Transcript Brazília - a feltörekv* latin-amerikai nagyhatalom

Dr. Pólyi Csaba
Nagykövet, a BGF címzetes főiskolai tanára
Pécs, 2011. szeptember 30.
Brazília - a feltörekvő latinamerikai nagyhatalom
 I. Világgazdasági átrendeződés
 II. Külső környezete – Latin-Amerika
 III. Brazília kiemelkedése
 IV. Magyarország és LAC kapcsolatai
I. A világgazdasági átrendeződés
A világgazdasági átrendeződés
A világ régióinak GDP növekedése
A világ régióinak GDP növekedés 1991-2010
Éves változás %-ban
Régió
1991-2003 2004 2005 2006 2007
Világgazdaság
2,8
4,1
3,5
3,9
3,9
Fejlett országok
2,5
3,1
2,5
2,8
2,5
Fejlődő országok
4,6
7,3
6,7
7,4
7,8
Afrika
3
5,9
5,6
5,9
6
Ázsia
5,9
8
7,6
8,2
8,8
Latin-Amerika és a Karib térség
2,7
6,1
5
5,7
5,9
Karib térség
2,4
3,9
7,6
9,4
6,1
KözépAmerika
Mexikó mélkül
Mexikó
Dél-Amerika
Brazília
4,1
3
2,5
2,5
4,3
4
7,2
5,7
4,8
3,2
5,6
3,2
6,5
4,8
5,8
4
7,1
3,2
7
6,1
2008
1,7
0,3
5,4
4,9
5,8
4,3
3,3
2009
-1,9
-3,4
2,4
2,5
4
-1,8
0,2
2010
3,5
2,2
6,9
4,8
7,8
5,2
2,2
4,5
1,5
5,5
5,1
-0,6
-6,6
-0,2
-0,2
3
4,1
5,9
7,6
Forrás: UNCTAD secretariat calculations, based on United Nations, Department of Economic and Social
Affairs (UN/DESA), NationalAccounts Main Aggregates database, and World Economic Situation and
Prospects (WESP) 2010: Mid-Year Update; ECLAC, 2010; OECD, 2010; a nd national sources.
II. Latin-Amerika és a Karib térség
Latin-Amerika növekvő geopolitikai és globális jelentősége
 összterülete 21,1 millió km2 és összlakossága közel 600 millió
 a régió 33 állama az ENSZ-ben jelentős szavazati arányt jelent




a legfontosabb globális ügyekben
geopolitikai stratégiai jelentőség: az Atlanti-óceán és a
Csendes-óceán között itt található a két hajózható
összeköttetés (Panama-csatorna és Magellán-szoros), ami
kiemelkedő fontosságú katonai és kereskedelmi okokból
a G20-ak között három latin-amerikai ország (Argentína,
Brazília és Mexikó)
diplomáciai aktivitását és súlyát is növelő Brazília BRIC
tagországként túllépett a dél-amerikai regionális
középhatalom kategóriáján, BT reform-igények
atomfegyvermentes övezet (Tlatelolco-i egyezmény)
Latin-Amerika gazdasági-kereskedelmi potenciálja
 ma a világ 4. legfontosabb gazdasági régiója, a





világgazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyagok
lelőhelye
Mexikó és Venezuela a világ öt legnagyobb kőolajtermelő és
exportáló országa között, de Brazília is óriási lelőhelyek
kiaknázásába kezdett
ezen kívül jelentős a földgáz, a réz, az urán, a cink, az arany,
az ezüst, a vasérc és a gyémánt előfordulása is
mezőgazdasági potenciálja is rendkívül jelentős,
élelmiszerből a világ nagy részét el tudná látni, ha a fejlett
országok csökkentenék az agrárszubvenciókat
a világ édesvízkészletének jelentős része (Brazília 12%)
biodiverzitás tekintetében a világ kiemelkedő térségei közé
tartozik
Latin-Amerika a legegyenlőtlenebb régió
A jövedelemeloszlást ábrázoló Gini mutató a világ régióiban
