Transcript Document

4. TELEPÜLÉSEK
KARAKTERE,
JELLEGZETESSÉGE
Berczeli Emília
adjunktus
Köszönet
Köszönettel tartozom az alábbi hallgatóknak, akik tanulmányaik
fotóanyagával előadásom elkészítéséhez hozzájárultak:
Csernyi Tamás
Molnár Márton
Hofstadter Tanás
Urbán Adrienn
Nagy Béla
Szabó Csaba
Boldán Balázs
Horváth Hajnalka
Botos Gábor
Szabó Levente
Csikós Dorottya
Gyürei András
Csap Viktor
Farkas Márton
Liszkai József
Sztarinka Dávid
Varga Zsuzsanna
Cselovszky Attila
Vadász Viktor
Bajmóczy Lilla Anna
Zólyomi Orsolya
Karakter




Görög szó jelentése: jellem, jelleg
Jellem – a lelki-akarati tulajdonságok összessége
Jelleg – valaminek a meghatározó sajátossága, tulajdonsága
A település esetében a karakter szó a település egészének az
érzékelhető megjelenési formáját jelenti.
A települési környezet esztétikuma


A települési környezet esztétikumának fogalmán mindazoknak
a városépítészeti és építészeti elemeknek az együttes
megjelenési formáját értjük, amelyeket térben érzékelve,
látványként befogadunk.
Vizsgálatunkhoz a települést elemeire bontjuk.
- külső természeti környezet
- belső települési környezet (élő, élettelen, mozgó,
álló elemek)
- épített környezet
- növényi környezet
Település belső és
külső környezete
Település értékei térben, formában és színben egyaránt harmonikusak:

heterogén beépítésű házsor egyetlen megmaradt műemléke ugyanis
építészeti, de nem környezeti érték

a jellegében harmonikus, de nem kiemelkedő építészeti kvalitású házsort
azonban minősíthetjük környezeti értéknek

esztétikai kritériumok elemei:

terek formája, aránya, kapcsolódásai, az utcák vonalvezetése,
légtérarányai, beépítési konfigurációi, homlokzatok, anyagok, színek,
parkok, fasorok

kisarchitektúra elemei: kereskedelmi pavilonok, az árudák, a forgalom
és közlekedés sokféle építménye (felszíni metrócsarnokok és lejáratok,
várók, esőtetők, aluljárók stb.) a telefonfülkék, az utcai illemhelyek, a
szeméttárolók, a postaládák, a hirdetőoszlopok, óriásreklámok, a
világítótestes, villanyújságok, víztükrök, csobogókutak, a virágtartók és
természetesen a köztéri szobrok, emlékművek és térplasztikák
Közterek, sétáló utcák
Kisarchitektúra: Szobrok
Kisarchitektúra: Kutak, szőkőkutak
Balatonfüred
Budapest:
Károlyi kert
Pécs
Budapest: Károlyi kert
Erzsébet tér
Gyöngyös
Kisarchitektúra: Kutak, szőkőkutak
Gyöngyös díszkútjai
Kisarchitektúra: Lámpák
Kisarchitektúra: Lámpák
Kisarchitektúra: Árudák, illemhelyek
A település karakterét az alábbi tényezők
határozzák meg:
1.Földrajzi és természeti adottságok
- domborzati viszonyok pl. dunátúli és az alföldi települések alapvetően
eltérő alaprajza, úthálózata
- víz menti fekvés.
- éghajlati viszonyok - szélhordta homok ellen íves utcákkal védték a belső
kerteket (pl. Debrecenben), míg a hegyvidéken a lezúduló csapadékvíz
ellen úgy védekeztek, hogy annak irányába a háznak minél kisebb felülete
álljon.
2. Társadalmi szerkezet
A természeti adottságok alapján alakul ki egy-egy térség primer
foglalkozásiés életmód-beszerzési szerkezete - pl. mezőgazdasági,
feldolgozó ipari, stb. Így alakult ki Debrecenben a kifelé tölcséresen
szélesedő az állathajtást szolgáló utcák, a hatalmas vásártér.
3. Helyi építőanyag
A település kialakulásának korai periódusában a helyi építőanyag döntően
befolyásolta a karaktert.
A település karakterét az alábbi tényezők
határozzák meg:
4. Nemzetiség, hagyomány
Építmények alapján meg lehet állapítani, hogy egy falu magyar, vagy
túlnyomóan milyen nemzetiségű.
5. Belső arányok
Jellemző a beépítettség és az üres tér viszonya, a gyalogos befogadható kép
üzletek, portálok stb.
6. Növényzet
Fasorok, növényzet, virágok, erkélyládák, őshonos és telepített növények.
7. Üzletek, és tartozékai
Karaktert alakít ki a portál, de fontos a felirat és a szín is.
8. Kisarchitektúra
A kereskedelem egy része kilép a városból kis árudákban, pavilonokban.
9. Mozgó tárgyak
Járművek, tömegközlekedési eszközök, színe, formája stb.
10. Az emberek
Milyen emberek lakják
A látványt variálja, a nap, a napszak, az évszak, az időjárás.
Más szemszögből összefoglalva a település
karakterét meghatározza:








sokféleség
szimmetria
harmónia
kontraszt
arányosság
fokozás
ritmustörvény
formatényezők hierarchiája
Karakter vizsgálat
Analitikus vizsgálat – tárgyi világ (épített,
természeti környezet)
2.
Analogikus vizsgálat – jellemző hasonlóságokon
alapuló következtetés
3.
Történeti-kronologikus vizsgálat – idő és
folytonossága
A vizsgálat eredménye a homogén karakterű
részterületek lehatárolása - értékkataszter,
valamint a karakterterv - övezetek lehatárolása,
karakterközpontok, gyenge karakterü területek,
hiányparaméterek megállapítása, értékszemléletű de
a fejlődést biztosító rugalmas szabályozás
1.
1. Analitikus vizsgálat
BEÉPÍTÉS VIZSGÁLATA
1.

