Transcript Makro- és mikroprudenciális politika – új jegybanki kihívások

Integrált felügyelet Magyarországon
– új jegybanki kihívások
Dr. Balog Ádám
MABISZ Konferencia 2013
2013. október 8.
1
Az előadás főbb pontjai
I. Az MNB új feladatai és jogkörei
II. Makroprudenciális politika
• A makroprudenciális politika célja
• A makroprudenciális politika eszközei
• A makroprudenciális politika és a biztosítók
III. Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai
• Mikroprudenciális felügyelet
• Fogyasztóvédelem
• Szanálás
IV. Növekedési Hitelprogram
• Az első program tapasztalatai
• NHP II.
2
Az MNB új feladatai és jogkörei
A 2013. október 1-jén hatályba lépett új jegybanktörvény négy új
feladatot ruházott az MNB-re:
1. Makroprudenciális politika
2. Mikroprudenciális felügyelet
3. Pénzügyi fogyasztóvédelem és békéltetés
4. Szanálás
Létező jegybanki
feladat megerősítése
Korábbi PSZÁFfunkciók MNB-be
integrálása
Leendő jegybanki
feladat
3
A makroprudenciális politika az MNB-törvényben
• Célja
• a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése,
• a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható
hozzájárulásának biztosítása.
• Az MNB ennek keretében
• feltárja a pénzügyi rendszer egészét fenyegető kockázatokat,
• elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését,
• törekszik a kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésére vagy
megszüntetésére,
• hitelpiaci zavar esetén ösztönzi, túlzott hitelkiáramlás esetén visszafogja a
hitelezést.
• A jegybank a makroprudenciális politika fő, de nem egyedüli felelőse
• Együttműködés igénye a Kormánnyal és az európai társhatóságokkal
• Új döntéshozó testület az MNB-ben: Pénzügyi Stabilitási Tanács
4
Az MNB makroprudenciális politikájának cél- és
eszközrendszere
A pénzügyi rendszer
stabilitásának fenntartása
Végső cél
Prociklikusság
mérséklése
Közbülső
célok
Eszközök
Ellenállóképesség
fokozása
Recesszió
mélyítésének
elkerülése
Felszálló ágban
túlzott
eladósodás
„too-big-tofail” kockázat
mérséklése
Rendszerszintű
likviditási kockázat
mérséklése
Anticiklikus
tőkepuffer
Túlzott
hitelkiáramlás
akadályozása
SIFI többletkövetelmények
Likviditási kockázatmérséklő
követelmények
5
A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei
• A túlzott hitelkiáramlás kockázatait csökkentő eszközök
Célja
Konkrét
formái
A hitelezési ciklus pozitív irányú kilengéseit és az ezek miatt fellépő
reálgazdasági kockázatokat tompítani a fenntarthatatlan hitelezési
folyamatok megfékezésén keresztül.
• Ingatlan-és gépjárműhitelek hitelfedezeti (LTV) rátájanak
maximalizálása,
• Jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) legfelső mértékének
maximalizálása,
• Lakó- és kereskedelmi ingatlanok kockázati súlyainak
(tőkekövetelményének) szigorítása MNB-rendeletben.
6
Példa: Az LTV-arány időbeni maximalizásával korlátozhatóak lettek volna a
válság előtt egyre kockázatosabbá váló hitelkihelyezések
A háztartások új folyósítású bankrendszeri lakáshiteleinek LTV szerinti megbontása
Forrás: MNB
7
A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei II.
• Anticiklikus tőkepuffer
Annak biztosítása, hogy a reálgazdaság recessziós időszakaiban megfelelő
Célja
nagyságú bankrendszeri tőke álljon rendelkezésre, ezzel csökkenjen a
bankcsődök bekövetkezésének kockázata és fennmaradjon a pénzügyi
közvetítő rendszer hitelezési képessége.
Konkrét
formája
Konjunktúra és túlzott hitelállomány-bővülés idején a szokásosan
elvárt tőkekövetelményen felül további tőkepuffer képzésnek
megkövetelése, amely a recessziós periódusban felhasználható.
Az MNB negyedéves gyakorisággal értékeli majd a lakossági és a
vállalati hitelpiacok helyzetét, és MNB rendelet formájában
meghatározza az anticiklikus tőkepuffer mértékét.