60
50
52.2
50.8
48.4
41.2
40.4
40.2
50.5
40.6
Gini mutató
40
30
34.2
32.5
32.3
28.3
32.8
33
30.1
29.3
Latin-Amerika
Ázsia
OCDE
20
Kelet-Európa
10
0
1970-es évek átlaga
1980-as évek átlaga
1990-es évek átlaga
tíz éves átlag
1970-2000 átlaga
Regionális jövedelemegyenlőtlenségek alakulása
Differenciált növekedés
A GDP alakulása
7
6
5
4
3
Közép-Amerika
2
Dél-Amerika
Karib térség
1
Összesen átlag
0
2008
-1
-2
-3
2009
2010
2011
becsült érték
becsült érték
Millió USD 2000-es árakon (%)
Latin-Amerikai regionális csoportok exportjának irányai
2.sz. táblázat Latin-Amerikai regionális csoportok exportjának irányai
(a teljes export %-ban)
Belső
regionális
1995 2008
Egyesült
Államok
1995 2008
19,3
12,1
46,0
40,5
16,6
13,9
8,0
9,6
19,3
12,1
MERCOSUR 20,5
CAN
12,1
MCCA
21,4
Chile
Mexikó
-
14,9
7,4
23,8
-
15,3
40,7
34,7
13,4
83,4
12,1
30,7
41,1
11,3
80,3
26,3
17,8
27,3
27,4
4,2
22,0
13,6
11,8
24,6
5,9
12,1
5,8
3,5
28,6
1,7
15,3
10,0
4,9
31,9
1,9
10,7
12,4
7,0
19,4
5,5
13,1
26,3
11,0
19,3
6,8
Exportáló
csoport
LatinAmerika
Európai Unió ASEAN+3
27
(Kelet-Á)
1995 2008 1995 2008
LatinAmerika
1995 2008
Forrás: Alejandro Foxley: Regional Trade Blocs. The way to the future? Carnegie Endowment for
International Peace, 2010 http://carnegieendowment.org/files/regional_trade_blocs.pdf
Külkereskedelmének összetétele alig változott
5.sz. táblázat Latin-Amerika külkereskedelmi mérlege szektoronként
(millió USD folyóáron)
1970
1980
1990
1998
2003
2008
Mezőgazdaság
1 302
3 229
8 054
12 045
14 049
28 385
Bányászat
2 594
15 346
18 048
17 697
40 372
150 456
Ipar
-3 586
-22 486
-6 811
-60 464
-30 169
-148 564
Tudásintenziv ipari
szektorok
-4 974
-24 230
-20 033
-43 815
-19 375
-102 247
Nyersanyag intenziv ipari
szektorok
1 959
2 760
12 702
-7 919
-677
-10 028
Munkaintenziv ipari
szektorok
Összes
-570
311
-1 017
-3 911
521
19 291
-8 730
-30 722
-10 117
24 252
-36 288
30 277
Forrás: Comissão Económica para a América Latina e o Caribe (CEPAL), com informações do Banco de
Dados do Comércio Exterior da América Latina e Caribe (BADACEL)
http://www.eclac.org/publicaciones/xml/7/39717/2010-228-SINTESIS_A_hora_da_igualdade.pdf
Multilatinas
 megjelentek saját nevelésű multinacionális vállalataik (az un.






multilatinas)
Javier Santiso elemzése szerint az 50 legnagyobb latin-amerikai
vállalat eladásai 2007-ben 29%-kal növekedtek és elérték az 541.6
milliárd USD értéket
a legnagyobb bevételt elérő cég a brazil kőolajipari Petrobras
(96.3 milliárd USD), a második szintén egy brazil bányavállalat
az ötvenes listából 23 brazil, 16 mexikói, 6 chilei, 3 argentin,
valamint 1-1 perui és venezuelai
Brazília adta az ötvenes lista teljes eladásainak 55.3%-át, Mexikó
(30%), Chile (7.9%) és Argentína (4.3%)
a vállalatok 24.3%-a a kőolaj és földgáziparhoz, 16.2%-a pedig a
telekommunikációs szektorhoz tartozik
a számok is jelzik, Brazília megkülönböztetett helyet foglal el a
régióban.
