Transcript 06_kozoktatasi_feladatellatas

A helyi közszolgáltatások
versenyképességet szolgáló modernizálása
Közoktatási feladatellátás
(A feladatellátás problématérképe;
közoktatási feladatellátás a statisztikák tükrében)
Póla Péter
Tudományos munkatárs
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete
ÁROP 1.1.22-2012-2012-001
Műhelyvita
Pécs, 2014. május 20.
Bevezető gondolatok
Nélkülözhetetlen, az országos (ágazati), a helyi
(települési, térségi, regionális) és az intézményi szintű
irányítási (szervezési, ellenőrzési, működtetési) feladatok
összhangjának megteremtése.
A közoktatásnak (köznevelés) több közfeladat-ellátási
területtel való közvetett, esetenként közvetlen kapcso-lata
révén meghatározó hatása van a közszolgálta-tások
egészére.
A közoktatás a társadalom legszélesebb körét érinti,
méreténél fogva nagy tehetetlenséggel bír és közvetlen
politikai hatásával is számolni kell.
A közoktatási feladatellátás
problématérképe
 Strukturális, fenntartói, szakmai kínálati sokszínűség
 Urbanizáció
 Kedvezőtlen demográfiai folyamatok
 Intézményi infrastruktúra egyenetlen színvonala
 A közoktatás és más közszolgáltatások szoros
kapcsolata
 A tulajdonosi és működtetői feladatok szétválása
 A szakképzés bizonytalan helyzete
 Együttműködést nehezítő körülmények
1. Strukturális, fenntartói,
szakmai kínálati sokszínűség
Néhány problémakör a teljesség igénye nélkül:
 tankötelezettség,
 körzetek kialakítása (mely fenntartókra vonatkozzon a
beiskolázási körzet kötelezettsége?),
 városi tehetséggondozás, versenyszervezések és egyéb
rendezvények,
 szociális feladatok (nyári táborok, napközik, segélyezési ügyek
stb.),
 egészségügyi alapellátás (iskolaorvos),
 a tanulók intézményváltásával kapcsolatos ügyei,
 intézményfejlesztési koncepciók összehangolása,
 tervezési feladatok.
2. Urbanizáció
Problémák:
 Hiányoznak az átgondolt tervek a változó gyermeklétszám
miatt feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására, sok a
rögtönzött megoldás.
 Késnek a változó körülményekhez jól alkalmazkodni képes
intézményi átalakítások, struktúraváltások (átszervezések,
ésszerű összevonások).
 A településszerkezeti és demográfiai változásokhoz késve
igazodnak a kötelező felvételt biztosító iskolai
körzethatárok módosításai.
 Az iskolai körzethatárok esetében súlyosabb dilemma,
hogy a nem állami fenntartásúak közül melyekre terjedjen
ki a körzet kötelezettség: amíg a nem állami fenntartású
intézmények a beiskolázandó tanulók kisebb arányát
képesek fogadni, a probléma kezelhető, de ha ez az arány
érdemben növekszik, az állami intézményeket indokolatlan
hátrány éri.
 Szegregáció.
3. Demográfia
 A gyermek/tanuló létszám mérséklése intézmények kiürülését, a
gazdaságtalanul működő intézmények számának növekedését
eredményezi.
 A létszám megtartása sok esetben létkérdés, amely az intézmények
közötti egészséges versengő együttműködés helyett inkább
„harchoz” vezetett, ezzel megnehezítette a jó megoldás legfontosabb
feltételének megteremtését: a kooperációt.
 A jelentős számban feleslegessé váló pedagógus munkaerő, és
ennek politikai következményei.
 Kedvező hatások: sok pedagógus egzisztenciálisan is érdekeltté vált
újabb kompetenciák megszerzésében, vagy a kisebb osztálylétszámok
kedvezőbb feltételeket biztosítottak a differenciált foglalkozásokhoz,
javultak az integrált nevelés feltételei is.
4. Intézményi infrastruktúra
egyenetlen színvonala
A felhasználók a megoldást a rossz feltételek mielőbbi megszüntetésében, azaz az intézmény felújításában látják. Még akkor is, ha
földrajzilag közel található az igényeket kielégítő másik intézmény.
