Slide 1

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 2

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 3

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 4

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 5

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 6

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 7

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 8

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 9

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 10

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4


Slide 11

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros
kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok
jelentősége manapság még a múlthoz képest is
felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal
rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre
jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a
környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a
tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból.
•
A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a
kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-,
idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány
megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak
alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra
való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

• Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a
halat és algákat hasznosítjuk.
• Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező
a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran
mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság
táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip
arban stb.
• A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják
őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel
fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő
oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű
tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak
meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért
alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni
halászatból.

Árapály mint energiaforrás
•

Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre.
A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a
másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek
működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák
lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt
az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a
körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is
csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele
ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály
mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is.

Tenger alatti árapály-minierőmű
biztosítja egy norvég kisváros
lakónegyedének energiaellátását.

A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a
hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles
körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot
nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az
atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak
néhány hullámerőmű működik a világon.
Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a
hullámok energiájának hasznosítására tervezett
legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely
egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja
árammá egy turbina segítségével.
Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a
tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a
turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

Közlekedés
Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a
közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek
lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek
nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A
vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a
nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő
szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül
súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok
(pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a
leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl
ömlesztett áruk, mint a gabona.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt
vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy
alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy
kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a
kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű
óceánjáró hajók a jelentősek.

Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától
egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek
után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom
ellenszerét.
Orvosságok az algákból

Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodásszórakozás, sport-szörf, vitorlázás

KÉSZÍTETTE: Omerović Martin
7/4