Transcript A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése I.
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT
5.
Dr. Tarnóczi Tibor
A kockázat I.
• A vállalkozások egyik legnagyobb félelme a csődhelyzetbe kerülés, ezért sokan foglalkoznak a csőd előrejelzésével.
• A vállalat aktuális és jövőbeni várható helyzetének az ismerete minden külső érintettnek érdeke, aki egy adott vállalkozással kapcsolatba kerül.
• A vállalat külső érintettjei szeretnék elkerülni, hogy a megszerzett pozíciójukban negatív irányú változás következzen be.
• A csőd lehetősége még inkább előtérbe került a 2008-ban elindult pénzügyi és gazdasági válság kapcsán.
2
Kockázat II.
• Kockázatosnak tartunk minden jelenséget, ami eltér az elvárható értéktől, jellemzőtől és kedvezőtlen az adott helyzet szempontjából, valamint teljes mértékben előre nem jelezhető.
• Azt is mondhatjuk, hogy a kockázat valamely vállalati jelenség, jellemző kedvezőtlen bekövetkezési esélyét jelenti.
• A pénzügyekben a kockázat általában együtt tartalmazza az esélyt és a veszélyt.
3
A kockázat III.
• A vállalatoknak és hitelezőiknek tisztában kell lenniük saját, illetve ügyfelük fizetőképességi helyzetével, mert annak romlása komoly nehézségeket okozhat mindkettőjüknek.
• A vállalkozás pénzügyi helyzetével a belső érintettek is szeretnek tisztában lenni, mert az ő jelenbeni és jövőbeni helyzetüket is nagymértékben meghatározza.
• Mindezek alapján egyre erőteljesebb igény jelentkezik olyan megoldások iránt, amelyek segítségével a csődkockázat előrejelezhető.
• Az előrejelzéshez felhasználhatók különböző pénzügyi mutatók és modellek. 4
A kockázat IV.
• A hagyományos pénzügyi mutatókkal kapcsolatban azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azokat nagyon körültekintően kell használni, figyelembe véve mindazon szempontokat, amelyek korábban már megfogalmazásra kerültek.
• Szem előtt kell tartanunk, hogy azok jelzései akár az aktuális helyzettel ellentétesek is lehetnek.
• Azt is tudnunk kell, hogy megfelelő előrejelzés csak a különböző mutatók kombinálásával, komplex előrejelzési modellek kifejlesztése által hozható létre. 5
A tőkeáttétel I.
• A tőkeáttétel azt jelenti, hogy az adott eredménykategória növekedése vagy csökkenése erőteljesebb, mint annak a jellemzőnek a változása, amelyből az adott eredménymutató levezetésre kerül.
6
A tőkeáttétel II.
• A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a saját tőkére, azaz a tulajdonosi vagyonra jutó eredményt, nyereséget mennyire tudjuk megtöbbszörözni, a teljes eszközállományunkra jutó eredményhez képest.
ROE
ROA * Összes eszköz Saját tőke
7
A tőkeáttétel III.
• A saját tőkére jutó hozam akkor lehet nagyobb az eszközeinken elért hozamnál, ha a finanszírozási forrásaink között van idegen tőke (Összes eszköz > Saját tőke) • Minél nagyobb idegen forrással rendelkezik egy vállalkozás, annál nagyobb lehet a különbség a ROE és a ROA között • Az idegen tőke igénybevétele minden esetben növeli a cég kockázatát, alapvetően a csődkockázatot, aminek a nagysága arányban van az eladósodottság mértékével.
8
A tőkeáttétel IV.
• Az eladósodottság csökkenti a cég szabadon felhasználható eredményét.
• Tehát az eladósodással arányban csökken a cég nettó eredménye, ami csökkenti a ROA értékét, azaz egyre kisebb értéket tudunk többszörözni a tőkeáttétellel.
9
A tőkeáttétel V.
• A saját tőke hozama akkor növelhető, ha az eszközök hozama nagyobb, mint az idegen tőke költsége (r A > r D ), és a növekedés mértéke az eladósodottság függvénye. • Ellenkező esetben, azaz ha az r A < r D , a saját tőke hozama csökkenni fog, méghozzá az eladósodottság arányában.
r E
r A
(r A
r D ) * D E
10
A tőkeáttétel VI.
