A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia Budapest, 2012 április 24.
Download ReportTranscript A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia Budapest, 2012 április 24.
A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]> ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia Budapest, 2012 április 24. A múlt órán: Áruszállítás és logisztika Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61. (ill. a kurzus honlapján) A központi fekvés mítosza A tranzit mítosza A megállított áru mítosza A magunkhoz ragadható folyosó mítosza Intermodalitás – egy szlogen mítosza A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza 2 City-logisztika: a probléma ÁRU egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény EGYÉNI TÖMEGES INTELLIGENS szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás egyedi igényeknek megfelelő szervezett áruszállítás (HF ) tömegközlekedés egyéni igényeket figyelembe vevő társas közlekedés SZEMÉLY egyéni közlekedés racionálisan szervezett, egyedi igényeket kielégíteni képes szolgáltatás 3 VÁROSI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA ÁRU ELOSZTÓ KÖZPONTOK ÉS FUVAR-FALUK 1. 2. 1. 4. fejezet Áruelosztó központ feladatai 2. Az átrakodási szolgáltatással rendelkező fuvar-faluk feladatai 4 A logisztikai szemlélet csapdája Intermodális központ, áruelosztó stb. Érvényesítendők-e ugyanezek az elvek a személyforgalomban? 5 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve BKRFT 2001 S-Bahn 2007-08 BKRFT 2008-09 A közgyűlés által 2001-ben elfogadott BKRFT a kilencvenes évek folyamán alakult ki, hosszas előkészületekkel, széleskörű konzultációkkal. A közösségi közlekedési filozófiájának központi és szent eleme volt a 4-es metró, és az összes utasáramlási elvet ez a szempont határozta meg. A közösségi közlekedés technokrata merevséggel másolta az áruelosztó központok logisztikai elvét, kényszeres átszállásra késztető nagy intermodális csomópontokat alakítva ki a metróvégállomásokon. (Korábbi minta az Örs vezér tér, vagy a Köki) „Nagyforgalmú átszálló kapcsolatok fejlesztése” Gyakorlatilag a metró vonalakra történő ráhordást, az utasfeltöltést biztosító tervezés. Az utas számára nem az a kedvező, ha egy „mindent tudó” óriási csomóponton választhat 22 továbbvezető irányból, -- hanem az átszállásmentes, vagy kevés, 6 de egyszerű átszállással megoldható utazás. Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Ács Balázs - István György: Átjárhatóság és intermodalitás a 4-es metró tervének tükrében http://members.chello.hu/g.istvan/atjintermetro4.html „az átjárhatóság az átszállások számának csökkentésére való törekvést jelenti, az intermodalitás pedig az átszállások kényelmetlenségének csökkentését.” Rámutatnak, hogy a BKRFT intermodális csomópontokon elsősorban az egyéni közlekedésről a metróra való átszállást (funkciójában P + R parkolókat) propagál, és háttérbe szorul a kollektív közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás kifejlesztése, a különböző eszközök átjárhatósága (interoperabilitás) pedig igazán fel sem merül. Itt a logisztikai elvek követése a közösségi közlekedésben kifejezetten hibás irányt alapoz meg. S-Bahn koncepció. A 11 elővárosi vasútvonal bekapcsolása a főváros belső közlekedésébe, átjárhatóság földrajzi értelemben. 7 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium 2007. október hó http://www.fomterv.hu/hun/sbahn/koncepcio_osszefoglalo.pdf 8 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium 2007. október hó http://www.fomterv.hu/hun/sbahn/koncepcio_osszefoglalo.pdf 9 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium 2007. október hó http://www.fomterv.hu/hun/sbahn/koncepcio_osszefoglalo.pdf 10 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium 2007. október hó http://www.fomterv.hu/hun/sbahn/koncepcio_osszefoglalo.pdf 11 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium 2008. december 12 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium 2008. december 13 A city-logisztikáról – Összefoglaló A probléma: szervezetten megoldani a diszperz városi szállításokat Uniós city-logisztika tanulmányok városkörnyéki áruelosztó központok majd az intermodális teherforgalmi központok (parkok, fuvar-falvak) kialakítását javasolják A valóságban ritkán vált be a séma: nincsenek típus-megoldások: a tapasztalatokból lehet (kell) tanulni, de minden város egyedi megoldásokat igényel. Teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv 2007 (1/6 akció a városi teherforgalom); ill. A városi mobilitás új kultúrája felé 2007 (integrációk) Budapest 2001-es közlekedési rendszerfejlesztésének terve átvette az elosztó központok elvét, és a közösségi közlekedésben hasonló intermodális csomópontokra (kényszerátszállást jelentő végállomásokra) alapozta a struktúráját. Fordulat: S-Bahn Budapest közlekedési rendszerének 2008. évi fejlesztési terve, bár tartalmazza a S-Bahn koncepciót, az új logisztikai elvet nem tette struktúrája alapjává. „Teherforgalmi stratégia” elv- és távlathiányos 14 A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]> ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia Budapest, 2012 április 