Transcript A településszociológia vázlata

A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA
VÁZLATA
Bevezetés a szociológiába
WJLF
Pecze Mariann
A TELEPÜLÉS szociológiai fogalma 
 rendszerelméleti megközelítésben:
társadalom alrendszerekből összeszerveződő rendszer
Többféle módon (több különböző dimenzió mentén) tagolódik
alrendszerekre - szerveződik meg (Osztály- és rétegszerkezet,
intézményi struktúra, munkafolyamatok rendszere, stb.)
A
megszerveződik TÉRBEN is

A TELEPÜLÉS A TÁRSADALOM TÉRBENI
MEGSZERVEZŐDÉSE
MTA Településtudományi Bizottságának meghatározása szerint „ A település embercsoport
részére lakó- és munkahelyül szolgáló, valamint ezekkel valamilyen összefüggésben álló
egyéb épületeknek, létesítményeknek és intézményeknek összefüggő területen elhelyezkedő
együttese.”(Urbanisztikai Kézikönyv, szerk. Perényi Imre. ÉTK. Budapest, 1987)
2
Térbeni megszerveződés
A társadalom maga alakítja ki terét. Alapja:
1. Társ.i szükségletek
2. Természeti-környezeti feltételek
népsűrűség, a társadalmi tevékenységek jellege,
környező társadalmak
A FELTÉTELEK VÁLTOZÁSÁVAL A TÁRSADALOM
TÉRSZERKEZETE IS VÁLTOZIK!!!
3
TÉRSZERKEZET

TELEPÜLÉSHÁLÓZAT: az a mód (az rendszer), ahogyan a
települések az ország területén elhelyezkednek.
a települések egymás közötti kapcsolatai, a települések egymáshoz
való térbeni viszonya. Lsd. az ország közigazgatási térképe.

TELEPÜLÉSSZERKEZET:
egy
adott
település
belső
szerkezete.
amit egy település térképén látunk: utcák, terek, stb.
Mindkettőt a társadalmi folyamatok alakítják ki, a társadalom
szükségleteinek megfelelően, adott feltételek lehetőségei által
megszabottan.
A feltételek és a társadalmi tér kapcsolatát ábrázolja a tetraéder(térszemléleti) modell.
4
A TERTRAÉDER MODELL (Tóth József, 1981.)
Alap: a társ.-i és természeti környezet kölcsönhatása
tér:
Természeti
 Társadalmi: társadalmi
gazdasági
szféra
infrastrukturális
Település: a tér koncentrált gócterülete, megjeleníthető
egy tetraéderrel
Egyik szférában változás
rendszerszerű változást
idéz elő a többi szférában is!

5
A TETRAÉDER MODELL
ABC=társadalmi szféra
C
BCD=gazdasági szféra
ACD=infrastrukturális
ABD=természeti szféra
D
A
B
6
A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA
KIALAKULÁSA I.
jelentős nagy társadalmi folyamatok (XX. szd.):

urbanizáció
városok fejlődése; két folyamat:
városodás, a városok népességszámának ugrásszerű
gyarapodása;
városiasodás, sokféle településen a városias infrastruktúra fejl.

falusi közösségek bomlása (részben az elvándorlás, részben a
zártság oldódása következtében)
AZ EZEKBŐL SZÁRMAZÓ TÁRSADALMI PROBLÉMÁKRA KELLETT
MAGYARÁZATOT KERESNI
(családi, rokoni, szomszédsági kötelékek lazulása, deviáns vis.formák –
prost., bűnözés, öngy., alk. - növekedése, nyomor…)
7
A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA
KIALAKULÁSA II.
A Lynd házaspár munkássága
Könyvük: Middletown (1929)
Egy amerikai kisváros belső életének elemzésehogyan formálja át az urbanizáció a kisváros
belső életét (életmód, kommunikáció, helyi társi
strukt.) 1890-1925 között
Módszer: résztvevő megfigyelés
folytatás: Middletown in Transition (1935)
Innen eredeztethető a HELYI TÁRSADALOM kutatás
Bővebb információ: http://en.wikipedia.org/wiki/Middletown_studies
8
A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA
KIALAKULÁSA III.
A „CHICAGÓI ISKOLA” (Park, Burgess) 1925.
A várost vizsgálták
Fő elvük: „humán ökológia” (emberi társ. és környezetének
viszonya)
a térbeni egységek (városrészek) egyben társadalmi egységek
is:
a településszerkezet és a társadalomszerkezet
összefügg!
Az összefüggés kutatása a településszociológia egyik ága
9
A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA
KIALAKULÁSA – a chicagói iskola
Koncentrikus körök elmélete:
A városok belső térbeli szerkezete differenciált
1.
2.
3.
4.
5.
Városközpont (igazgatás, üzleti élet, művelődés)
Átmeneti övezet (slumok)
Munkások otthona
Gazdag társi rétegek
2
Elővárosok, kertvárosok
1
4
3
5
10
11
NÉHÁNY ALAPFOGALOM

