Transcript tarsf_18 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
18. tétel
Településhierarchia
 Kovács Zoltán 2002: A településhierarchia.
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 127-139
 Cséfalvay Zoltán 1994: A modern
társadalomföldrajz kézikönyve
IKVA Könyvkiadó Kft. Budapest. p. 325
 Erdősi F. 2003: Globalizáció és a
világvárosok által uralt tér I-II.
In: Tér és Társadalom 3-4.
pp. 1-28, pp. 11-16
 Cséfalvay Z. 1999: Globális városhierarchiák.
In: Helyünk a nap alatt… Kairosz Kiadó /
Növekedéskutató, Budapest. pp. 129-135
 Papp A. 1981: Debrecen vonzás Beluszky P. - Győri R. 2004: Fel is út, le is
körzete
út... (Városaink településhierarchiában
In: Alföldi Tanulmányok (V. kötet) elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században).
pp. 177-203
In: Tér és Társadalom 1. pp. 1-41
Településhierarchia
A településhálózaton belül a központi funkciók száma és súlya alapján a
települések között kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony.
A települések központi funkciói eltérő szintűek lehetnek: pl. egy egyetemi klinika
jóval nagyobb területet lát el egészségügyi szolgáltatásokkal, mint egy város kórház;
egy egyetem vonzáskörzete jóval nagyobb mint egy általános iskoláé.
A településeket a központi funkciók erőssége alapján különböző rangsorokba lehet
sorolni.
Településhierarchia és rang-nagyság szabály
A településhierarchia alapja: különböző központi funkciók koncentrációja bizonyos
településeken. Annál magasabb „polcra” kerül egy település, minél magasabb rangú,
minél többféle és minél nagyobb számú központi funkciót megtestesítő intézménye
van.
A településhierarchiát sokszor hűen tükrözi az egyes települések népességszáma. Erre
épül az Auerbach, E. (1913) nevével fémjelzett rang-nagyság szabály. Minél
népesebb egy település, annál előkelőbb helyen van a településhierarchiában. Egy
rangsorban n-edik helyen álló település népességszáma a legnagyobb város
népességszámának n-ed része.
Csak kiegyenlített településhálózatban érvényesül. Kiegyenlített városhálózat
jellemző pl. Németországra, és az USA-ra. Egyetlen nagyváros primátusa jellemzi a
fejlődő országok többségét, ill. Ausztriát, Dániát, Franciaországot, Magyarországot.
Egyenrangú nagyvárosok vannak a holland és a lengyel településhálózatban.
Az azonos nagyságú központok egymástól való távolsága méretükkel arányosan
csökken: a kisvárosok elhelyezkedése sűrűbb, mint a nagyvárosoké!
Csehország és Magyarország városainak népességszáma a
főváros értékének %-ában
%
100,00
10,00
1,00
1
3
5
7
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49
Auerbach-szabály
Csehország
Magyarország
Centrum-periféria
1. Napjaink világgazdaságában az egyes országok, régiók között kölcsönös függőség, a
centrum-periféria kapcsolat alakult ki. A világgazdaság központi térségei (centrumai), a fejlett
országok tartják kezükben a termelés és a nemzetközi kereskedelem túlnyomó hányadát; itt a
legmagasabb az életszínvonal a Földön. Korunk világgazdaságának három nagy központja van: az
Európai Unió, az Egyesült Államok (ill. az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás, a
NAFTA) és Japán. Ezen térségek óriási gazdasági ereje a nemzedékek során felhalmozott pénzen
és tudáson, anyagi és szellemi tőkén alapul. A gazdaságilag elmaradott fejlődő országok alkotják
a világgazdaság peremterületeit (perifériáját). Nagymértékben függnek a központi térségektől.
Ugyanakkor a centrum országok rá is vannak utalva a perifériára, ahonnan a nyersanyagokat
beszerzik, ahol termékeik piacra találnak, és ahová az olcsó munkaerőt igénylő iparágakat
kitelepítik. Az emberiség mintegy négyötöde a periférián él.
2. Tágabb értelemben egy földrajzi egységen (pl. országon, régión) belül megfigyelhető
kettősség, amelyben az innovációkat befogadó fejlett térség alkotja a centrumot és a fejletlen
térség a perifériát. A centrum-periféria kapcsolat leggyakrabban nagyváros és vonzáskörzete
között jön létre, ahol a nagyváros a centrum, vonzáskörzete pedig periféria. Ez a viszony mindig
relatív. Magyarország gazdasági centrumtérségét Budapest és a Dunántúl északi része alkotja, az
ország többi része ehhez képest periféria. Ezzel szemben pl. Csongrád megye centrumtérsége a
Szeged-Hódmezővásárhely város-együttes, amelyhez képest a megye többi része a periféria.
