Transcript letölthető innen - Magyar Nemzeti Bank

Tájékoztató az MNB 2010. évi
gazdálkodásáról
2011. június 7.
Tartalom
• Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható
főbb tényezők
• Devizatartalék-kezelés
• Működési költségek alakulása
• Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai
• Közbeszerzési tevékenység
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Az MNB mérlegének és eredményének
alakulására ható főbb tényezők
Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható
főbb tényezők
Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a
monetáris politika céljai és azok megvalósulását biztosító eszközei,
valamint a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok határozzák
meg.
A jegybank eredménye nem
használható a jegybanki
működés sikerességének
mérőszámaként!
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
4
Az MNB eredménye
Eredménykategóriák (milliárd forintban)
2010
Változás
-54,4
- 75,5
-21,1
-63,7
-53,8
9,9
9,3
-21,7
-31,0
2. Realizált devizaárfolyam-eredmény
136,7
50,4
-86,3
3. Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény
-16,8
-16,5
0,3
-8,2
-8,5
-0,3
-13,4
-12,8
0,6
4,8
4,8
0,0
65,5
-41,6
-107,1
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
5
1. Kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye
forint és deviza kamateredmény
pénzügyi műveletek realizált eredménye
bankjegy- és érmegyártás költsége
banküzem működési költsége
egyéb eredménytényezők
Teljes eredmény
2009
Az MNB eredmény összetevőinek alakulása
A kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye jellemzően negatív, mivel az
MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok
elmaradnak az átlagos forintkamattól.
2008-at követően az állam nemzetközi hitelfelvételei miatt folyamatosan nőtt a
devizatartalék, ez az MNB kamateredményének jelentős romlásával járt. Ugyanakkor
a devizafinanszírozás következtében az ÁKK-nál a forintfinanszírozáshoz képest
alacsonyabb kamatkiadás jelentkezett.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
6
Az MNB eredmény összetevőinek alakulása
Tekintettel az MNB nagy devizapozíciójára a realizált devizaárfolyameredmény az eredmény nagyságát döntően meghatározó tényezővé válhat.
A banküzemmel és működéssel kapcsolatos ráfordítás az MNB
költségtudatos
gazdálkodásának
köszönhetően
2010-ben
tovább
mérséklődött, ebben meghatározó szerepe volt a banküzemi működési
költségek csökkenésének.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
7
A kamateredményt meghatározó mérlegtételek 2010. évi
átlagállományának megoszlása a mérlegfőösszeg arányában
A devizapiaci hozamok
jegybanki alapkamat.
jellemzően
alacsonyabbak,
mint
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
a
8
Az MNB kamat- és kamatjellegű eredménye
2009
Megnevezés
Kamatozó forintkövetelések
Kamatozó devizakövetelések
Kamatozó forint- és devizakövetelések
összesen
Kamatozó forintkötelezettségek
Kamatozó devizakötelezettségek
Kamatozó forint- és
devizakötelezettségek összesen
Nettó kamatjellegű eredmény
Kamat- és kamatjellegű
eredmény
2010
átlagkamatátlagátlagkamatátlagállomány
összeg
kamatláb állomány
összeg
kamatláb
milliárd forint
%
milliárd forint
%
509,3
52,9
10,4
285,0
24,3
8,5
7766,2
205,8
2,6
9290,8
229,8
2,5
8275,5
3857,7
1521,5
258,7
329,6
28,4
3,1
8,5
1,9
9575,8
4931,8
1684,2
254,1
269,6
23,6
2,7
5,5
1,4
5379,2
358,0
35,6
6,7
6616,0
293,2
-14,7
4,4
-63,7
-53,8
Az MNB kamateredményét alapvetően a kamatozó devizakövetelések soron kimutatott
devizatartalék határozza meg. Alakulását 2010-ben az ÁKK adósságkezeléssel
kapcsolatos műveletei, az EU-transzferek, a MÁK nem adósságfinanszírozáshoz
kapcsolódó devizakonverziói határozták meg. A beáramló deviza konvertálása
forintlikviditás-többletet eredményezett a bankrendszerben, amit a bankok az
alapkamathoz kötött kamatozású instrumentumokban (kéthetes kötvény, kötelező
tartalék) kötöttek le. A kamatozó forintkötelezettségek túlnyomó részét ez utóbbi
állományok teszik ki.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
9
Az MNB saját tőkéje
Mérlegsor
(adatok millió forintban)
2010. dec. 31.
