Transcript a vasúti pályaudvarok megváltozó szerepe
Slide 1
A VASÚTI
PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
(A VÁROS ÉS A VASÚT VÁLTOZÓ KAPCSOLATA)
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete
Urban Lab – Városkommunikáció
Design Terminal, Budapest
2012. január 31.
Slide 2
Slide 3
A VASÚTI PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
Előrebocsátás (1)
Amikor a mai összejövetelt megbeszéltük, és annak
helyszínről értesültem, a Design Terminál még magában
vegetáló kulturális intézmény volt, és mint egykori
buszpályaudvar, pompás választásnak tűnt témánk
tárgyalásához.
Szeretném hangsúlyozni, hogy semmiféle közösséget nem
vállalok, és semmiféle támogatást nem kívánok adni
bármiféle akciónak, amelynek a keretében holnaptól vagy
bármikor egy intézmény felső támogatással kitúr a helyéből
más, sikeres kulturális vállalkozásokat, önmagukat jól
felépítő és működő közösségi programokat, és rá akar
telepedni annak a közönségére.
Slide 4
Slide 5
A VASÚTI PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
Előrebocsátás (2)
Az Erzsébet téri buszpályaudvar/Design Terminál arra példa
(ahogy a Tranzit Art Café is a Kosztolányi térnél) hogy egy
funkcióját veszített buszpályaudvar hogyan talál magának új
szerepet, funkciót a városban. Előfordul vasúti
pályaudvarokkal is, (Musée d’Orsay, Potsdam
Kaiserbahnhof) hogy az új hasznosítás a vasúti funkció
helyére települ. Nem vitatom, hogy lehetnek olyan
körülmények, ahol a vasúti szerepkör kitelepítése
indokolható. Én azonban a továbbiakban hangsúlyozottan
nem ilyen kivételes esetekről akarok beszélni, hanem a
közlekedési funkció és a városi közterületi szerepkör
együttéléséről, egymást erősítő együttműködéséről.
Slide 6
Slide 7
Szombathely
Slide 8
Szombathely
Slide 9
Slide 10
Nyíregyháza
Slide 11
Nyíregyháza
Slide 12
Nyíregyháza
Slide 13
Brüsszel
Slide 14
Brüsszel
Slide 15
Brüsszel Gare du Nord épülete 1846–1955
Slide 16
Brüsszel
Slide 17
Brüsszel
Slide 18
Brüsszel
Slide 19
A VASÚTI
PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
(A VÁROS ÉS A VASÚT VÁLTOZÓ KAPCSOLATA)
Fleischer Tamás (2006) A vasúti pályaudvarok új szerepe a kibővített
Európai Unióban. Európai Tükör Vol. 11. No. 5. pp. 53-63.
http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf06/fleischer_vasutallomas_eutukor06-5.pdf
Slide 20
A VASÚTI PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
A téma kezdeményezője dr. v.Tóth János EGSZB képviselő volt
2005-06-ban.
A közlekedés nagy korszakai: domináns technológiák uralma
Újabb domináns közlekedési módot keresünk?
Új paradigma: az integrációk kialakulása
A közlekedésen belüli integrációról:
a vasútállomás mint intermodális csomópont
A közlekedés és a kiszolgált térség közötti integrációról: a
vasútállomás, mint interface a közlekedési hálózat és a város
között
Következtetések a hazai fejlesztésekre vonatkozóan
Slide 21
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Eltolódás az egyes
közlekedési módok
szerepében.
Az újabb technológia
időről időre újabb
domináns közlekedési
módot alakít ki.
Forrás: Nebojsa
Nakicenovic IIASA 1988
Slide 22
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Pre-indusztriális
korszak:
a csatornák
kiépülése
Iparosítás
korszaka:
a vasút
diadalmenete.
Modernizáció
korszaka:
a gépkocsi
dominanciája.
???
Forrás: J.H. Ausubel, C. Marchetti, and P. Meyer (1998)
“Toward green mobility: the evolution of transport”,
European Review, Vol. 6, No. 2, pp. 137-156.
Slide 23
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése
Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete.
Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája
???.
Poszt-modern időszak: „everything goes”
Nincs domináns közlekedési alágazat
Integrációk, együttműködések, szövetségek
.
