A leckéhez tartozó fájl letöltése

Download Report

Transcript A leckéhez tartozó fájl letöltése

Németország II.
Népesség
• L: 80,2 millió fő (2011)
• Összetétel:
német 91.5%, török 2.4%, egyéb 6.1% (főleg
görögök, olaszok, lengyelek, oroszok, szerbek,
horvátok spanyolok) + dán, fríz
• Természetes szaporodás – (-1,8 ezrelék)
• Egykori NDK lakosság 1/5-e (termelés 8%-a)
Nagy különbségek lassan tűnnek el
- életszínvonal, versenyképesség…
Népsűrűség
• 236 fő/km²
• Egyenlőtlen eloszlás
• A legiparosodottabb
területek
+ Kikötők
Bevándorlás
• Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár –
vendégmunkások és családjaik (kétharmada több mint
8 éve él az országban, 20%-uk Németországban
született)
• Jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6
millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió),
és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre.
Növekszik a harmadik világból betelepülők száma
(indiaiak, kínaiak, afrikai feketék)
• Nagyszámú német nemzetiségű bevándorló jött 1980–
1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről
(1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió),
és Romániából (0,3 millió)
Gazdaság
• EU termelés közel 1/3-a
• Nemzetközi kereskedelemben USA után II.
• Kiemelt iparágak: gépgyártás, vegyipar,
elektrotechnika-elektronika.
• Az ipari termelés és a kivitel értékének csaknem
2/5-e gépipari termék. Az USA-val és Japánnal
együtt a legnagyobb gépexportáló.
• Tőkefelhalmozás, tőkekivitel
(1991 óta Magyarország legfontosabb
külgazdasági partnere)
• GDP növekedési ráta: 2.2% (2006)
• GDP szektorok alapján:
mezőgazdaság: 1 %
ipar: 29 %
szolgáltatások: 70%
• Munkaerő, szektorok szerint:
mezőgazdaság 3 %, ipar 33 %, szolgáltatások
64 %
Erőforrások
Energiahordozók:
• 1. Feketeszén
Ruhr-vidék (magas fűtőértékű), Saar-vidék
• 2. Barnaszén
Halle-Lipcse, Köln
• 3. Kőolaj, földgáz – import
Kevés a holland határnál
a Germán-alföldön
A hazai igényeknek
csak kis részét fedezi
Európai, közel-keleti
és orosz import
• Atomenergia – leépítik
Érchegység uránérc
• Vízenergia – Duna és mellékfolyói (Alpok)
• Alternatív – szél, nap…!!!
• Szénfélékben gazdag az ország.
(egyeduralkodó volt az energia előállításában).
Bányászata vesztett jelentőségéből.
Ma már szükségleteinek számottevő részét
behozatalból fedezi.
• A többnyire külszíni fejtéssel bányászható
barnakőszén termelésében ma is
Németországé a vezető szerep. Alacsony
fűtőértéke és magas nedvességtartalma miatt
azonban nagyobb távolságra nem gazdaságos
szállítani. Így a helyi erőművek és vegyi
üzemek hasznosítják.
• Az országban az elektromos áram közel 2/3-át
a hőerőművek szolgáltatják.
Az atomerőművek főleg az
energiahordozókban szegény területen
épültek. A vízenergia-felhasználás kisebb
jelentőségű. A fontosabb vízerőművek az
Alpokból érkező folyókon létesültek.
• Németország világviszonylatban élen jár
a szélenergia hasznosításában.
Szélerőműveinek többsége az Északi-tenger
partvidékén található.
Ásványkincsek
• Fe – Fekete-erdő - Németországban a vasércbányászat
gyakorlatilag megszűnt. A kohóművek ellátására évente
45-50 millió tonna érc behozatala szükséges
(venezuelai, francia, afrikai).
• Kősó, Kálisó – Harz, Türingiai-erdő
•
A német ipar méretei és a hosszú ideje tartó kitermelés
miatt Németország a legtöbb ásványkincsből
behozatalra szorul.
A kőszén felhasználásának lehetőségei
Ruhr vidék a kontinens legnagyobb nehézipari
tömörülése a nyersanyagtermelés felét adja
• XVIII.-XIX. században
Szénre települt sokközpontú agglomeráció kb. 5 millió fő
Telepítő tényezők:
- Rajna palahegység (már kimerült) Fe érce
- Rajna, Ruhr vízi út (ma ezen jön brazil, svéd, afrikai Fe)
- Ipari víz
• Válság:
• A régi feketekőszén-bányák kimerültek, újak megnyitása
igen költséges.
• Az ötvözetek és műanyagok elterjedésével az acél iránti
kereslet megcsappant bel-, és külföldön is
• Munkahelyek szűntek meg, az emberek elvándoroltak
• A hanyatlás megállítása:
• Anyagi támogatás az Európai Uniótól
• Kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott iparágak, ipari
kutatóintézetek települtek
• A munkásokat átképezték
• Környezetvédelmi iparágakat honosítottak meg.
Eredmény:
