2012A nemzet és a nacionalizmus
Download
Report
Transcript 2012A nemzet és a nacionalizmus
A nemzet és a nacionalizmus
Modernisták versus esszencialisták
A fogalom története
A „natio" latin eredetű szó,
kezdetben a születést, vagy a származást
jelentette,
Cicero ezt a fogalmat az arisztokrácia
csoportjának megjelölésére használta,
Plinius e fogalom használatakor a
filozófusokra gondolt,
A fogalom története
A késő középkorig gyakran használták a
civilizálatlan, közös intézményeket még nem
ismerő barbár népek jelölésére.
A közös származás volt a domináló tényező és nem a
politikai és a társadalmi szerkezet, amitől civilizáltnak
tekintettek egy népet,
Gens és a natio az antikvitásban, lényegében az, amit a
modern etológia „etnikai csoportoknak” nevez,
A barbárok különböző entitását fejezte ki, voltak
szervezett politikai keretek, és voltak lazán függő törzsi
szisztémák,
A szó története
A késő középkorban hasonló a jelentése a „gens”,
vagy a „populus” elnevezésekkel,
A „nationes” már az európai nagy népeket jelölte,
mint a „gens anglorum", vagy „a populus regni
Franciae”. Ebben az értelemben azonban
egyszerre több „gentes"-t és „nationes”-t is
magukba foglalhattak,
Európában a 14. és a 18. század között e fogalmat
elég bizonytalanul, következetlenül használták
hol a származás megjelölésére, hol más társadalmi
csoprotokra pl: céheket, egyetemi testületeket,
stb.,
Korai próféták
J. J. Rousseau
Joseph Sieyes,
A nép és a nemzet a harmadik rend összekapcsolása,
Kant, Immanuel
Herder,
a kultúrnemzet fogalma – a lengyel példával, „aki lengyel katolikus”,
Patriotizmus
Szellemmel, lélekkel, küldetéssel, akarattal, géniusszal rendelkeznek a
nemzetek, amelyeknek van születési és származási helyük, leszármazásuk,
életciklusuk, ami magában foglalja a születést, a virágzást és hanyatlást,
van fizikai valójuk is, területük, határokkal rendelkezik,
Van nemzeti identitás is, amely a nemzeti karakterekben ölt testet,
Fichte,
Korai próféták
Mill, Stuart
Lord Acton,
Ernest Renan a klasszikus megfogalmazó,
Meinecke az ismert dichotómia
megteremtője,
A tudományos diskurzus kezdetei
A második világ tabuvá tette a nacionalizmus kérdését Nyugaton,
A szerzők,
Hans Kohn,
A nacionalizmus eszméje 1944,
A nacionalizmus jelentése és története 1955,
Két válfaja létezik (nyugati és keleti) ,
Demokratikus és racionális közpolgári,
Antidemokratikus és irracionális etnikai
A nagy felfedezés, a hatvanas években,
A „harmadik világ” –
Az első világ problémái (írek, baszkok, korzikaiak, bretonok, stb.)
A második világ (szocialisták – mély hallgatás a lenini politikai
jegyében)
v
Fogalmi problémák
A meghatározása nehézségei
A nemzet és nacionalizmus kapcsolata,
Nacionalizmus teremtette meg a nemzetet (Gellner)
Nemzet volt a nacionalizmus előtt is, (D. Smith, Armstrong)
Sok más kifejezést is meg kell határozni; etnicitás, etnikum, identitás,
állam, hatalom, stb.,
maga a nemzet egyben a definíció eszköze is,
Objektív ismérvek – generálja a nemzeti identitást,
Szubjektív kategóriák, hitet tartják,
Homogenizálják őket, csoportosítják és terminusokban beszél az
etnikumról, faji konfliktusoktól,
Történetileg (időben és térben is) változó fogalom,
Nyugati és keleti (John Plamenatz)
primordialisták szerint a civilizáció kezdete óta van,
Fogalmi problémák
Egy vagy több tényezővel magyarázzák a kialakulását létét,
Politikai (francia-szabadság) vagy a kulturális (romantikusok)
momentumok,
Különböző tipológiák jöttek létre
M. Hechter tipológiája: Államépítő, Perifériák, Irredentát,
Rogers Brubaker ; Nemzetállami nacionalizmus, Nemzeti kisebbség,
Egyesítőt,
Anyaországi nacionalizmust,
A nacionalizmus logikája az adott (egy államban) élőknek
kulturálisan homogén társadalmat kell alkotniuk. (Gellner –
Anderson) ez a modern kor terméke,
Mások szerint etnikai, nemzeti alapon szerveződő társadalomról már
korábban is beszélhetünk,
Daniele Conversi tipológiája
1. Etnoszimbolikus,
2. Homeosztatikus,
Létezik egy protoelit, akik kreativak és szelektálnak a hagyományokból,
A professzionalisták pedig terjesztik a 18. s 19. században a történészek és
a társadalomtudósok,
Etnikai történetírás egy elképzelt múlt rekonstrukcióját valósítja meg,
Kísérlet az államhatalom megragadására és küzdelem az állami
beavatkozás ellen,
Az állam játssza itt a főszerepet,
Az ok-okozati modell – etnonacionalista felkelések,
A megközelítések lehetnek primordialisták és instrumentalisták,
3. Transzakcionális, (a lényeg a kölcsönhatásokon van)
Barth és követői elmélete
Ernest Gellner gondolata „ a struktúrát felváltotta a kultúra, és a vertikális
felosztottság és a térbeli elkülönülés, a határok külsődlegesek s területiek
lettek,
Állam
Etnicitás,
Nép,
Civil társadalom,
Identitás
A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 1.
