Transcript Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet

Világgazdasági félperifáriák:
Latin-Amerika, az Iszlám
Világ és Délkelet-Ázsia
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaság- és társadalomföldrajz
Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező
2013/2014, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Hasonlóságok és
különbségek a
félperifériákon
szempontok
kiterjedés
ókor
gyarmatosító
ma
nyelv
vallás
ágazat
Latin-Amerika
Iszlám Világ
Délkelet-Ázsia
Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló
kis területű
É–D (Rio Grande– Ny–K (Atlanti-óc.–
Tűzföld)
Közép-Ázsia)
fejlett centrumok
indián birodalmak: Egyiptom, Mezop, Angkor–Khmer
inka, maja, azték Perzsia (Róma)
Királyság
viszonylag homogén
heterogén
spanyol, portugál török (európai)
Félperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában
centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia
homogén
heterogén
spanyol, portugál
főleg arab
homogén
heterogén
2
katolikus
iszlám
egytermék export CH vagy semmi
eltérő szintek
Az amerikai félperiféria
gazdaságtörténeti szakaszai
Latin-Amerika fogalma,
lehatárolása


Angol- és Latin-Am.
Latin-Amerika:
– Társadalomföldrajzi
kategória (közös
történelmi, nyelvi és
kulturális örökség)
– Északi határa: Mexikó–
USA határa (Rio Grande
folyó)
– 20,5 mó km2 (V14%)
– 600 mó fő (V9%)

Részei
– Dél-Amerika
– Közép-Amerika (Földhíd
+
4
Mexikó + Karib-térség)
Hasonló történelmi múlt

3-as osztatú történelem
1.Prekolumbián időszak
2.Gyarmati korszak (XVI- sztól)
3.Függetlenedés (XIX. sztól)
–
Kuba speciális helyzete
(1959-től)
5
Társadalomtörténet 1.
Prekolumbián időszak

Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk
–
–
–
–
–
Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma)
Városaik világviszonylatban óriásiak voltak
Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek)
Teotihuacan
Azték Birodalom

Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje)
– Inka Birodalom: Andok országai
– Hatásuk ma is meghatározó


Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha
Kuba, Karib térség, Amazónia
– Kevésbé fejlett civilizációk
6
Társadalomtörténet 2.
Spanyol gyarmati
uralom


Korai gyarmatosítás
Kuba: Kolumbusz
– Fontos „logisztikai központ”

Új-Spanyolország Alkirályság
– 1519: Hernán Cortés
– Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai +
Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság)
– Panama: Kolumbia része
– Világ ezüstkivitelének 2/3-a
– Függetlenedés: 1821  Fontos terület: „spanyol korona ékköve”



Perui Alkirályság
Grenada
Portugál területek
7
Világgazdaság szerep
a gyarmatosítás
idején

Merkantilizmus:
– Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak
kizsákmányolás: nemesfémek kirablása
– Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több
európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért
nemesfémek és gyarmatárú Európába

Ipari kapitalizmus kora
– Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra
– Spanyolok érdeke: gyarmati országaik iparcikkpiacainak
(kialakuló ipar) vámvédelme
– Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik
akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb
iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika 
korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok
– Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt,
mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges
8
tőkét kivonták a térségből
Korai függetlenedés
9
Társadalomtörténet 3.
Függetlenség, de USA-befolyás

Függetlenedés: 1821
– Mexikó
– Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam
– Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981)

Zűrzavaros időszak
– Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció
– Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio
Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági
liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális
érzéketlenség  társadalmi polarizáció
– Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések
(Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek,
földreform, államosítás

Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)
10
A latin-amerikai kultúrrégió
társadalomföldrajza
Mexikó népességszámának hosszú
távú alakulása
Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő
ország
12
Népesedési folyamatok
a XX. század közepéig

I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig)
– Magas születési és halálozási ráta
– Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió
– Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis,
kényszermunka)
– Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest

I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig)
– Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés

II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig)
– Demográfiai olló kinyílása, védőoltások
– Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb
(már 1820-tól)
13
III) Népességrobbanás
(kb. az 1970-es évek
végéig)

Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ
leggyorsabban népesedő térsége
–
–
–
–

XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X
2003: 530 millió (V8,4%)
Tetőpont: 1950–1960-as évek
Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3
mó) Costa Rica: biológiai maximum
Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos)
– Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős
csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható
élettartam növekedése
– Magas termékenységi arányszám

Hivatalosan nem korlátozták
14
– Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség,
nagy család, mint termelési egység
%
Népességszám évi átlagos
növekedési üteme a világ
nagytérségeiben 1950-2000
3.5
3.0
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
1950-es
évek
Karib-szv.
Iszlám
Földhíd
1960-as
évek
1970-es
évek
Fekete-Afrika
Dél-Amerika
1980-as
évek
1990-es
évek
DK-Ázsia
Mexikó
Adatforrás: WUP 2004,
www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html
15
IV) A
népességrobbanásból
való kilábalás



Ma már népesedési ciklus utolsó
szakasza felé átmenet
Migráció ma is alárendelt
Születési ráta gyors csökkenése
– Ok: hagyományos értékrend
lassú elmozdulása  főleg
természetes szaporodás 28‰ről 15 ‰
– Lassan megy végbe,
népességgyarapodása még
mindig jelentős

Demográfiai robbanás
következményei ma:
– Fiatalos korszerkezet
– Alacsony nőtöbblet
16
Emberfajták nagyfokú keveredése





Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala
Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay
Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd,
Kolumbia
Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize,
Bahama, Kis-Antillák, Guyana
Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak
17
Népesség térbeli eloszlása


Erőteljes térbeli koncentráció országon belül
Őrzi a gyarmati időket
– Sűrűbben lakott



Max: Antillák
Trópusi magasföldek
Meleg mérsékelt tengerparton
– Ritkábban lakott

Amazonas-medence, hegyvidékek
18
Gyors urbanizáció a XX. század
második felében
Felzárkózás a fejlett világhoz
A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban
1900–2030
Adatok forrása: INEGI
19
A kontinensek városodottságának
alakulása 1950-től napjainkig
Forrás: ENSZ
80
70
60
százalék
50
40
30
Afrika
Angol-Amerika
Ausztrália-Óceánia
Ázsia
Európa
Latin-Amerika
Oroszország
Világ
20
10
1950
20
1955
1960
1965
1970
1975
év
1980
1985
1990
1995
2000
Urbanizáció


Indián előzmények
Gyarmatosítók érdekei
– Közigazgatás, bányák,
kikötők



Szabályos városszerkezet
XX. század megugrott a
városodás (75%)
Óriási szegregáció
– Netzalhualcoyótl, Favela

Primate-city hatás
21
A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi
agglomerációja 2000-ben
Rangsor Nagyváros Kontinens Lakosság
(millió fő)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
Tokió
Mexikóváros
Bombay
Sao Paulo
New York
Lagos
Los Angeles
Calcutta
Sanghai
Buenos Aires
Dacca
Karachi
Delhi
Djakarta
Osaka
Manila
Peking
Rio de Janeiro
Kairó
Szöul
Párizs
Isztanbul
Moszkva
Tiencsin
London
Ázsia
Amerika
Ázsia
Amerika
Amerika
Afrika
Amerika
Ázsia
Ázsia
Amerika
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Amerika
Afrika
Ázsia
Európa
Európa
Európa
Ázsia
Európa
26,4
18,1
18,1
17,8
16,6
13,4
13,1
12,9
12,9
12,6
12,3
11,8
11,7
11
11
10,9
10,8
10,6
10,6
9,9
9,6
9,5
9,3
9,2
7,6
Forrás: ENSZ
22
A latin-amerikai gazdasági
szerkezet jellemzői
Gazdasági fejlődés

1880-as évektől
– Bányászati, mezőgazdasági termékek

1930-as évektől
– Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek

1950-es évektől
– Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes
termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás)

1970-es évektől
– További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (TávolKelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)
24
Kevés művelt terület,
egészségtelen
birtokviszonyok

Kevés a művelt terület (8%)
– Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás
– Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília,
Amazónia: kevésbé)

