Transcript tarsf_10 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
10. tétel
A település és a településhálózat fogalma.
A települések osztályozása
 Kovács Z. 2002: A település fogalma, a települések
osztályozása; A települések fejlődésének hatótényezői
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 115-117; pp.118-126
 Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 2001: A település fogalma
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 423-427
 Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz
Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 439-476
A településföldrajz tárgya
A települések kialakulásával, térbeli elhelyezkedésével és a közöttük kialakuló térkapcsolatokkal, a települések belső szerkezetével, társadalmi és gazdasági mozgásjelenségeivel a társadalomföldrajz egyik önálló szakága a településföldrajz foglalkozik.
Két nagy részterülete a városföldrajz és a faluföldrajz.
A településföldrajz kialakulása a 19. század
második felére nyúlik vissza, amikor két nagy
német geográfus A. Humboldt és C. Ritter
munkásságának hatására megjelenik az addig
egységes földrajztudomány (geográfia) belső
differenciálódása.
Friedrich Ratzel
(1844-1904)
Alexader von Humboldt
(1769-1859)
Carl Ritter
(1779-1859)
A társadalomföldrajz korai képviselői, kiváltképp F. Ratzel, már
behatóan foglalkoztak az emberi településtér (oikumene) vizsgálata
kapcsán a különböző lakóhely típusokkal, a környezetnek a
települések méretére és építészeti jellegére gyakorolt hatásával, a
települések nagyság és funkciók szerinti megoszlásával egy-egy
régión belül.
Ennek ellenére modern és szisztematikus településföldrajzi
kutatásokról csak a 20. század elejétől kezdve beszélhetünk.
A településföldrajz képviselői kezdetben a települések abszolút és relatív fekvését, a
földrajzi fekvésből származó előnyök és hátrányok körét, a települések természeti
tájhoz fűződő kapcsolatát vizsgálták.
Ugyancsak sokakat vonzott a településnevek vizsgálata, amellyel a települések
eredetére ill. keletkezésének körülményeire próbáltak következtetni.
A földrajz tudományán belül megerősödött a települések alaprajzával és belső
szerkezetével, az épületállomány különböző jegyeivel (magasság, forma stb.)
foglalkozó ún. településmorfológiai irányzat. Különösen sokat merített a geográfia a
városszociológia, azon belül az ún. szociálökológia elméleti és módszertani tapasztalataiból.
Egy másik irányzatot a települések alá- és
fölérendeltségi viszonyait, az egyes településeknek
a településhálózaton belül betöltött szerepét
vizsgáló központi hely, ill. a településhierarchia
kutatások jelentették. Ez különösen két német
kutató W. Christaller és A. Lösch két világháború
közötti munkásságában csúcsosodott ki.
Walter Christaller
(1893-1969)
August Lösch
(1906-1945)
A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 1.
Települések képezik az ember életének, társadalmi-,
legfőbb színterét, fizikai kereteit.
gazdasági tevékenységének
• Település: az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és
gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl.
utak, hidak, közterek) áll.
A település kiszolgálója lakóinak fizikai és szellemi igényeit, lenyomata és hordozója a
közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi-gazdasági berendezkedésnek
és a helyi társadalom kultúrájának.
• Az emberek lakó- és munkahelyeinek térbeli egysége (Mendöl T.).
• Az emberek lakó- és munkahelyeinek, továbbá rekreációs
létesítményeinek funkcionális együttese (Beluszky P.).
• A társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca; a földrajzi környezet,
a társadalmi és a gazdasági szféra, valamint az infrastruktúra
alrendszereiből, azok kölcsönhatására létrejött rendszer (tetraéder
modell – Tóth J.).
A település tetraéder
modellje
A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 2.
A települések fontos sajátossága, hogy szemben a társadalommal és a gazdasággal
térbelileg rendkívül tartós képződmények, földrajzi helyük állandó, épületállományuk,
külső megjelenésük és belső szerkezetük időben változik, fejlődik, de általában csak
igen hosszú idő alatt. A települések eloszlása a térben egyenlőtlen és mindez számos
tényező függvénye.
• Településsűrűség: elsősorban a gazdaság (és a népesség) térbeli eloszlását követi,
de a helyi társadalmi-gazdasági viszonyok (pl. birtokviszonyok), a történelmi
hagyományok és a településfejlesztési politika hatással vannak rá.