Szinte mindenütt van példa a gyermeklétszám miatt magára
hagyott intézmény állagának jelentős romlására. A kontrasztot
erősíti, ha ugyanekkor kerül sor több épület komplex felújítására.
Célravezető lehet, ha egy városban intézményt fenntartók,
tulajdonosok összehangolt intézményfejlesztési koncepcióval
rendelkeznek. Ezeket koncepciókat a tényleges, ill. potenciális
használókkal egyeztetni kell. A helyi társadalmi elfoga-dottság
hiánya még a legésszerűbb megoldásokat is nehezítheti.
5. közoktatás és más közszolgáltatások szoros kapcsolata
 A hatósági feladatok az illetékes hivatal és a fenntartó
rendszeres és kötelező konzultációját, adatszolgáltatásokat
tesz szükségessé.
 A szociális ágazattal való kapcsolattartás.
 A gyermek-, ill. iskolaorvosi szolgálat, mint egészségügyi
alapellátás és az intézmények között.
 A közoktatási intézmények természetes partnerei a közművelődési művészeti intézmények.
 Jelen vannak a rendőrségi kapcsolatok (bűnmegelőzés,
ifjúságvédelem, drog veszélyei, közlekedésbiztonság)
 A városi cégek, városi alapítványok és a közoktatási intézmények között is
 Egyes városokban a városi közlekedés szervezésénél
tudatosan veszik figyelembe az intézmények munkarendjét.
6. A tulajdonosi és működtetői
feladatok szétválása
 A probléma eddig sem volt példa nélküli, de tömeges előfordulása új jelenség, ami számos konfliktus forrása lehet.
 Az épület-karbantartási, gazdálkodási, munkaszervezési,
felelőségi kérdésekben várhatóan előfordulnak hiányosan
végrehajtott feladatok (vagy éppen elmaradók), félreértések,
ellentétes intézkedések, hatásköri túllépések.
 Az új működési rendhez a pedagógusok, asszisztensek,
gazdasági vezetők, kisegítő személyzet előbb-utóbb
alkalmazkodnak, mégis ajánlatos az intézményi feladatok
monitoring vizsgálata után a feladat- és hatáskörök,
intézkedési jogosultságok rendjét mielőbb elkészíteni.
7. A szakképzés
 Széles képzési profil.
 Fontos szerepük, hogy a város (és térsége) gazdasága számára
megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerőt
bocsássanak ki.
 A szakmai koordináció egyelőre bizonytalan helyzetű. Az állami
fenntartásba kerülő szakképző iskolák helyi szintű igényeinek
megjelenítését és ezek realizálását folyamatosan szem előtt
kell tartani.
 Az intézmények fejlesztését az elmúlt évtizedekben szűk lobbi
érdekek határozták meg, a személyi állomány és a tárgyi
eszköz állomány egy részének fejlesztése is partikuláris
érdekek mentén szerveződött.
 Helyi szinten szakképzési stratégiát kidolgozása szükséges.
8. Együttműködést nehezítő
körülmények
Az erős egymásra utaltság miatt az önkormányzatok és
tankerületek harmonikus együttműködése a rendszer
megfelelő működésének fontos feltétele.
Az átszervezések egy új típusú kooperációt is
szükségessé tesznek.
Ebben az együttműködésben részt kell, vegyen a
területileg illetékes kormányhivatal is, hiszen az irányítás
korábbi feladat- és hatáskörei átrendeződtek az ágazat, az
oktatási hivatalok, a fenntartók és az intézmények között.
 Az együttműködés nehezítő tényezői:
 A közoktatás „társadalmasítását” kísérő kedvező
folyamatok megtorpanása, visszarendeződése..
 anyagi és személyi, egzisztenciális jellegű nehézségek
 Az új helyzet pénzügyi következményei
 személyi tényezők
Közoktatási feladatellátás
a statisztikák tükrében
A költségvetés oktatásra fordított kiadásai a GDP mintegy 5%-át teszik ki.
A közoktatásra a GDP 3,0%-át költjük.