Jegyzett tőke
Eredménytartalék
10 000
75 003
Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka
Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka*
Tárgyidőszaki eredmény
Saját tőke
415 937
0
-41 577
459 363
*2010 végén negatív egyenlege volt, amit a központi költségvetés 2011. március 31-ig megtérített.
A Bank eredménytartaléka a korábbi évek (2003 és 2006)
nyereségéből adódik, ami nem került kifizetésre, hanem a későbbi
évek veszteségét hivatott finanszírozni. A részvényes döntése
alapján az MNB 2009. évi eredményéből és eredménytartalékából
osztalékot nem fizet.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
10
Az MNB és a költségvetés kapcsolata
Az MNB tőkeellátottságának biztosítása érdekében az államnak az MNB
tőkehelyzetét évente rendeznie kell. ( MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. tv.)
Veszteségtérítés:
Ha az éves eredmény negatív, és meghaladja az eredménytartalékot,
akkor a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben téríti
meg. Ez növeli az államadósságot és a költségvetési hiányt.
A 2010. évi 41,6 milliárd forintos veszteségre az MNB 75 milliárd
forintos eredménytartaléka fedezetet nyújtott, így emiatt a
költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett.
A Bank tárgyévi nyereségéből vagy eredménytartalékából a részvényes
döntése alapján fizet osztalékot a költségvetésnek.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
11
Az MNB és a költségvetés kapcsolata
Tartalékfeltöltés:
Ha a kiegyenlítési tartalékok bármelyike negatívvá válik, akkor azt
a költségvetés a tárgyévet követő évben köteles feltölteni. A két
tartalék egyenlege egymással szemben NEM számolható el.
2010. december 31-én a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka
negatív volt. A 29,1 milliárd forintos egyenleget a költségvetés
2011. március 31-ig az MNB-nek megtérítette.
A kiegyenlítési tartalékok pozitív egyenlegük esetén nem vonhatók
el, hanem a későbbi évek esetleges nem realizált veszteségeinek
„fedezetét” jelentik.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
12
Az MNB leányvállalatai
(50%-ot meghaladó tulajdoni hányad)
Gazdasági társaság
Tulajdoni
Adózott eredmény
millió forintban
Jóváhagyott osztalék
hányad (%)
2009
2010
2009
2010
Pénzjegynyomda Zrt.
100
1279
890
1688
897
Magyar Pénzverő Zrt.
100
334
415
811
415
53,3
1718
1983
0
0
KELER Zrt.
Pénzjegynyomda Zrt.: a nyereség csökkenését elsősorban az okozta, hogy a nyomdaipart
fokozottan érintő keresleti recesszió elhúzódása miatt a magas hozzáadott értéket képviselő
biztonsági okmányok és kártyák iránti kereslet az előző év szintjét nem érte el.
Pénzverő Zrt.: a 2010-es gazdasági évet is kimagasló eredménnyel zárta a társaság. A forgalmi
pénzérme-gyártás csökkenő volumene mellett nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott
értékkel bíró saját tevékenység bővítése, valamint a hatékonyabb működés elérése.
KELER Zrt.: sok éve stabilan nyereséges gazdálkodást folytató vállalkozás. Eredményességét
elsősorban a szolgáltatói tevékenység eredménye és a pénzügyi tevékenység eredménye határozza
meg, melyek a tervezettnél kedvezőbben alakultak 2010-ben.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
13
Devizatartalék-kezelés
A tartalékkezelés célja
A befektetői bizalom fenntartásához, a monetáris politikai
eszközrendszer működtetéséhez, illetve az állam devizakiadásaihoz
szükséges deviza biztosítása.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
15
A devizatartalék, a külső adósságmutatók és az M2
pénzmennyiség alakulása
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
16
A devizatartalék alakulása
A devizatartalék állománya 2010-ben 3 milliárd euróval 33,7 milliárd
euróra növekedett.