Latifundium–minifundium, Peon-rendszer
– Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –
kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido
tulajdonforma
– Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan

Magassági övezetek
25
Függőleges övezetesség:
éghajlati emeletek
magassági szint
felső magassági
határ
jellemző
termesztett
növény
gazdaságilag
alig
hasznosítható
tierra helada
hideg föld
tierra fría
hűvös föld
kb. 4000 m-ig
búza, kukorica
tierra templada
meleg föld
2000 m-ig
rizs, gyapot
1000 m-ig
banán,
26
cukornád,
kakaó, vanília
tierra caliente
forró föld
Az agrárium stratégiai ágazat

Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %)
– Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése
– Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció,
támogatások csökkenése
– Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása



Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform)
1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom
Világviszonylatban jelentős
– Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am
– Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R),
Karib-szk.
– Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol
27
Cukornád
Kuba cukornád termelésének ingadozásai
9
8.4
millió metrikus tonna
8
7.6
7.3
7
6
5
4.3
4
3
2
1
0
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
1958

1956

1954

1952
1950

Latin-Am: világtermelés 44%-a
Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK 
Gazohol-program
Mexikó
Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek”
– Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” =
„Cukor nélkül nincsen ország”
– Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány
– Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent
Egyéb termesztett
növények



Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó
Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília
Dohány
– Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent

Trópusi gyümölcsök, citrusfélék
– Kuba: jobban fejlődnek
– Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra
– Brazília

Fűszerek:
– Szegfűbors: Jamaica
– Szerecsendió: Grenada (VR1.)

Szója
– Brazília: Paraná, campo cerrado


Gyapot, szizál: Brazília
Japán kertészetek (Sao Paulo)
29
Erdőgazdálkodás és
állattenyésztés

Erdőgazdálkodás
– Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)
– Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino)
– Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével,
de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett
– Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga)

Alárendelt állattenyésztés
– Mexikó 30%
– Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika

Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ +
Amazónia), Argentína
– Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína
– Halászat: Kuba, Mexikó
30
Mezőgazdaságon kívüli ágazatok

Bányászat (szén hiányzik)
–
–
–
–

Színesércek: Mexikó, Andok
Vasérc: Brazília
Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica
Kőolaj: Mexikó, Venezuela
Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)
– Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés 
sokoldalúbb
– Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó:
Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte
ipari háromszög)
– Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore

Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)
– Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco
(Mex), Copacabana (Brazília)
31
– Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)
Külkereskedelem

Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek
térbeli megoszlása
– USA befolyása É-ról D-re csökken
– Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt)

Nemzetközi gazdasági szervezetek
– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó
(+USA, Kanada)
– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília,
Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia)
– Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig
– Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize,
Guyana, Suriname
– Andok országai (ANDEAN)
32
Az Iszlám Világ
Az Iszlám Világ fogalma,
lehatárolása




Az iszlám közösségek a
Föld országaiban >
Iszlám Világ > Arab Világ
Terület: 25 mó km2
(17%)  VR1
Népesség: 850 mó
(12%)
Részei:
– Észak-Afrika

Magreb + Szahara
– Közel-Kelet





Arab-félsziget
Termékeny Félhold
Kisázsia
Előázsia
34
Közép-Ázsia
Iszlám vallás
jellemzői

Iszlám 5 alappillére:
–
–
–
–
–
–

Hitvallás (saháda)
Ima (szalát)
Adakozás (zakát)
Böjt (szaum)
Mekkai zarándoklat (haddzs)
(+ dzsihád)
Irányzatok
– Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága
vallásjogi kérdésekben
– Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága
– Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal
35
szemben
A gazdaság fő jellemzői az
Iszlám Világ országaiban


Hagyományosan: kereskedelem
Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt
szerepe
– Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs),
primőr, datolya, halfafű



Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta)
Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás
Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra
– Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása,
extenzív pásztorkodás (juh, kecske)

Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban)
– Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar,
kőolaj-finomítás, műtrágya
– Szuezi-csatorna: 3 Mrd t
– Hazautalások: 6–7 Mrd $

Szénhidrogének: Líbia, Algéria
– 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása
– Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok)

Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)
Az Iszlám Világ észak-afrikai
részének gazdasági fejlődése
37
Afrikai arab országok

„Dzsezírat el
Maghreb” (=
Nyugati-sziget):
– Atlasz-országok
 Távoli-Maghreb:
Marokkó,
Mauritánia
 KözépsőMaghreb: Algéria,
Tunézia
– Közeli-Maghreb: Líbia



Egyiptom
Mauritánia, Szudán
Szenegál, Mali,
Burkina Faso, Niger,
38
Csád
Észak-Afrika országai

Hasonlóságok:
– Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása
– Tőkeszegénység, szakemberhiány
– Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek

Különbségek:
– Marokkó: feudális maradványok, konzervatív
– Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám
fundamentalizmus, katonai diktatúra
– Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció
39
A „sivatag előtti idők”

Sziklarajzok: korábban
kellemesebb éghajlat,
civilizációs lépcsőfokok
– „Vadászok és gyűjtögetők
művészete”
– „Pásztorművészet”
– „Lovasnépek művészete”

Őslakói: berberek
– Délebbre szorultak
– Nyugatabbra nagyobb az
arányuk (Marokkó: 40%)
Ókor


Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor,
Théba) 8-9 mó birodalom
Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.)
– Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea
(mai Tripoli)


Asszír, és perzsa támadások keleten
Görögök
– Alexandria (Kleopátra)
– Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították


Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó
Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia,
Africa (≈Líbia)
– Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna)

Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok
elnéptelenedtek
Középkor, újkor

Arab uralom (VIII. sz.)
– Kézműipar, kereskedelem
– Kairó: kalifátus központja

XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI.
sz.)
– Jelentősebb vezető: Mohamed Ali
– Részleges függetlenség
– Gyapot, öntözés
Észak-Afrika újkori
gyarmatosítása

Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX.
sz. eleje)
– Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó
– Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia
– Nemzetközi igazgatású város: Tanger


Egyiptom: angolok (1882)
Líbia: olaszok
– 1911–1912: olasz-török háború
– XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta
– központjuk Kufra
43
Önállósulás útján

Egyiptom
– 1922.: királyság

Líbia
– II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)


Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás
Fezzán: francia megszállás
– Háború után: ENSZ gyámság
– 1951.: 3 tartományból független királyság



I. Idrisz (szenuszi emír)
1956: Marokkó (alkotmányos monarchia),
Tunézia
1962: Algéria (köztársaság)
Szocialista kísérletek

1952: Egyiptomi Arab Köztársaság
– Nasszer 1970-ig
– 1956: Szuez államosítása
– 1967: izraeli háború

1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam”
– Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása
– Királyság megdöntése (Líbiai Arab
Köztársaság) – teljes függetlenség
– Eleinte radikális pánarab és mérsékelt
szocialista politika
– Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon
– Zöld Könyv
– Tanácsrendszer
– Kapitalizmus és szocializmus mellett a
„harmadik nemzetközi elmélet”
Nemzetközi konfliktusok

Algéria:
– FLN: fundamentalista
nyugatellenes politika

Egyiptom
– 1973: arab-izraeli háború
– 1979: béke Izraellel

Líbia
– Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz)öböl
– Aozou-övezet (Líbia és Csád
határa)
– Terrorista és
gerillaszervezetek
támogatása
– Lockerbie-katasztrófa (1992)
– Tömegpusztító fegyverek
Társadalmi–gazdasági
fejlettségi különbségek ÉszakAfrikában
47
Nagy és kicsi

Ter.
– Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km2
– Kisebb: Marokkó: 460 ezer km2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163
ezer km2

Nép.
– Óriás: Egyiptom 72 mó
– Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó
– Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó

Néps.
– Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2
– Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2

Népnöv.
– Igen gyors: Líbia 2,6%
– Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22%
– Tunézia: 0,99%
48
Egyenlőtlen
benépesültség,
policentricitás



USA befolyása É-ról D-re csökken
Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20%
alatt)
Nemzetközi gazdasági szervezetek
– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA)

Mexikó (USA, Kanada)
– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur)


Tagok: Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay
Társult tag: Chile, Bolívia
– Közép-amerikai Közös Piac

Guatemalától Costa Ricáig
– Karibi Közös Piac (Caricom)


Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname
Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek
térbeli megoszlása
49
Kétarcú országok
Líbia
– Tengerpart: 2 centrum
– Sivatag: Szahara-i tábla
Egyiptom
– Tengerpart + Nílus 1
centrum (Delta)
– Sivatag: Szahara-i tábla
Népességföldrajz

Népesség egyenlőtlen eloszlása
– Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti terület
(Tripolitánia nyugaton és Kiraneika
keleten) + ritkán lakott Szahara
– Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület (Nílusdelta, Nílus-menti terület) + ritkán lakott
Szahara




Gyors népességnövekedés – fiatal
ország (34% 14 év alatti)
Etnikailag meglehetősen homogén
Vendégmunkások
Vallás: szunnita mohamedán
Koncentrált
városhierarchia
Rang–nagyság
szabály
A
városhálózat
koncentrációja
52
Legnépesebb városok






Kairó: 8 mó
(ev. 15 mó)
AFR3.
Alexandria: 4
mó AFR5.
El-Giza
(Gizeh): 2,5
mó
Tripoli: 1,1 mó
Subra-el-Haima
(Shubra-elKhema): 1 mó
Bengázi
(Benghazi):
700 ezer
Marokkó








Maghreb-el-Aksza
Alkotmányos monarchia (király)
Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%)
GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%)
Bányászat: foszfát
Fejletlen kohászat, gépipar
Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát)
Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)
54
Algéria






Köztársaság
Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék
GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%)
Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc
Vegyipar
Fejletlen ipar
55
Tunézia







Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%)
GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%)
Élelmiszeripar (malomipar)
Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc)
Kohászat, gépipar
Vegyipar
Kézművesipar, turizmus
56
Foglalkoztatási szerkezet: Líbia
és Egyiptom

A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a
bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg
– Mezőgazdaság: L 18% E 32%
– Bányászat, ipar: L 30% E 17%
– Szolgáltatások: L 52% E 51%

Magas munkanélküliség: Egyiptom
– Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi Líbiában)
Fejlettségi különbségek a
közel-keleti félperiférián
58
Közel-Kelet részei

Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó)
nyelv, szunnita
– Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait
– Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina

Kisázsia  türk
– Törökország
– Azerbajdzsán

Előázsia  perzsa
– Irán
– Afganisztán
– Pakisztán

Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa)
– Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
Az Iszlám Világ legeurópaibb
része: Törökország
60
Kiváló geostratégiai
helyzet

Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól
– Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők


Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma
híd a Boszporuszon)
Terület: 780 e km2 (ebből 3% Európa)
– Stratégiailag fontos fekvésű
– Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i
egyezmény)
– Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé
– Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi)


NATO legfontosabb keleti láncszeme
Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz
– Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)
– Teljes jogú tagság még nincs
– Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között
Történelem










XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök
XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom)
XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat
Edirne (1361), Isztambul (1453)
XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma
XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése
I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere”
I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke)
Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - 1923-as
lausanne-i béke)
1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét
a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon
Atatürk reformjai









Köztársaság kikiáltása (1923)
Főváros: Ankara
Iszlám világi hatalmának felszámolása
Polgári törvénykezés bevezetése
Európai időszámítás
Latin ABC
Szakítás a hagyományos öltözködéssel
Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
Etatizmus gazdaságpolitikája
– Kulcsiparágak államosítása
– Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
– Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
Népességföldrajzi
kép


Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó)
XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török
– Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)
– Görögök (1923: népességcsere)



Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam
Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!)
Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken)
– Milliók vándorolnak városokba, külföldre

Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó)
– Enyhít a munkanélküliségen
– Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét
– Célországok:


Legtöbben Németországba (2 mó)
1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)
Jelentősebb városok
Gazdaságpolitikai
váltás

Hagyományos
importhelyettesítés
– Fél évszázadon át
– Sokoldalú, de kevéssé
termelékeny ipar
– Nem volt versenyképes
nemzetközi piacon
– Árrobbanás (1970-es évek),
deficit, eladósodás
– Ma is zárt (exportkoefficiens:
14%)

Új liberális
gazdaságpolitika
–
–
–
–
–
1983 óta
Külföldi tőke
Magánszektor térnyerése
Exportorientált iparágak
Idegenforgalom fejlesztése
Kétarcú mezőgazdaság


Egészségtelen
birtokszerkezet
Kettős arculatú
földművelés
– Anatóliaifennsík
– Mediterrán
partvidékek

Tekintélyes
állatállomány
Főbb nemzetgazdasági ágak
megoszlása
100%
90%
80%
41
59
70%
71
71
százalék
60%
szolgáltatások
ipar
mezőgazdaság
50%
23
40%
30%
30
20%
27
27
36
10%
12
0%
5
2
EU GDP
TR GDP
EU fogl
TR fogl
Bányászat, energiagazdaság










Króm
Nemfémes
ásványi
anyagok
Bauxit
Rézérc
Ólom
Molibdén,
higany,
antimon
Feketekőszén
Barnakőszén
Kőolaj
Vízenergia
Ipar

Textil- és élelmiszeripar
– Két legnagyobb foglalkoztató

Nehézipar
– Megelőzte a Közel-K-et


Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás
Vegyipar
Az egy főre jutó GDP területi
fejlettségi különbségei
Törökországban 2001-ben
A nyugat-kelet irányú fejlettségi
lejtő Törökországban, 2001
(GDP/fő alapján)
A török euroatlanti integráció
dilemmái
73
Törökország
euroatlanti
integrációja














1948:
1949:
1952:
1959:
1964:
1974:
1987:
1996:
1997:
1999:
1999:
1999:
2004:
2005:
OEEC –alapító tag (1961- OECD)
Európa Tanács
NATO
társulási szerződéshez folyamodik
EGK-társulási szerződés
Észak-Ciprus elfoglalása
csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is)
vámunió hatályba lép
Luxemburgi csúcs: 6+5+1
DK-európai stabilitási egyezmény
földrengés
Helsinki csúcs: tagjelölt
nem csatlakozik
csatlakozási tárgyalások kezdete
Törökország EUtagsága mellett és
ellen szóló érvek

Pro
– Megerősíthetjük a török
modernizációt
– Nem jelenik meg ellenséges
iszlám Eu. kapujában
– Nagy piac
– Külker EU-val: exp. (50%),
imp. (40%)
– Már van vámunió
– Katonai, bizt. pol., NATOtag, Ny-i orientáció
– Van eu-i része

Kontra
–
–
–
–
–
–
–
–
–
80 mó nem eu-i kultúrájú
Reg. pol.
Döntéshozatal
Kurdkérdés, emberi jogok,
börtönök, halálbüntetés
Gazdasági helyzet (infláció,
eladósodottság, állam
túlsúlya, feketegazdaság)
Túl nagy hadsereg
97%-ban Ázsia
Vendégmunkások áradata
Határviták
A török csatlakozás megítélésének
különbségei az EU-tagállamaiban
Délnyugat-Ázsia

Délnyugat-Ázsia részei
– Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti
szárnya
– Előázsia
– Kisázsia
Arab-Közel-Kelet



Arab világ keleti része
Izrael: pol, kat szempontból
jelentős
Két rész
– Arab-félsziget
– Termékeny Félhold (TigrisEufrátesz + Libanoni partvidék)


Alacsony népességszám, de:
Utolsó fél évszázadban
jelentős világgazdasági
szerep, okai:
– Szénhidrogénen alapuló
gazdagság
– Arab – izraeli viszony
Urbanizáció


Iszlám szülőföldje
Az Arab és Iszlám Világ szíve
– Mekka: Mohammed szülőhelye
570-ben
– Medina: későbbi hatalmi
központja