A Christaller-modell
A különböző méretű és eltérő nagyságú vonzáskörzettel
rendelkező, a településhierarchia más fokán álló központok
térbeli elhelyezkedésének ideális rendjét modellszerűen
összefoglaló elmélet. Kidolgozója Walter Christaller német
geográfus. Elmélete szerint a különböző rangú központi
helyek ideális esetben egymáshoz kapcsolódó hatszögek
központjaiban helyezkednek el. Ide, a teret tökéletesen
kitöltő hatszögek központjaiba összpontosulnak a központi
funkciók, míg a hatszögek csúcsain helyezkednek el a
településhierarchia eggyel alacsonyabb szintű települései. A
Christaller-modell összesen tíz hierarchiaszintet, azaz tíz
különböző nagyságú hatszöget különböztet meg a vizsgálat
helyszínéül szolgáló Dél-Németországban. A modell
jelentősége, hogy rávilágít, a települések nem elszigetelten,
hanem egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek,
valamint hogy térbeli elhelyezkedésük nem véletlenszerű,
hanem bizonyos szabályszerűségek jellemzik.
• Christaller, W. 1933-ban megjelent „Die zentralen Orte in Süddeutschland” című
művében D-Németország központi helyeinek (és nem városainak) centralitását
vizsgálta
• Eszköze az egyes települések telefonellátottsága volt (akkor még újdonság):
mennyivel van jobban ellátva a település telefonnal ahhoz képest, mintha úgy lenne
ellátva, mint a környéke?
• Vizsgált terület valamennyi településeire kiszámolt centralitás, majd térbeli
összevetés térkép segítségével: azonos rangú központi helyek a hatszögek csúcsai
mentén, a hatszögek középpontjaiban eggyel magasabb rangú központok
• Nem mindig a hatszög csúcsaiban a központhoz tartozó alacsonyabb rangú
települések: ellátás, közlekedés és igazgatás szempontjából ideális állapot
• Kritikák: tökéletesen homogén térszín, vásárlóerő és szolgáltatások iránti kereslet
térben egyenletes megoszlása, mindig a legközelebbi pontot felkereső fogyasztók
feltételezése, vonzáskörzetei maradéktalanul kitöltik a teret; településhálózata külső
hatásoktól védett, alulról építkező, zárt rendszer
• Erénye: a települések szoros kölcsönhatásban fejlődnek, a központok térbeli
elrendeződése nem véletlenszerű!
A Lösch-modell
August Lösch
(1906-1945)
Lösch vizsgálataiban a különböző gazdasági tevékenységek térbeli
elrendeződésének szabályszerűségét, valamint a gazdasági ellátókörzetek kialakulásának mikéntjét elemezte egy idealizált, tökéletesen
sík térségben, ahol a mezőgazdasági termelést folytató, alárendelt
települések elhelyezkedése egy iparcikkeket termelő központ körül
egyenletes és a maximálisan elérhető legnagyobb sűrűséget veszi fel.
Lösch szerint egyben valamennyi piackörzet megegyezik, hogy
kiterjedése hatszög alakú, mely a legtökéletesebb térkitöltő forma,
hiszen így a tér minden pontja részesül ellátásban.
Vizsgálatai során egyetlen központ körül 10 különböző nagyságú
piackörzetet különböztetett meg, ezeket egyetlen központra
helyezte (nagyváros). Az egyes hatszögeket a központ körül
elforgatta és megfigyelte, hogy egy nagyváros körül egymást
váltogatva 6 központgazdag és 6 központszegény folyosó, vagy
másnéven szektor alakult ki.
Lönsch ezenkívül arra is rámutatott, hogy a nagyvárostól távolodva
az alárendelt központok mérete, illetve a településhierarchiában
elfoglalt helye egyre emelkedik.
A Vance-modell
J. E. Vance (1970) amerikai geográfus
Külső tényezők (anyaország és gyarmatok közti kereskedelem) hatására kifejlődő
településrendszer: telepes gyarmatok településfejlődése
Keleti part kikötőiből kiindulva térbeli diffúzió nyomán, felülről kialakuló
hierarchikus rendszer (európai rendszer fordítottja)
1. gyarmatosítók információgyűjtése (természeti kincsek, helyi lakosság)
2. első állandó települések létesítése (kikötők - kereskedőtelepek), könnyen elérhető
nyersanyagok (pl. hal, fa, prém) kiaknázása, anyaországba szállítása, cserébe ipari
késztermékek
3. népesség kirajzása: falvak, farmok, rendszeres mezőgazdasági termelés, a kikötői
kereskedelem nagyvárosokat fejleszt ki, erősebb kereskedelmi kapcsolatok az
anyaországgal, sokszínűbb termelés
4. partoktól távolabb is jelentősebb centrumok létrejötte, helyi ipar kialakulása,
anyaországtól független belső kereskedelmi hálózat megteremtése
5. belső regionális központok megerősödése, fejlett kisvárosi rendszer a helyi
igények kielégítésére, szolgáltatások előretörése
Magyarország településhierarchiája (2000)
Beluszky P. – Győri R. Települések helyének kijelölése a hierarchiában a városi
funkciók megléte-hiánya alapján („leltározó módszer”) – 90-100 „intézmény”,
előfordulásuk gyakorisága alapján hierarchikus szintekbe sorolva.