A devizatartalék alakulásának főbb összetevői 2010-ben
(milliárd euróban)
Devizakötvény kibocsátás és fejlesztési hitelfelvétel
1,5
Nettó EU transzfer
2,6
Bankoknak nyújtott devizahitel törlesztése
0,7
Tartalék hozama
0,7
Egyéb (főként ÁKK devizabetétjének derivatív pozíciókhoz
kötődő változása)
1,3
Állam lejáró devizahitelei és kamatfizetése
-2,7
Állam deviza kifizetései (MÁK tranzakciók)
-1,1
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
17
A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése
Konzervatív befektetési politika: szigorú biztonsági (stabilitási) és
likviditási korlátok mellett a lehető legmagasabb hosszútávú hozam
elérése aktív portfoliókezeléssel.
Likviditás
• Értékpapír szintű likviditási kritériumok: egy értékpapír kibocsátásból
maximális megvásárolható arány meghatározása
• Portfólió szintű likviditási limitek: a szélsőséges piaci körülmények
között is készpénzre váltható eszközök minimális mennyiségének a
meghatározása
A tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan
rendelkezésre állt.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
18
A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése
Biztonság
• Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal fel (más devizák
árfolyamkockázatát derivatív eszközökkel fedezi).
• Kizárólag AAA-A minősítésű befektetési eszközök vásárolhatóak.
• A hitelminősítések mellett az MNB piaci indikátorok alapján is
korlátozza az új befektetésre alkalmas eszközök körét.
• Az eszközök maximálisan 10,5 éves hátralévő futamidejűek lehetnek.
• A befektetési portfóliók megcélzott átlagos hátralévő futamideje 1,5
év.
2010-ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati
esemény az MNB portfoliójában.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
19
A tartalékon elért hozam
A tartalékportfóliók teljesítményét leginkább az ún. benchmarkot jelentő
referencia portfóliókhoz képest lehet értékelni. A benchmark portfóliók
ugyanolyan befektetési paraméterek mellett egy passzívan kezelt
portfoliót reprezentálnak, azaz össze lehet vetni, hogy az MNB
portfólióinak teljesítménye hogyan viszonyult egy hasonlóan biztonságos
piaci portfolióhoz.
Az öt aktívan kezelt tartalékportfólió teljesítménye (%)
portfólió
benchmark
különbség
Euro hitelkockázat-mentes
1,72
1,70
0,02
Euro befektetési
2,06
1,66
0,40
Euro pénzpiaci
0,86
0,32
0,54
Dollár befektetési
2,14
1,74
0,40
Dollár pénzpiaci
0,39
1,83
0,24
1,69
0,15
0,14
Súlyozott átlag
Cím: Az MNB 201. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
20
Működési költségek alakulása
Az MNB működési költségeinek alakulása nominál- és
reálértéken 2001-2011. között
IT rendszerek
támogatási
költségeinek
emelkedése
Működés
racionalizálás,
szervezet
fejlesztés
M Ft
15 500
Logisztikai kp.
üzembe
helyezése
14 500
13 500
12 500
11 500
10 500
9 500
8 500
7 500
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
(terv)
Nominálérték
15 196
13 507
12 700
13 524
14 883
14 794
14 576
14 911
13 727
12 783
13 036
2001 évi árakon
15 196
12 827
11 530
11 507
12 224
11 695
10 669
10 286
9 088
8 068
7 911
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
22
A költségek folyamatos csökkentése
•
A 2010. évi működési költségek nominálértéken nem érték el a 13 milliárd
forintot, ami legutóbb 2003-ban fordult elő.
•
Reálértéken (2001 évi árakon) a 2010. évi működési költségek a 2001. évi
működési költségek 53,1%-át teszik ki.
•
Az elmúlt két év alatt a működési költségek 2,1 milliárd forinttal (14,1%kal) csökkentek.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
23
Költségcsökkentő intézkedések
1. A hatékonyságjavító projekt megvalósítása az MNB szakmai tevékenysége színvonalának
megtartása, fejlesztése mellett.