A fenntartók között egyre jelentősebb számban jelentek és jelennek meg
az egyházak és magánintézmények, alapítványok.
Az óvodák 4, az általános iskolák 7%-a egyházi fenntartású
Az iskolák 4%-a magán/alapítványi
Egyházi általános iskolában a diákok 8%-a, magán/alapítványi iskolákban
a diákok 2%-a tanul.
A szakiskolákban és szakközépiskolákban az egyházi tulajdon kevésbé van
jelen, ugyanakkor a magán/alapítványi intézmények aránya magasabb.
A nem állami fenntartású intézmények aránya gimnáziumok esetén a
legnagyobb: a diákok mintegy 15%-a jár egyházi és további kb. 15%-a
magán/alapítványi gimnáziumba.
Óvódák
 Az óvodák és az óvodai férőhelyek száma megközelítőleg egytizedével
csökkent az elmúlt két évtizedben
 Magyarországon 2011-ben összesen 341 ezer óvodás és 4300 óvodai
feladat ellátási hely volt. Az országban kifejezetten magas az
óvodasűrűség.
 A százezresnél nagyobb városainkban átlagosan 3200, közepes
városainkban (30-100 ezer fő) 3600 lakosra jut egy óvodai feladat
ellátási hely. Óvodai szolgáltatás jellemzően kistelepüléseken is
elérhető: 1000 fő feletti települések közül valamennyi (csupán az 1500
fős Balatonkenese valamint három tipikusan szuburbán település
kivétel), az 500 és 1000 fő közötti települések közel 90%-a, de még a
400-500 fős településeknek is több mint fele rendelkezik óvodával.
Vagyis csupán aprófalvaink önkormányzataira jellemző, hogy nem
tartanak fenn önállóan óvodát, itt közös fenntartású intézményeket
találunk, nem kevés ezek közül 500 fő alatti faluban működik.
Az óvodai szolgáltatás helyben biztosításához nagyon erősen
ragaszkodnak a települések,
A városi óvodákban átlagosan 110 körüli a gyermeklétszám
(nagyvárosainkban 113, középvárosainkban 104, kisvárosainkban 130), a
településméret csökkenésével egyre nagyobb szórással. A 3000 fő alatti
településeken az egy óvodába járó gyermekek száma már jóval kisebb 50
és 100 között található, míg természetszerűleg a kistelepülések
intézményeinek létszáma még kisebb.
Az egy óvodapedagógusra jutó gyermeklétszámban és az egy óvodai
csoportra jutó gyermeklétszámban teljesen egységes a kép.
Az átlagos gyermekcsoport azonban régiónként is, de főleg a települések
nagysága szerint jelentős különbségeket takar.
Az óvodai férőhelyek és a beírt gyermekek aránya, vagyis az óvodák
kapacitáskihasználtsága is megfelelő. Összességében 90–95%-os.
 Kevés olyan település van, ahol kapacitásproblémák vannak, a
kihasználatlan kapacitás inkább jellemző, de arányaiban elhanyagolható
azon települések száma, ahol ez komoly problémát jelent.
 A megyei adatok elemzése is mutat néhány sajátosságot de, a
különbségek sokkal inkább a településkategóriák mentén, mint
területileg mutatnak változatosságot. Az egy óvónőre jutó gyermek
tekintetében Budapest (10,2) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (12,8)
a két szélső érték.
 A 300 és 400 fő közötti települések mintegy harmadában biztosítanak
óvodai szolgáltatást, s a Somogy megyei, 145 fős Varászló a legkisebb
település, ahol óvoda működik.
Általános iskolák
Az országban összesen 3250 általános iskola működik, ebből mintegy 300
csak alsó tagozatos osztályokkal.
2012-ben 72 500 általános iskolában dolgozó pedagógus volt
Magyarországon (egy pedagógusra átlagosan 10,3 tanuló), egy iskolai
osztályba átlagosan 20, egy iskolába 230 gyerek tanul, utóbbi esetében igen
jelentős szórás mellett. A napközis általános iskolások aránya 2007 óta
folyamatosan emelkedik, 2011-ben meghaladta a 46%-ot (Statisztikai tükör,
2012).