Beépítés típusa




Beépítés magassága


Szintszám vagy épület magasság
Beépítés kora


szabadonálló – laza szövetes, telepszerű, szabadonálló (ikres, oldahatáronálló)
kvázi szabadon álló (szabadonálló de a telekhez képest nagy a beépítettség)
zártsorú – keretes, tömbös
mikortól meddig épült
Beépítés funkciója










Lakó
üdülő
Intézményi
Ipari
Vízgazdálkodási
Közmű
Közlekedés
Park
erdő
mezőgazdasági területek)
Magasság
Közlekedési létesítmények: Utak,
alagutak, parkolók, hidak, folyók,
vasutak
Közlekedés létesítményei
Közművek létesítményei
Egyházi, szakrális épületek
Igazgatási,
kereskedelmi,
egészségügyi
épületek,
portálok
Kereskedelem,
szolgáltatás
létesítményei
Kulturális épületek
Pécsi Nemzeti
Színház régi
képeslapon
Köztéri szökőkút szoborral a
PécsiNemzeti Színház előtt.
Pécsi Nemzeti Színház
LA Getty Múzeum
1. Analitikus vizsgálat
2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA

Domborzati viszonyok






Sík,
Lejtő – északi, keleti, déli, nyugati
Völgy – észak-déli irányú, kelet-nyugati irányú, egyéb
Tető – fennsík, hegyhát, gerinc
Egyéb –pl. víz melletti fekvés
Növényzeti viszonyok





összefüggő zöldfelület – erdők, parkok
kertes zöldfelület – alacsony beépítettség
keretező zöldfelület – véderdők, fasorok
zárványos – beépítés közötti zöld foltok
nincs zöldfelület
Település és táj kapcsolata
Zöldfelületek: Közparkok, fasorok
Zöldfelületek
2. Analogikus vizsgálat
Nagyvárosias típus
1.
•
zsúfolt, hangos, feltűnő, fényes, gazdag, magas, tömör, művi, energikus,
dinamikus, túlterhelt (szállodák, bankok, irodák, áruházak, elegáns üzletek,
butikok)
Kisvárosias típus
2.
•
közepes, arányos, jó megjelenésű, megnyerő, rendezett, nyugodt,
magabiztos, kiegyensúlyozott, harmonikus, törekvő (vendéglők, kis üzletek,
műhelyek, panziók, 1-3 szintes házak)
Kertvárosias típus
3.
•
csendes, terjedelmes, alacsony, levegős, nyugodt, tespedt, bizalomgerjesztő,
kicsinyes, önző (1-2 színes házak, sokféle kerítés, gyümölcsfák, kicsi
iskolák)
Külvárosias típus
4.
•
elhanyagolt, igénytelen, sötét, szegényes, rendezetlen, változatos,
gyökértelen, kialakulatlan, szeszélyes, indulatos, erős, fejlődőképes (gyárak,
ócska lakóházak, kerítések, légvezetékek, kémények iparvágányok)
Falusias típus
5.
•
kicsi, eldugott, egyszerű, arányos, csendes, szerény, természetes,
visszahúzódó, zárkózott (templom, kis házak, majorsági épületek, nagy téri
távlatokban)
Reprezentatív épületek
Kertvárosi típus
KERÍTÉSEK fémből
Kertvárosi típus
KERÍTÉSEK fából
3. Történeti-kronologikus vizsgálat

Történeti térképek alapján a település időbeli
folyamatosságát, a településszerkezeti
egységek történeti kontinuitását vizsgálja




I. katonai térkép 1782-1785
II. katonai térkép 1829-1866
III. katonai térkép 1872-1884
1880, 1920 valamint a jelentősebb beépítések évei
Település régi térképeken
Település más szemszögből
Kecskeméti
településkép
madártávlatból
régen és ma
Az újpesti indóház
környékének
változása 1865 óta
Település
karakter változása
a közlekedés
fejlődésével
Kecskemét
Népbank palota
környezete
Településkarakter változása a közlekedés
fejlődésével
A Dráva utca torkolata a
Duna felől egykor és ma.
Berlin tér ma Nyugati tér
fejlődése 1873-tól 1950-ig
Település
karakter
változása
épület
homlokzat
szintszám
váltással.
Lipótvárosi Szent István
Bazilika 1880-ben és ma.
Kecskemét katolikus bérház
1933-ban és 2004-ben.
Alkalmazkodási karakter
A kialakult strukturális karakter és a környezet viszonya. (hogyan
vette vigyelembe a telepítés aföldrajzi, természeti környezet
adottságait)
 Vizuális karakter – ember horizontján
 Tradíció karakter – identitás tudat
 Installációs karakter – kisarchitektúra
 Közlekedési karakter – forgalom jellege
 Kommunikációs karakter – hírcsere
 Tevékenység karakter – foglalkozásformák
 Happening karakter – rendezvények
 Időleges karakter – évszakok, napszakok arculata
Kisarchitektúra: Játszóterek,
játszószerek
EU szabvány játszószerek
Órák
Kisarchitektura:
Burkolatok