24. » » „előbb az 56-oson, aztán a 63-ason, aztán honnan-tudnám-hová a mit-tudom-én-hányason” Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [részlet] 16 TÖMEGKÖZLEKEDÉS ? Eddig: a korábbi prioritások visszafordításáról és a tömegközlekedés előnyben részesítéséről volt szó „A tömegközlekedés jó - az egyéni közlekedés rossz ?” Minél tömegesebb annál jobb ? Tömegfogyasztás, tömegkultúra, tömegtermék - tömegközlekedés Kollektív? Közösségi? Közforgalmú? Az általános elveket a közforgalmú közlekedésre is alkalmazni kell: elkerülni a túlzott centralizációt, a kényszerkapcsolatokat, a sebezhető hierarchiát; - többszintes rendszer: (gyors-, hagyományos, hívható) 17 Az első omnibusz Párizsban 1820-ban jelent meg. 18 http://www.ltmuseum.co.uk/omnibus/pg/1829.htm A Shillibeer-féle első omnibusz Londonban 1829-ben. 19 20 Lóvasút Londonban 1870 körül. http://www.ltmuseum.co.uk/omnibus/pg/1851b.htm ESZKÖZ-TÖRTÉNET Omnibusz 1820 Párizs (1829 London) 1832 Buda Lóvasút 1832 N.Y. (1861 London) 1866 Pest Villamos 1888 Richmond (1901 London) 1887 Pest Földalatti 1863 London (1905-ig gőz) 1896 Budapest Trolibusz 1911 Bradford (1931 London*) 1933 Budapest (* 1901 kísérlet) Autóbusz 1897*London 1835-ig nincs megálló1921 Budapest+ (*villamos üzemű, 1898 benzin) (+ 1914-17 is) 21 http://www.ltmuseum.co.uk/omnibus/pg/1829.htm Az első villamos a Nyugati pályaudvari végállomásán. 22 Tujázás az első világháború idején. 23 http://villamos.budapest.hu/nza/bvv_v36.jpg » „A peronján álltak százan, S én, miként ha volna lázam, Elvonultan, elvadultan Magamat közéjük fúrtam.” Gábor Andor: A villamos [részlet] 1915. „Ha az ember a kora reggeli órákban vagy a déli órákban nagyobb forgalmú utcákon jár, méhrajhoz hasonló embertömegeket lát szállani, és csak ha közelebb ér, akkor látja azt, hogy az egy villamos.” Pálffy József interpellációja a főváros törvényhatósági bizottságának 1920. október 7-i ülésén. [In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt. 1919-től 1985ig. BKV 1987.] 24 25 VÁLLALAT -TÖRTÉNET 1887 – 1923 Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BVVT) és Budapesti Városi Vasút (BVV) 1923 Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BESZKÁRT) sínek középre, 1941-től jobbra hajts 1946 Fővárosi Villamosvasút (FVV) és Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) 1966 csak vonaljegy, kalauz nélkül 1968 Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) 1970 Metro 26 Költség Utasmennyiség Állandó és változó költségek fedezése 27 Költség Utasmennyiség Állandó és változó költségek fedezése 28 Költség Utasmennyiség Állandó és változó költségek fedezése 29 Forint Menetdíj Távolság Menetdíj megállapítása 30 Forint Menetdíj Távolság Kisszakasz: megközelítően a távolsággal arányos menetdíj 31 32 KISSZAKASZ A jogos sikert követően a „kisszakaszos gondolkodás” sajnálatos módon átterjed a hálózattervezésre is, az alábbi elvek meghirdetésével: „1. Minden útvonalon lehetőleg egy, mindenesetre [ ] kevés számú viszonylat közlekedjék. 2. A viszonylatok útvonala a helyes kocsiadagolás és [ ] egyenletes forgalom biztosítása érdekében lehetőleg rövid legyen. 3. Ahol egy viszonylat végállomással bír, vagyis visszafordul, ott valamennyi, vele közös útvonalon haladó viszonylat is megforduljon.” Forrás: Patz Sándor BSZKRT forgalmi igazgató „Menetrendi javaslat”-a 1934 évre. [In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt. 1919-től 1985-ig. BKV 1987] 33 A villamosvágányok kialakítása a Nyugatinál a Nagykörút forgalmának folyamatossá tétele után (1941) Forrás: http://villamos.budapest.hu/menet/terkep/1941/index.html 34 „A Nemzeti táján Jobbra-balra járja Összevissza járja Mind a maga útját A rengeteg ember A rengeteg árva” » Az.EMKÉnél a második világhábozú után http://www.villamos.budapest.hu/nza/9714.jpg Szép Ernő: A rendőr [részlet] 35 UTASTÁJÉKOZTATÁS 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 METRO 1970 1950-től építés, majd leállás. „Felszín mentesítése a tömegközlekedéstől” A hálózat szétszabdalása, „Ráhordó járatok”. 46 47 48 49 ÁLLATORVOSI LOVAK Örs vezér tér Baross tér Moszkva tér Közös probléma: Az üzemi szempontok dominanciája, az utas érdekeinek háttérbe szorítása. 50 Baross tér 51 „Moszkva tér” (=Széll Kálmán tér) 52 Moszkva tér 53 Moszkva tér 54 VÉGÁLLOMÁS Nem általában a közforgalmú közlekedés, hanem a korszerű, minőségi közforgalmú közlekedés megteremtése a cél. „Tömeges” helyett intelligens, az utasokat jól kiszolgáló, minőségi közforgalmú közlekedésre van szükség. Ez nem olcsó, nem is az olcsóságával kell versenyeznie az autóval, hanem a szolgáltatás minőségével. A fenntartható város lehetősége az ellehetetlenülő egyéni közlekedéssel szemben. A város és a városkörnyék közös ellátása: közlekedési szövetség. Ez nem a közlekedési vállalatok megállapodása, hanem a megrendelők, a szolgáltatók és az utasok érdekképviseletén alapuló irányító szervezet. 55 A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Intézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]> KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés, társadalom http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/ Budapest, 2012 április 24.