Tíz olyan település is van az országban, ahol csak felső tagozat (5-8.
osztályok) működik, ami a társulásokból eredő egy-egy speciális
feladatmegosztás következménye.
Ahogy az óvodák esetében, úgy az általános iskolák esetében is igaz, hogy
a jelentősebb különbségek a település méretkategóriái mentén rajzolódnak
ki, megyei összehasonlításban sok tekintetben meglehetősen egységesek az
átlagok.
Iskolával rendelkező települések aránya
településméretenként
Iskolával
rendelkező
település (%)
ebből csak 1-4.
osztály
1000–1500 fő
95,0
10,0
700–1000 fő
77,3
37,0
500– 700 fő
50,7
47,5
300– 500 fő
20,4
72,2
1,3
55,0
300 fő alatt
Forrás: KSH
A különböző méretű települések iskoláiban
a bejárok aránya átlagosan
Településkategória
Budapest
Bejárók (%)
8,5
100 ezer fő fölött
12,7
30–100 ezer fő
12,4
10– 30 ezer fő
12,3
Mindösszesen
29,4
Forrás: KSH
Más településről bejáró általános iskolások aránya megyénként
Megyék
Vas
Baranya
Zala
Veszprém
Somogy
Nógrád
Borsod-Abaúj-Zemplén
Győr-Moson-Sopron
Heves
Tolna
Komárom-Esztergom
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Pest
Fejér
Csongrád
Jász-Nagykun-Szolnok
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Budapest
Békés
Bejárók aránya (%)
41,8
38,7
37,3
33,4
27,4
23,2
23,0
21,4
15,6
15,5
14,9
14,5
13,9
11,5
9,8
9,6
9,2
8,6
8,5
5,9
Forrás: KSH
Iskolák átlagos tanulólétszáma és átlagos osztálylétszám megyénként
Megye
Budapest
Hajdú-Bihar
Pest
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Csongrád
Békés
Fejér
Bács-Kiskun
Borsod-Abaúj-Zemplén
Komárom-Esztergom
Heves
Tolna
Baranya
Veszprém
Somogy
Győr-Moson-Sopron
Nógrád
Zala
Vas
Iskolák átlagos
tanulólétszáma
303
266
263
215
195
191
186
183
179
168
165
160
152
140
138
137
129
124
124
119
Átlagos
osztálylétszám
21,6
21,7
20,4
18,8
18,8
20,4
17,6
18,3
17,9
17,5
17,4
17,4
15,6
16,5
18,8
17,5
16,1
15,8
15,0
14,6
Forrás: KSH
Középfokú oktatás
• A kedvezőtlen demográfiai tendenciák hatása a középfokú
oktatásban is érzékelhető: a 2012-ben középfokú oktatási
intézményekbe 11 ezer fővel kevesebben iratkoztak be,
mint egy évvel korábban (Statisztikai tükör, 2012),
• Jelenleg 567 500 középiskolást tartanak nyilván. 41%-uk
szakközépiskolába, 34%-uk gimnáziumba jár, érettségit
nem adó szakiskolába pedig a diákok közel negyede tanul,
utóbbiak aránya gyenge emelkedést mutat.
• Az 1990-es évek elejétől tartó tendencia – ami az érettségit
nyújtó középiskolai képzések térnyerését eredményezte –
az utóbbi években fordult meg: mind a szakközépiskolák,
mind a gimnáziumok diákjainak száma csökkent, 3, illetve
1,8%-kal.
• Az általános képzést nyújtó és elsősorban felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumokban továbbra is a leányok (58%),
míg a közvetlenül munkaerőpiacra való belépést szolgáló szakiskolákban a fiúk (63%) tanulnak többen (Statisztikai tükör, 2012).
• Valamilyen típusú középfokú iskola az 5000 fő feletti települések
mindegyikén megtalálható. Kivételt csupán a tipikusan szuburbán
települések jelentenek: középiskolával nem rendelkező 10 000 fő
feletti település 3 van, mindhárom Pest megyében Budapest
agglomerációjában található.