Szegregáció: egy településen belül egy-egy
városrészben azonos társadalmi csoporthoz (réteghez)
tartozó emberek, családok laknak.

Slum (ejtsd: szlöm): fizikailag és társadalmilag
egyaránt leromlott településrész.

Slumösödés: önmagát fokozó folyamat: egy
településrész fizikailag leromlik, lakásárak esnek,
szegényebb réteg foglalja el, még kevésbé tudják
fenntartani, még jobban leromlik, még szegényebbek
jönnek, é.í.t.
12
AZ URBANIZÁCIÓ
A modern - újkori, kapitalizmuskori - településfejlődés fő folyamata.
A modern urbanizáció ciklikus folyamat
Lényege: a városok egyre jelentősebbek a településhálózaton belül. (Ld. városodás és
városiasodás!!!)
Az urbanizáció szakaszai: (Enyedi György)
1.
2.
3.
4.
Városrobbanás A városi népesség hirtelen megnövekedése
Relatív dekoncentráció: agglomeráció képződés, kis- és
középvárosok fejlődése
Dezurbanizáció: városi népesség csökken, falusi térségek
népessége gyarapszik
Új koncentráció: nagyvárosi központok rehabilitációja
Akadémiai Díj (1961), Trefort Ágoston-díj (1994),Széchenyi-díj (1998)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
Hazám Díj (2007, XXI. Század Társaság)
Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványi Fődíj (2008)
Lauréat d'Honneur (2008, Nemzetközi Földrajzi Unió)
Hild János-díj (2009, Magyar Urbanisztikai Társaság)
13
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA I.
1.
XI.-XII. szd:
3 pólusú, 3 alapvető településtípus:
- királyi várak körül kialakult városok (királyi városok)
- mezővárosok, (zömmel kereskedelmi központok)
- a falvak; földesúri fennhatóság alatt.
FONTOS! A falvak lélekszáma ebben a korban igen kicsi:
30-50 család. Ennek megfelelően a településhálózat az
ország jelentős részén eléggé sűrű.
14
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA II.
2. Nagy változás a török hódoltság korában
különösen az ú.n. „hódoltsági területen”.
(Nagyjából a Duna-Tisza köze.)
Lényeg: a kis falvak megszűnnek, az emberek
nagyobb településekre - mezővárosokba menekülnek.
Így alakul ki a sajátos magyar városforma, a
tanyás mezőváros. (Ld. Erdei Ferenc!)
15
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA III.
3. XIX. szd.
A modern - kapitalizmuskori - településhálózat fejlődés
fő tényezői:
- iparfejlődés
- polgárosodás
- népesség-robbanás
- a közlekedés-hálózat (vasút) fejlődése
A centrális - BUDAPEST-KÖZPONTÚ - fejlődés
16
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA IV.
4. Kiegyezés időszaka (1867)
a fejlődés felgyorsul – Debrecen, Szeged, Kassa
összekötése a centrummal
sugaras közlekedéshálózat
5. Trianon (1920)
a decentrumok kívül kerülnek az országhatáron –
megszakadt városrobbanás
6. 1945 után
városképző erő: erőltetett szocialista iparosítás – új
városok építése – népvándorlás
városokat preferáló településpolitika
17
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA V.
7. ’50-’60-as évek
ellenpólusok kialakítása: Miskolc, Debrecen,
Szeged, Pécs, Győr – 5 régióközpont
8. 1971 – OTFK
Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció)
funkció szerinti településosztályozás
cél: minden kisebb régióban legyen egy
városközpont (biztosítja a városi szolgáltatást a
falvaknak)
De: elszegényedő-elöregedő községek
18
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA VI.
9. 1990 után
a települések önállósága nagymértékben megnőtt – önálló
önkormányzati gazdálkodás – több lehetőség
10. 2004. – EU tagság
I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2004-2006
5 operatív program közül: (GVOP, HEFOP, KIOP, AVOP, ROP)
ROP – Regionális Operatív Program
AVOP- Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
Az OP-ok céljáról bővebb info: http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/nemzeti.html
11. Új Magyarország Fejlesztési Terv ÚMFT (II.NFT) 2007-2013
15 OP, ebből 7 regionális OP, 1 technikai tartalék, 7 szakmai
A 15 OP-ról bővebb információ:
http://www.nfh.hu/./index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000326-hir
19
OP-ok az ÚMFT-ben (2007-2013)
 Gazdaságfejlesztés OP