Az USA és Latin-Amerika
Latin-Amerika és az USA kapcsolatok
 a The Council on Foreign Relations (2008) szerint a 150 éves Monroe







Doktrína felett eljárt az idő és az USA hegemóniája megszűnt
első számú kereskedelmi partner,1996-2006 között kereskedelme LatinAmerikával 139%-kal nőtt, szemben Ázsia 96%- és az EU 95%-kal
2006-ban 223 Mrd USD árut exportált a régióba (Kínába csak 55 Mrd USD-t),
innen származik a kőolajimportjának 30%-a, szemben a Közel-Kelet 20%-os
részesedésével
a legális és illegális bevándorlás: az USA lakosságának 15%-a latino (50 millió),
népszaporulat fele latinok gyereke és nő a szerepük a választásokon is
CEPAL 2011. márciusi tanulmány:
2000 és 2009 között az USA részaránya a régió exportjában 59,7%-ról 40,1%ra, az impotjában 49,3%-ról 31,2%-ra csökkent
Fő gazdasági partner és diverzifikált külkereskedelem: 1197 terméket
exportálnak az USA-ba, 878 terméket az EU-ba, 511-t Ázsiába és csak 202-t
Kínába (2008-2009)
Az USA elsőszámú tőkebefektető, az 1999-2009 között befektetett tőke
34,7%-a
Obama 2011. március 19-23. - Brazília, Chile és Salvador
 Brazília: Stratégiai együttműködés globális és




regionális ügyekben
Brazil nyersanyag és energiaforrások (kőolaj)
biztosítása
Amerikai nagyberuházások (PAC és foci VB-2014, Rio
de Janeiro-2016 olimpiai játékok)
Chile: Üzenet Latin-Amerikának az egyenjogú
együttműködés építésére – egy sikeres, demokratikus
és nyitott piacgazdaságot építő modell országból
Salvador: Közép-Amerika amerikai belbiztonsági
kérdéssé vált: szervezett bűnözés, drogkereskedelem
és közbiztonság
EU-LAC: Stratégiai partnerség sokrétű kapcsolatrendszerrel
Az EU és Latin-Amerika közötti együttműködés
 stratégiai partnerek, azonos kultúrkörhöz való tartozás
mellett politikai motivációk (kétévente csúcstalálkozók,
közbülső években EU-Riói Csoport külügyminiszterei
találkoznak)
 sokrétű kapcsolatrendszer: társulási megállapodás
Mexikóval (2000) és Chilével (2005), Mexikó Brazíliával
együtt egyben az EU stratégiai partnere, 2010-ben az Unió
és a Közép-Amerikai térség társulási megállapodás,
valamint a Peruval és Kolumbiával szabadkereskedelmi
megállapodás, újraindultak a társulási tárgyalások a
Mercosur-ral
 együttműködés pillérei: politikai párbeszéd; gazdasági-,
kereskedelmi- és tőkekapcsolatok; fejlesztési
együttműködés;
Gazdasági-kereskedelmi adatok (Eurostat, 2000- 2009)
 az EU27 exportja 59 Mrd euróról 66 Mrd-re emelkedett,
miközben az import 54 Mrd-ről 74 Mrd euróra nőtt (EU külker
6%-a)
 az EU külker mérlege 5 Mrd euró többletből 9 Mrd euró
deficitbe fordult (az importált nyersanyagok és élelmiszerek
deficitje 27-ről 42 Mrd euróra nőtt, a feldolgozóipari többlet 32
Mrd euró maradt)
 az EU27 exportjának mintegy fele gépipari termékek és
gépkocsik, miközben az import több mint egyharmada
élelmiszer és ital
 szolgáltatások kereskedelmében az EU27 2008-ban 6.7 Mrd
többletet mutatott (30.7 Mrd export és 24 Mrd import mellett),
54.7 Mrd eurós forgalommal Latin-Amerika a teljes
EU27szolgátatási forgalmának a 6%-át jelentette
 EU latin-amerikai befektetései összesen 2009-re meghaladták a
275 Mrd euro összeget
Gazdasági-kereskedelmi adatok - 2
 Németország 2009-ben egymaga 18.5 Mrd euróval (a teljes forgalom




28%-a) a legnagyobb exportőr Olaszország (8.7 Mrd euró, 13%),
Franciaország (7.7 Mrd euró, 12%) és Spanyolország (7.5 Mrd euró, 11%)
előtt
importban 1. Hollandia (14.8 Mrd euró, a teljes import 20%-a, un.