Slide 24
Slide 25
„AZ ÜZENET”
Identitás,
összetartozás,
eljutási lehetőség,
a hálózat részévé válás
Ezek a tartalmak fokozatosan kiürülnek az
„ALKONY” időszakában.
Slide 26
Slide 27
A VASÚT RENESZÁNSZA?
Slide 28
A pályaudvarok új szerepe
A vasútállomás csomópont és ‘hely’ egyszerre
(Forrás: Luca Bertolini (1996) Nodes and places: complexities of railway
station redevelopment. European Planning Studies Vol.4. No.3.)
(1) Az állomás, mint intermodális csomópont
különböző irányba induló vasútvonalak csomópontja,
különböző szintű vasutak / távolsági buszok csomópontja,
csomópont a vasút és a helyi közlekedési eszközök
között
(2) Az állomás, mint közterület, mint „hely”,
mint tevékenységi pólus a városon belül
Slide 29
(1) A vasútállomás, mint intermodális
közlekedési csomópont
A megváltozó szerepkör két forrása:
Nagysebességű vasút, mint új szereplő: egy
kontinentális szintű összekötő kapocs
- új távolságok - új regionális dimenzió,
- megváltozó utazóközönség,
- a város számára megnő az utasok fontossága,
- új fejlesztések indulnak el
Sokpólusú agglomerációs tér alakul,
- megnő az elővárosi kapcsolat, benne a vasút szerepe,
- megnő a fontossága a városi és elővárosi közlekedés
integrációjának; a közlekedési szövetségeknek
Slide 30
(2) A vasútállomás: kapocs a vasút és a
város között („az állomás, mint hely”)
Kis kitérő: hely-e a vasútállomás ?
Forrás: Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-
modernity 1995)
Helyek és nem-helyek (non-lieu, non-place)
A hely attribútumai: identitás, reláció és történet
Nem-helyek: az utazás, a kereskedelem, a találkozás terei.
[FT:] egy dimenzióval vagyunk jelen:
utas, vevő, ügyfél, „ketteske”
Feladat: otthonossá? – legalább is több-dimenzióssá tenni
a nem-helyeket
Slide 31
(2) A vasútállomás: kapocs a vasút és a
város között
A vasútállomás megváltozó szerepe: egyfunkciós
épületből sokfunkciós városi pólus felé
- kezd eltűnni a hagyományos egyfunkciós szerep
(váróterem)
[ld. még ¼ posta, ½ vegyesbolt]
- igény a többfunkciós városi térre
- a kereskedelmi tevékenység finanszírozási kényszer is
- pozitív szociális következmények: mindig forgalmas
- a város nem fordít hátat a vasútállomásnak
A kulcs-elem:
a vasútállomás ugyanolyan fontos legyen a
város számára, mint a város a vasútnak !
- ez teszi lehetővé, hogy egyenlő felek közötti
partnerkapcsolat alakuljon ki a vasút és a város között.
Slide 32
(2) A vasútállomás: kapocs a vasút és a
város között
Problémák, veszélyek - különösen az új
tagállamokban
Jelentős nyomás nehezedik a vasúttársaságokra, hogy
eladják a területeiket, csarnokaikat, szüntessenek meg
vágányokat
Az üzleti számítások inkább a terület értékével számolnak, a
vasút nélkül. - A vasutak viszont alulbecsülik a
városi pozíció értékét a logisztikai értékhez képest.
Ugyancsak erős a nyomás a belvárosi pályaudvarok
feladására, más célra történő megvételére
(pl. a Déli pályaudvar megszüntetésére irányuló
korábbi tervek)
(Példák)
Slide 33
Slide 34
Ungvár,
főpályaudvar
Slide 35
Madrid,
Atocha pályaudvar
Slide 36
Madrid,
Atocha pályaudvar
Slide 37
Slide 38
Lipcse,
főpályaudvar
Slide 39
Lipcse,
főpályaudvar
Slide 40
Lipcse,
főpályaudvar
Slide 41
Következtetések, javaslatok hazai használatra
A városközpontok közötti közvetlen kapcsolat nemcsak a
nagysebességű vasutak, de minden nemzetközi összeköttetés, így a transzeurópai hálózat számára is fontos előny, de előny az országon belüli városközi forgalomban is.
