérdésre adott válasza alapján – akár számszerűen is
meg tudunk határozni minden egyes vizsgált személy esetében.
Értelmezés, elemzés, következtetés
Ehy kutatás elemzési szakaszában egyaránt jelentős szerepe van:
a kutatói megérzésnek,
a kreatívitásnak,
a pontosan megfogalmazott hipotéziseknek
a megfelelően kidolgozott adatbázisnak.
A hipotézisek biztos tartalmi kiindulási alapot adnak az adatbázis
elemzéséhez.
A jó adatbázis viszont szükséges feltétele annak, hogy a kutató a
számítás kiválasztására és a technikai kivitelezésre tudjon
koncentrálni.
Értelmező elemzés : tartalmát és szerkezetét, de még a stílusát is
befolyásolja, hogy pontosan milyen kutatási koncepció keretei között
dolgozik a kutató
Értelmzés, elemzés, következtetés
Egészen más az elvárás pl. egy tudományos jellegű feltáró, vagy
hipotéziseket ellenőrző empirikus kutatás esetében, mint például
egy iskolai innováció hatékonyságvizsgálatánál
Különböző kutatási stratégiák esetén még az alkalmazott statisztikai
eljárások dominanciája is különböző lehet.
A megismerő, a feltáró és akciókutatásoknál gyakoribbak az
egyszerűbb statisztikai elemzések,
A hipotézisvizsgálathoz vagy akár a ksérletekhez viszont más,
komolyabb s összetetteb összefüggés- és különbségvizsgálatok
szükségesek.
Értelmezés, elemzés, következtetés
Főként a kezdő kutatók esetében jellemző:
Az empirikus kutatás során a legfőbb nehézséget a statisztikai elemző
módszerek kiválasztásában és a számítások kivitelezésében látják.
Ezeknek – a számukra nehéz- részfeladatok megoldása után nem
fordítanak kellő figyelmet a számszerű eredmények
értelmezésére, és elemzésére.
Egy egyszerű számszerű eredménynek a szerző számára! Első
olvasatban is tartalmi jelentése van,
Ugyanakkor az olvasónak ez a mögöttes kontextus hiányzik, éppen
ezért nem biztos, hogy képes értelmezni (vagy legrosszabb
esetben) félreértelmezi.
Mint pl. az iskolai szöveges matematikafeladatok esetében:
A számszerű válaszon túl a szöveges feladat kérdéseire szöveges
választ adunk, hasonlóképpen a kutatás számszerű eredményeinek
elemzése is történjen meg, ami minden esetben utaljon vissza a
hipotézisek vagy akár a problémma-megfogalmazások szintjére.