Rotterdam-effektust), Németország (13.1 Mrd euró, 18%),
Spanyolország (10 Mrd, 13%) követi
legnagyobb kereskedelmi többletet Németország (5.4 Mrd euró) és a
legnagyobb deficitet Hollandia (-9.9 Mrd euró) mutatták
az európai export legjelentősebb felvevői Brazília (21.6 Mrd euró, a
teljes export 33%-a) és Mexikó (15.9 Mrd euró, 24%) voltak, a térségből
származó importból Brazília (25.6 Mrd euró, 34%), Mexikó (9.9 Mrd
euró, 13%) és Argentína (8.2 Mrd euró, 11%) tudhat magáénak
a legnagyobb deficitet Mexikó (6 Mrd euró), a legnagyobb többletet
Brazília (4.1 Mrd euró) regisztrálta
Az EU kereskedelmi forgalma
Latin-Amerikával 2010-ben
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
LATAM can be a key partner for
Chinese economy
CHINA
10 600 km
USA
HONG KONG
12 700 km
MEXICO
20 000 km
BRAZIL
18 800 km
CHILE
Latin-Amerika és Kína kapcsolatai
 Kína érdekei : természeti erőforrások (energiahordozók és ércek)





biztosítására, valamint export-lehetőségeinek kiterjesztése
a Tajvant elismerő országok körében is „egy Kína” politikája
Kína már 2009-ben Brazília és Chile legfontosabb exportpiacává vált,
Argentína, Peru, Costa Rica és Kuba esetében pedig a második helyet
foglalta el
exportpiacul is szolgál a kínai termékek számára, de a fejlett
technológiát képviselő termékek aránya már 35%-ra nőtt
jelentős befektetések 2009-ben a térség három vezető gazdaságban:
Brazíliában (8.5 Md USD), Mexikóban (1 Md USD) és Argentínában
(520 M USD), valamint a kőolajban gazdag Venezuelában (715 M USD),
2010-ben 17 Mrd USD beruházással Brazíliában a legnagyobb külföldi
befektető
a tendenciák alapján Kína már rövid távon átveheti az EU-tól a
második helyet Latin-Amerika legfontosabb kereskedelmi partnerei
sorában, egy évtizeden belül elsőszámú befektető lehet
III. Brazília – a globális
kitekintéssel rendelkező
regionális nagyhatalom
Celso Amorim, Former Brazil’s Minister of
Foreign Relations named “top 100 global
thinker” by Foreign Policy
„A külkereskedelemben a monogámia nem
érdem,
minden lehetséges partnerre szükséged van,
mert minél diverzifikáltabb vagy, annál jobb.”
Három alapdolog védte meg Brazíliát a válságtól:
a belső piacunk erőssége,
a bankrendszerünk szilárdsága
és a külkereskedelmünk diverzifikáltsága.
Brazília a dél-amerikai kontinensen
Földrajzi elhelyezkedés
 a kontinentális méretű Brazília 8.5 millió km2




területével és 190 millió lakosával a világ ötödik
legnagyobb és legnépesebb országa
85-ször nagyobb hazánknál és megközelítőleg kétszer
akkora, mint az Európai Unió 27 tagállama együtt
Dél-Amerika területének 47.8%-át foglalja el
7.5 ezer km-es tengerpartjával és 16.9 ezer km-es
szárazföldi határán 9 országgal szomszédos
államformája szövetségi köztársaság : 26 szövetségi
állam (estado), 1 szövetségi kerület (distrio federal), 3
szövetségi terület (territorio)
Brazíliaváros
Brazíliaváros hivatalosan 1960-ban kapta meg
fővárosi címét. A tudatos várostervezés
mintaképe: a levegőből leginkább repülőgéphez
vagy pillangóhoz hasonlít.
