Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon

Pécs 2013. november 7.

Prof. Dr. Majdán János

A.

B.

C.

A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra Változások, fejlesztések 1941-ig Hálózati bővítések 1941-1944 között

Magyarország vasúti hálózata 1914-ben

1.

2.

3.

A. Harcok és a megszállás vasúti következményei (1918 – 1921) A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése Megcsonkított hálózat Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása

A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása 1918 1921 között

(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)   

1918 november

leltárban105 308 Ebből üzemképes

78 600

Ebből MÁV állományában

38 300

1919. augusztus 28.

Idegen és MÁV állományában 

73 266

Ebből MÁV állományában

35 586

1919. december.

Idegen és MÁV állományában

35 401

Ebből MÁV állományában

26 905

A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya 1918-1921 között

(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 

1918. november.

8680 

1919 április.

4725 

1919. augusztus 28.

4725 

1919 október.

2031 Ebből üzemképes 615 

1921.április.

2488 Ebből üzemképes 2067

A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok 1918-1921 között

(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)    

1918. november.

leltárban 4887 Ebből üzemképes

1919. augusztus 28.

Ebből üzemképes

1919 október.

Ebből üzemképes

1921.április.

Ebből üzemképes 2755 1528 1852 3421 1323 410 1012

A. A vasúthálózat helyzete 1920 után     Magyarország vasúti hálózata 1914-ben: 22 869 kilométer.

A trianoni békediktátum után: 7 255 kilométer.

A vasutakat 51 ponton metszette a határ, ebből 32 vámállomásként működött.

A. Békediktátum előírása 1920

Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések

Budapest-Keleti – Győr Budapest Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely

Hatvan Salgótarján

Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok -

Békéscsaba – Lökösháza

Rákos – Újszász – Szajol

Budapest Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza

– Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa Murakeresztúr

A. Békediktátum előírása 1920

Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések

Budapest-Keleti – Győr Budapest Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely

Hatvan Salgótarján

Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok -

Békéscsaba – Lökösháza

Rákos – Újszász – Szajol

Budapest Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza

– Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa Murakeresztúr

B. Vasútépítések (normál nyomtáv)          Tát és a Duna-part Baja és a Duna-part Kocsord – Fehérgyarmat Felsőgalla – Tatabánya Budapest kispesti összekötő Csepeli szabad kikötő Hidas Bonyhád – Bonyhád Dunaföldvár – Solt Szeged – Röszke elágazás 35 kilométer

B. Egyéb MÁV építési munkák   Állomások, határállomások át- és kiépítése Elsőrangúsítás: Vámosgyörk – Gyöngyös Bánréve – Ózd Kecskemét – Fülöpszállás Tapolca – Keszthely Budapest – Lajosmizse Szeged Békéscsaba

B. Egyéb MÁV építési munkák  Hidak Duna – Újpesti összekötő Tisza – Szolnok, Kiskőrös Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton Maros – Makó Hernád – Zsolca Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő

B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig       Lillafüred – 36 km Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki része) – 18 km Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km

B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 km Bodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km

B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig  1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom  1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár  1939 – 1941 Szajol – Debrecen  1940 Sárbogárd – Rétszilas 815 kilométer helyett 1184 kilométer

B. Új helyzet – új feladatok

Helyiérdekű vasutak államosítása

B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása       Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – 1925. július 1. - MÁV bérlet Helyiérdekű vasutak – 4052 km – 1926-1931 között államosítás Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560 km – 1932. július 1. – államosítás Ipari és kikötői vágányok – 20 km – 1931-1936 – államosítás Budapest környéki hév hálózat – 40 km – 1929. augusztus 1. – BHÉV része Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km - 1924

B. Új helyzet – új feladatok

Országos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek

B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon  Pécs – Komló  Godisa – Kaposvár  Bátaszék – Mohács - Villány  Rétszilas – Paks – Szekszárd  Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd  Fonyód – Dombóvár  Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti – Zalalövő – Szentgotthárd

C. Vasútfejlesztések Erdélyben 1940 -1944 között  Szászlekence – Kolozsnagyida (1940) keskenynyomtáv – 16 km

C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5)        48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány Déda, Szeretfalva és további 4 állomás, 3 megállóhely, 30 híd, 4 viadukt, 21 alul és felüljáró, 160 épület (vasúti őrház, víztornyok, stb.)

Fejlesztések a két világháború között = a jövő