Óceánok és tengerek

A Föld vízháztartása

• Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3

A víz körforgása

• A körforgás motorja a napsugárzás.

Részfolyamatok: Párolgás Csapadék Lefolyás A Föld egészének

vízháztartása

egyensúlyban van, azaz a párolgás összege megegyezik a csapadék évi mennyiségével.

A világtenger felosztása

• A világtenger az 510 millió km 2 területű Föld felületének 71%-ra, azaz 361 millió km 2 -re terjed ki.

• ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki.

• TENGER=az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló áramlásrendszere.

A tengerek típusai

PEREMTENGER Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek.

Nincs önálló medencéjük.

Pl.:Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-öböl BELTENGER Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek.

Pl.: Balti-tenger, Földközi tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl

A Föld óceánjai

A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai

1.

SÓTARTALOM A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl A tengervíz átlagos sótartalma 35% O . – 1000g tengervízben 35g só van oldott állapotban.

Sótartalom függ: párolgás-csapadék mennyiségétől Édesvízi hozzáfolyástól (Finn-öböl 1% O, Vörös-tenger 41% O )

2. HŐMÉRSÉKLET A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld.

3. TENGERI JÉG A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2 o C.

Ennek oka a sótartalom.

A tengervíz mozgásai

1.

2.

3.

Hullámzás Tengeráramlás Tengerjárás (árapály-jelenség)

A hullámzás

• Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS • A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen - HULLÁMTÖRÉS

A tengeráramlás

• • • • • A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása.

A tengeráramlások lehetnek: – felszíniek és – mélytengeri áramlatok.

A tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek.

A felszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek.

A mélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és

sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza.

A tenger áramlását befolyásoló tényezők: – Coriolis-féle eltérítő erő – – – A szárazföldek szabálytalan eloszlása A szárazföldek szeszélyes alakja Az óceáni medencék alakja

Atlanti óceán Irming, Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti-áramlás Észak-Egyenlít ő i-áramlás Egyenlít ő i ellenáramlások Dél-Egyenlít ő i-áramlás Brazil-áramlás Agulhas-áramlás Áramlásrendszerek Sarkkörök K Mérsékelt öv Ny Térít ő k, szélcsend Egyenlít ő , passzát K Térít ő k, szélcsend Mérsékelt öv Ny Sarkkörök K

A tengeráramlások a víz

hőmérséklete alapján 2 félék

lehetnek:

Meleg tengeráramlások - Hideg tengeráramlások:

Tengeráramlások hatásai • Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon: Meleg áramlás:

pozitív

hőmérsékleti anomália Hideg áramlás:

negatív

hőmérsékleti anomália • A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2 ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagok .

Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása • • A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. Okai: – Föld-Hold rendszer tömegvonzása A dagály mindig a Földnek a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be.

A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, az átellenes oldalon a keringésből származó centrifugális erő okozza a dagályt.

• • Újholdkor és holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő ereje összegződik –szökőár Az első és utolsó negyedkor a Hold Föld és Nap derékszöget zár be – vakár.

A tengervíz felszínformálása = ABRÁZIÓ

Az abrázió függ: o hullámverés ereje (hullámmorajlás ↔ hullámtörés) o víz által szállított törmelék o vízmélység a partok előtt o partszegély magassága (domborzat) o partok tagoltsága o partot felépítő kőzetek o apály- és dagályszint különbsége

Mély vizű part formái

Pusztuló partvidék formái

• • A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan part előterében az

abráziós fülkét

mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a

abráziós teraszon

halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál.

Épülő, lapos tengerpart