Ennek keretében megtörtént, illetve folyamatban van pl.:
― a szervezeti egységek tevékenységének átszervezése, racionalizálása;
― az informatikai költségek optimalizálása, a szállítói szerződések felülvizsgálata;
― kompenzációs rendszer átalakítása, egyszerűsítése;
― a költségtranszparencia növelése a takarékos szemlélet erősítése érdekében;
― a létesítmények egy szolgáltatós üzemeltetése;
― a bankjegy-feldolgozási technológia karbantartási szerződéseinek felülvizsgálata, az
értéktár-üzemeltetési tevékenység „visszaszervezése”.
A projekt önmagában a 2009-2011 évek során a foglalkoztatottak 9%-os csökkenését, a
működési költségek közel 10%-os megtakarítását eredményezi.
2. Egyéb intézkedések: a projekt révén a költséggazdálkodás egészére kiterjedő szemléletváltás,
a takarékos és költséghatékony megoldások előtérbe helyezése (pl.: az elektromosáramfelhasználás, illetve a telefonköltségek csökkentését eredményező kezdeményezések).
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
24
A személyi jellegű ráfordítások és létszám alakulása
személyi jellegű
ráfordítás
Mrd Ft
létszám
Fő
9
800
8
700
7
6
600
5
4
500
3
2
400
2006
2007
személyi jellegű ráfordítás
2008
2009
2010
2011. terv
létszám (Teljes munkaidős dolgozóra átszámítva)
2009-ben 400 millió forint megtakarítás jelentkezett, 8,9%-os létszámcsökkenéssel együtt.
2010-re további több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB, a létszám
2,2%-os mérséklődése mellett.
A 2011. évi terv szerint a személyi jellegű ráfordítások az előző évhez képest nem
változnak, amellett, hogy a létszám 2%-kal emelkedik.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
25
Informatikai költségek alakulása 2006-2010
(millió forintban)
3 000
3 000
2 500
2 500
2 000
2 000
1 500
1 500
1 000
1 000
500
500
0
0
2006
2007
2008
2009
2010
IT ktg + IT ÉCS no minál értéken
IT ktg + IT ÉCS reál értéken (2006 = 100%)
ISZ személyi ktg no minál értéken
ISZ személyi ktg reál értéken (2006 = 100%)
Az informatikai költségek és az informatikai szervezeti egység személyi
költsége 2009 óta csökken.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
26
Környezettudatos működés
•
•
•
•
Az MNB 2010-ben elnyerte a „Legzöldebb Iroda” címet
Döntés
született
a
környezetvédelmi
menedzsmentrendszer
bevezetéséről (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer)
2010-ben javultak a környezeti teljesítmény mutatók (ingatlan
portfólió racionalizálás és környezettudatos működés):
- A villamos- és földgáz energia felhasználása 6%-kal, a
vízfelhasználás 40%-kal csökkent
- Logisztikai Központ teljes vízigényének 75%-a saját kútból
biztosított,
- Videokonferenciákkal
2010-ben 4,7 tonna CO2 megtakarítást
értünk el
2011. évi terv: MNB Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési
Rendszer auditálása
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
27
Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai
A bankjegy- és érmegyártás ráfordításai
Millió db
Milliárd Ft
10,0
400
7,5
300
5,0
200
2,5
100
0,0
0
2006
2007
2008
Bankjegy ráfordítás 200 Ft nélkül
Érme ráfordítás 1-2 Ft, és 200 Ft nélkül
1-2 Ft ráfordítás
2009
2010
2011 terv
200 Ft bankjegy ráfordítás
200 Ft érme ráfordítás
Bankjegy és érme mennyiség (jobb skála)
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
29
A ráfordításcsökkentő intézkedések hatása
Éves bankjegy és érme ráfordítások az intézkedésekkel, illetve azok elmaradása esetén
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
mrd ft
Elmaradt 200-as bankjegy
gyártatás
Készletszintek racionalizálása
1-2 forintos
érmék
bevonása,
további
gyártás nem
szükséges
2006
2007
200-as érme
gyártatás
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Prognózis
tényleges és tervezett ráfordítások
racionalizálás nélküli ráfordítások
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
30
Folyamatosan javuló hatékonyság
3.4
3.2
3.0
2.8
2.6
2.4
2.2
2.0
1.8
1.6
1.4
1.2
1.0
0.8
Sztenderd logisztikai
egységek bevezetése
Új Logisztikai
Működési hatékonyság
Központ -
növelése
automatizáció
Készpénztranzakciós díjak
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
bevezetése
1998=1
Egy készpénzlogisztikai dolgozóra jutó feldolgozott bankjegyek száma
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
31
Közbeszerzési tevékenység
Jogorvoslati eljárások alakulása
Az MNB közbeszerzési eljárásai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma
elhanyagolható, és jelentősen elmarad az országos átlagtól.
