Transcript Előadás prezentáció
Slide 1
KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA
VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS
A kreatív számvitel
NEM
elítélendő, rossz magatartás
csalás, törvények kijátszása
könyvek meghamisítása
a kettős könyvviteli szabályok megsértése
IGEN
alkotás, új létrehozása
állandó kezdeményezés
ötletes, gondolkodó, pozitív, aktív és invenciózus (leleményben gazdag)
könyvelési technikák alkalmazása
jogszabályi előírások között navigálás
legális könyvelési megoldások alkalmazása
pénzügyi egyensúly fölötti őrködés
adóoptimalizálás, adóhalasztás
a vállalkozásnak legmegfelelőbb számviteli politika ki/újradolgozása
(értékelési eljárások, tartalékképzés, osztalék- és árfolyampolitika)
Slide 2
Könyvelési hiba
• a könyvelési alapbizonylatok nem körültekintő begyűjtése
(Pl. eredeti példány helyett másolat, fax, másodpéldány, nem a cég nevére szóló számla,
bizonylati alátámasztottság hiánya: szerződések, határozatok könyvelési rendelkezések)
• téves kontírozás
(Pl. immateriális javak beszerzésnél is a beruházás számla alkalmazása, kísérleti felj. akt. ért.
vagyoni értékű jog helyett szellemi termékre könyvelés; üzleti vagy cégérték amortizációja
kis értékű eszközbeszerzések költség elszámolása; közművesítés aktiválása,
káresemények, megtérülések hibás elszámolása; tartozékok, alkatrészek; térítés nélküli átv.
árbevétel-egyéb bevétel-pénzügyi és rendkívüli bevételek, ráfordítások, valamint
anyagköltség, közvetített szolgáltatás, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,
aktivált saját teljesítmények értelmezési és elszámolási tévedései; késve érkezett számla,
engedményezés, kompenzálás, faktoring téves értelmezése; tőketartalékba könyvelés,
követelés-kötelezettség-elhatárolás-céltartalék közötti különbségtételek hiánya)
• téves adatfelvitel (Pl. számelírások, előjel problémák, excel táblák)
• jogszabályok, állásfoglalások téves értelmezése (Pl. bruttó érték, osztalék kifizetés)
• hibás értékelés
(Pl. rossz árfolyamok és leírási kulcsok alkalmazása; devizás részesedéseknél egybeszámítás
napok számítása kamatnál, önrevíziónál, értékcsökkenésnél, skontónál; teljesítés napja,
értékhelyesbítések aktualizálása; téves osztalékmaximum számítás, AC különbözet,
nettósítás elmaradása a pénzügyi műveleteknél)
• becslési tévedések (Pl. értékvesztések mértéke, elhatárolások, céltartalék képzés)
• mérlegbe és eredménykimutatásba besorolás
(Pl. műszaki vagy egyéb tárgyi eszköz, áru vagy tárgyi eszköz; hátrasorolt kötelezettség,
kapcsoltság és lejárat miatti átsorolások, szolgáltatásra adott előleg, kaució, lekötött betét
hitel vagy kölcsön, export vagy belföld, le nem vonható áfa-áfa arányosítás keverése)
Slide 3
Szándékosan elkövetett csalás
• valóság helytelen bemutatása (nagyobb bevétel, kisebb költség vagy fordítva)
• fiktív (kitalált, nem megtörtént, nem bizonyítható, nem valódi) ügyletek
lekönyvelése (számlagyár, management fee, adóparadicsomba utalt osztalék)
• törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazása
• méltánytalan vagy illegális előnyhöz jutás
• jogtalan haszonszerzésből valakit tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, és
ezzel
kár okozása (Btk. 318. § (1) bek.)