Brazíliaváros az egyetlen XX. századi település,
melyet az UNESCO az emberiség történelmi és
kulturális örökségének sorába választott.
Fernando Henrique Cardoso (1994-2002)
- a Real-terv, gazdasági nyitás és a piacorientált
reformokra épülő új gazdaságpolitika
(importvámok súlyozott átlaga 68%-ról 20% alá)
- bevezették a versenytörvényt és kiiktatták a
működőtőke beáramlását akadályozó
intézkedéseket
- az un. Fiskális Felelősség Törvényének (LRF,
1998) elfogadása, ami a helyi és a központi állami
intézmények pénzügyi működését szabályozza,
akár börtönbüntetéssel is szankcionálja
Luiz Inácio Lula da Silva (2003-2010)
- folytatta elődje makrogazdasági stabilitást
szolgáló konzervatív fiskális politikáját,
tiszteletben tartotta a Központi Bank
függetlenségét és inflációs célkövető monetáris
politikát alkalmazott
- közvetlen jövedelemtranszferre építő
szociálpolitikai programok
Bolsa Familia - a kormány a GDP kevesebb mint
1%-ával 11 millió családnak nyújt egy fél
minimálbérnyi havi rendszeres jövedelmet
- sikeres gazdaságpolitika hatására másfél
évtized alatt a szegények részaránya 37%-ról 25%
alá csökkent
- 18-20 millióval nőtt és megerősödött a
középosztály
Brazília 2010
 Brazília 2009-ben 153 milliárd USD-vel a 24. volt a
világexport rangsorban és annak 1.2%-át adta (az előző
évhez viszonyítva 2 pozíció volt a visszaesés)
 az importőrök rangsorában 2009-ben 26.-ik volt 137 milliárd
USD-vel és a világimport 1.1%-át adta.
 2010-ben a brazil külkereskedelmi adatok újabb rekordokat
döntöttek, az export 31,4%-kal, az import pedig 41,6%-kal
haladta meg az előző évi szintet
 az importban tovább nőtt az ázsiai országok részaránya,
különösen Kínáé (12,5%-ról 14,1%-ra) és az importált
termékek többsége elektronikai cikkek, gépek és
berendezések mellett organikus kémiai szerek és acéláruk is
voltak
Folytatás…
 a brazil export felvevőpiacai között Latin-Amerika (23,8%)
2009 után 2010-ben is megelőzte az Európai Uniót (21,4%)
 a brazil export növekedésében nagyobb szerepet játszott a
világpiaci árak emelkedése, mint a mennyiségi növekedés
 a külkereskedelmi többlet csökkenéséhez hozzájárult a
nemzeti valuta, a real megerősödése a dollárhoz képest
(2009 januárja és 2010 novembere között 36%-ot
erődösött), ami ösztönözte az importot
 a mezőgazdasági termékek exportja 18%-kal bővült, de 76,4
Mrd USD értékével a teljes brazil export 37,9%-át adta és
biztosította a külkereskedelmi többletet
Brazília gazdasági mutatóinak alakulása
2.sz.táblázat Brazília fontosabb makrogazdasági mutatóinak alakulása 2007-2010
2007
2008
2009
A GDP értéke folyóáron
A GDP növekedése változatlan áron
Az egy főre jutó GDP folyó áron
Mrd USD
%
USD/fő
2010
1333,8
1573,3
1570,2
2073
6,1
5,2
-0,6
7,5
7 108
8 298
8 198
10 911
Az infláció
%
4,5
5,9
4,3
5,9
Munkanélküliségi ráta
%
9,3
7,9
8,1
6,7
Az export értéke
Mrd USD
160,6
197,9
152,9
201,9
Az import értéke
Mrd USD
120,6
173,2
127,6
181,6
A folyó fizetési mérleg egyenlege
Mrd USD
1,5
-28,3
-24,3
-47,5