Kizárólag a belső városi területeken reális olyan sűrű
tömegközlekedési hálózat kialakítása, amely a vasútállomást a város valamennyi részével jól összekapcsolja.
A vasútállomás a közlekedési szövetségben dolgozó
közlekedési módok összessége számára mobilitási
centrumként, tájékoztatási központként kínálkozik.
A város belső részén elhelyezkedő pályaudvarokról célszerű
a repülőteret érintő kapcsolatot is kialakítani; - és olyan
pályán, amely amúgy is sűrű elővárosi forgalmat hordoz !
Slide 42
Következtetések, javaslatok hazai használatra
Nem külön a vasúti területeket kell értékesíteni, hanem a terület
városi pozícióját és logisztikai pozícióját együttesen értékelve
kell a város számára hosszú távon elérhető maximális hasznot
mérlegelni.
A tapasztalatok szerint a városi szövet és a vasútállomás közötti
éles funkcionális határ fokozatosan elmosódhat, és a vasúti
pályaudvar éppen a gazdag városi szolgáltatási funkciók
befogadásával válhat rentábilis és egyben vonzó közterületté.
Mindamellett későbbi nagysebességű vasúti állomás céljára
nem szükségképpen a meglévő fő személypályaudvarok
valamelyike jelenti az ideális helyszínt. Az eddigi legsikeresebb
akciók alapján a városon belüli, de a hagyományos
városközpontnak alternatíváját jelentő új városközpont
kiépítésével lehet a vasúti fejlesztésből adódó energiákat a város
fejlesztési lendületével legjobban összegezni.
Slide 43
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !
Kelenföldi
pályaudvar
Slide 44
A VASÚTI
PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
(A VÁROS ÉS A VASÚT VÁLTOZÓ KAPCSOLATA)
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete
http://www.vki.hu/~tfleisch/
[email protected]
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !
Urban Lab – Városkommunikáció
Design Terminal, Budapest
2012. január 31.
Slide 45
A VÁROS ÉS A VASÚT
MEGVÁLTOZÓ KAPCSOLATA
Fleischer Tamás
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !
Budapest Kör
Budapest, 2006. március 27..
Pictures courtesy of www.aviewoncities.com
A VASÚTI
PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
(A VÁROS ÉS A VASÚT VÁLTOZÓ KAPCSOLATA)
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete
Urban Lab – Városkommunikáció
Design Terminal, Budapest
2012. január 31.
Slide 2
Slide 3
A VASÚTI PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
Előrebocsátás (1)
Amikor a mai összejövetelt megbeszéltük, és annak
helyszínről értesültem, a Design Terminál még magában
vegetáló kulturális intézmény volt, és mint egykori
buszpályaudvar, pompás választásnak tűnt témánk
tárgyalásához.
Szeretném hangsúlyozni, hogy semmiféle közösséget nem
vállalok, és semmiféle támogatást nem kívánok adni
bármiféle akciónak, amelynek a keretében holnaptól vagy
bármikor egy intézmény felső támogatással kitúr a helyéből
más, sikeres kulturális vállalkozásokat, önmagukat jól
felépítő és működő közösségi programokat, és rá akar
telepedni annak a közönségére.
Slide 4
Slide 5
A VASÚTI PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
Előrebocsátás (2)
Az Erzsébet téri buszpályaudvar/Design Terminál arra példa
(ahogy a Tranzit Art Café is a Kosztolányi térnél) hogy egy
funkcióját veszített buszpályaudvar hogyan talál magának új
szerepet, funkciót a városban. Előfordul vasúti
pályaudvarokkal is, (Musée d’Orsay, Potsdam
Kaiserbahnhof) hogy az új hasznosítás a vasúti funkció
helyére települ. Nem vitatom, hogy lehetnek olyan
körülmények, ahol a vasúti szerepkör kitelepítése
indokolható. Én azonban a továbbiakban hangsúlyozottan
nem ilyen kivételes esetekről akarok beszélni, hanem a
közlekedési funkció és a városi közterületi szerepkör
együttéléséről, egymást erősítő együttműködéséről.
