Transcript Az 1971-es Országos Településhálózat

Az 1971-es Országos
Településhálózat-fejlesztési
Koncepció és hatása
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Hazai településfejlesztés az új
gazdasági mechanizmus
árnyékában

1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési
koncepció kidolgozása
– Települések hierarchikus kategóriákba sorolása
– Egyes kategóriákba sorolt települések fejlesztési
keretinek megjelölése

1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett
2
1971: Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (OTK)
 1967-ben kezdték el kidolgozni
 Szerepkörök lehatárolása + hozzájuk rendelt
fejlesztési elképzelések
 67% falu  központi szerepkör nélküli kategória
 Legalsó szint már nem volt pusztulásra ítélve!!!
 Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű
területekkel.
 Alapvetően városfejlesztési koncepció!
3
1971: Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (OTK)
 Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia
szinteken belül kívánta megvalósítani  szintek
között tovább fokozódtak a területi
egyenlőtlenségek!
 Hajdú Zoltán szerint: OTK nem önmaga idézte elő
a településhálózat torzulási folyamatait, hanem
fölerősítette a gazdasági, társadalmi, politikai
rendszerben meglévő koncentrációs folyamatokat.
 Településhierarchián alapuló fejlesztési
elképzelésekkel csak 1985-ben szakítottak.
4
1971-es Országos
Településhálózat-fejlesztési
koncepció, OTK

130 településre fordította a figyelmet
– Többit megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta

Hierarchikus, merev rend
– Élen a főváros (növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív
fejlesztése)
– 5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs)
– Megyeszékhelyek


Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző
funkciók területi rendszerének kiépítésében
Besorolásban egyetemesség elve
– Kategorizálás minden térségben azonos elvek alapján
– Tekintet nélkül a helyi, táji adottságokra
5
A települések kormányzati célú
besorolása 1971-ben
kategóriák
Települések száma
Népességi arány
Országos központ
1
20,0
Kiemelt felsőfokú központ
5
8,1
Felső fokú központ
7
5,7
Részleges felső fokú központ
11
5,6
Középfokú központ
65
12,6
Részleges középfokú központ
41
4,8
Kiemelt alsó fokú központ
152
8,2
Alsó fokú központ
537
13,0
Részleges alsó fokú központ
303
Központi szerepkör nélkül
2000
6
4,1
17,9
Tervezett városhierarchia az
OTK szerint
7
Modell új eleme: „központi
szerepkör nélküli települések”





Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt
vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta
Számos más szoc. ország is átvette
Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb
működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása
Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult
Központi szerepkör nélküli településekről
kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek
is
– Általános iskola felső tagozata kivonulása
– Falusi könyvtár megszűnése
– Falusi művelődési ház (1950-es évek nagy vívmánya)
8
megszűnése
Településhálózati keretterv mint
területi szerveződési modell



Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el
intézményeik területi elhelyezésekor
MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ
székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi
agrárértelmiség elvonzása)
Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító
szervezetek (oktatás, egészségügy,
kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek
érezték hálózatuk modellhez illesztését
– „Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva
9
Kiemelt szerepkör nélküli
települések társadalmi
hátrányának fokozódása

Más kelet-közép-európai országokban is
alkalmaztak településfejlesztési politikákat
– Hazánkkal nagyjából egy időben
– Némileg eltérően a magyar gyakorlattól

Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki
leginkább
–
–
–
–
Egységes rendező elvek
Agglomerálódó térségek sajátossága
Alsófokú körzetek kijelölésének problémái
Dinamikus fejlődés hipotézise
10
Egységes rendező elvek




Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel
a tel-k térbeli tagozódása
– Nem vette figyelembe, hogy egyes országrészeken a telállomány eltérő fejlettségi szintű
Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás
térségekkel
– Főleg mezővárosok falvak nélkül  egyes mezővárosok esetében
is funkciókorlátozás
É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek
– Hiányoznak a nagyobb települések  funkciókorlátozás
Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet
– Került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati
megoldás
11
Agglomerálódó térségek
sajátossága



OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés
során kialakult agglomerációkban a területi
kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak
A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az
aggl. központjával alkotnak kölcsönösen
kapcsolatot
Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és
vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és
falvai is a nagyváros felé vonzódnak)
12
Alsó fokú körzetek
kijelölésének problémái



Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban
kivitelezhetetlen javaslatok születtek
Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül
hagyása
Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá
– Amelyek és a hatáskörükbe vont tel-k között
történelmileg kialakult feszültségek lappangtak
– Vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők
13
Dinamikus fejlődés hibás
hipotézise



Településfejlesztési program hátterében
dinamikusan fejlődő gazdasági és
népességnövekedés
Nem támaszkodott reális alapokra az OTK
Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági
recesszió (1982)
– Ipar (különösen nehézipar) válsága  ipari alapú
szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei

1980-as évektől már fogyó népesség országosan
– Kisfalvak természetes szaporodása nem tudta pótolni
14
a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget
OTK nem váltotta be a hozzá
fűzött reményeket

Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi
hátrányának fokozódása
– Elvándorlás felgyorsulása
– Helyi fejlesztések megszűnése
– Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása



Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány
– Vasúti szárnyvonalak felszámolása  lazuló járásközi
kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága
Különböző kategóriába sorolt települések vezetői
magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni 
1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták
kereszttüzében
– De: 1970-es, 1980-as évek: várossá nyilvánítások
lényegében az OTK által kijelölt központokban
15
1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése