Transcript innen - Magyar Nemzeti Bank

A bankok és az állam viszonya válságok
idején
Simor András
elnök, Magyar Nemzeti Bank
Budapest Economic Forum 2012
2012. október 16.
Tartalom
Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés
Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer?
Az állam és a bankok viszonya Magyarországon
Mit tehet a jegybank?
Hogyan tovább?
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
2
A válságokból való kilábalás sokkal lassabb, ha azt a banki
hitelezés nem tudja támogatni…
•
Hitelezés nélküli kilábalás („creditless recovery”) tapasztalatai: ha a
recessziót követő időszakban a kilábalást nem kíséri a hitelállomány
bővülése, akkor a GDP-növekedési üteme lassabb lesz;
•
A hitelezés nélküli kilábalás előfordulásának esélye lényegesen
magasabb, ha a recesszió során bankválság is előfordul
•
Mit tekintünk bankválságnak?
•
•
•
Ezért a kormányzatok adófizetői pénzek felhasználása árán is
igyekeznek megakadályozni bankválságok kialakulását és enyhíteni
annak következményeit
•
•
ha egy ország vállalati és bankszektorában nagyszámú csőd jelentkezik;
emiatt a nemteljesítő hitelek aránya emelkedik, a bankok tőkehelyzete
romlik, a tőkebeáramlás pedig leáll vagy megfordul;
ez a megrendült helyzetű bankrendszerekre is igaz
Cél a gazdaság stabilizálása és a növekedés felgyorsítása, a
bankrendszer megsegítése csak eszköz!
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
3
…és ez tartós kibocsátási veszteséghez vezet
Átlagos reál GDP index hitelezéssel támogatott és hitelnélküli
kilábalások során egy 362 válságepizódot tartalmazó minta alapján
Forrás: Abiad et all. (2011)
Megjegyzés: A hitelezés nélküli fellendüléseket megelőző recessziók
mélyebbek, a fellendülés során pedig a GDP növekedési üteme is csak alig 2/3a a hitellel támogatott fellendülésekben megfigyeltnek
4
Ezért a költségvetések – a hosszú távú növekedést
támogatandó – a költséges bankkonszolidációt is vállalták
Egyes bankválságok fiskális költségei
%
40
35
30
25
20
15
10
5
Forrás: IMF
D-Amerika
(1980/85)
Ázsia
(1997/01)
D-Amerika
(1994/98)
Transzformáció
(1990/95)
Skandinávia
(1991/95)
Baltikum
(1995/96)
D-Amerika
(1989/94)
Ázsia
(1983/86)
0
Fiskális költségek a GDP arányában
Magyarázat: A fiskális költségek a pénzügyi szektorba irányuló, válsághoz
kötődő állami transzfereket tartalmaznak, így tőkeemelések költségét is,
azonban eszközvásárlás és likviditásnyújtás költségeit nem.
5
Az aktuális válságban is jelentős állami szerepvállalás
figyelhető meg a bankrendszerek stabilizálásában
A bankrendszerhez kapcsolódó fiskális szerepvállalás egyes
országokban 2007 és 2011 között a GDP arányában
%
%
0
0
Állami feltőkésítés
Állami garancia vállalás
Aktuális állami szerepvállalás
IT
10
SE
5
FR
20
RU
10
HU
30
DK
15
SI
40
ES
20
US
50
LV
25
AT
60
BE
30
DE
70
GB
35
NL
80
GR
40
IC
90
IR (jobb skála)
45
Állami eszközvásárlás
Egyéb állami szerepvállalás
Forrás: IMF
Magyarázat: Az „aktuális állami szerepvállalásra” vonatkozó adatnál a 2007
óta történt teljes állami szerepvállalásból levonásra kerültek a bankok által
2011 végéig visszafizetett tételek
6
Tartalom
Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés
Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer?
Az állam és a bankok viszonya Magyarországon
Mit tehet a jegybank?
Hogyan tovább?