Közvetlen működő tőke import (flow)
Mrd USD
34,3
44,4
25,9
48,5
Közvetlen működő tőke export (flow)
Mrd USD
7,1
20,4
10
26,8
%
6,6
0,2
1,8
2,16
180,3
206,8
239,1
288,5
A költségvetés egyenlege a GDP %-ában
Nemzetközi devizatartalékok
Mrd USD
Brazília dinamikus gazdasági
növekedési perspektívája
Brazília gazdasági növekedése
munkahelyteremtő
A középosztály erősödése
Brazíliában
A növekedés fő motorja a belföldi
fogyasztás
Termelő beruházások növekedése
Brazil beruházások viszonyítása
A beruházások állami ösztönzése
A brazil mezőgazdaság termelése
(gabonafélék, zöldségek és olajos termények, millió tonna)
Ellenőrzés alá vont infláció
Növekvő valutatartalékok
A világ legnagyobb gazdaságai
A világ legnagyobb gazdaságai /
GDP milliárd USD
1º
USA
14,3
2º
Japán
5,1
3º
Kína
4,9
4º
Németország
3,4
5º
Franciaország
2,7
6º
Anglia
2,2
7º
Olaszország
2,1
8º
Brazília
1,6
9º
Spanyolország
1,5
10º
Kanada
1,3
11º
India
1,2
12º
Oroszország
1,2
13º
Ausztrália
1
14º
Mexikó
0,9
15º
Dél-Korea
0,8
Brazília helye
Termékek
Termelés
Export
Repülő
4º
4º
Gyapot
5º
4º
Cipő
3º
5º
Disznóhús
4º
4º
Bőr
2º
4º
Narancslé
1º
1º
Kukorica
4º
2º
Szójaolaj
4º
2º
Autó
5º
12º
Alumínium
6º
6º
Acél
9º
10º
Dohány
2º
1º
Vasérc
2º
2º
Szója
2º
2º
Csirkehús
3º
1º
Szójadara
4º
2º
Etanol
2º
1º
Kávé
1º
1º
Cukor
1º
1º
Összegzés
 Cardoso elnöksége (1994-1998, 1998-2002) makrogazdasági stabilitás (új




pénz – real, infláció megfékezése, fiskális fegyelem törvénye,
adósságkonszolidáció)
Lula (2002-2006, 2006-2010) lényegében folytatta elődje konzervatív
monetáris és fiskális politikáját
innovatív szociálpolitika (családtámogatás – Bolsa familia) és a
minimálbérek jelentős emelése (közel 80% a két ciklus alatt) révén
társadalmi béke
kormányzati többség (12 párt koalíciója) alapján belpolitikai stabilitás és
az Ideiglenes Elnöki Rendeletek (Medida Provisoria) révén aktív alakítója
volt a növekedésorientált gazdaságpolitikának
az ország nyersanyag és energiabázisán megvalósuló külföldi
tőkeberuházások jelentősen modernizálták és növelték az ország
termelési potenciálját, hozzájárulva a GDP bővüléséhez, a világ 8.
gazdasági hatalmává válásához
Új mélytengeri kőolajlelőhelyek
Sportdiplomáciai sikerek versus
fejlesztési lehetőségek
Brazíliát tartják a világ leggazdagabb biodiverzitású országának
Brazília Atlanti-óceán menti partján élő fajok fele csak itt él meg. Kutatók szerint
a trópusi esőerdők közül itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az
egész világon.
Az Amazonas Brazília felszínének 58%-át foglalja el. A természettudósok
800 ezer és ötmillió közé teszik a megkülönböztethető fajok számát, ez a
világon ismert összes faj 15-30%-a.
A riói karnevál nagy múltra tekint vissza, de jelenlegi formájában
1928 óta rendezik meg. Minden idők leghíresebb karneválja,
annak ellenére, hogy a karneválok őshazája Itália
A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen
ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang
főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon.