• Új munkahelyek teremtődtek, csökkent az elvándorlás és a
munkanélküliek aránya
• Napjainkban a Ruhr-vidéken jelentős iparág
a vegyipar és a gépgyártás.
• A közeli, külszíni fejtéssel nyerhető barnakőszenet
használják (Köln)
• Az egykori szénvegyészet helyét a kőolajat
feldolgozó üzemek és gyógyszergyárak vették át
• A gépiparban a nyersanyagigényes nehézgépgyártás csökkent.
(vertikális üzemek: acélművek, meleg- és
hideghengerművek, csőgyárak, gépgyárak.)
• A mikroelektronikai, a számítástechnikai és a
háztartási elektronikai ágazatok kerültek előtérbe.
• No. Feketeszén 4/5-e, Fe koh. és vegyipar ½-e
• Duisburg – Európa I. belvízi kikötője, Kohászat,
vegyipar
Dortmund – kohászati kp.
(Fe, színesfém, Al)
Bochum – Opel, elektronika
Essen – kulturális kp. is - Baedeker
• „Királyok és kormányok tévedhetnek, de Baedeker úr
soha!„ 1801. november 3-án született Karl Baedeker,
az útikönyv műfajának létrehozója.
Ipar
• Keletkezésüket tekintve a német nehézipari
körzetek 3 csoportba oszthatók:
1. A feketekőszénre - Ruhr-vidék, Saar-vidék
2. Vasércbányákra épült a Nyugat-Harz
(Salzgitter) kohászata.
3. A kedvező közlekedés földrajzi helyzet Lübeck, Bréma és az Odera mentén épült
Eisenhüttenstadt
• (Solingen – minőségi acélgyártás, speciális
ötvözetek Kölntől É-ra)
Színes és könnyűfémkohászat
• A termelés mennyiségét tekintve alig több
mint 1/20-da az acéltermelésnek, de a
kohászati értéktermelés 1/3-t adja.
• Cu - Németország a Föld 4. rézkohászati
hatalma A Rajna-Ruhr-vidék mentén
(Dortmund, Duisburg) és
Hamburg, Lübeck import rezet dolgoznak fel.
• Ólom és cinkkohászat helyi és import érc
• Alumínium kohászat kizárólag importból
Gépipar
• Nehézgépipar kizárólag a Ruhr-vidék központjaiban
(hadigépek, kohászati és erőművi berendezések,
gépsorok, vasúti kocsik és berendezések).
• A mozdonygyártás a vasúti csomópontokban
(München, Stuttgart, Berlin, Drezda)
• Szerszámgépgyártásban Németország az első a világon,
központjai a Ruhr-vidék nagyvárosai
• Hajógyártása 4. a világon
Bréma (Bremerhaven, Wilhelmshaven), Lübeck,
Hamburg, Kiel, Rostock
Nyersanyaggal a helyi kohászat, és a csatornákon
keresztül a Ruhr-vidék látja el.
Kikötői iparágak!
Autógyártás
A világon a 3. helyen áll, teherautó és buszgyártásával a 7.
Japán után a 2. legnagyobb exportáló, autóinak több mint fele
külföldön talál vevőre.
6 nagy monopóliuma van:
- VW-Audi – Wolfsburg (évi 2 millió autó 1938-tól),
- GM-Opel- (Rüsselsheim Mainz mellett)
- Daimler-Chrysler- Stuttgart
(1885 Benz - az első benzinmotoros gépkocsi és 1901 az első
Mercedes. Ma Porshe is)
- Ford – Köln
- MAN
- BMW- München
A keleti országrészben a Wartburg (Eisenach ma Opel) és
Trabant gyártását beszüntették.
Japán után a második legnagyobb motorkerékpár gyártó.
DKW- Ingolstadtban, BMW- Münchenben, NSU- Augsburgban
• Repülőgép és rakéta - Stuttgart és München
(Messerschmitt)
Szorosan összefonódik az elektrotechnikával
és elektronikával.
Elektrotechnika:
Berlin mellett modern üzemeket építettek:
Hamburg, Bréma, Aachen, Bochum, Stuttgart,
München (decentralizáció)
Két vállalat emelkedik ki a Siemens
(München)és a Bosch (Stuttgart).
München
• Ipari, kereskedelmi, pénzügyi kp.
• Oktoberfest
• Vegyipar
A világ legnagyobb vegyipari exportőre.
Nagyhírű cégei(környezetkímélő technológiák)
1. BASF – Mannheim - Ludwigshafen
„ikerváros”+ kőolajvegyészet
2. Bayer művek – Leverkusen Köln mellett
Az ágazat legsokoldalúbb központja Frankfurt.
(Hoechst)
Frankfurt am Main – óriási pénzügyi, kereskedelmi kp.,
repülőtér
• A helyi barnakőszénre és kősóra
települtek Lipcse (vásárváros), Halle,
Magdeburg vegyi üzemei. Említést
érdemel Berlin és Köln vegyészete.
Szent Tamás templom
Berlin
• Főváros . Kormányhivatalok, Reichstag
Humboldt Egyetem
elektronika, szolgáltatás
Sony-center
Daimler-center
Köln
• Vegyipar mellett autógyártás (Ford)
Élelmiszeripar (Stollwerk)
+ kölnivíz
• A II.vh-ban 90%-a elpusztult
Köln Dóm
Egyéb fontos város, iparág
•
•
•
•
•
•
•
•
Bonn – NSZK fővárosa, kisváros
Mainz – Gutenberg nyomda, autógy.
Heidelberg – Egyetemváros
Hannover - kereskedelem, közlekedés – EXPO
Jena – Zeiss művek, üveggy., gyógyszergy.
Drezda – elekrtonika, G, Zwinger képtár
Chemnitz – textilipar, G
Meissen - üvegipar