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
7
A hazai bankrendszer lényeges és stabilizáló hatású
tulajdonsága: a külföldi anyabanki tulajdonlás
Külföldi banki tulajdonban lévő hitelintézetek részaránya egyes
európai országok bankszektorában mérlegfőösszeg szerint 2009-ben
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Szlovákia
Észtország
Luxemburg
Csehország
Bulgária
Litvánia
Románia
Lettország
Lengyelország
Finnország
Belgium
Magyarország
Egyesült Királyság
Írország
Málta
Ciprus
Szlovénia
Portugália
Görögország
Dánia
Ausztria
Olaszország
Franciaország
Németország
Spanyolország
Svédország
Hollandia
Forrás: EKB
Leánybankok
Fiókok
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
8
Ami kedvező: a hazai bankok tőkehelyzete stabil
Tier 1 tőkemegfelelési mutató egyes európai bankrendszerekben, 2011 jún.
18
%
A 2011 júniusáig végrehajtott
anyabanki tőkeemelések hatása
16
14
12
10
8
6
4
2
0
BE BG DK CZ MT
FI RO
IE
EE PL DE HU CY NL SK
LV FR LT
AT ES GR
SI
IT
PT
Forrás: EKB
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
9
Ami egyszerre kedvező és kedvezőtlen: a külföldi finanszírozásra való
ráutaltságunk nagy, bár ebben magas az anyabankok részaránya…
A bankrendszer külföldi forrásai valamint az anyabanki források aránya
a teljes külföldi forrásállományon belül
45
%
Mrd EUR
90
II.
2012. I.
0
IV.
0
III.
10
II.
5
2011. I.
20
IV.
10
III.
30
II.
15
2010. I.
40
IV.
20
III.
50
II.
25
2009. I.
60
IV.
30
III.
70
II.
35
2008. I.
80
2007. IV.
40
Külföldi források
Külföldi forráson belül a tulajdonosi forrás aránya - bankrendszer (jobb skála)
Külföldi forráson belül a tulajdonosi forrás aránya - külföldi tulajdonú bankok (jobb skála)
Forrás: MNB
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
10
…a 2008 óta csökkenő trend mellett továbbra is a legmagasabbak
között van a hitel/betét mutató régiós viszonylatban
Hitel/betét mutató néhány kelet-közép-európai országban
%
250
225
200
175
150
125
100
75
50
2004.dec. 2005.dec. 2006.dec. 2007.dec. 2008.dec. 2009.dec. 2010.dec. 2011.dec. 2012.máj.
Forrás: MNB
HU
CZ
SK
PL
RO
BG
EE
LV
LT
Forrás: EKB, nemzeti bankok honlapjai
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
11
Ami kedvezőtlen: a portfolióminőség tovább romlik
A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való
fedezettsége a szélesebb régióban
Nemteljesítő hitelek állományon belüli aránya (%)
20
Szerbia (1)
Albánia (1)
Montenegro (1)
Litvánia (3)
Románia (2)
Moldova (3)
15
Horvátország (3)
Magyarország (3)
Bulgária (1)
Ukrajna (3)
Szlovénia (2)
Lettország (2)
Bosznia-Hercegovina
(3)
10
Macedónia (2)
Szlovákia (2)
5
Csehország (2)
Lengyelország (1)
Észtország (2)
0
20
Forrás: EKB
40
60
80
Nemteljesítő hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége (%)
100
Megjegyzés: 1) 2011 negyedik negyedévére vonatkozó
adat, 2) 2012 első negyedévére vonatkozó adat, 3) 2012
második negyedévére vonatkozó adat.
12
Az összkép negatív: a bankrendszer nem tudja hitellel
ellátni a gazdaságot és támogatni a növekedést…
Vállalati hitelek változása nemzetközi összehasonlításban
(2008.október=100, árfolyamszűrt)
%
120
%
120
75
75
Románia
Bulgária
Lengyelország
Slovákia
Magyarország
Eurozóna
Portugália
Spanyolország
júl
80
ápr
80
2012.jan
85
okt
85
júl
90
ápr
90
2011.jan
95
okt
95
júl
100
ápr
100
2010.jan
105
okt
105
júl
110
ápr
110
2009.jan
115
2008.okt
115
Csehország
Forrás: EKB és nemzeti jegybankok statisztikái.
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
13
…amiben a hitelezési hajlandóság hiányának is egyre
nagyobb szerepe van
Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióira a
vállalati szegmensben
Enyhítés
Szigorítás
100
%
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
II.félév
(előrej.)
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
-20
2008.III-IV.
-20
Tőkehelyzet (képesség)
Likviditás, forráshoz jutás (képesség)
Ciklikus tényezők (hajlandóság)
Verseny (hajlandóság)
Hitelezési feltételek változása
Forrás: MNB Hitelezési felmérés
Magyarázat: A szigorítást és enyhítést jelző bankok
arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva
14
Tartalom
Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés
Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer?
Az állam és a bankok viszonya Magyarországon
Mit tehet a jegybank?
Hogyan tovább?
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
15
Az állami szereplők és a bankrendszer közötti
„egyenleg” 2008 óta
+
LIKVIDITÁSRA HATÓ BEAVATKOZÁSOK
Az MNB likviditásbővítő beavatozásai 2008-tól
(swappiaci facilitások, tartalékráta-csökkentés)
Stabilitási törvény 2009-től (garanciaprogram)
Állami és MNB hitelprogramok 2009/2012-től
TŐKÉRE (JÖVEDELMEZŐSÉGRE) HATÓ BEAVATKOZÁSOK
Stabilitási törvény 2009-től
(tőkeprogram)
Bankadó 2010-2013-ig (?)
(a legmagasabb banki teher az EU-ban)
Kedvezményes végtörlesztés, 2011
Moratóriumok 2010 februártól (2011-től kvóta)
Állami tehervállalás az „adósmentő csomag”
részeként, 2011-től
(Árfolyamgát, nemteljesítő adósoknak
forintosítás+adósságelengedés, NET, „Növekedési
Paktum”)
Banki tehervállalás az „adósmentő csomag”
részeként
(Árfolyamgát, nemteljesítő adósoknak
forintosítás+adósságelengedés)
Tranzakciós adó, 2012
16
Amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták…
Az állami beavatkozások egyenlege a bankrendszer szempontjából és a
tulajdonosi tőkeemelések, a GDP arányában
3,0
%
2,0
1,0
0,0
-1,0
-2,0
-3,0
2009
Forrás: MNB.
2010
2011
2012. júl.
Tulajdonosi tőkeemelések osztalékfizetéssel csökkentve
Állami tőkeemelés
Magyar állami elvonás
Bankok számára nyújtott állami hitelek
2009 - től
összesen
2008-tól
összesen
Magyarázat: Az állami elvonás a bankadó és a végtörlesztésből származó banki
veszteségek összegeként adódik. A bankok által visszafizetett tőkét és állami
17
hiteleket 2010-től negatív előjellel tüntettük fel.
Ez a hazai bankok jövedelmezőségét és
versenyképességét a legalacsonyabbak közé nyomta
Bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) nemzetközi
összehasonlításban
30
%
%
30
0
-5
-5
2011
0
2010
5
2009
5
2008
10
2007
10
2006
15
2005
15
2004
20
2003
20
2002
25
2001
25
Németország
Olaszország
Ausztria
Magyarország
Bulgária
Horvátország
Lengyelország
Csehország
Szlovákia
Románia
Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva.
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
18
Az elmúlt 10 év átlagában a hazai bankok
jövedelmezősége
Egyes bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) és a ROE mutató
szórása 2001 és 2011 között
25
%
%
25
0
Németország
0
Olaszország
5
Ausztria
5
Horvátország
10
Szlovákia
10
Magyarország
15
Lengyelország
15
Bulgária
20
Csehország
20
Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva.
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
19
Miközben a hazai pénzügyi közvetítés továbbra is relatíve
drágának tűnik
Egyes bankrendszerek mérlegfőösszeg arányos kamatjövedelme 2011
végén
4,5
%
%
4,5
0,5
0,5
0,0
0,0
Magyarország
1,0
Románia
1,0
Bulgária
1,5
Szlovákia
1,5
Észtország
2,0
Csehország
2,0
Lengyelország
2,5
Szlovénia
2,5
Lettország
3,0
Litvánia
3,0
Ausztria
3,5
Olaszország
3,5
Belgium
4,0
Németország
4,0
Forrás: EKB CBD adatbázis alapján
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
20
Tartalom
Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés
Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer?
Az állam és a bankok viszonya Magyarországon
Mit tehet a jegybank?
Hogyan tovább?
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
21
Jelentősen bővítettük a banki likviditást
• Kötelező tartalékráta csökkentése, (2008 december)
• Swappiaci eszközök, (2008-tól)
• Fedezeti kör bővítése, (2008-tól)
• Jelzáloglevél-vásárlási program, (2010-2011)
• Hiteltenderek, (2008-tól)
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
22
Mire hat a kamat (1)? – A vállalati hiteleknél gyorsabb és
nagyobb az átgyűrűződés, mint a lakosságnál
Hitelek
Vállalatok
• A fennálló hazai banki hitelállomány fele, míg az új folyósítás 6070%-a forint
• A fennálló állomány 35%-a 1 éven belül megújításra szorul;
• Az új kibocsátású forint hitelek jellemzően 3-6 hónapos BUBOR-hoz
kötöttek, viszont a bank döntése, hogy a hitelkamatban átadja-e a
kamatcsökkentés hatását, mivel a felár a bank üzleti döntése;
Háztartás
• A fennálló hazai banki hitelállomány 40 százaléka forint, ennek kb.
40%-a államilag támogatott jelzáloghitel, aminek az átárazódási
periódusa 1-5 év, a maradék pedig magas, fix kamatozású
fogyasztási hitel vagy változtatható kamatozású jelzálog;
• A forint részaránya új folyósításon belül szinte kizárólagossá vált;
• Az új kibocsátású forinthitelek nagyobb része jelzáloghitel, ami az
átlátható árazási törvény miatt már többségében 3-6 hónapos
BUBOR-hoz között kamatozású. Ugyanakkor az induló felár itt is a
bank üzleti döntése;
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
23
Mire hat a kamat (2)? – A vállalati, de főként a lakossági
betétek kamatai gyorsan átárazódnak
Betétek
Vállalatok
• A fennálló banki betétállomány 70 százaléka forint;
• Ennek közel fele alacsony kamatozású
folyószámlabetét, amire az alapkamat változása alig
hat;
• A maradék nagyrészt 1 éven belüli lekötött betét,
aminek átkötése átlagosan 6-7 hónapon belül
megtörténik;
• A forintbetétek részaránya nőtt a válság kitörése óta;
Háztartás
• A betétállomány 80 százaléka forint;
• Ennek 30 százaléka alacsony kamatozású
folyószámlabetét;
• A maradék nagyrészt 1 éven belüli lekötött betét,
aminek átkötése átlagosan 4-5 hónapon belül
megtörténik;
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
24
Mire hat a kamat (3)? – Dilemmák
•
A vállalatok fennálló forinthitel-állományán a transzmisszió gyors, de
kérdéses, hogy a kisebb kamatteherből származó jövedelemmel mit
kezd az adós?
•
A bank az új hitelek esetén átadja-e az ügyfeleknek a kamatelőnyt
(felár meghatározása)?
•
•
A vállalatok esetén a kamatfelárak az elmúlt években elég stabilan
alakultak, a bankok nem ár jellegű tényezőkben (nem a kamatban)
szigorítottak;
A lakosságnál nincs ilyen tapasztalat, a referencia kamathoz kötött
forinthitelezés most indult be;
•
Ha a bank át is adja a kamatelőnyt, kérdése, hogy mekkora most a
hitelkereslet árrugalmassága?
•
A betéti és hiteloldalon is fontos kérdés, hogy a lakosság viselkedését
inkább az óvatossági motívum vagy a kamatok befolyásolják?
•
Hogyan hat az alapkamat csökkentése a hitelállomány többségét kitevő
devizahitelek terheire?
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
25
Tartalom
Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés
Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer?
Az állam és a bankok viszonya Magyarországon
Mit tehet a jegybank?
Hogyan tovább?
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
26
Hogyan tovább? Kiegyezés
•
Ki kell lépni az ördögi körből :
• bankokra rakódó állami terhek miatt a kamatmarzsok nem
csökkennek -> nemteljesítő hitelek aránya tovább nő -> banki
hitelezési képesség tovább romlik -> növekedés és a költségvetés
helyzete romlik
•
Verseny és fogyasztóvédelem erősítése
• a magasabb marzsok leszoríthatók szabályozással is: pl. átlátható
árazásról szóló törvény;
•
Csökkenteni kell az állami elvonást, kezelni a bankválságszerű tüneteket:
• nemteljesítő hitelállomány kitisztításának elősegítése;
• csökkenő banki terhek, azonban a feltőkésítés továbbra is az
anyabankok feladata!
•
Élénkíteni a nem-fogyasztási célú és vállalati hitelezést: állami
garanciaprogramok szerepe
•
Kiszámítható, verseny- és piacbarát gazdaságpolitika
A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András
27