Transcript 08 Település szociológia

Település szociológia
Város és falu
A lakóhely szerepe
A foglalkozás mellett lényeges tényező az
egyenlőtlenségi viszonyokban: a lakóhely
Kedvező feltételekkel rendelkező lakóhely:
 Nagyobb munkahelykínálat
 Magasabb jövedelmek
 Jobb lakásviszonyok
 Kellemesebb művi és természetes környezet
 Jobb kereskedelmi ellátás
 Több és jobb iskola
 Jobb közlekedési viszonyok
 Előnyösebb egészségügyi hozzáférés
Városszociológia, faluszociológia
A város fogalma a szociológiában:
- központi funkciókat ellátó település
- magasabb szintű iskolák
- művelődési intézmények
- legtöbbször környékük államigazgatási központjai
- heterogén lakosság (foglalkozás, műveltség, életszínvonal szempontjából)
- személytelenebb emberi kapcsolatok
- gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a
deviáns viselkedés
A falu jellemzői:
- szorosabb társadalmi kapcsolatok
- hagyományosabb gondolkodás
- nyugodtabb életmód
- nagyobb fokú normakövetés
Egyéb település formák
Agglomeráció: községek és kisebb városok, amelynek lakossága szoros
kapcsolatban áll a nagyvárossal, ahonnan sokan igáznak naponta a
nagyvárosba
Tanya: falvakon és városokon kívül fekvő, egyedül álló, vagy csak kevés
lakóépületből álló település
Mi az urbanizáció?
 városodás: a városi népesség aránya nő
 városiasodás: nő a települések városias jellege, több emeletes
épület, keményburkolatú út, jobb kereskedelmi ellátás
A földrajzi régiók között is nagy különbségek, egyenlőtlenségek vannak:
 népesség összetétele,
 a tevékenységek fajtája,
 a fejlődés mértéke szerint
Alapfogalmak 1.
Szuburbanizáció:
- újabb tendencia - a központokban fogy a népesség, de nő a külső,
kertes területek, a családi házas területek népessége
Szegregáció:
- Az a jelenség, amikor egy-egy településen belül a különböző
társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül
egymástól. Velejárója: jövedelmi viszonyok és települési
infrastruktúra egyenlőtlensége (Pl. várható élettartam 68-nál
hosszabb, vagy 65-nél rövidebb - Józan Péter kutatásai)
Slum:
A városok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott
városrészeinek megnevezése (nyomornegyed: elítélően hangzik)
Alapfogalmak 2.
Invázió:
- az a jelenség, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a
korábbi népességtől eltérő népesség költözik be és amikor a
szokásos tevékenységek mellé új tevékenységek települnek
(pl. áruház épült)
Szukcesszió:
- a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységének
összetétele megváltozik, kicserélődik
Filtráció:
- Az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek
Módszertani kategóriák
Az 1981-82. évi társadalmi rétegződés adatfelvételhez Baráth Etele dolgozott
ki 10 kategóriás osztályozást, az 1. kategóriába kerültek a
legelmaradottabb községek, a 10. Budapest volt
Szelényi Iván (1990) – a központi támogatásban részesülés alapján:
1. Sorvadó falu és tanya
2. Hanyatló falu
3. Stagnáló falu
4. Fejlődő falu
5. Gyorsan fejlődő, városiasodó falu
6. Kevéssé fejlődő, kisebb és nem megyeszékhely város
7. Erősen fejlesztett város
Megyék vagy régiók?
19 megye és Budapest.. .
Megyék:
 történeti múlt
 Kulturális sajátosságok
Nagyobb régiók:
• Dunántúl
• Alföld
• Északi-középhegység
Gazdasági fejlettség szerinti régiók:
 Budapest
 A főváros körüli központi megyék: Pest, Fejér, Komárom
 Az északnyugat-dunántúli megyék
 A déli megyék: (Dél-Dunántúl és Dél-Alföld)
 Az északkeleti megyék, és Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar
Meddig folytatódhat az urbanizáció?
1. Arnold Toynbee (1971) angol történész szerint:
néhány év múlva a fejlett országok népessége megapoliszokban
fog élni
egymással összefüggő, sokmilliós városok övezete Ma: Mexikóváros,
Sao Paulo, Tokio, Kalkutta, Mumbai (Bombay)
2. Szolgáltatási társadalom, téma parkok
3. Enyedi György (1984) szerint a modern urbanizáció ciklikus jellegű
 A ciklus első részében robbanásszerűen nő a városok népessége –
városrobbanás
 Második szakasz: relatív dekoncentráció, gyorsan fejlődő elővárosok
 Harmadik szakasz: dezurbanizáció – megáll a városnövekedés, nő a
falvak népessége, de a teljesen elnéptelenedett falvak nem élednek
újjá, ilyen helyre városi lakosok nem költöznek
Más lakóhely-más életmód!
A városi levegő szabaddá tesz! – a középkorban a városi önkormányzatok függetlenedtek a
feudális földesurak elnyomásától
A. Tocqueville az 1830-as években megállapította,hogy az USA-ban a demokrácia működését az
segíti elő,hogy nincs egyetlen uralkodó város.