• A vállalati tőkeszerkezet, vagyis milyen arányban vehetünk igénybe idegen tőkét, a vállalkozás jövedelmi helyzetének is függvénye.
• Idegen tőkét általában akkor szabad igénybe venni, ha felhasználásával nagyobb eszközarányos hozamot tudunk elérni, mint annak a költsége.
11
Tőkeáttétel tipusai
• Működési tőkeáttétel (
operating leverage
) állandó költségeknek a tevékenységekben történő erőteljesebb alkalmazásával megvalósított növekedés esetén • Pénzügyi tőkeáttétel (
financial leverage
) a növekedést a cég finanszírozásához történő kölcsön felhasználással valósítjuk meg 12
A működési tőkeáttétel fokának mérése I.
(
degree of operating leverage - DOL
) Ha az értékesítési árbevétel 1 %-kal változik, hány százalékos változás következik be az üzleti tevékenység eredményében?
13
A működési tőkeáttétel fokának kiszámítása
DOL az üzleti tevékenysé g eredményén ek változása az árbevétel változása % %
DOL
Q * p
v ) Q ( p
v )
FC
DOL S VC S VC FC 14
A működési tőkeáttétel fokának mérése II.
• Ez a mutató az eredménykimutatás tetejével foglalkozik, míg a pénzügyi tőkeáttételi fok az aljával foglalkozott, így fogja át a kombinált tőkeáttételi fok a teljes eredménykimutatást.
• A működési tőkeáttétel az állandó költségek arányával kapcsolható össze, azaz az állandó költségek arányának a növekedése növeli, csökkenése pedig csökkenti a működési tőkeáttétel fokát.
15
A működési tőkeáttétel fokának mérése III.
• A működési tőkeáttétel fokának a mértéke az állandó költségek nagyságának a függvénye, ezért szoros kapcsolatban van a fedezeti mennyiséggel/árbevétellel.
• Arra kell alapvetően odafigyelnünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben maradjon az értékesítésünk a fedezeti mennyiség/árbevétel felett.
16
A működési tőkeáttételi fok a fedezeti mennyiség és árbevétel függvényében
17
A működési tőkeáttétel fokának mérése IV.
• A vezetés alapvető feladata az állandó költségeknek olyan szinten való tartása, amely a külső körülmények kedvező és kedvezőtlen változása esetén is biztosítja a vállalkozás kockázattal arányos jövedelmezőségét.
• Arra kell törekedni, hogy az egyes termékek előállított mennyiségeit a fedezeti mennyiség felett tudjuk tartani legalább annyival, hogy a hiteleink tőketörlesztése után is maradjon annyi jövedelmünk, ami elegendő a vállalkozás növekedésének biztosításához.
18
A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése
(
degree of financial leverage - DFL
)
Ha az üzemi/üzleti tevékenységek eredménye 1 %-kal változik, hány százalékos változás következik be az eredményben?
19
A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése I.
• A pénzügyi tőkeáttételre – az ÜTE-n túl – alapvetően a pénzügyi műveletek eredményének van hatása.
• Ezen kívül még bizonyos mértékben számolni kell a rendkívüli eredmény és adó hatásával is.
• Általában azt szokták mondani, hogy a pénzügyi tőkeáttétel fokát a kamatköltség, azaz a vállalkozás finanszírozásához felhasznált idegen tőke költsége határozza meg.
20
A pénzügyi tőkeáttétel fokának kiszámítása
DFL az eredmény változása % üzemi/üzle ti tevékenys ég eredményén ek változása % DFL üzemi/üzle üzemi/üzle ti tevékenys ég eredménye ti tevékenys ég eredménye kamatfizet és
DFL
ÜTE ÜTE
I
21
A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése II.
• A mutató értéke akkor elfogadható, ha 1.5 alatt van, jónak akkor mondható, ha nem haladja meg az 1.33-at.
• Az 1.5-es érték azt jelenti, hogy a kamatköltség az ÜTE egyharmada, és ez 3-as kamatfedezeti mutató értéket jelent, ami azzal jár, hogy nagy valószínűséggel szükség lehet az értékcsökkenés bevonására is az idegen forrásunk finanszírozásához.