Nagyobb városok
–
–
–
–
Bagdad
Rijád
Bejrút
Szanaa
Elő- és Közép-Ázsia

Elő-Ázsia
– Irán
– Afganisztán
– Pakisztán

Közép-Ázsia
– Régi iszlám hagyományok +
türk etnikai örökség
– Szovjet örökség  kötődés
Oroszo-hoz, de reorientáció
– Piacgazdasági átmenet
A délkelet-ázsiai félperiféria
újonnan iparosodó országai
81
Délkelet-Ázsia lehatárolása

Indokíniaifélsziget:
– Szingapúr (NIC1)
– Malajzia, Thaiföld
(NIC2)
– Kambodzsa, Laosz,
Mianmar (Burma),
Vietnam

Indonézszigetvilág
– Fülöp-szigetek,
Indonézia (NIC2)
82
– Brunei, Kelet-Timor
Délkelet-Ázsia részei

Heterogén:
–
–
–
–

Többségében homogén:
–

Társadalmi-gazdasági szempontból
Etnikai szempontból
Kulturális örökség: indiai, kínai, arab-iszlám hatás
Természeti erőforrások (kőolaj, ércek, trópusi erdők, termékeny
síkságok)  tőkefelhalmozás
Japán dinamikus erőtere, politikai szálak: ASEAN
Elszigetelődött
–
–
Vietnam: kommunista pártállami rendszer
Mianmar: elszigetelődött, de várhatóan beilleszkedik
83
Gyarmatosítás








Angol: Brunei, Malajzia, Mianmar, Szingapúr
Francia: Kambodzsa, Laosz, Vietnam
Holland: Indonézia
Spanyol, USA: Fülöp-szigetek
Portugál: Kelet-Timor
Szabad: Thaiföld
Japán invázió (II. vh.)
Kínaiak jelenléte
84
Eltérő országméretek
Népesség 2007
Terület
Népsűrűség 2007
Szingapúr
3,7 mó
683
5352
Fülöp-szigetek
87 mó
300 e
290
Vietnam
85 mó
332 e
260
Thaiföld
67 mó
513 e
130
Indonézia
224 mó
1,9 mó
120
Malajzia
28 mó
330 e
90
Kambodzsa
16 mó
181 e
90
Mianmar
55 mó
677 e
80
Brunei
400 ezer
5765
70
Kelet-Timor
1 mó
15 e
66
Laosz
6 mó
237 e
25
Délkelet-Ázsia
573 mó
4,5 mó
130
85
Vallás





Buddhizmus: Mianmar, Thaiföld, Vietnam,
Laosz, Kambodzsa (államvallás)
Mohamedán: Malajzia, Indonézia, Brunei
(államvallás)
Katolikus: Fülöp-szigetek, Kelet-Timor
Taoizmus: kínaiak (Vietnam, Szingapúr)
Ateizmus: Vietnam
86
A távol-kelet újonnan
iparosodó országai
87
NIC1-országok






Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr (Hongkong)
Előnyös közlekedésföldrajzi és stratégiai helyzet
Infrastruktúra (gyarmatosítók)
Tőkefelhalmozás: alacsony bérek, szorgalom
Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás
1960-as évek: világpiacra irányuló export
1. Textilipar
2. Előmunkaigényes tömegáruk
3. Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek


Japán működőtőke-kivitel
1990-es évek már fejlett országok, tőkexportőrök,
88
NIC2-országok





Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld
Japán vállalatok NIC1-ből ide települtek
Olcsóbb munkabér
Munkaigényes termékek vagy alkatrészek
gyártása
Jövőben Kína és Vietnam is
89
Gazdasági fejlődés szakaszai a
Távol-Keleten
A kivitel bővítésének fő tényezői
1960’
1970’ 1980’
1990’
Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási
eljárások, szabadalmak, innovációk)
Japán
Nagy szaktudást igénylő
csúcstechnológiai termékek (pl.:
számítógépek és alkatrészeik,
szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz)
Japán Tajv
Szing
HK
DK
Beruházás- és nyersanyagigényes
nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk,
acél, hajók)
Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű
iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk,
játékok)
Japán Tajv
Szing
HK
DK
Japán Tajv
Szing
HK
DK
Maláj
Thaif
Indon
Fülöp
Maláj Kína
Thaif Vietn
Indon 90
Fülöp