L. Mumford (1885) amerikai tudománytörténész szerint:
A városok a műszaki,gazdasági és kulturális fejlődés előmozdítói, valamint a politikai elnyomás és
a háborúk kirobbanásának központi szereplői
Ferdinand Tönnies (1855-1936) (városi és falusi életmód különbségeket vizsgált) szerint:
 Falvak: közösség – személyes kapcsolatok
 Városok: társadalom – személytelenség, szerződéses cserekapcsolatok
l.Wirth (1938) chicagói városszociológiai iskola: Urbanizmus, mint életmód
Jellemzői:
• kifinomultság,
• Változatosság
• Szabadság
• Tolerancia
• Eltérő életstílusok
• Kevésbé etnocentrikus magatartás
A „melting pot” után a salátástányér…
Az USA-ban megjelentek az etnikai faluszigetek lakói:
ethnic villagers, akik egy-egy etnikumhoz tartoznak és a
nagyvárosokban olyan kapcsolataik vannak, mintha egy
faluban élnének. (H. Gans, amerikai szociológus, 1962)
A szuburbiákban, a nagyvárosok körül elhelyezkedő kertescsaládiházas övezetben szintén családias, intenzív személyes
kapcsolatok lehetségesek.
(Cséfalvay Zoltán: Kapuk, falak, sorompók- Gondolat kiadó)
Városökológiai elméletek
A chicagói szociológiai iskola dolgozta ki:
Bizonyos városrészekben koncentrálódnak bizonyos tevékenységek, pl.
deviancia, szegénység
1. Park és Burgess (1925) koncentrikus körök elmélete:
o Városközpont és üzleti övezet (bankok, szállodák, áruházak,
szórakozóhelyek)
o Átmeneti övezet (régen jó lakásos bérházak, azután szegények, újonnan
bevándorlók, színesbőrüek - szegénység, prostitúció, alkoholizmus)
o Jobb helyzetű munkások bérházakban
o Munkások családi házai
o Kertes családi házak, ingázók lakásai, szuburbia
2. Egy másik elmélet szerint: szektorokra osztható: ipari, kereskedelmi,
lakóterületi szektorok
3. Egy nagyvároson belül több városmag van, független városrészek
Egy ismerős jelenség: a szegregáció
Amerikai szociológusok figyelték meg a bőrszín szerinti szegregáció
jelenségét egyes városrészekben
(Budapesten: VIII. kerületi roma népesség vagy a X. kerületi kínai
népesség, vagy a lakóparkok népessége)
Dinamikus változások, változó gazdaság, változó település szerkezet:
Enyedi György szerint:
• a fejlett országokban a regionális különbségek megváltoznak,
• egyes iparágak hanyatlásával,
• szolgáltatások fellendülésével,
• kapuvárosok szerepe,
• pénzügyi és info-kommunikációs központok szerepének
növekedése.
Hazai történeti gyökerek a település
fejlesztésében
Erdei Ferenc trilógiája: ahol az alföldi mezővárosok és a környező tanyavilág
kapcsolatát mutatja be
 Magyar város (1939)
 Magyar Falu (1941)
 Magyar tanyák (1941)
Bibó István koncepciója is az volt, hogy:
 Az ország minden kisebb régiójában legyen egy városi központ
 Egynapos úttal elérhető a környező falvak lakói számára
 Elérhető városi szolgáltatások: egészségügy, középfokú iskola, művelődési intézmények
Az Erdei-Bibó féle koncepció:
o Településhálózat fejlesztése
o Közigazgatás átalakítása
o Megyerendszer megszüntetése - városkörnyéki közigazgatási egységek létrehozása, alsó
fokú és középfokú funkciók meghatározása - ez nem volt sikeres
Nemzetközi és hazai tendenciák
Az ezredforduló környékén:
 Peremváros megjelenése: szuburbanizációs folyamat – elővárosokba település - már
szolgáltató funkciók is megjelennek
 Szociális város rehabilitáció: komplex rehabilitációs folyamat, nemcsak épületek, hanem
szociális funkciók és magasabb státusú népesség
 Globális városok (Global Cities): a világgazdaságban betöltött szerepük alapján – New
York, London ,Tokió
Magyarországon:
 Kistérség megjelenése: a település és a megyeszint között
 EU igények szerinti pályázás (regionális preferencia)
 Települések önállósodása, majd újra egyesülése
 Budapesten megjelenő szegregáció
 A város rehabilitáció továbbtolta a romák és szegények problémáját
 Magas presztízsű agglomeráció létrejötte (Telki, Nagykovácsi)
 Az újonnan felduzzadt agglomeráció infrastruktúrája hiányos
 A 60-70-es évek lakótelepeinek problémáját kezelni kell
 Ismét megnőttek a falvak és városok jövedelem különbségei
Ajánlott irodalom:
Manuel Castells 2005: A hálózati társadalom
kialakulása, Az információ kora (Gondolat)
Szelényi Iván 1990: Városi társadalmi
egyenlőtlenségek (Akadémiai)
Enyedi György 1984: Az urbanizációs ciklus és a
magyar településhálózat átalakulása
Csanádi Gábor-Ladányi János 1992: Budapest
térbeni-társadalmi szerkezetének változásai
(Akadémiai)
Köszönöm figyelmüket!