Transcript Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések napjainkban

Fejlesztési szempontból
kedvezményezett
települések napjainkban
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
12/1985-86. OGY határozat
 Terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatai
 Cél:
 Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása
állami támogatással.
 Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések
minél szélesebb körére.
 Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai
alapokon.
 7 megye, 571 települése, 3 város (Encs, Lenti, Vasvár)
 Nagyon csekély az előző időszak településromboló
politikája után.
2
Elmaradott térségek jellemzői
 Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság. A
termelőszövetkezeteik kedvezőtlen helyi feltételek mellett
gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is
kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük
veszteséges.
 A foglalkoztatási lehetőségek hiánya. Viszonylag magas a
felnőtt korú eltartottak aránya. Az iparosodottság alacsony
foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból,
a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik.
 Magas ingázási és elvándorlási arány. Országos átlagot
lényegesen meghaladó népességfogyás, melynek oka az
elvándorlás, és főként a propagatív korúak elvándorlása.
 A népesség elöregedése.
3
Elmaradott térségek jellemzői
 Alacsony jövedelmi színvonal. Az itt élők személyi




jövedelme átlag 4%-kal maradt el a községi átlagtól.
Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő
alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő
alattival.
Közlekedési peremhelyzet. Vasúttal csak minden ötödik
közelíthető meg. Buszközlekedés ugyan van, de alacsony a
járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség.
Szakemberek hiánya.
Fejletlen infrastruktúra. A települési infrastruktúra
elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a
községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú.
4
A gazdaságilag elmaradottnak minősített
települések elhelyezkedése
Magyarországon, 1986
Forrás: Faluvégi 51995
2015/1986./XI. 5/Mt .4.
 Felzárkóztató program
 Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe
lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése
 Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának
mérséklése
 Eszköze: gazdasági potenciál növelése 
 Pénzeszközök bővülése; munkalehetőségek szélesedése
 lakossági infrastruktúra fejlődése 
népességmegtartó erő fokozódása.
 Forrás: központi és helyi források együttesen.
6
Kedvezményezett térségek
lehatárolásának változásai
 1991: 1988-89-es adatok alapján
 961 település, ebből 11 város  aprófalvas térségekbe fontos a
központi kisváros fejlesztése
 1993: 90-es népszámlálási adatok
 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai,
iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci
vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet)
 961-ből 592 maradt kedvezményezett + 294 újonnan  882
település elmaradott
 Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból az
elszórt települések nem részesültek módszertan a
településekre
 Átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel
7
kiegészül
84/1993. sz OGY
 84/1993. sz. OGY hat.
 2 kedvezményezettségi típus:
(1): társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott
térségek (800 település és 33 körzet 600 települése,
átfedés miatt): 1084 település
(2): azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a
munkanélküliség a tárgyévet megelőző év
decemberében az országos átlagot jelentősen
meghaladta  784 település
(1) és (2) kategóriában egyszerre: KIEMELTEN
FEJLESZTENDŐ típus  551 település
8
A gazdaságilag elmaradottnak minősített
települések elhelyezkedése
Magyarországon, 1993
Forrás: Faluvégi 91995
84/1993. sz OGY
 Múlt rendszer irracionális gazdasági és
településpolitikai intézkedéseiből felerősödő
egyenlőtlenségeket a piacgazdaságba történő átmenet
tovább erősítette.
 Legsúlyosabb problémák: az egyoldalú
gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken.
 „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a
történelmi elmaradottság és a válságövezeteket
jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.”
10
84/1993. sz OGY
 84/1993. OGY irányelvei:
 Térségek összehangolt fejlesztése
 Területi adottságok és szempontok fokozott
figyelembevételével
 Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött
fejlettségbeli különbség mérséklése
 Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata.
11
1997-es felülvizsgálat
 30/1997. OGY hat
 Kistérségi szinten
 Komplex mutató (társadalmi, gazdasági,
infrastrukturális állapot)
 106/1997. Korm. rend. kategóriák:
 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;
 tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek;
 az ipari szerkezetátalakítás térségei;
 a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei.
 88 kistérség, átfedés a kategóriák között.
12
2001-es felülvizsgálat
 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint
vezetésével
 Komplex mutató
 Lehatárolás kistérség specifikussá tétele  EU
támogatások miatt
 2001-es OGY hat.:
 19 változóból komplex mutató,
 3 kedvezményezettségi kategória
 64/2004. Korm. rend. e felosztás alapján
13
 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, azok
a statisztikai vonzáskörzetek, melyek meghatározott társadalmigazdasági mutatóik tekintetében az országos átlag alatt vannak.
 Ipari szerkezetátalakítás térségei azok a térségek, amelyekben
az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az
országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban
foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990–1999. között,
valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos
átlagot meghaladja.
 Vidékfejlesztési térségek, ahol a terület népességének kevesebb,
mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű
településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki
átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság
aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi
jövedelemadó-alap, továbbá a munkanélküliség az országos
átlagot meghaladja.
14
 Valamint területfejlesztési szempontból
kedvezményezettnek minősítették még azokat a
településeket, amelyek társadalmi-gazdasági és
infrastrukturális szempontból elmaradottak,
illetve jelentős munkanélküliséggel sújtottak.
15
2004-es Korm. rend.
 Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja:
 Hátrányos helyzetű (48)
 Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk
nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át.
 +235 település leghátrányosabb helyzetű
16
17
18
19
311/2007. korm rend.
 Jelenleg is ez van érvényben
 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális
jelzőszámból komplex mutató
 174-ből 94 kedvzeményezett kistérség
 Hátrányos helyzetű 47
 Leghátrányosabb helyzetű 47  lakosság 15%-a
 Komplex programmal is támogatandó LHH 33
lakosság 10%-a (LHH programról lsd: Vidékfejlesztés óra
kapcsán!)
20
21
Összegző gondolatok
 1985-ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott




területekkel.
50-70-es évek intézkedései jelentősen fokozták a
hátrányos helyzetű térségek leszakadását.
1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás 
gazdaságilag elmaradott települések, térségek
kijelölése az országban.
Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a
komplex mutatókkal történő lehatárolások.
1986-ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések
nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik.
22
23