2006
Közbeszerzési eljárások
száma (MNB)
Közbeszerzési eljárások
nettó előirányzata összesen
(MNB)
2007
2008
2009
2010
119
93
100
81
56
5 862 millió Ft
4 337 millió Ft
32 647 millió Ft
5 287 millió Ft
4 515 millió Ft
1
3
0
0
1
1
2
0
0
0
0,8%
3,2%
0%
0%
1,7%
17%
22%
16%
13%
9%
Jogorvoslati eljárások száma
858
751
636
861
1 011
Az ország összes
közbeszerzési eljárásainak a
száma
4 957
3 446
3 911
6 611
10 685
Jogorvoslati eljárások száma
MNB-t elmarasztaló
Döntőbizottsági határozatok
száma
Jogorvoslati eljárások
aránya (MNB)
Jogorvoslati eljárások
aránya (országos)
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
33
Korszerű beszerzési tevékenység
•
•
A Vezetői Bizottság 2009 decemberében elfogadta a beszerzési
tevékenység működés- és szervezetfejlesztési programját, melynek
célja az elért törvényi megfelelőség fenntartása mellett a Bank
beszerzési gyakorlatának közelítése a legjobb versenypiaci
gyakorlathoz. Ennek részeként 2010-ben:
•
Átalakítottuk, tovább finomítottuk belső folyamatainkat.
•
Növeltük az e-aukciók és ártárgyalások számát, melyek hozzájárultak a
működési költségek további csökkenéséhez.
•
Kategóriamenedzsment rendszert vezettünk be, amelyre alapozva
piackutatás alkalmazásával növeltük az alkalmas ajánlattevők számát.
•
Összevonásokkal konszolidáltuk a beszerzési eljárásainkat, ezáltal
kevesebb, de nagyobb becsült értékű eljárásokat bonyolítottunk le.
A projekt szakmai elismerését jelzi, hogy esettanulmányként bekerült
a Complex kiadó Beszerzés című könyvébe.
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
34
A Kommunikáció költségei 2006-2010
adatok millió forintban
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
35
Az intézményi márkafrissítés indokai
•
A jegybank korábbi arculata nem felelt meg egy XXI. századi
jegybankról alkotott képnek.
•
Nem tükrözte azt a modern, színvonalas tevékenységet, amit az MNB
végez.
•
Múlt századi szimbolikán kívül a logó bonyolult rajzolata nem tette
lehetővé a mai modern kommunikációs felületeken való megjelenést
(online, lakossági projektkommunikáció).
•
A fentiekből következő ambivalencia
hitelességét.
nem
támogatta
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
az MNB
36
Az intézményi márkafrissítés költségei
adatok millió forintban
Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
37
Összefoglaló
Összefoglaló
• A jegybank eredménye nem a jegybanki működés
sikerességének mérő száma.
• Az MNB éves eredménye miatt a költségvetésnek térítési
kötelezettsége nem keletkezett.
• Az MNB konzervatív befektetési politikájának
köszönhetően a tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza
folyamatosan rendelkezésre állt.
• Az MNB portfoliójában 2010-ben sem fordult elő nemteljesítéssel összefüggő kockázati esemény.
Összefoglaló
• A jegybank 2010-ben is példamutató gazdálkodást
folytatott.
• Az MNB működési költségei 2 év alatt 2,1 milliárd
forinttal, 14,1%-al csökkentek.
• A jegybank 2010-ben több mint 650 millió forinttal
mérsékelte személyi jellegű ráfordításait.
• Az MNB közbeszerzési eljárásai ellen benyújtott
jogorvoslati kérelmek száma elhanyagolható és
jelentősen elmarad az országos átlagtól.
• Az MNB kimagasló eredményeket ért el a
környezettudatos működés területén is.
Köszönjük a figyelmet!