Samba
IV. Magyarország és Latin-Amerikai gazdasági-kereskedelmi
kapcsolatok előzményei
 több mint ötszáz éves múltra visszatekintő magyar-latin-amerikai






kapcsolatok
uniós csatlakozásunkkor sem mondtuk fel az Argentínával, Chilével,
Peruval és Guatemalával kötött 1870. évi gazdasági megállapodásunkat
a magyar gépipari export fontos piacának számított hosszú évtizedeken
keresztül: a '80-as évek közepéig számos kereskedelmi kirendeltség és
vállalati iroda segítette a magyar cégek piacra jutását
mozdonyok, energetikai és kórházi berendezések, mezőgazdasági
rendszerek és autóbuszok szállításait többnyire állami vagy banki
hitelek tették lehetővé
1985-től egyre alacsonyabb intenzitású gazdasági kapcsolatok
'90-es évek közepétől kezdve költségvetési megfontolásokból három
hullámban zártuk be nagykövetségeinket (pl. Montevideo, Caracas,
Bogotá, San José, Lima, Santiago de Chile)
az elmúlt években némi exportnövekedés, ez nem eléggé jelentős más
régiókkal összehasonlítva
A magyar export alakulása
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM)
A magyar import alakulása az elmúlt években
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM)
Kereskedelmi forgalmunk
relációs szerkezete 2010-ben
Kereskedelmünk fontosabb termékei 2010-ben
EXPORT
IMPORT
Mexikó
Mexikó
• Irodagép, gépi adatfeldolgozó
• Energiafejlesztő berendezés
• Közúti gépjármű motorok,
alkatrészek
• Hiradástechnikai készülék
• Számítástechnikai termék
• Gépjárműipari termék
Brazília
Brazília
• Villamos gép
• Hiradástechnikai készülék
• Szerves vegyi termék
• Energiafejlesztő berendezés
• Bőrgyártmány
• Hiradástechnikai készülék
Argentína
Argentína
• Villamos gép
• Irodagép
• Hiradástechnikai berendezés
• Olajos mag és gyümölcs
• Fagyasztott hal
• gyógyszerek
Külgazdasági Stratégia „célfája”
Külgazdaság diverzifikálása
Középtávon célunk a gyorsabban növekvő piacok és ágazatok
megcélzása
Földrajzi diverzifikáció
Termékdiverzifikáció
 Erőteljes keleti nyitás,
 Erős rácsatlakozás a nagy európai
exportőrökre,
 Kárpát-medencei Gazdasági Övezet.
 Egészségipar,
 Járműipar,
 Kreatív/innovatív iparágak,
 Zöld gazdaság,
 Szolgáltató központi (pénzügyi, üzleti,
logisztikai) szerep a Kárpát-medence
térségben.
Tervezett eszközök
Vállalkozások
nemzetköziesedése
 Kereskedőház,
 „Export házhoz jön”,
 Exportakadémia,
 Kereskedelem-fejlesztési pályázat,
 Export directory-k,
 Rendszerexport támogatása,
 Exportfinanszírozási rendszer
fejlesztése,
 Kötött segélyhitel,
 GVB-k, üzleti tanácsok.
Befektetésösztönzés
 EKD finomhangolása (nagy
projektekre),
 Aftercare ösztönzése,
 Nagyobb beszállítói arány
elősegítése,
 Klaszteresedés támogatása,
 Kkv-knak kedvező befektetéstámogatási forma létrehozása,
 Támogatási rendszer kisebb
projektekre.
Következtetések
 a kkv-k célzott támogatásával orientálni az új piaci
lehetőségek felé
 egyfajta kereskedőház-rendszert kialakítani a kkv-k
piacra jutásának elősegítésére
 az argentin, brazil, kubai és mexikói székhelyű
kirendeltségeknél több nagykövetségre van szükség a
szubkontinens fontosságát,
 valamint az ott élő magyar közösségek létszámát
tekintve
Köszönöm a figyelmüket!
 Várom kérdéseiket.