• alapdokumentációk meghamisítása, manipulációja (átírása), kihagyása;
a számviteli alapelvek szándékos megsértése; az információk elferdítése miatt
olyan lényeges hibás állítások fordulnak elő a beszámolóban, amellyel
megtévesztik a beszámoló felhasználóit (240. könyvvizsgálati standard)
• tények szándékos elferdítése: szerződések kiegészítése, megváltoztatása,
üzleti utak és üzleti célú étkezés, szemüveg, szakkönyv, tisztítószer, mobil,
útnyilvántartás,
• könyvelési, számlázási, tárgyi eszköz és készlet szoftverek manipulálása,
• számlák és szerződések tartalmának hibás fordítása, elferdítése,
• információk elhallgatása (peres ügyek, kettős foglalkozatás, értékvesztés),
• bekerülési érték hibás meghatározása (építési telek, beruházás helyett költség
vagy költség helyett beruházás, kisértékűvé tétel, ráaktíválás, önköltségtartalom
meghatározása),
• manipulálás a készletekkel (vezet-e évközben), leltárhamisítás,
Slide 4
Készletekkel kapcsolatos csalási technikák
az AICPA (amerikai könyvvizsgálók intézete) tanulmánya szerint
• Az egymásra halmozott dobozok közé üres dobozokat rejtenek.
• Dobozok szemetet, vagy más értéktelen dolgot tartalmaznak.
• Bizományba vett készleteket állítanak be a leltárba.
• Felhígítják a készletet. (Például vizet adnak a folyékony anyagokhoz.)
• Megváltoztatják azon készletek mennyiségét és értékét a leltárban, amelyeket a
könyvvizsgáló nem számolt meg.
• A számítógépes készletnyilvántartó program segítségével állítanak be fiktív
készletet az analitikába.
• A könyvvizsgáló által fel nem keresett raktárak leltáríveit meghamisítják.
• Telephely között úton lévő szállításokat mindkét raktárban leltárba veszik.
• Egyes árukat átviszik a másik raktárba és ott is számba veszik.
• A már eladott, de ki nem szállított termékeket is felveszik a leltárba.
• Elintézik, hogy az idegen helyen tárolt készletekről a harmadik fél hamis
visszaigazolást adjon.
• Megrendelt, de még le nem szállított anyagot, árut is beállítják a leltárba.
• A befejezetlen termelés készültségi fokát túl magasan állapítják meg.
• Túlértékelik a készleteket.
• Nem fordulónapi leltározásnál csalnak az „előre- vagy visszavetítésénél”.
Slide 5
A csalás további esetei
• számviteli alapelvek szándékosan helytelen alkalmazása
• szándékos hibás kontírozás (pl. saját tőke emelése a kötelezettségek
elengedésével, lekötött tartalék és céltartalék képzésének elmaradása)
• szándékos hibás értékelés (pl. terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés
kiszámítása, maradványérték, részesedések, realizált – nem realizált árfolyamkülönbözetek, értékvesztések elszámolása, ill, el nem számolása,
céltartalék képzések elmaradása)
• nem dokumentált elhatárolások
• szándékosan téves besorolás
(Esetenként a hiba jellegétől, az elkövetés módjától és az elkövető személyétől
függ annak megítélése, hogy könyvelési hibáról vagy szándékos csalásról van-e
szó)
• nem szabályos hibajavítás
• manipulálás a tőzsdei ügyletekkel
• hamis vagy félrevezető nyilvántartás és dokumentálás
• okirat hamisítás, vámcsalás
• sikkasztás és lopás
Slide 6
A szándékos csalás indítékai, motívumai, okai
külső nyomás (hitelképesség növelése)
belső (vezetői) nyomás
gyors egyéni meggazdagodás elérésére (részvényopciók, nyereségtől függő
prémium, adózás elkerülése)
hatalomra, befolyásosságra, az elismertségre törekvés
elégedetlenség, düh, bosszú
pozícióban való túlzott magabiztosság érzése
lebukás esélyének alulbecslése
ellenőrzési rendszer hiányossága
nem kellően elrettentő szankciók
társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala
Slide 7
Egy amerikai felmérés tapasztalatai
• Minél nagyobb hatalommal bír valaki a vállalkozásban,
annál nagyobb kárt tud okozni.
A munkahelyen elkövetett csalások
- 54%-ában a beosztottak,
- 34%-ában a középvezetők,
- 12%-ában a felsővezetők és a tulajdonosok vettek részt.
A felsővezetők és a tulajdonosok
- a középvezetőknél 6-szor,
- az alkalmazottaknál 14-szer nagyobb kárt okoztak.