• Az 5–10 ezer közötti települések is jellemzően agglomerációs települések, a többség itt is Pest megyei település, de ide sorolható a
Pécs melletti Kozármisleny és a győri szuburbanizációs gyűrű legdinamikusabban növekvő népességű települése Győrújbarát is.
• A középiskola tipikusan 4000 fő feletti településeken jellemző, a 2
és 4 ezer fő közötti települések közel ötödében, ennél kisebb
településeken csak kivételesen fordul elő középfokú oktatási
intézmény.
• A gimnáziumok „sűrűsége” jelentős szóródást mutat. Átlagosan
mintegy 9000 lakosra jut egy gimnázium, s ez a 2300 (Barcs) és
a 25 000 (Komló) között szóródik.
• Az érettségit adó középiskolák aránya a nagyobb városokban
jelentősen meghaladja a szakiskolákét. A budapesti középiskolák
84%-a gimnázium vagy szakközépiskola, s csak 16%-a szakiskola, a százezernél népesebb városokban 72–28%, a 30–100 ezer
közötti városokban már 40–60% az arány.
• A középiskolások kb. 43%-a bejáró, s 7–8%-a lakik kollégiumban,
a középiskolások több mint egyharmada rendszeres ingázó.
A középiskolák átlagos tanulói létszáma megyénként
Megye
Gimnázium
Szakiskola
Szakközép-iskola
Heves
Budapest
Zala
Vas
Tolna
Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar
Győr-Moson-Sopron
Komárom-Esztergom
Veszprém
Baranya
Pest
Jász-Nagykun-Szolnok
Borsod-Abaúj-Zemplén
Békés
Somogy
Nógrád
Fejér
Csongrád
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Összesen
292
282
302
310
226
208
224
215
237
223
243
233
193
196
174
211
167
186
203
133
222
210
157
178
192
208
205
199
188
177
198
158
179
184
144
224
192
155
158
113
109
166
187
90
178
160
231
201
143
151
241
211
189
140
189
164
159
198
165
123
107
165
150
Összese
n
267
255
248
248
230
230
228
226
223
222
213
209
209
205
205
202
188
186
175
141
215
Forrás: KSH
Más településről bejáró és kollégista középiskolások aránya megyénként
Megye
Nógrád
Pest
Heves
Borsod-Abaúj-Zemplén
Fejér
Zala
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Komárom-Esztergom
Vas
Tolna
Győr-Moson-Sopron
Veszprém
Békés
Jász-Nagykun-Szolnok
Somogy
Budapest
Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar
Baranya
Csongrád
Összesen
Bejáró (%)
42,1
40,7
37,7
37,1
36,7
35,4
34,9
34,4
32,8
32,8
31,7
30,6
29,4
28,9
28,9
27,3
27,2
27,1
26,9
24,6
31,4
Kollégista (%)
4,4
2,5
12,3
7,1
5,3
6,4
8,9
4,2
9,4
8,3
9,4
9,1
11,5
6,4
10,7
2,9
7,9
8,7
8,9
8,1
6,7
Forrás: KSH
Gimnáziumi és szakiskolai képzésben résztvevő középiskolások aránya megyénként
Megye
Pest
Budapest
Baranya
Tolna
Hajdú-Bihar
Nógrád
Komárom-Esztergom
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Békés
Veszprém
Zala
Csongrád
Vas
Bács-Kiskun
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Győr-Moson-Sopron
Borsod-Abaúj-Zemplén
Somogy
Fejér
Összesen
Gimnazisták
aránya (%)
45,2
41,5
38,8
34,9
34,2
33,9
33,6
33,5
32,8
31,2
30,5
30,4
30,2
29,9
29,6
29,5
29,3
28,8
27,9
27,8
34,4
Szakiskolások
aránya (%)
22,4
14,0
26,7
30,6
23,9
26,3
31,3
30,1
27,7
31,6
26,9
23,1
26,7
29,6
26,9
30,5
25,7
26,1
35,2
26,8
24,5
Forrás: KSH
A helyi közszolgáltatások
versenyképességet szolgáló modernizálása
ÁROP 1.1.22-2012-2012-001
Köszönöm figyelmüket!
Póla Péter
[email protected]