Transcript Az amerikai félperiféria: Latin

Az amerikai félperiféria:
Latin-Amerika
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaság- és társadalomföldrajz
BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Hasonlóságok és
különbségek a
félperifériákon
szempontok
kiterjedés
ókor
gyarmatosító
ma
nyelv
vallás
ágazat
Latin-Amerika
Iszlám Világ
Délkelet-Ázsia
Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló
kis területű
É–D (Rio Grande– Ny–K (Atlanti-óc.–
Tűzföld)
Közép-Ázsia)
fejlett centrumok
indián birodalmak: Egyiptom, Mezop, Angkor–Khmer
inka, maja, azték Perzsia (Róma)
Királyság
viszonylag homogén
heterogén
spanyol, portugál török (európai)
Félperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában
centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia
homogén
heterogén
spanyol, portugál
főleg arab
homogén
heterogén
2
katolikus
iszlám
egytermék export CH vagy semmi
eltérő szintek
Az amerikai félperiféria
gazdaságtörténeti szakaszai
Latin-Amerika fogalma,
lehatárolása


Észak- (Angol-) és LatinAm.
Latin-Amerika:
– Társadalomföldrajzi
kategória (közös
történelmi, nyelvi és
kulturális örökség)
– Északi határa: Mexikó–
USA határa (Rio Grande
folyó)
– 20,5 mó km2 (V14%)
– 600 mó fő (V9%)

Részei
– Dél-Amerika
– Közép-Amerika (Földhíd +
4
Mexikó + Karib-térség)
Latin-Amerika belső tagolódása
Észak-Amerika (Angol-Amerika)
Mexikó
KözépAmerika
Földhíd - Central Am.
LatinAmerika Middle Am. Karib-térség
Dél-Amerika

Közép-Amerika = „MiddleAmerica” ≠ „Central-America”
Hasonló történelmi múlt

3-as osztatú történelem
1.Prekolumbián időszak
2.Gyarmati korszak (XVI- sztól)
3.Függetlenedés (XIX. sztól)
–
Kuba speciális helyzete
(1959-től)
6
Társadalomtörténet 1.
Prekolumbián időszak

Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián
civilizációk
– Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint
ma)
– Városaik világviszonylatban óriásiak voltak
– Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros
elődje)
– Teotihuacan
– Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek)
– Inka Birodalom: Andok országai
– Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv,
vallás, konyha

Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián
civilizációk
7
Társadalomtörténet 2.
Spanyol gyarmati
uralom


Korai gyarmatosítás
Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság
– Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései
függetlenedés)
– Mexikó, 1519: Hernán Cortés
– Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai +
Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság)
– Panama nem volt része: Kolumbia része
– Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének
2/3-a
– Függetlenedés: 1821

Dél-Amerika: Perui Alkirályság
– XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság

Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h.
46°)
8
Világgazdasági szerep
a gyarmatosítás
idején

Merkantilizmus:
– Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak
kizsákmányolás: nemesfémek kirablása
– Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több
európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért
nemesfémek és gyarmatárú Európába

Ipari kapitalizmus kora
– Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra
– Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak
vámvédelme
– Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik
akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb
iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika
 korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok
– Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása
centrumba  alig megindult eredeti tőkefelhalmozás
9
megrekedt
Társadalomtörténet
3.: függetlenség, de
USA befolyása

Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok
– Argentína: 1811
– Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5
állam): 1821
– Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador)
– Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize:
brit ter. 1981-ig)

Zűrzavaros időszak
– Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció
– Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz,
Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet):
USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó
markogazdasági teljesítmény, de szociális
érzéketlenség  társadalmi polarizáció
– Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USAellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador,
Honduras): baloldali rezsimek, földreform,
államosítás

10
Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)
A latin-amerikai kultúrrégió
társadalomföldrajza
Mexikó népességszámának hosszú
távú alakulása
Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő
ország
12
Népesedési folyamatok
a XX. század közepéig

I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig)
– Magas születési és halálozási ráta
– Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió
– Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis,
kényszermunka)
– Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest

I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig)
– Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés

II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig)
– Demográfiai olló kinyílása, védőoltások
– Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb
(már 1820-tól)
13
III) Népességrobbanás
(kb. az 1970-es évek
végéig)

Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ
leggyorsabban népesedő térsége
–
–
–
–

XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X
2003: 530 millió (V8,4%)
Tetőpont: 1950–1960-as évek
Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3
mó) Costa Rica: biológiai maximum
Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos)
– Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős
csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható
élettartam növekedése
– Magas termékenységi arányszám

Hivatalosan nem korlátozták
14
– Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség,
nagy család, mint termelési egység
%
Népességszám évi átlagos
növekedési üteme a világ
nagytérségeiben 1950-2000
3.5
3.0
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
1950-es
évek
Karib-szv.
Iszlám
Földhíd
1960-as
évek
1970-es
évek
1980-as
évek
Fekete-Afrika
Dél-Amerika
Adatforrás: WUP 2004,
www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html
1990-es
évek
DK-Ázsia
Mexikó
15
IV) A
népességrobbanásból
való kilábalás



Ma már népesedési ciklus utolsó
szakasza felé átmenet
Migráció ma is alárendelt
Születési ráta gyors csökkenése
– Ok: hagyományos értékrend
lassú elmozdulása  főleg
természetes szaporodás 28‰ről 15 ‰
– Lassan megy végbe,
népességgyarapodása még
mindig jelentős

