Transcript A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz

A modern nagyvárosok
kifejlődése, az
agglomerálódási szakasz
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
1. Agglomerálódás


= tömörülés
Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik
– Urbanizáció (, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak
nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza
– Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó
(centripetális) erők

Agglomeráció egészének népessége dinamikusan
növekszik
– Kezdetben: csak a város növekszik
– Később: város és az elővárosi övezet is növekszik

Város és elővárosi övezete összenő
– Gyakran jár a város határának kibővítésével

Előmozdítója: az ipari forradalom
2
Az ipari forradalom
terjedése Európában

Ipari forradalom,
agglomerálódás diffúziója:
ÉNy  DK
– Fordított irányú az ókori
urbanizáció terjedésével (DK 
ÉNy)
– XVIII. sz.: Anglia
– XIX. sz. közepe: Ny-Eu
– XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-KözEu, D-Eu É-i része
– XX. sz. első fele: D-Eu
3
– XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán
Az ipari forradalom hatásai



Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése (→foglalkozási
átrétegződés)
Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli
koncentrációja)
Faluból városba áramlás (→gyors városodás)
– Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék

1.
Tényezők:
Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban)
– Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió
– Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió
– Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió
2.
3.
4.
„Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg
„Pull” tényező: városi munkaerőigény
A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi
infrastruktúra)
4
Európa vezető szerepe a
modern nagyvárosok
megjelenésében
1840
1929

Európa élre tör
– 100 ezer feletti városok



Nagy-London területének
beépítése ma
1800: Eu 21/ világ 65
1900: Eu 148/ világ 301
Nagy-Britannia
elsődlegessége
– Első ország, ahol városlakók
aránya >50%

London
– 1700-as évek: első nagyváros
Eu-ban (500 ezer felett)
– 1800-as évek: 2 mió felett
– 1850–1920: világ legnépesebb
városa
– Világ első 8 mió feletti
5
megapolisza
Az európai nagyvárosok száma a
Föld 25 legnépesebb nagyvárosi
agglomerációja között
14
13
12
11
10
9
létszám
8
7
6
5
4
3
2
1
0
-500 -400 -300 -200 -100
6
0
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100
év
Az agglomerálódás előnyei

Lakossági szempontból: részben jobb életminőség
–
–
–
–
–

Bőséges munkahelykínálat
Magasabb bérek
Oktatási és kulturális intézmények megléte
Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat
Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.)
Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység
(pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új
gazdaságföldrajz, P. Krugman)
–
–
–
–
–
Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat
Kooperációs lehetőségek
Innovációs előnyök (kutatás stb.)
Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés)
Piacok közelsége
7
A Budapesti Agglomeráció
kialakulása







1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda)
Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején
Villamosvonalak kiépülése 1900-1907 között: Újpestre (2
vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal),
Erzsébetfalvára (2 vonal)
Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának
gondolata
1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg
kiterjesztik 22 elővárosra
1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest
Budapesti agglomeráció
– 1970-es évek: 44 település
– 1990-es évek: 77 település
– Pest megye (valahol túlterjed, valahol szűkebb határok)
8
Európa a modern nagyváros bölcsője


Előzmény: ókori Róma
Modern nagyváros: ipari forradalmat követően
– Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs
1850 előtt
1850-1900 között
1900-1950 között
1950 után
9
Adatok forrása: népszámlálások
Az agglomerálódás
árnyai







Spontán városfejlődés
Back-to-back lakóházak
Környezetszennyezés
Zsúfoltság + közművek hiánya
Nyomornegyedek (slum-ok)
Kolera – 1832-ben London:
5000; Glasgow: 2800 áldozat
XIX. sz. eleje Liverpool
munkásnegyedeiben 16 év a
születéskor várható élettartam
10
Válaszok a
túlzsúfoltságra


Új városépítészeti törvények, szabályok
Új városok:
– New Lanark (Robert Owen)

Modern kor városépítészetének reakciója
– Athéni Charta 1933 – modern stílus
– Le Corbusier (1887-1965)

Szuburbanizáció
– Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard)
– Spontán
11
Városfejlesztés által tervezett
szuburbanizáció: kertváros
mozgalom

Ebenezer Howard
(1848–1928) kertvárosmodellje
– 1885.: Garden Cities and
Town Planning Association
– 1898.: „Garden Cities of
12
Tomorrow”
A Londontól 32 km-re fekvő
Welvyn főutcája

Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra:
– Letchworth (1903)
– Welwyn (1920)
13
Városfejlődés fogalma

A városfejlődés fogalmának értelmezési
lehetőségei:
– Társadalmi-gazdasági értelemben: a városok
jólétének javulása (pl. jövedelem, életminőség, egy
főre jutó GDP)
– Itt: városok fejlődése ≈ városok evolúciója

Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent:
– Területi és népességnövekedést
– Társadalmi-gazdasági értelemben vett javulást (néha
épp a túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a
mozgatórúgója)
14
Városfejlődés ≠ városnövekedés

XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével
– Prosperáló városok nagyobbra nőhettek

Európa szerepe a világviszonylatban
– XX. század elején még jelentős
– XX. század második felében már a fejlődő világ

Eu.: elágazó népesedési pályák
– Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia

XX. században a fejlett világ városainak népessége
stagnálni, majd csökkenni kezdett
– Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg
– A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi
övezet népességszámának alakulása
– Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett)
15
alszakasz