Nacionalizmus mint nemzetépítés,
A nemzetek kialakulásának általános
folyamatát, melyet néha „nemzetalkotásnak”
neveznek (a kifejezés azonban gyakran
magában foglalja az államalkotás folyamatait
is);
A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 2.
Nacionalizmus mint szimbólum és
nyelvezet,
A szimbólumok kétértelműek,
v
A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 3.
Mint nemzeti érzést vagy a nemzethez
tartozás érzését, attitűdjét vagy tudatát, és
az annak jólétére, erejére és biztonságára
való törekvést;
A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 4.
Mint a nemzeti státus elérését vagy
fenntartását (annak minden velejárójával)
politikai célként maga elé tűző mozgalmat,
beleértve az e célok elérésére szánt egy vagy
több szervezetet és tevékenységet;
A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 5.
Mint tant vagy tágabb értelemben vett
ideológiát, mely érdeklődése
középpontjába a nemzetet helyezi, s amely
annak autonómiáját, egységét és
identitástudatának megteremtését tűzi ki
célként
A nacionalizmus a modern államok
legitimációs ereje,
A szabadság és az egyenjogúsítás ígéretét
hordozta,
A legismertebb felosztás
1. Instrumentalisták
A nacionalizmus az elitek manipulációjának a
terméke,
A tömegek mozgósításával érik el, hogy
fontos kérdésekről eltereljék a figyelmet,
Primordialisták
vl
Természetesen meglévő nemzeti lét
elkerülhetetlen folyománya,
Főbb irányzatok
Esszencialisták
Primordialisták
Perennialisták
Pierre van den Berghe,
Clifford Geertz
Modernisták
Ernest Gellner
Az egyenlőtlen fejlődésre alapozók
Adrian Hastings,
Steven Grosby
Liah Grenfield
Etnoszimbolisták
Anthony D. Smith,
John A. Amstrong
A nacionalizmus mint ideológia
Elie Kedourie
Konstruktivisták
Tom Nairn,
Michael Hachter,
Eric Hobsbawn,
Benedict Anderson
A modern állam és a nemzet
egysége
Anthony Giddens,
Michael Mann,
John Breuilly,
Az esszencialisták - primordialisták
Berghe
Clifford Geertz
A nemzetek ősi, természetes közösségek,
ősi rokonsági csoportok,
Mint genetikai közösség megkülönböztethető kulturális jegyek
alapján, nyelv, szokás, öltözködés, viselkedésmód,
a kulturális összetartozás a lényeg,
kultúra a közösség,
kvázi rokonság (= nyelv, szokás, származás, vallás)
Az ősi lojalitás nem racionális a rendszer
Ősi kötődés = Személyes és szent,
Beleszületés,
Kritikák: időtlenség,
Az esszencialisták – perennialisták
Az időtlenség teoretikusai
Ókor (zsidók, örmények, Biblia),
késő középkor – 16. századi Anglia,
modernitás előttiek,
Nemzeti identitás különböző eszmék és
értékek köré épül, részben kitaláltakra,
részben importáltakra,
Az esszencialisták – etnoszimbolisták 1.
Armstrong, John A.