A települések a társadalmi-gazdasági munkamegosztás eredményeként egymással
szoros kölcsönhatásban fejlődnek, összefüggő rendszerük a településhálózat
(településrendszer, településállomány).
• Településhálózat: egy földrajzi területegység (ország, régió stb.) valamennyi
településének összefüggő rendszere.
• Településhierarchia: a településhálózaton belül az egymástól funkció, nagyság,
közigazgatási szerepkör, infrastrukturális fejlettség tekintetében eltérő települések
között térbeli kapcsolat, alá- és fölérendeltségi viszony alakul ki.
Települések osztályozása 1.
1. Hasznosítás időtartama szerint: állandó és ideiglenes, továbbá állandó jelleggel
épült, de az évnek csak egy részében használt települések.
2. Épületek száma szerint: egy vagy néhány épületből álló magányos vagy
szórványtelepülések, illetve több egységből álló csoportos települések.
3. Népességszám szerint: az egyes kategóriák kialakítása a természeti-, társadalmi és
településhálózati adottságok függvénye!
4. Közigazgatási besorolás szerint: községek és városok. De mitől város egy település?
(Számos országban együtt használt két megközelítés.)
• Statisztikai városfogalom: népességszámhoz kötött városi jogállás (mennyiségi)
• Funkcionális városfogalom: településhálózatban betöltött szerephez kötött városi
jogállás (minőségi)
• Város: nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező település,
sűrűbb beépítéssel és magasabb népsűrűséggel jellemezhető, munkahelyeinek
többsége az iparban és a szolgáltatások területén.
„De facto”, „De jure” városok
Községek és városok közigazgatási besorolás szerinti differenciálódása.
Települések osztályozása 2.
A települések népességszám szerinti osztályozása
Óriásváros
10 millió fő felett
Világváros
1 – 10 millió fő
Regionális nagyváros
500 ezer – 1 millió fő
Nagyváros
100 – 500 ezer fő
Középváros
20 – 100 ezer fő
Kisváros
10 – 20 ezer fő
Óriásfalu
5 – 10 ezer fő
Nagyfalu
2 – 5 ezer fő
Kisfalu
500 – 2 ezer fő
Aprófalu
200 – 500 fő
Törpefalu
200 fő alatt
Forrás: Kovács Z. 2002
Települések osztályozása 3.
A városi jogállás népességszámhoz kötött határa a Föld néhány államában
Svédország
200
Ausztria
5000
Ausztrália
1000
India
5000
Kolumbia
1500
Szlovákia
5000
Csehország
2000
Szudán
5000
Etiópia
2000
Görögország
10000
Kuba
2000
Malajzia
10000
Németország
2000
Portugália
10000
Vietnam
2000
Svájc
10000
Mexikó
2500
Szíria
20000
USA
2500
Japán
50000
Forrás: Kovács Z. 2002
Települések osztályozása 4.
5. Településhálózaton belül betöltött szerepkör szerint: több-kevesebb központi
funkcióval rendelkező települések (vonzáskörzet), illetve központi funkciókkal nem
rendelkező települések (helyi népesség részleges ellátása).
Ez alapján jelölhető ki egy település településhierarchiában elfoglalt helye!
6. Gazdasági jelleg szerint: mezőgazdasági, ipari, szolgáltató (pl. oktatás, egészségügy,
idegenforgalom, közlekedés) települések, alvótelepülések. Általában különféle
tevékenységek keveredése a jellemző.
7. Alaprajz szerint: ősibb, szabálytalan és fiatalabb, szabályos alaprajzú települések,
továbbá kombinált, vegyes településszerkezet (a városoké – méretükből adódóan is –
általában bonyolultabb, összetettebb).
8. Földrajzi fekvés szerint: hegy-, domb- és síkvidéki települések (földrajzi fekvés
hatása például az alaprajzra vagy a település gazdasági jellegére).
Összefoglalás
 A településföldrajz tárgya
 A településekkel kapcsolatos alapfogalmak
(település, településsűrűség, településhálózat,
településhierarchia)
 A települések osztályozása
(hasznosítás időtartama-, épületek száma-, népességszám-
, közigazgatási besorolás-, településhálózaton belül
betöltött szerepkör-, gazdasági jelleg-, alaprajz- és
földrajzi fekvés szerint)
Köszönöm a figyelmet!