8
A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei III.
• Rendszerszintű likviditási kockázatok mérséklése
Célja
Konkrét
formái
Mérsékelni a túlzott volatilitást a bankrendszer likviditásában, illetve
megakadályozni a bankrendszer likviditáshiánya miatti bizalmi válságot,
és az abból fakadó reálgazdasági visszaesést.
• Az eszközök és források lejárati és
• denominációs eltérésének korlátozása,
• rövidtávú likviditási fedezeti követelmények meghatározása MNBrendeletben.
9
Példa: A válság kitörésére a bankok Magyarországon a külföldi források
rövidítésével és az FX swapok növekvő igénybevételével reagáltak, ami
nagyobb sérülékenységet és az elvárt devizatartalék emelkedését is okozta.
Mindez szabályozással limitálható lett volna.
Az eredeti futamidő szerinti rövid külföldi források részaránya a
mérlegfőösszeghez viszonyítva nemzetközi összehasonlításban
10
A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei IV.
• Rendszerkockázati tőkepuffer
Célja
Csökkenteni azon intézmények csődvalószínűségét, amelyek
fizetésképtelensége méretük, jelentőségük vagy más piaci
szereplőkkel való összefonódásuk miatt megingathatja a pénzügyi
rendszer stabilitását.
Konkrét
formái
Az MNB azonosítja a rendszerkockázatilag fontos hitelintézeteket és
befektetési vállalkozásokat, és ezekre magasabb
tőkekövetelményeket írhat elő rendeletben.
11
A makroprudenciális politika és a biztosítók
• A makroprudenciális politika ma világszerte elsősorban a hitelintézetekre fókuszál
• Az MNB „dedikált” makroprudenciális eszközeinek hatálya is csak a bankokra és
befektetési vállalkozásokra terjed ki
• De: a makroprudenciális politikának a teljes pénzügyi rendszert figyelemmel kell
kísérnie
• A nemzetközi makroprudenciális szabályozói lépések a biztosítókkal kapcsolatban idén
júliusban kezdődtek
• Elsősorban a nem hagyományos biztosítási tevékenység (pl. CDS-ek kiírása spekulatív
céllal) vagy a biztosítók által végzett nem biztosítási tevékenység (pl.
értékpapírkölcsönzés) kockázatossága van fókuszban
• Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) 9 rendszerszinten jelentős biztosítási
csoportot azonosított (5 csoport a mgyar piacon is jelen van: AIG, Allianz,
AXA, Generali, MetLife)
• Az FSB a következő elvárásokat tette
• 2014 júliusától megerősített felügyelés nemzetközi szinten (csoportfelügyelet)
• Helyreállítási és szanálási terv készítése (RRP) a válsághelyzetek kezelésére 2014 végére
• Legjobb minőségű (Tier 1) szavatolótőke-elemek arányával kapcsolatos elvárások
A 28 bankcsoport mellett 9 biztosítói csoportot azonosítottak rendszerszinten
jelentősként, ami jelzi, hogy a biztosítók a bankokhoz képest alacsonyabb
rendszerszintű kockázatot hordoznak.
12
A hitelintézetek dominálják a pénzügyi
közvetítőrendszert…
Egyes pénzügyi szektorok mérlegfőösszege (2013. II. negyedév)
Ezer Mrd Forint
Ezer Mrd forint
35
35
31,14
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
2,53
2,29
1,87
Pénzügyi vállalkozások
Biztosítók
Takarékszövetkezetek
0
0
Hitelintézetek
Forrás: MNB.
13
…de a biztosítóknak fontos a szerepe a lakossági
megtakarításokban, elsősorban hosszútávra
Lakossági bankbetétek és egyéb befektetések* (Mrd
forint, 2013 Június)
Biztosítások
1 184
7%
Betétek
1 918
11%
Nem részvény
értékpapírok
7 926
48%
2 938
18%
Tőzsdei részvények
Befektetési jegyek
Biztosítások
Nyugdíjpénztár
328
2%
2 380
14%
*Az adatok nem tartalmazzák a háztartások készpénz állományát illetve a nem tőzsdei részvények és egyéb üzletrészek állományait.
Forrás: MNB.