Ókorig megy vissza a csoportidentitások már ekkor kialakultak,
Kiterjesztett időbeli perspektívában gondolkodnak,
A kontinuitást a fontos,
Szimbólum, a kommunikáció és a mítosz,
A materiális körülmények elhanyagolhatóak,
Nosztalgia „a régmúlt dicső és felsőbbrendű életmódjának az
imázsát jelenti”,
A vallás: az iszlám & kereszténység más kötődést alakítanak ki,
Városok szerepe az identitás kialakításában meghatározó,
Múlt felől nézni a jelent,
Az esszencialisták – etnoszimbolisták 2.
Anthony D. Smith
Premodern etnikai csoportok kellenek,
„Az etnikai közösségek egy megnevezett emberi népességet jelölnek,
közös származással, mítoszokkal, történelemmel, kultúrával és egy
bizonyos területen való kötődéssel s a közös szolidaritással
rendelkeznek.”
Modernizáció, kapitalizmus, szekularizáció, tömeges oktatás,
Arisztokratikus lateriális
Démotikus vertikális,
A nemzet kialakulása
Bürokratikus bekebelezéssel, domináns etnikum terjedésével,
adminisztratív pénzügyi és hadviselési eszközökkel,
A haza belülről történő mobilizálása, etnikai múlt és etnikai
nemzettudat,
Amerikai bevándorlók sokszínűsége,
Az esszencialisták – etnoszimbolisták 3.
„A nemzet az emberek egy csoportja, amely
közös és megkülönböztető kulturális jegyek, egy
egységes gazdasági rendszer, a közösség minden
tagjára kiterjedő állampolgári jogok és
kötelességek birtokosa, ahol a tagok a közös
tapasztalatokból s területbirtoklásából eredő
szolidaritásérzéssel rendelkeznek.”
A nacionalizmus ideológiai mozgalom, amely
függetlenség és autonómia megszerzésére és
megtartására irányul egy bizonyos közösség
nevében, amelynek tagjai úgy vélekednek, hogy
valódi, vagy potenciális nemzetet alkotnak.”
A modernisták – Egyenlőtlen fejődés
Tom Nairn és Michel Hechter
Cetrum és periféria alapján értelmezték
elitek a nyelv és a kultúra segítségével
mobilizálják a tömegeket,
Belső kolonializáció – Brit Birodalmon
belüli írek, skótok, walesiek,
A modernisták – a nacionalizmus mint ideológia
Elie Kedourie
Francia forradalom nyomában teremtődik
meg,
Ideológiai megszállottság a nemzeti
önrendelkezés megvalósítása,
A modernisták – állam nemzet egysége 1.
Racionális politikai diskurzus kulturális, etnikai
származási faktoroknak nem adnak nagy szerepet,
A politikai mozzanat a fontos náluk, ezért a
kritika
Az állam a kulcsszereplő,
Anthony Giddens
vl
A modern államiság velejárója,
Körülhatárolt rendszer,
„Univerzális politikai forma, és a hatalom birtokosai a
nemzetállamok”
A modernisták – állam nemzet egysége 2.
Michael Mann,
„Nemzet olyan közösség, amely meg akarja teremteni saját államát”
Politikai és katonai mozzanatok a lényegesek,
Állambomlasztó,
Államteremtő
államot erősítő,
Ahol a demokrácia sikerült, ott mérsékelt a nacionalizmus, ahol nem
ott kirekesztő és agresszív rendszerek jöttek létre,
A nacionalizmus kialakulásának szakaszai
a 16. század a reformáció és írásbeliség,
18. századtól az államok terjeszkedése, és a kapitalista kereskedelem,
proto-nacionalizmus,
állampolgárság és az osztálytudaton alapuló azonosság helyet a nemzeti
tudat,
Ipari kapitalizmus az állam egyre nagyobb szerepe a társadalmi
koordinációban
A modernisták – állam nemzet egysége 3.
John Breuilly,
„Politikai mozgalom, amely az államhatalom gyakorlására irányul”,
„A nacionalizmus legfőbb célja az autonómia megteremtése a nemzet
nevében.”
A nemzet és a nacionalizmus politikai doktrína
Nacionalizmus nemzetállamokban és birodalmakban is léteznek
A nemzet egyedi és különleges jellemvonásokkal rendelkezik
A nemzet érdekei és értékei minden más érdekkel és értékkel szemben
elsőbbséget élveznek
A nemzetnek amennyire csak lehetséges függetlennek kell lennie. Ez
általában a politikai szuverenitás megszerzését jelenti.
Szeparatista,
Reform,
Nemzeti egyesítés nacionalizmusa,
A elitek mellett más csoportok is a zászlóvivői bürokraták,
kereskedők, néha parasztok és munkások, nem a társadalmi-gazdasági
elit politikája,