Transcript A hitelválság és a bankrendszer

Pénzügykutató Zrt.
Kettős szorításban a magyar
bankszektor
Várhegyi Éva
tudományos tanácsadó, az MTA doktora
„Bankok Magyarországon – 2012.”
Budapest, 2012. december 10.
Vázlat
1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk: válság és
válságkezelés
2. A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására
3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés
sokkjaira
4. Várható következmények
2
1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk
Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság
 Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány
 Források szűkössége és drágasága
 Tulajdonosi preferenciák módosulása:
• kockázatkerülő magatartás
Általános következmények: mérlegalkalmazkodás, hitel/betét
arány csökkentése, hitelszűkítés, hitelezési kondíciók
szigorodása
Hitelszűkítés átmeneti kivédésére „Bécsi kezdeményezés”
• Cél: a hitelállomány szinten tartására
• A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással
3
Speciális magyar sokkok: a válságkezelés sokkjai,
„brutális” különadó és végtörlesztés
A magyar banki különadó problémái:
 Jogbiztonságot sérti, kvázi visszamenőleges hatályú
 Mértéke eltúlzott, 5-10-szeres (táblázat)
 Felhasználása a folyó költségvetésben, nem pü-i stabilitási
alapban
 Mérlegfőösszegre, nem nyereségre: az aktivitást bünteti
 Versenytorzító: nyereséges nagybankokra és kisbankokra
kisebb (táblázat)
 IMF-egyeztetés hiánya a bécsi egyezmény
„megszegéséhez” vezetett: forráskivonás megindulhatott
4
Bankadók Európában 2011-ben
Ország
Adóalap
Adó mértéke (%)
Bevezetés
dátuma,
időtartama
Becsült éves Felhasználás
bevétel
Ausztria
Osztrák bankok forrásai tőke
és biztosított betétek nélkül
1-20 Mrd€: 0,055%
20 Mrd€ fölött: 0,085%
2011
500 M€
Költségvetés
Belgium
Lakossági bankbetétek és
biztosítási termékek
0,15%
2011
700 M€
Költségvetés
Egyesült
Királyság
Források tőke, biztosított
betétek és repóra szolgáló
állampapírok nélkül
Bázel II tőkeminimum
0,075%
2011
3 Mrd€
Költségvetés
0,25%
2011
555 M€
Költségvetés
50 MrdFt-ig 0,15%
50 MrdFt felett 0,53%
2010
3 évre
Költségvetés
10 Mrd€-ig 0,02%
100 Mrd€-ig 0,03%
100 Mrd€ felett 0,04%
2011
kb. 450 M€
(pü váll.-sal
630 M€)
1 Mrd€
Franciaország
Magyarország Eszközök (2009) –bankközi
hitelek és más pénzügyi
vállalkozások értékpapírjai
Németország Források (2010) nembankintézmények betétei nélkül,
derivatívokkal növelve
Stabilitási
alap
Svédország
Források tőke és alárendelt
kölcsön nélkül
0,036%
2009
250 M€
Bankmentő
alap
Szlovákia
Források saját tőke és
biztosított betétek nélkül
0,4%
2012
80 M€
Költségvetés
Szlovénia
Eszközök
0,1%
2011
5 M€
Költségvetés
Forrás: NBS (2011), sajtóinformációk
5
A különadó hatása a jelentősebb bankok 2010. évi jövedelmezőségére
Bank
Adózott eredmény (Mrd Ft)
2009
OTP Bank
2010
Különadó 2010-
Különadó a 2009.