(GOP)
Közlekedés OP (KÖZOP)
Társadalmi megújulás OP
(TAMOP)
Társadalmi infrastruktúra
OP (TIOP)
Környezet és energia OP
(KEOP)
Államreform OP(ÁROP)
Elektronikus közigazgatás
OP (EKOP)
 Nyugat-dunántúli OP







(NYDOP)
Dél-alföldi OP (DAOP)
Észak-alföldi OP (EAOP)
Közép magyarországi OP
(KMOP)
Észak-magyarországi OP
(EMOP)
Közép-dunántúli OP (KDOP)
Dél-dunántúli OP (DDOP)
Végrehajtás OP (VOP)
20
ÚMFT 2007-2013
21
ÚMFT 2007-2013
22
Területfejlesztési szakágak

Területhasznosítás, területgazdálkodás
Városgazdálkodás, lakásgazdálkodás

Településmarketing
Marketingstratégia (helyzetelemzés, fejlesztés irányai, célok
meghat., stratégiai és intézkedési terv, ellenőrzés)

Területfejlesztés
Foglalkoztatás, infrastruktúra, lakáshelyzet összhangba hozása
területileg

Településrendezés, tervezés
Természeti, épített és szociális elemek szabályzása, alakítása
23
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
ALAKULÁSA VII.
Településtípusok 1990-93 körül
Városok:
1. Tradicionális városok
1.1. Tradíció és dinamika (Székesfehérvár, Sopron)
1.2. „Múlton merengő”. Hagyományőrzés, stganálás
(Esztergom, Pápa)
1.3. „Megkopott fény”. Hanyatló városok (Pásztó)
2. Újabb alakulású városok
2.1. „Csinált városok” (Dunaújváros, Tiszaújv.)
2.2. Felfuttatott városok (Tatabánya, Salgótarján)
2.3. Az „új polgárosodás” dinamikája (Győr, Szombathely)
24
Településtípusok 1990-93 körül - folytatás
3. Mezővárosok; majdnem -stagnáló, helykereső állapotban
(Nagykőrös, Makó)
4. Alig-városok: az újonnan várossá kinevezett települések közül
azok, amelyeken a város-funkciók csak korlátozott mértékben
vannak meg. (Visegrád, Nagymaros)
Falvak:
1. Hagyományos falvak
1.1. „Zárvány-faluk”
1.2. Mezőgazdasági falvak
25
Településtípusok 1990-93 körül - folytatás
2. „A polgárosodás útján”
2.1.Vállalkozó típusú, kereskedelemmel párosult
mezőgazdasági falvak.
2.2. Urbánus (urbanizálódó) falvak.
2.3. Lakófalvak; „szuburb” települések
3. Különleges falvak (üdülőfalvak, idegenforgalomra átállt
falvak, stb.)
4. Haldokló falvak (depressziós térségek aprófalvai)
(5. Cigányfalvak???)
26
27
28
29
30
Az EU regionális felépítése
Az Európai Unió szervezetének alapja a Régiók Európája elv,
ennek értelmében támogatási rendszerében az európai források
odaítélésénél a regionális szervezetek előnyt élveznek. Az EU
tagállamok regionális felépítése a NUTS rendszeren alapul,
amely a statisztikai területi egységek elnevezéséből képezett
betűszó. Nomenclature des Unites Territorales Statistique. (nut =
dió). A rendszer öt különböző szintet állapít meg:
 NUTS 1. Országos szint
 NUTS 2. Tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye területére
kiterjedő, a megyehatárokkal határolt egybefüggő tervezési, ill.
statisztikai területi egység.
 NUTS 3. Megye
 NUTS 4. Kistérség
 NUTS 5. Település, Városkörnyék
31