14
A díjbevételek alakulása csökkenő aktivitást mutat
Díjbevételek alakulása ágazatonként
Mrd Forint
550 Mrd Forint
550
500
500
450
450
400
400
350
350
2006
2007
2008
2009
Nem életbiztosítási ág
Forrás: MNB.
2010
2011
2012
Életbiztosítási ág
15
Stabil tőkehelyzet, de alacsony jövedelmezőség
Biztosítási szektor összevont
jövedelmezősége
40
Mrd Ft
Biztosítási szektor összevont
tőkehelyzete
%
40
35
35
30
30
25
25
20
300
Mrd forint
300%
250
250%
200
200%
20
150
150%
15
15
100
100%
10
10
50
50%
5
5
0
2013Q2
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
0
2004
0
Társasági adó
Különadó/ biztosítási adó (2013-tól)
Adózott eredmén/ szavatolótőke (jobb skála)
Forrás: MNB.
0%
2004 2006 2008 2010 2012 2013
Q2
Tőkeszükséglet
Szavatoló tőke
Feltöltöttség (jobb sk.)
Különadó nélkül (jobb sk.)
16
Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai:
Mikroprudenciális politika
• A Bankunió okozta „stabilitási verseny”
• Az EKB felügyeleti mandátummal való felruházása növelheti a befektetői bizalmat
az Eurózóna (EZ) bankjaiban
→ az MNB által ellátott felügyeletnek is hitelesnek kell lennie, hogy a magyarországi
bankok forrásainak kockázati felára ne növekedjen relatíve az EZ-bankokhoz
képest
• A magyar pénzügyi rendszer nemzetközi integráltsága
• Egyszerre jelenthet stabilizáló tényezőt vagy sérülékenységet, potenciális fertőzési
forrást
→ Proaktív részvétel igénye a nemzetközi szabályozói fórumokon, szoros
együttműködés a külföldi hatóságokkal
• Banki és nem banki közvetítés közötti határvonal elmosódása
• Árnyékbankrendszer, nem banki szereplők bankszerű működése (itthoni példa:
ingatlanalapok likviditási válsága)
• Komplex termékek (itthoni példa: unit linked biztosítással kombinált
devizahitelek)
• Prudenciális felügyelet és fogyasztóvédelem közti szinergiák kihasználásának
fontossága
17
Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai:
Biztosításfelügyelés
Szervezet
Biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóság jött létre, melyben
kiemelt szerep jut a biztosítóknak, kihasználva például a pénztári és a közvetítői szektorral fennálló
szinergiákat is
Hangsúlyok
• Erős fogyasztóvédelmi fókusz
•
•
•
•
•
Ügyfelek érdekeinek védelme
Termékfókusz
Árazási kérdések
Közvetítői jutalékok
Erőfölénnyel való visszaélések vizsgálata
• Versenyző piac
• Transzparencia iránti igény
• Összehasonlító termékek
• Szolvencia II felkészülés
• Felkészülés a Szolvencia II implementációjára
• EIOPA interim ajánlásoknak való megfelelés (2014. január 1-től)
• 2014. január 1-től hatályos Bit., egyéb szabályozási eszközök
• Prudenciális szabályoknak való megfelelés
• Kiemelt ügyfélvédelem
• Proaktív együttműködést várunk a piac részéről
Cél az erős felügyelet, ahol a piaci egyensúly fenntartása mellett fontos az ügyfelek
érdekeinek védelme
18
Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai:
Fogyasztóvédelem
• Az MNB fogyasztóvédelmi stratégiája még kialakítás alatt áll.
• Várhatóan nagy hangsúly lesz a verseny élénkítésén és a lakosság
pénzügyi tudatosságának fejlesztésén.