ben
évi eredmény
(Mrd Ft)
%-ában
Változás
150,2
118,1
-32,1
25,5
17,0%
10,0
27,2
17,2
14,2
142,0%
CIB Bank
4,7
-23,5
-28,2
10,7
227,7%
MKB Bank
2,5
-108,2
-110,7
13,5
540,0%
Raiffeisen Bank
4,3
-10,8
-15,1
11,1
258,1%
Erste Bank
18,4
5,7
-12,7
12,7
69,0%
UniCredit Bank
15,5
18,8
3,3
7,7
49,7%
Budapest Bank
13,0
10,2
-2,7
3,4
26,2%
K&H
Forrás: PSZÁF-Aranykönyvek Portfolio.hu alapján számítva
6
Speciális magyar sokkok: (1) „brutális” különadó
A különadó közvetlen hatásai:
 Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége
•
•
A bankok nagy részénél tőkevesztést idézett elő
Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét
 Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban
• 2012-ig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel
• 2012-től Szlovákiában vezették be, a magyarnál kisebb mértékkel,
• máshol EU-szabályozásra várnak
7
Speciális magyar sokkok: (2) végtörlesztés
A végtörlesztés problémája
A bankok kötelezése az egyösszegű végtörlesztésre a magánjogi
szerződések kormányzati felülírása
… és közvetlen hatása
•
•
•
árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik (180 HUF/CHF
árfolyamon a kb. 240 piaci helyett)
370 milliárd Ft bruttó veszteséget okozott a hitelezőknek. Ennek
mintegy 30%-át a hitelintézetek a 2011-évi bankadóból leírhatták,
így a nettó veszteség a 260 milliárd forint körül alakulna, de a
nagybankok csak 28%-ot tudtak visszaigényelni
130 Mrd Ft-os különadóval együtt kb. 400 Mrd: bankok nagy
részénél tőkevesztés = vagyondézsma (bankrablás)
Áttételes hatásuk: általános befektetői bizalom megingása
Beleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati
beavatkozások sorába (magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása,
ágazati különadók)
8
Hatások a bankszektor helyzetére
 Romló portfolióminőség
 Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése:
főleg hitelcsökkentéssel
 Visszaeső jövedelmezőség, veszteség
 Tőkevesztés, de tulajdonosi tőkepótlás: „amit az állam
elvett, a tulajdonosok kipótolták” (Simor, Portfolio-konferencia)
2009-2012. júl. között a GDP 2,3%-át (kb. 650 Mrd Ft) vonta el az
állam, a tulajdonosi tőkeemelés a GDP 2%-a (kb. 600 Mrd Ft) volt
 Piaci átrendeződés
9
Romló portfolióminőség: vállalati szektor
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása
6
%
%
30
5
25
4
20
3
15
2
10
1
5
0
0
2007.II. 2008.II. 2009.II. 2010.II. 2011.II. 2012.II. 2013.II. 2014.II.
Állományarányos új értékvesztés - tény
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
10
Romló portfolióminőség: háztartási szektor
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása
6 %
% 18
5
15
4
12
3
9
2
6
1
3
0
0
2007.II. 2008.II. 2009.II. 2010.II. 2011.II. 2012.II. 2013.II. 2014.II.
Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés
A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés
Állományarányos új értékvesztés - tény
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
11
Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése
148
Mrd EUR
%
38
36
140
34
136
32
132
30
128
28
124
26
120
24
116
22
112
20
2009.dec
2010.jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
nov
dec
2011.jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
nov
dec
2012.jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
nov
dec
144
Hitel/betét arány
Külföldi források (jobb skála)
Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
12
Visszaeső jövedelmezőség, veszteség
A válság és válságkezelés hatása a főbb eredménytényezőkre
Megnevezés
Milliárd forint
Index (%)
2008
2009
2010
2011
Kamateredmény
714
756
866
848
1,21
Jutalékeredmény
243
258
262
232
0,95
Egyéb nem kamateredmény -207
(2010-től különadóval)
-84
-341
-328
1,40
-642
-588
-599
-567
0,88
Értékvesztés és céltartalék- -144
változás
Adózott eredmény
237
-443
-377
-682
3,67
209
12
-243
-1,02
ROA
0,91
0,72
0,04
-0,84
-
ROE
13,3
9,4
0,5
-10,4
-
Működési költség
2011/2008
Forrás: PSZÁF
13
Piaci átrendeződés:
A jelentősebb bankok pozícióváltozása
Bank
Piaci részesedés (megoszlás)
Eszközök
A piaci részesedés
változása (% pont)
Ebből: hitelek
Eszközök
Hitelek
2011/2008
2011/2008
2008
2011
2008
2011
OTP Bank
19,3%
22,0%
15,7%
17,5%
2,7%
1,8%
K&H
10,4%
9,5%
8,7%
8,0%
-0,9%
-0,7%
CIB Bank
10,0%
8,8%
12,1%
10,0%
-1,2%
-2,1%
MKB Bank
8,9%
10,5%
10,4%
10,3%
1,6%
-0,1%
Raiffeisen
8,7%
8,2%
9,3%
10,4%
-0,5%
1,1%
Erste Bank
8,6%
7,7%
9,4%
8,4%
-0,9%
-1,0%
OTP Jelzálog
5,7%
5,7%
5,8%
6,0%
0,0%
0,2%
UniCredit
5,3%
5,4%
7,0%
7,9%
0,1%
0,9%
Budapest Bank
3,0%
3,0%
3,7%
3,5%
0,0%
-0,2%
100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Bankszektor
Forrás: PSZÁF Aranykönyvek alapján számolva
0,0%
0,0%
14
2. A kettős sokk hatása a magyar
A tényekgazdaság finanszírozására
A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése…
… ami nem szükségszerű, hiszen a legtöbb KKEországban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a
hitelezésben (ábra)
2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya”
15
A vállalati hitelek alakulása nemzetközi összehasonlításban
120
%
%
120
115
115
110
110
105
105
100
100
Bulgária
Románia
Lengyelország
Szlovákia
Forrás: Horgony 2013. Simor András, MNB
Csehország
Eurozóna
2012.aug.