Slide 8
Egy amerikai felmérés tapasztalatai
• Egyenes arányosságot van a cégnél eltöltött idő (és az életkor),
valamint az okozott kár nagysága között.
- A 60 évnél idősebbek átlagosan 29-szer nagyobb kárt okoztak,
mint a 26 éven aluliak, bár ők 3-szor annyi esetben követtek el
csalást.
• Egy tíz évvel korábbi felmérés szerint a csalások egyharmadát
követték el nők, jelenleg közel felét. A férfiak által okozott kár
értéke ugyanakkor magasabb, mint a nőké.
• Többször követnek el egyedül csalást (65%), de a több ember
bevonásával elkövetett esetek 4-szer nagyobb veszteséggel
jártak.
• A csalások 90%-a hűtlen vagyonkezelés és sikkasztás, de a
legnagyobb károkat a beszámolók meghamisításával okozták.
Slide 9
Csalással érintett területek
Ezer USD
350
285
300
250
250
200
200
150
250
100
135
160
175
300
300
Követelések
Igénybevett szolgáltatások
Készletek
Kötelezettségek
Egyéb költségek
Árbevétel
Szállítók
100
Utazási költség
50
Bérköltség
Pénzeszközök
0
Érintett főkönyvi számlák
Slide 10
Csalással érintett területek
Gyakoriság
50%
47%
45%
Pénzeszközök
40%
Szállítók
35%
20%
18% 18% 18%
30%
25%
20%
16%
17%
10% 10% 11%
15%
10%
Készletek
Követelések
Igénybevett
szolgáltatások
Árbevétel
Kötelezettségek
5%
Utazási költség
0%
Érintett főkönyvi számlák
Egyéb költségek
Bérköltség
Slide 11
A szándékos csalások feltárásának esélye függ
az elkövetés gyakoriságától, mértékétől,
az elkövető ügyességétől, beosztásától,
a gazdálkodó szervezet méretétől,
a tulajdonosi szerkezettől,
az iparágtól stb.
A szándékos csalások következménye lehet
a számviteli rendszer (publikált adatok) iránti bizalom megrendülése
csőd vagy felszámolás
Slide 12
Legjelentősebb vállalati csődök külföldön
1987: Texsaco (35,6 mrd USD)
1989: MCorp (20,2 mrd USD)
1990: Gibraltar Financial (15 mrd USD)
1991: First Executive (15,2 mrd USD)
1995: Barings Bank egy bróker tőzsdei spekulációi miatt ment csődbe
1998: Financial Corp. of America (33,9 mrd USD)
1998-2000: McAffe háromszoros bevételtöbbletet mutattak ki
2000: Computer Associate fiktív számlák kibocsátásával, 35 napos negyedévekkel
növelte bevételeit
2001: Enron (63,4 mrd USD) leányvállalati részesedések felértékelése)
2002: Global Crossing (25,5 mrd USD), Kmart (16,3 mrd USD)
WorldCom (3,8 mdUSD) költséget beruházásként könyvelt el
1997-2002: XEROX 1,9 mdUSD többletbevételt mutatott ki hosszúlejáratú
lízinggel
2003/4: Parmalat (7 mdEuro
bankkivonatok meghamisítása,
magánszámlára utalás, kettős kiszámlázással hitelfedezet)
Slide 13
Vállalatok felszámolása Magyarországon
Évente 8 000 cég megy csődbe nálunk (európai átlag).
Fele a kiskereskedelemben, negyede a szolgáltatásban.