Demográfiai robbanás
következményei ma:
– Fiatalos korszerkezet
– Alacsony nőtöbblet
16
Emberfajták nagyfokú keveredése





Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala
Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay
Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd,
Kolumbia
Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize,
Bahama, Kis-Antillák, Guyana
Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak
17
Népesség térbeli eloszlása


Erőteljes térbeli koncentráció országon belül
Őrzi a gyarmati időket
– Sűrűbben lakott



Max: Antillák
Trópusi magasföldek
Meleg mérsékelt tengerparton
– Ritkábban lakott

Amazonas-medence, hegyvidékek
18
Gyors urbanizáció a XX. század
második felében
Felzárkózás a fejlett világhoz
A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban
1900–2030
Adatok forrása: INEGI
19
A kontinensek városodottságának
alakulása 1950-től napjainkig
Forrás: ENSZ
80
70
60
százalék
50
40
30
Afrika
Angol-Amerika
Ausztrália-Óceánia
Ázsia
Európa
Latin-Amerika
Oroszország
Világ
20
10
1950
20
1955
1960
1965
1970
1975
év
1980
1985
1990
1995
2000
Urbanizáció


Indián előzmények
Gyarmatosítók érdekei
– Közigazgatás, bányák,
kikötők



Szabályos városszerkezet
XX. század megugrott a
városodás (75%)
Óriási szegregáció
– Netzalhualcoyótl, Favela

Primate-city hatás
21
A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi
agglomerációja 2000-ben
Rangsor Nagyváros Kontinens Lakosság
(millió fő)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
Tokió
Mexikóváros
Bombay
Sao Paulo
New York
Lagos
Los Angeles
Calcutta
Sanghai
Buenos Aires
Dacca
Karachi
Delhi
Djakarta
Osaka
Manila
Peking
Rio de Janeiro
Kairó
Szöul
Párizs
Isztanbul
Moszkva
Tiencsin
London
Ázsia
Amerika
Ázsia
Amerika
Amerika
Afrika
Amerika
Ázsia
Ázsia
Amerika
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Amerika
Afrika
Ázsia
Európa
Európa
Európa
Ázsia
Európa
26,4
18,1
18,1
17,8
16,6
13,4
13,1
12,9
12,9
12,6
12,3
11,8
11,7
11
11
10,9
10,8
10,6
10,6
9,9
9,6
9,5
9,3
9,2
7,6
Forrás: ENSZ
22
A latin-amerikai gazdasági
szerkezet jellemzői
Gazdasági fejlődés

1880-as évektől
– Bányászati, mezőgazdasági termékek

1930-as évektől
– Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek

1950-es évektől
– Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes
termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás)

1970-es évektől
– További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (TávolKelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)
24
Kevés művelt terület,
egészségtelen
birtokviszonyok

Kevés a művelt terület (8%)
– Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás
– Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília,
Amazónia: kevésbé)

Latifundium–minifundium, Peon-rendszer
– Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –
kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido
tulajdonforma
– Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan

Magassági övezetek
25
Függőleges övezetesség:
éghajlati emeletek
magassági szint
felső magassági
határ
jellemző
termesztett
növény
gazdaságilag
alig
hasznosítható
tierra helada
hideg föld
tierra fría
hűvös föld
kb. 4000 m-ig
búza, kukorica
tierra templada
meleg föld
2000 m-ig
rizs, gyapot
1000 m-ig
banán,
26
cukornád,
kakaó, vanília
tierra caliente
forró föld
Az agrárium stratégiai ágazat

Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %)
– Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése
– Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció,
támogatások csökkenése
– Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása



Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform)
1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom
Világviszonylatban jelentős
– Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am
– Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R),
Karib-szk.
– Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol
27
Cukornád
Kuba cukornád termelésének ingadozásai
9
8.4
millió metrikus tonna
8
7.6
7.3
7
6
5
4.3
4
3
2
1
0
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
1958

1956

1954

1952
1950

Latin-Am: világtermelés 44%-a
Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK 
Gazohol-program
Mexikó
Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek”
– Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” =
„Cukor nélkül nincsen ország”
– Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány
– Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent
Egyéb termesztett
növények



Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó
Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília
Dohány
– Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent

Trópusi gyümölcsök, citrusfélék
– Kuba: jobban fejlődnek
– Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra
– Brazília

Fűszerek:
– Szegfűbors: Jamaica
– Szerecsendió: Grenada (VR1.)

Szója
– Brazília: Paraná, campo cerrado


Gyapot, szizál: Brazília
Japán kertészetek (Sao Paulo)
29
Erdőgazdálkodás és
állattenyésztés

Erdőgazdálkodás
– Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)
– Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino)
– Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével,
de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett
– Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga)

Alárendelt állattenyésztés
– Mexikó 30%
– Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika

Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ +
Amazónia), Argentína
– Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína
– Halászat: Kuba, Mexikó
30
Mezőgazdaságon kívüli ágazatok

Bányászat (szén hiányzik)
–
–
–
–

Színesércek: Mexikó, Andok
Vasérc: Brazília
Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica
Kőolaj: Mexikó, Venezuela
Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)
– Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés 
sokoldalúbb
– Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó:
Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte
ipari háromszög)
– Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore

Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)
– Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco
(Mex), Copacabana (Brazília)
31
– Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)
Külkereskedelem

Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek
térbeli megoszlása
– USA befolyása É-ról D-re csökken
– Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt)

Nemzetközi gazdasági szervezetek
– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó
(+USA, Kanada)
– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília,
Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia)
– Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig
– Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize,
Guyana, Suriname
– Andok országai (ANDEAN)
32