Slide 6
Slide 7
Szombathely
Slide 8
Szombathely
Slide 9
Slide 10
Nyíregyháza
Slide 11
Nyíregyháza
Slide 12
Nyíregyháza
Slide 13
Brüsszel
Slide 14
Brüsszel
Slide 15
Brüsszel Gare du Nord épülete 1846–1955
Slide 16
Brüsszel
Slide 17
Brüsszel
Slide 18
Brüsszel
Slide 19
A VASÚTI
PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
(A VÁROS ÉS A VASÚT VÁLTOZÓ KAPCSOLATA)
Fleischer Tamás (2006) A vasúti pályaudvarok új szerepe a kibővített
Európai Unióban. Európai Tükör Vol. 11. No. 5. pp. 53-63.
http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf06/fleischer_vasutallomas_eutukor06-5.pdf
Slide 20
A VASÚTI PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
A téma kezdeményezője dr. v.Tóth János EGSZB képviselő volt
2005-06-ban.
A közlekedés nagy korszakai: domináns technológiák uralma
Újabb domináns közlekedési módot keresünk?
Új paradigma: az integrációk kialakulása
A közlekedésen belüli integrációról:
a vasútállomás mint intermodális csomópont
A közlekedés és a kiszolgált térség közötti integrációról: a
vasútállomás, mint interface a közlekedési hálózat és a város
között
Következtetések a hazai fejlesztésekre vonatkozóan
Slide 21
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Eltolódás az egyes
közlekedési módok
szerepében.
Az újabb technológia
időről időre újabb
domináns közlekedési
módot alakít ki.
Forrás: Nebojsa
Nakicenovic IIASA 1988
Slide 22
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Pre-indusztriális
korszak:
a csatornák
kiépülése
Iparosítás
korszaka:
a vasút
diadalmenete.
Modernizáció
korszaka:
a gépkocsi
dominanciája.
???
Forrás: J.H. Ausubel, C. Marchetti, and P. Meyer (1998)
“Toward green mobility: the evolution of transport”,
European Review, Vol. 6, No. 2, pp. 137-156.
Slide 23
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése
Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete.
Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája
???.
Poszt-modern időszak: „everything goes”
Nincs domináns közlekedési alágazat
Integrációk, együttműködések, szövetségek
.
Slide 24
Slide 25
„AZ ÜZENET”
Identitás,
összetartozás,
eljutási lehetőség,
a hálózat részévé válás
Ezek a tartalmak fokozatosan kiürülnek az
„ALKONY” időszakában.
Slide 26
Slide 27
A VASÚT RENESZÁNSZA?
Slide 28
A pályaudvarok új szerepe
A vasútállomás csomópont és ‘hely’ egyszerre
(Forrás: Luca Bertolini (1996) Nodes and places: complexities of railway
station redevelopment. European Planning Studies Vol.4. No.3.)
(1) Az állomás, mint intermodális csomópont
különböző irányba induló vasútvonalak csomópontja,
különböző szintű vasutak / távolsági buszok csomópontja,
csomópont a vasút és a helyi közlekedési eszközök
között
(2) Az állomás, mint közterület, mint „hely”,
mint tevékenységi pólus a városon belül
Slide 29
(1) A vasútállomás, mint intermodális
közlekedési csomópont
A megváltozó szerepkör két forrása:
Nagysebességű vasút, mint új szereplő: egy
kontinentális szintű összekötő kapocs
- új távolságok - új regionális dimenzió,
- megváltozó utazóközönség,
- a város számára megnő az utasok fontossága,
- új fejlesztések indulnak el
Sokpólusú agglomerációs tér alakul,
- megnő az elővárosi kapcsolat, benne a vasút szerepe,
- megnő a fontossága a városi és elővárosi közlekedés
integrációjának; a közlekedési szövetségeknek
Slide 30
(2) A vasútállomás: kapocs a vasút és a
város között („az állomás, mint hely”)
Kis kitérő: hely-e a vasútállomás ?
Forrás: Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-
modernity 1995)
Helyek és nem-helyek (non-lieu, non-place)
A hely attribútumai: identitás, reláció és történet
Nem-helyek: az utazás, a kereskedelem, a találkozás terei.