Hepta-társaságok: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank,
Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet
Ingatlanbank
Iparbankház, Konzumbank, Agrobank,
Postabank
WVM Lízing, Globex, Humet
Építőipar, számítástechnika, nyomdák, kereskedelem
Slide 14
A csalások számát csökkentheti
törvények, szakmai standardok megszigorítása
külső környezet (a társadalom) szemléletváltozása
kontrollszervezetek, kontrollfunkciók beépítése
belső ügymenet, az üzleti folyamatok, a kockázati tényezők megismerése
könyvvizsgáló rotációja, bennfentessé válásának elkerülése
KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA
VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS
A kreatív számvitel
NEM
elítélendő, rossz magatartás
csalás, törvények kijátszása
könyvek meghamisítása
a kettős könyvviteli szabályok megsértése
IGEN
alkotás, új létrehozása
állandó kezdeményezés
ötletes, gondolkodó, pozitív, aktív és invenciózus (leleményben gazdag)
könyvelési technikák alkalmazása
jogszabályi előírások között navigálás
legális könyvelési megoldások alkalmazása
pénzügyi egyensúly fölötti őrködés
adóoptimalizálás, adóhalasztás
a vállalkozásnak legmegfelelőbb számviteli politika ki/újradolgozása
(értékelési eljárások, tartalékképzés, osztalék- és árfolyampolitika)
Slide 2
Könyvelési hiba
• a könyvelési alapbizonylatok nem körültekintő begyűjtése
(Pl. eredeti példány helyett másolat, fax, másodpéldány, nem a cég nevére szóló számla,
bizonylati alátámasztottság hiánya: szerződések, határozatok könyvelési rendelkezések)
• téves kontírozás
(Pl. immateriális javak beszerzésnél is a beruházás számla alkalmazása, kísérleti felj. akt. ért.
vagyoni értékű jog helyett szellemi termékre könyvelés; üzleti vagy cégérték amortizációja
kis értékű eszközbeszerzések költség elszámolása; közművesítés aktiválása,
káresemények, megtérülések hibás elszámolása; tartozékok, alkatrészek; térítés nélküli átv.
árbevétel-egyéb bevétel-pénzügyi és rendkívüli bevételek, ráfordítások, valamint
anyagköltség, közvetített szolgáltatás, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,
aktivált saját teljesítmények értelmezési és elszámolási tévedései; késve érkezett számla,
engedményezés, kompenzálás, faktoring téves értelmezése; tőketartalékba könyvelés,
követelés-kötelezettség-elhatárolás-céltartalék közötti különbségtételek hiánya)
• téves adatfelvitel (Pl. számelírások, előjel problémák, excel táblák)
• jogszabályok, állásfoglalások téves értelmezése (Pl. bruttó érték, osztalék kifizetés)
• hibás értékelés
(Pl. rossz árfolyamok és leírási kulcsok alkalmazása; devizás részesedéseknél egybeszámítás
napok számítása kamatnál, önrevíziónál, értékcsökkenésnél, skontónál; teljesítés napja,
értékhelyesbítések aktualizálása; téves osztalékmaximum számítás, AC különbözet,
nettósítás elmaradása a pénzügyi műveleteknél)
• becslési tévedések (Pl. értékvesztések mértéke, elhatárolások, céltartalék képzés)
• mérlegbe és eredménykimutatásba besorolás
(Pl. műszaki vagy egyéb tárgyi eszköz, áru vagy tárgyi eszköz; hátrasorolt kötelezettség,
kapcsoltság és lejárat miatti átsorolások, szolgáltatásra adott előleg, kaució, lekötött betét
hitel vagy kölcsön, export vagy belföld, le nem vonható áfa-áfa arányosítás keverése)
Slide 3
Szándékosan elkövetett csalás
• valóság helytelen bemutatása (nagyobb bevétel, kisebb költség vagy fordítva)
• fiktív (kitalált, nem megtörtént, nem bizonyítható, nem valódi) ügyletek
lekönyvelése (számlagyár, management fee, adóparadicsomba utalt osztalék)
• törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazása
• méltánytalan vagy illegális előnyhöz jutás
• jogtalan haszonszerzésből valakit tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, és
ezzel
kár okozása (Btk. 318. § (1) bek.)
