Transcript A város, mint a problémák tárháza

A város, mint a problémák tárháza
• A minden elképzelést felülmúló népességnövekedési
ütem és az elképesztő méreteket öltő faluból városba
történő vándorlás a világ számos pontján súlyos
problémát okoz.
• A problémák halmazát három részre lehet osztani:
• A városba áramlás túlzott üteme
• A város fizikai terjeszkedése
• A városok ökológiai működése.
• A népesség gyors ütemű növekedése komoly nyomást
jelent a városok meglevő lakásállományára.
• A harmadik világ országainak túlhajszolt
városnövekedése sok esetben informális, ún. squatter
települések kialakulásához vezet.
• Ezek a minden kontroll nélkül kinőtt települések
legtöbbször a városok beépített területeinek peremén
jönnek létre, és ideiglenes céllal épített, minden
komfortot nélkülöző hajlékokból állnak.
• Nevük országról országra változik:
• Latin-Amerikában hívhatják ranchónak,
favelának,
• Ázsiában bustee, vagy kampong,
• Afrikában bidonville, shantytown.
• Az ENSZ szerint ezek az informális úton nőtt
települések teszik ki a városok
össznépességének 10-80%-át.
• Rio de Janeiroban például a népesség közel
egynegyede ilyen körülmények között lakik.
• A squatter települések hat fő funkcióját
különböztetjük meg!
A városba érkező bevándorlók fogadóhelyei;
A legszegényebb rétegeknek nyújt lakóhelyet;
Egy sereg munkalehetőséget kínálnak;
Társadalmi és közösségi köteléküknél fogva
védelmet nyújtanak az egyén számára a
munkanélküliség és más személyes
problémák időszakában;
5. Serkentik az önerőre támaszkodást a lakások
felújítása terén;
6. A városi munkahelyek közelében elérhető
otthont nyújtanak a szegényeknek.
1.
2.
3.
4.
• A squatter települések részletes vizsgálata
kimutatta, hogy az itt található lakások
minősége, a komfort fokozata és a telepek
elérhetősége egyaránt rendkívül változó lehet.
• A legtöbbnél a közművek színvonala roppant
alacsony, ebből következően a
népegészségügyi problémák gyakorisága is
magas.
• Ugyanakkor számos városba érkezőnek az
egyetlen utat jelenti ahhoz, hogy
bekapcsolódhasson a városi életbe.
• Az átköltöztetésük rendkívül költséges és nem
mindig minden területen jelent jobb
körülményeket.
Gettóképződés
• A szegény falusiak városba áramlása a nyugati világban
is ismert, ami az előzőektől eltérő, de társadalmi
szempontból nagyban hasonló képződmény, a gettó
kialakulásához vezetett.
• A gettó szó eredetileg a zsidó népesség lakónegyedét
jelölte Kelet-és Dél-Európa középkori városaiban!
• Ezekben a városokban a zsidók a többségtől elkülönülő
és gyakran fallal is körülvett negyedekben éltek.
• Észak-Amerika modern kori városfejlődésében a gettó
szót sokkal inkább egy határozott etnikai vagy kulturális
jegyekkel rendelkező népcsoport által megszállt
lakónegyed megjelölésére használják.
• Ennélfogva ma leggyakrabban a feketék, a Puerto Ricoiak, a mexikói bevándorlók lakónegyedét értik alatta.
• A gettó kialakulását két tényezőcsoport segíti elő:
• Egyrészt a nemzetiség belső kohéziója;
• Másrészt a többségi társadalom által emelt „láthatatlan
fal”.
• Bár a gettó határait a térben sohasem rögzítik, a
lakásárak színvonala vagy a helybeliek hajlandósága,
hogy lakásukat a kisebbség tagjainak eladják, mégis
egyértelműen kijelöli a gettó határát.
• A legtöbb gettó esetében a kirekesztés összetett módon
megy végbe: mindenki kirekeszti a tőle eltérőt.
• Ezeken a területeken az egy főre eső jövedelem
rendszerint alacsony, a lakások túlzsúfoltak, a
munkanélküliség szintje magasabb, a népesség
egészségügyi állapota rosszabb a városi átlagnál,
miközben kiugró a bűnözési ráta.
• Baltimore-ban van fekete városrész, lumbee indián
negyed, kínaiak, jamaikaiak, kubaiak.
• Bostonban markáns olasz és ír negyedeket találunk.
• Az etnikailag eltérő városrészek növekedése, még ha
azok szórtan is helyezkednek el, többnyire
tortaszelethez hasonlóan ék formában megy végbe.
• A lakónegyedek kialakulásához szükség van az ún.
„töréspont”-ra.
China Town
Little Italy
Harlem
New York
• Az amerikai városnegyedekben a feketék aránya elér
egy kritikus szintet (mondjuk 15%-ot), akkor:
• Megindul a fehérek menekülésszerű elvándorlása
• A fehérek közül senki sem akar lakást venni a területen.
• Nincs általános érvényű töréspont érték, egyes
etnikumok sokkal inkább elviselik a keveredést, mint
mások.
• Ez a modell más társadalmi csoportokra is alkalmazható.
• Az észak-ír Belfastban a katolikusok és protestánsok
közötti ellentét ugyancsak erőteljes utcánkénti
szegregációhoz vezetett.