• Ha a mutató értéke meghaladja a 2-es értéket az már azt jelzi, hogy a vállalkozásnak komoly kockázatokkal kell szembenéznie.
• A 2-es érték azt jelenti, hogy a vállalkozás kamatköltsége az ÜTE-nek az 50 %-a, és így a kamatfedezeti mutató is 2.
22
A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése III.
• Mondhatnánk, hogy még megmarad a másik 50 %.
• Fel kell felhívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra, ha kamatot fizetünk, akkor általában tőkét is kell törlesztenünk.
•
A tőke törlesztésére a fedezetet a mérleg szerinti eredmény (MSZE) biztosítja.
• Felhasználható a tőketörlesztésre a felhalmozott értékcsökkenés is, de csak ideiglenesen, mert arra szükségünk lesz az eszközök pótlására.
• Nem véletlenül szoktak a bankok általában 5-ös értéket elvárni a kamatfedezeti mutatónál, amely érték 1.25-ös pénzügyi tőkeáttételt eredményez. 23
A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése IV.
• A pénzügyi tőkeáttételi fok mutatónak a megemelkedése általában nem okoz súlyos problémát, amíg pótolni tudjuk az értékcsökkenésből az MSZE-ben a tőketörlesztésnél keletkező hiányt, és az értékcsökkenést is olyan ütemben vissza tudjuk pótolni, ahogyan azt az eszközök pótlása igényli.
• Ha ez nem valósítható meg és a korábbi összes tevékenységünket fenn akarjuk tartani, akkor valószínűleg további hitelekre lesz szükség és tovább növekszik a vállalkozás kockázata, beindul a ’mókuskerék’.
24
Működési és a pénzügyi tőkeáttétel kombinálása I.
(
degree of combined leverage - DCL
) Eredménykimutatás • a működési tőkeáttétel a tevékenységekből származó hozamot határozza meg • a pénzügyi tőkeáttétel azt határozza meg, hogy "munkánk gyümölcsét" hogyan fogjuk kiosztani a hitelezőknek, illetve a részvényeseknek 25
A kombinált tőkeáttétel fokának kiszámítása
DCL
az eredmény változása az értékesíté si bevétel % változása %
Q * p
v ) Q ( p
v )
FC
I S
VC S
VC
FC
I S
VC ÜTE
I
DOL
*
DFL
26
Működési és a pénzügyi tőkeáttétel kombinálása II.
• Ha feltételezzük, hogy a pénzügyi tőkeáttételt elfogadható szinten tudjuk tartani, és az értéke legyen 1.4, az értékesítési bevételünkkel 50 %-kal tudjuk meghaladni a fedezeti árbevételt, ami 3-as működési tőkeáttétel jelent, így a kettő együtt 4.2-es kombinált tőkeáttételt eredményez, ami kedvező körülmények között azt jelenti, hogyha 1 %-kal nő az árbevételünk, akkor az adózott eredményben 4.2 %-os növekedés következhet be.
• Ha például 10 %-kal tudnánk növelni az árbevételünket az 42 %-os növekedést eredményezne az adózott eredményben. Ugyanakkor, ha a gazdasági körülmények kedvezőtlenné válnának és 10 %-kal csökken az árbevételünk, akkor az adózott eredményünk 42 %-kal csökkenne, azaz majdnem megfeleződne.
27
• • •
Működési és a pénzügyi tőkeáttétel kombinálása III.
Ha a pénzügyi tőkeáttételi fok például eléri a 2-es értéket, a működési tőkeáttételi fok pedig a 11-es értéket (csak 10 %-kal tudtuk meghaladni a fedezeti mennyiséget), akkor a kombinált tőkeáttételi fok 22 lesz.
Ez azt jelenti, hogyha 10 %-os árbevétel csökkenés következne be, akkor az 220 %-kal csökkenne, ami már komoly veszteséget jelent, persze kedvező irányú változások esetén az eredménynövekedés ugyancsak 220 % lehetne.
Ez jelenti a kockázatot, mert nem tudjuk biztosan, hogy melyik következik be, a kedvező vagy a kedvezőtlen helyzet.
28