• alapdokumentációk meghamisítása, manipulációja (átírása), kihagyása;
a számviteli alapelvek szándékos megsértése; az információk elferdítése miatt
olyan lényeges hibás állítások fordulnak elő a beszámolóban, amellyel
megtévesztik a beszámoló felhasználóit (240. könyvvizsgálati standard)
• tények szándékos elferdítése: szerződések kiegészítése, megváltoztatása,
üzleti utak és üzleti célú étkezés, szemüveg, szakkönyv, tisztítószer, mobil,
útnyilvántartás,
• könyvelési, számlázási, tárgyi eszköz és készlet szoftverek manipulálása,
• számlák és szerződések tartalmának hibás fordítása, elferdítése,
• információk elhallgatása (peres ügyek, kettős foglalkozatás, értékvesztés),
• bekerülési érték hibás meghatározása (építési telek, beruházás helyett költség
vagy költség helyett beruházás, kisértékűvé tétel, ráaktíválás, önköltségtartalom
meghatározása),
• manipulálás a készletekkel (vezet-e évközben), leltárhamisítás,
Slide 4
Készletekkel kapcsolatos csalási technikák
az AICPA (amerikai könyvvizsgálók intézete) tanulmánya szerint
• Az egymásra halmozott dobozok közé üres dobozokat rejtenek.
• Dobozok szemetet, vagy más értéktelen dolgot tartalmaznak.
• Bizományba vett készleteket állítanak be a leltárba.
• Felhígítják a készletet. (Például vizet adnak a folyékony anyagokhoz.)
• Megváltoztatják azon készletek mennyiségét és értékét a leltárban, amelyeket a
könyvvizsgáló nem számolt meg.
• A számítógépes készletnyilvántartó program segítségével állítanak be fiktív
készletet az analitikába.
• A könyvvizsgáló által fel nem keresett raktárak leltáríveit meghamisítják.
• Telephely között úton lévő szállításokat mindkét raktárban leltárba veszik.
• Egyes árukat átviszik a másik raktárba és ott is számba veszik.
• A már eladott, de ki nem szállított termékeket is felveszik a leltárba.
• Elintézik, hogy az idegen helyen tárolt készletekről a harmadik fél hamis
visszaigazolást adjon.
• Megrendelt, de még le nem szállított anyagot, árut is beállítják a leltárba.
• A befejezetlen termelés készültségi fokát túl magasan állapítják meg.
• Túlértékelik a készleteket.
• Nem fordulónapi leltározásnál csalnak az „előre- vagy visszavetítésénél”.
Slide 5
A csalás további esetei
• számviteli alapelvek szándékosan helytelen alkalmazása
• szándékos hibás kontírozás (pl. saját tőke emelése a kötelezettségek
elengedésével, lekötött tartalék és céltartalék képzésének elmaradása)
• szándékos hibás értékelés (pl. terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés
kiszámítása, maradványérték, részesedések, realizált – nem realizált árfolyamkülönbözetek, értékvesztések elszámolása, ill, el nem számolása,
céltartalék képzések elmaradása)
• nem dokumentált elhatárolások
• szándékosan téves besorolás
(Esetenként a hiba jellegétől, az elkövetés módjától és az elkövető személyétől
függ annak megítélése, hogy könyvelési hibáról vagy szándékos csalásról van-e
szó)
• nem szabályos hibajavítás
• manipulálás a tőzsdei ügyletekkel
• hamis vagy félrevezető nyilvántartás és dokumentálás
• okirat hamisítás, vámcsalás
• sikkasztás és lopás
Slide 6
A szándékos csalás indítékai, motívumai, okai
külső nyomás (hitelképesség növelése)
belső (vezetői) nyomás
gyors egyéni meggazdagodás elérésére (részvényopciók, nyereségtől függő
prémium, adózás elkerülése)
hatalomra, befolyásosságra, az elismertségre törekvés
elégedetlenség, düh, bosszú
pozícióban való túlzott magabiztosság érzése
lebukás esélyének alulbecslése
ellenőrzési rendszer hiányossága
nem kellően elrettentő szankciók
társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala
Slide 7
Egy amerikai felmérés tapasztalatai
• Minél nagyobb hatalommal bír valaki a vállalkozásban,
annál nagyobb kárt tud okozni.
A munkahelyen elkövetett csalások
- 54%-ában a beosztottak,
- 34%-ában a középvezetők,
- 12%-ában a felsővezetők és a tulajdonosok vettek részt.
A felsővezetők és a tulajdonosok
- a középvezetőknél 6-szor,
- az alkalmazottaknál 14-szer nagyobb kárt okoztak.