• Két MNB-n belüli intézmény működik majd:
• Pénzügyi Békéltető Testület: a törvény nem változtat a már korábban is
működő PBT-vel kapcsolatos szabályokon
• Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ: új intézmény, melynek célja a gyors,
hatékony, közérthető kapcsolattartás az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók
között
19
Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai:
Szanálás
• A szanálás olyan csődeljáráshoz hasonló beavatkozás, amellyel egy
fizetésképtelen pénzügyi intézmény „biztonságosan” kivezethető a piacról
• Cél a pénzügyi stabilitás fenntartása és a költségvetési terhek minimalizálása
• Az előkészítés alatt álló hazai szabályozásban az MNB lesz a szanálási hatóság
• Várhatóan első körben a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozik
majd
• Szanálási alap felállítása
• Minden EU-országban létre kell majd hozni egy banki befizetésekből működő
válságkezelési alapot (vagy a betétbiztosítási rendszert kell átalakítani)
• Nemzetközi téren gondolkodás indult meg az egyéb pénzügyi intézmények
(köztük: biztosítók) szanálási szabályozásának kialakítására is
• A biztosítók szanálásával kapcsolatban nincsenek még nemzetközi tapasztalatok,
de fizetésképtelenné válásuknak potenciális hatásait jelezte a válság (AIG példája)
20
Növekedési Hitelprogram
Hitelkereslet növekedése
Piacinál olcsóbb finanszírozás (I. pillér 400500 bp, II. pillér 150 bp)
Emeli a potenciális kibocsátást is a
növekvő beruházási kereslet által
Hitelkínálat növekedése
Alacsonyabb törlesztőrészletek  jobb
cash flow  jobb hitelképesség
Azok is hitelhez juthatnak, akik abból eddig
kiszorultak
Növekvő forgóeszköz-finanszírozás
Hitelkiváltás esetén az ügyfél szabad
jövedelmének növekedésén keresztül fejti
ki pozitív hatását
Csökkenő hitelkockázati költségek a
megszűnő árfolyamkockázat miatt (II. pillér)
Az NHP oldja a hitelkínálati korlátokat a kkv szegmensben
21
Növekedési Hitelprogam:
az első program tapasztalatai
• Az I. pillérben az allokált hitelkeret közel 91 százalékára, míg a II. pillérben közel 61
százalékára kötöttek szerződést szeptember 20-ig
• A II. pillér esetében a kiváltott hitelek 80 százaléka EUR hitel, maradék 20% CHF
Az NHP hitelek megoszlása
100
90
80
%
%
28
90
39
50
60
33
50
40
40
30
21
61
10
18
0
0
I. pillér
Kiváltott beruházási hitel
Új beruházási hitel
Forrás: MNB
30
20
20
10
80
70
70
60
100
II. pillér
Kiváltott forgóeszköz hitel
Új forgóeszköz hitel
22
Növekedési Hitelprogram:
NHP II.
Refinanszírozási kamatláb
Banki felár maximális
nagysága
Rendelkezésre álló időkeret
NHP - 1. szakasz
NHP - 2. szakasz
0%
0%
2,5 százalékpont
2,5 százalékpont
4 hónap
15 hónap
2013. június - 2013. szeptember 2013. október - 2014. december
425 milliárd (I. pillér)
325 milliárd (II. pillér)
Indulóérték maximum 500
milliárd, később bővíthető
Allokáció formája
"kártyaleosztás"
"érkezési sorrend"
Becsült GDP hatás
0,2-0,5 %
0,2-0,4 %
Allokált összeg
23
Fordulathoz vezethet a Növekedési Hitelprogram a kkv
hitelezésben
%
A vállalati hitelezés éves növekedési
ütemének előrejelzése
%
%
A kkv szektor hitelezés éves
növekedési ütemének előrejelzése
%
-2
-6
-6
-4
-4
-7
-7
-6
-6
-8
-8
-8
-8
Előrejelzés - június
II.
III.
2015.I.
IV.
III.
II.
2014.I.
IV.
III.
II.
IV.
2013.I.
III.
II.
IV.
2012.I.
III.
2011.I.
II.
Tény
Előrejelzés - szeptember
Tény
Előrejelzés - június
III.
-2
Előrejelzés - szeptember
Megjegyzés: NHP második szakasz esetén a kezdeti 500 Mrd Ft keret
lehívásával számolva.
Forrás: MNB
24
IV.
-5
II.
-5
2015.I.
0
III.
0
IV.
-4
II.
-4
IV.
2
-3
2014.I.
2
-3
III.
4
-2
II.
4
-2
IV.
6
-1
2013.I.
6
-1
III.
0
II.
0
IV.
8
2012.I.
8
III.
1
II.
1
2011.I.
10
IV.
2
2
10
Köszönöm a figyelmet!
25