[FT:] egy dimenzióval vagyunk jelen:
utas, vevő, ügyfél, „ketteske”
Feladat: otthonossá? – legalább is több-dimenzióssá tenni
a nem-helyeket
Slide 31
(2) A vasútállomás: kapocs a vasút és a
város között
A vasútállomás megváltozó szerepe: egyfunkciós
épületből sokfunkciós városi pólus felé
- kezd eltűnni a hagyományos egyfunkciós szerep
(váróterem)
[ld. még ¼ posta, ½ vegyesbolt]
- igény a többfunkciós városi térre
- a kereskedelmi tevékenység finanszírozási kényszer is
- pozitív szociális következmények: mindig forgalmas
- a város nem fordít hátat a vasútállomásnak
A kulcs-elem:
a vasútállomás ugyanolyan fontos legyen a
város számára, mint a város a vasútnak !
- ez teszi lehetővé, hogy egyenlő felek közötti
partnerkapcsolat alakuljon ki a vasút és a város között.
Slide 32
(2) A vasútállomás: kapocs a vasút és a
város között
Problémák, veszélyek - különösen az új
tagállamokban
Jelentős nyomás nehezedik a vasúttársaságokra, hogy
eladják a területeiket, csarnokaikat, szüntessenek meg
vágányokat
Az üzleti számítások inkább a terület értékével számolnak, a
vasút nélkül. - A vasutak viszont alulbecsülik a
városi pozíció értékét a logisztikai értékhez képest.
Ugyancsak erős a nyomás a belvárosi pályaudvarok
feladására, más célra történő megvételére
(pl. a Déli pályaudvar megszüntetésére irányuló
korábbi tervek)
(Példák)
Slide 33
Slide 34
Ungvár,
főpályaudvar
Slide 35
Madrid,
Atocha pályaudvar
Slide 36
Madrid,
Atocha pályaudvar
Slide 37
Slide 38
Lipcse,
főpályaudvar
Slide 39
Lipcse,
főpályaudvar
Slide 40
Lipcse,
főpályaudvar
Slide 41
Következtetések, javaslatok hazai használatra
A városközpontok közötti közvetlen kapcsolat nemcsak a
nagysebességű vasutak, de minden nemzetközi összeköttetés, így a transzeurópai hálózat számára is fontos előny, de előny az országon belüli városközi forgalomban is.
Kizárólag a belső városi területeken reális olyan sűrű
tömegközlekedési hálózat kialakítása, amely a vasútállomást a város valamennyi részével jól összekapcsolja.
A vasútállomás a közlekedési szövetségben dolgozó
közlekedési módok összessége számára mobilitási
centrumként, tájékoztatási központként kínálkozik.
A város belső részén elhelyezkedő pályaudvarokról célszerű
a repülőteret érintő kapcsolatot is kialakítani; - és olyan
pályán, amely amúgy is sűrű elővárosi forgalmat hordoz !
Slide 42
Következtetések, javaslatok hazai használatra
Nem külön a vasúti területeket kell értékesíteni, hanem a terület
városi pozícióját és logisztikai pozícióját együttesen értékelve
kell a város számára hosszú távon elérhető maximális hasznot
mérlegelni.
A tapasztalatok szerint a városi szövet és a vasútállomás közötti
éles funkcionális határ fokozatosan elmosódhat, és a vasúti
pályaudvar éppen a gazdag városi szolgáltatási funkciók
befogadásával válhat rentábilis és egyben vonzó közterületté.
Mindamellett későbbi nagysebességű vasúti állomás céljára
nem szükségképpen a meglévő fő személypályaudvarok
valamelyike jelenti az ideális helyszínt. Az eddigi legsikeresebb
akciók alapján a városon belüli, de a hagyományos
városközpontnak alternatíváját jelentő új városközpont
kiépítésével lehet a vasúti fejlesztésből adódó energiákat a város
fejlesztési lendületével legjobban összegezni.
Slide 43
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !
Kelenföldi
pályaudvar
Slide 44
A VASÚTI
PÁLYAUDVAROK
MEGVÁLTOZÓ SZEREPE
(A VÁROS ÉS A VASÚT VÁLTOZÓ KAPCSOLATA)
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete
http://www.vki.hu/~tfleisch/
[email protected]
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !
Urban Lab – Városkommunikáció
Design Terminal, Budapest
2012. január 31.
Slide 45
A VÁROS ÉS A VASÚT
MEGVÁLTOZÓ KAPCSOLATA
Fleischer Tamás
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !
Budapest Kör
Budapest, 2006. március 27..
Pictures courtesy of www.aviewoncities.com