Slide 8
Egy amerikai felmérés tapasztalatai
• Egyenes arányosságot van a cégnél eltöltött idő (és az életkor),
valamint az okozott kár nagysága között.
- A 60 évnél idősebbek átlagosan 29-szer nagyobb kárt okoztak,
mint a 26 éven aluliak, bár ők 3-szor annyi esetben követtek el
csalást.
• Egy tíz évvel korábbi felmérés szerint a csalások egyharmadát
követték el nők, jelenleg közel felét. A férfiak által okozott kár
értéke ugyanakkor magasabb, mint a nőké.
• Többször követnek el egyedül csalást (65%), de a több ember
bevonásával elkövetett esetek 4-szer nagyobb veszteséggel
jártak.
• A csalások 90%-a hűtlen vagyonkezelés és sikkasztás, de a
legnagyobb károkat a beszámolók meghamisításával okozták.
Slide 9
Csalással érintett területek
Ezer USD
350
285
300
250
250
200
200
150
250
100
135
160
175
300
300
Követelések
Igénybevett szolgáltatások
Készletek
Kötelezettségek
Egyéb költségek
Árbevétel
Szállítók
100
Utazási költség
50
Bérköltség
Pénzeszközök
0
Érintett főkönyvi számlák
Slide 10
Csalással érintett területek
Gyakoriság
50%
47%
45%
Pénzeszközök
40%
Szállítók
35%
20%
18% 18% 18%
30%
25%
20%
16%
17%
10% 10% 11%
15%
10%
Készletek
Követelések
Igénybevett
szolgáltatások
Árbevétel
Kötelezettségek
5%
Utazási költség
0%
Érintett főkönyvi számlák
Egyéb költségek
Bérköltség
Slide 11
A szándékos csalások feltárásának esélye függ
az elkövetés gyakoriságától, mértékétől,
az elkövető ügyességétől, beosztásától,
a gazdálkodó szervezet méretétől,
a tulajdonosi szerkezettől,
az iparágtól stb.
A szándékos csalások következménye lehet
a számviteli rendszer (publikált adatok) iránti bizalom megrendülése
csőd vagy felszámolás
Slide 12
Legjelentősebb vállalati csődök külföldön
1987: Texsaco (35,6 mrd USD)
1989: MCorp (20,2 mrd USD)
1990: Gibraltar Financial (15 mrd USD)
1991: First Executive (15,2 mrd USD)
1995: Barings Bank egy bróker tőzsdei spekulációi miatt ment csődbe
1998: Financial Corp. of America (33,9 mrd USD)
1998-2000: McAffe háromszoros bevételtöbbletet mutattak ki
2000: Computer Associate fiktív számlák kibocsátásával, 35 napos negyedévekkel
növelte bevételeit
2001: Enron (63,4 mrd USD) leányvállalati részesedések felértékelése)
2002: Global Crossing (25,5 mrd USD), Kmart (16,3 mrd USD)
WorldCom (3,8 mdUSD) költséget beruházásként könyvelt el
1997-2002: XEROX 1,9 mdUSD többletbevételt mutatott ki hosszúlejáratú
lízinggel
2003/4: Parmalat (7 mdEuro
bankkivonatok meghamisítása,
magánszámlára utalás, kettős kiszámlázással hitelfedezet)
Slide 13
Vállalatok felszámolása Magyarországon
Évente 8 000 cég megy csődbe nálunk (európai átlag).
Fele a kiskereskedelemben, negyede a szolgáltatásban.
Hepta-társaságok: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank,
Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet
Ingatlanbank
Iparbankház, Konzumbank, Agrobank,
Postabank
WVM Lízing, Globex, Humet
Építőipar, számítástechnika, nyomdák, kereskedelem
Slide 14
A csalások számát csökkentheti
törvények, szakmai standardok megszigorítása
külső környezet (a társadalom) szemléletváltozása
kontrollszervezetek, kontrollfunkciók beépítése
belső ügymenet, az üzleti folyamatok, a kockázati tényezők megismerése
könyvvizsgáló rotációja, bennfentessé válásának elkerülése