Az egyes városok abba a legmagasabb szintbe kerültek besorolásra, amelyben még a
mutatók legalább kétötödével rendelkeztek.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Főváros: Budapest
Regionális központ: Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr
Megyeközpont: összes megyeszékhely, kivétel Salgótarján; Sopron
Középváros: pl. Baja, Cegléd, Gyula, Esztergom, Pápa, Ajka, Gyöngyös,
Kazincbarcika, Balassagyarmat, Mátészalka, Kisvárda, Vác
Teljes értékű kisváros: pl. Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Sátoraljaújhely,
Ózd, Szarvas, Makó, Kalocsa, Mohács, Paks, Tapolca, Komárom, Sárvár
Hiányos értékű kisváros: pl. Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló,
Berettyóújfalu
Teljes értékű törpeváros: pl. Hajdúnánás, Balmazújváros, Tiszavasvári
Hiányos értékű törpeváros: pl. Derecske, Hajdúdorog, Nádudvar
A globális városhierarchia
• Globalizáció: világot átfogó áru-, szolgáltatás- és tőkeáramlások, erősödő
nemzetközi migráció; településföldrajzi jelentőség: nemzetállami mellett globális
városhierarchia.
• Hall, P. „world city” (1960-as évek közepe): világviszonylatban is fontos politikai,
gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, kulturális szerep; a lélekszám és a
nemzetállami hierarchiában elfoglalt pozíció nem minden! (Frankfurt, Bern)
• Friedmann, J. „world city” (‘80-as évek): a világgazdaság központjai; Moszkva!
Elsődleges és másodlagos világvárosok (kisugárzás a Föld egészére vagy egy-egy
régiójára): pl. New York, Chicago, Los Angeles, London, Párizs, Tokió, Szingapúr és
Miami, Buenos Aires, Hongkong, Sydney, Bécs.
• Sassen, S. „global city” (‘90-es évek): nemcsak a transznacionális vállalatok, de az
őket ellátó szolgáltatások (pl. reklámügynökségek, könyvvizsgálók, ügyvédi irodák)
központjai is – kommunikációs csomópontok, kontrollfunkciók, hatalom, pénzügyek
koncentrálása: London, Párizs, New York, Tokió.
• A világ 500 legnagyobb vállalatából (1999): 72 Tokióban, 26 Párizsban, 24-24
New Yorkban és Londonban rendelkezett székhellyel.
A világ 10 legjelentősebb városa a nemzetközi kapcsolatok néhány
mutatója alapján (2000)
Nemzetközi légi
utasforgalom
(millió fő)
Nemzetközi légi
teherforgalom
(ezer tonna)
Nemzetközi
Internet hub
sávszélesség
(Mb/sec)
Nemzetközi
telefonbeszélgetések
összes ideje
(milliárd perc)
London
92,9
Hongkong
2241
London
86590
London
4,8
Párizs
53,1
Tokió
2120
Amszterdam
68302
Hongkong
4,5
Frankfurt
39,6
London
1680
Párizs
62197
New York
4,2
Amszterdam
39,3
Szingapúr
1638
New York
61071
Szingapúr
4,0
Tokió
31,7
Szöul
1592
Frankfurt
52332
Chicago
3,8
Hongkong
29,6
Frankfurt
1501
Stockholm
18653
Tokió
3,7
Szingapúr
28,6
Memphis
1498
Brüsszel
18631
Párizs
2,8
Bangkok
22,3
New York
1496
Genf
17849
Toronto
2,6
New York
22,2
Anchorage
1494
Toronto
16399
Oszaka
2,5
Zürich
22,2
Miami
1260
Düsseldorf
15863
Frankfurt
2,4
Európa
Ázsia
Észak-Amerika
Forrás: Erdősi F., 2003
Kiegészítette: Kurucz L.
Összefoglalás
 Településhierarchia
 Településhierarchia és rang-nagyság szabály
 A centrum-periféria kapcsolatrendszer bemutatása
 A Christaller-modell
 A Lösch-modell
 A Vance-modell
 Magyarország településhierarchiája
 A globális városhierarchia
 A világ 10 legjelentősebb városa a nemzetközi
kapcsolatok néhány mutatója alapján
Köszönöm a figyelmet!