2012.jún.
2012.ápr.
2012.febr.
2011.dec.
2011.okt.
2011.aug.
2011.jún.
2011.ápr.
2011.febr.
2010.dec.
2010.okt.
2010.aug.
2010.jún.
2010.ápr.
75
2010.febr.
75
2009.dec.
80
2009.okt.
80
2009.aug.
85
2009.jún.
85
2009.ápr.
90
2009.febr.
90
2008.dec.
95
2008.okt.
95
Magyarország
Balti államok
16
A hazai bankszektor bruttó hitelkibocsátása a háztartásoknak
III.
2011.I.
III.
2010.I.
III.
2009.I.
III.
2008.I.
III.
2007.I.
III.
2006.I.
III.
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
2012.I.
Mrd Ft
Mrd Ft
2005.I.
600
550
500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
Végtörlesztés hitelkiváltó
Egyéb hitelek
Jelzáloghitelek
Jelzálog hitelek átlagos THM mutatója (jobb skála)
Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
17
… a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források
kivonása is áll
A bankrendszer külföldi forrásai nemzetközi
összehasonlításban (2010. június=100)
%
130
125
120
115
110
HU
105
CZ
100
PL
95
RO
90
BG
85
Forrás: MNB
jún
máj
ápr
márc
febr
2011.jan
dec
nov
okt
szept
aug
júl
2010.jún
80
18
A forráskivonás valószínű okai:
 mérlegkiigazítás: hitel/betét arány csökkentése
(2008: 160%, 2010: 140%, 2012: 120%)
 a kirívó mértékű banki különadó + végtörlesztés
A forráskivonás és hitelszűkítés következményei:
 hitelezési kondíciók szigorítása: MNB szerint kínálati
hatás erősebb a keresletinél
 a beruházások csökkenése (3 év alatt 32%-os
csökkenés, beruházási ráta 16% )
 a GDP visszaesése- stagnálása
19
3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés
sokkjaira
a) Tulajdonosi motivációk
b) 2012 őszétől új szabályozási sokkok
c) Banki alkalmazkodási módok
20
a) Tulajdonosi
motivációk
A tények
Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási)
• Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése
• A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák
meg a hitelezés mértékét
• Kockázatkerülő magatartás (pl. kkv-k, ingatlanfinanszírozás,
önkormányzatok leépítése)
Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások:
A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás
Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új
folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2012-től
A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a
hitelállományból kb. 25%
Sőt: a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követheti a példát
21
b) 2012 őszétőlAújtények
szabályozási sokkok
2012 őszén magyar kormány felrúgta a Bankszövetséggel
kötött megállapodást:
 Tranzakciós illeték kivetése, majd növelése (3. Matolcsycsomag)
• Közvetlen hatás: költség (áthárítható)
• Közvetett hatás: nagyvállalati ügyfelek tranzakcióikat máshonnan
bonyolítják (effektív jövedelem-kiesés)
 Bankadó felezésének elvetése, idei mérték tartósítása
• Közvetlen hatás: költség (nem áthárítható)
• Közvetett hatás: tulajdonosi motiváció kvázi kivonulásra (zombi)
Kormányzati kötvénykibocsátások: kiszorítás betétpiacról
22
c) Banki alkalmazkodási módok Magyarországon
 Költségek csökkentése:
• létszámleépítés, hálózatszűkítés
 Ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia
• hitelezés visszafogása
• betétgyűjtési expanzió (de: állam kiszorító hatása)
 Veszteségek kompenzálása kamatmarzs növelésével, de:
• nemzetközi összevetésben ma is magas
• kockázatos, mert rossz hiteleket növelheti
 Piacról való kivonulás, M&A ?
• fiókteleppé minősítés
• divesztíció: részlegek, üzletágak leválasztása, eladása
23
4) Várható következmények
1. Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés
Kérdés: a14% feletti TMM: a rendezett visszavonulásra
vagy a hitelezés beindítására való felkészülés?
2. A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a
válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a
térségben is
3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív
multiplikátor)
gazdaság összehúzódása, tartós
recesszió
24
Köszönöm a figyelmet!
25