Transcript Főemlősök

A főemlősök (Primates) evolúciós
fejlődése
Főemlősök fejlődése
Főemlősök jellegzetességei:
• állandó testhőmérséklet
• a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg
• végtagjaikon öt, mozgatható, sugaras elrendezésű ujjak
találhatók
• az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel.
• Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek
sokasága  lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja
• szemeik előre néznek, a növényevők szemei általában a fej
oldalán helyezkednek el, hogy nagyobb teret lássanak be.
• az arcorruk sokkal rövidebb lett, összefüggésben van a szaglás
jelentőségének csökkenésével.
• csökkent a fogak száma.
• a testmérethez viszonyított agyméretük nőtt
A főemlősök kialakulása
• Az ismeretek meglehetősen hézagosak és főleg régészeti leleteken
alapulnak.
• Az első főemlősök feltehetően már a kréta korszakban jelen voltak,
vagyis a dinoszauruszokkal egy időben éltek.
• Fejlődésük a dinoszauruszok kréta végén bekövetkezett kihalása után
gyorsult fel: a majmok és a félmajmok ága feltehetően a krétát követő
paleocénben vált el.
• E kor primátái csak a fogaik alapján ismertek („dentilis primáták”),
ezért besorolásukban nagyon nagy a bizonytalanság, sok kutató szerint
nem is valódi főemlősök, hanem esetleg azokhoz közel álló más
emlősök és a mai primáták nem is tőlük származnak.
• Főemlős voltukra fogaik alakjából következtetnek: azok ugyanis már
eltértek a rovarevők fogaitól.
A főemlősök megjelenésére vonatkozó
elméletek:
• Arboreális elmélet
Az arboreális elméletet (G. E. Smith (1912) és F. W. Jones (1916)) angol
anatómusok alkották meg.
Elméletük szerint a primáták fentebb felsorolt jellegzetes
tulajdonságainak nagyobbik része az erdei életmódhoz való
alkalmazkodás hatására alakult ki. Pl. az előre tekintő szemek a jobb
térlátást, a tapintás ill. a fogó karok és lábak pedig a fákon való
könnyebb mozgást szolgálták. Az elmélet szerint azért csökkent a
szaglás fontossága, mert egyrészt rövidebb lett az arckoponya,
másrészt pedig megnövekedett a szem jelentősége, ezáltal a szaglás
számára kisebb agyi részek jutottak.
Smith és Jones elmélete az 1970-es évek elejéig tartotta magát. Ekkor M.
Cartmill kimutatta, hogy az emlősök többi rendjében is találhatók
erdei életmódot folytató fajok, de közülük egy fajon sem mutathatók
ki a főemlősök jellegzetes vonásai.
Vizuális ragadozó elmélet
• Az
arboreális
elmélet
hiányosságainak
magyarázatára Cartmill 1972-ben megalkotta a
vizuális ragadozó elméletet.
• Cartmill szerint a főemlősök fenti jellegei a trópusi
őserdők fáinak alsóbb ágain folytatott, éjszakai
rovarevő életmód esetén alakultak ki.
• A szaglóképesség pedig azért csökkent, mert a
szemek közelebb kerültek egymáshoz. Cartmill
elméletét megerősíti, hogy a kainozoikum elejéről
ismert hat főemlős család közül négyben a fajok
fogai hasonlítanak a ma élő, szintén rovarevő
koboldmakifélék fogaihoz.
Ökológiai elmélet
• Az ökológiai elméletet R. Sussman alkotta meg
1990-ben. Elmélete szerint a korai primáták
mindenevő erdei állatok voltak és fejlődésük,
differenciálódásuk egybeesik a zárvatermők
fejlődésével, amelyek virágai, termései új
táplálékfajtákat jelentettek nekik.
• Ez váltotta ki a látás és a kezek mozgásának
finomabbá válását. Az elmélet ellen szól, hogy a
zárvatermők fejlődése a krétában indult el és a
paleocénből származó primátáknál még nem
tapasztalható
a
szemek
tengelyének
párhuzamossága.
Emlősök (Mammalia) osztálya
Theria alosztály
Méhlepényesek (Placentalia) öregrendje
Főemlősök (Primates) rendje
Félmajmok (Prosimii)
lórik
koboldmakik
lemurok: makik
indrik
karmosmaki
Valódi majmok (Simii / Anthropoidea) alrendje
Újvilági majmok
(Platyrrhinii)
Óvilági majmok
(Catarrhinii)
karmosmajmok
csuklyásmajomfélék
monkey = valódi majmok – emberszabásúak (apes)
Order
Sub Order
Infra Order
Super Family
Family
Loris
Lemur
Tarsier
Prosimii (Félmajmok)
Platyrrhini (Szélesorrú/újvilági majmok)
Valódi
majmok
New World
Monkeys
Old World
Monkeys
Cercopithecoidea
Primates
Anthropoidea
Főemlősök Emberszerű/
Common
Term
Gibbons
Hylobatidae Simangs
Catarrhini
Keskenyorrú/
Óvilági
majmok
Hominoidea
Emberszabású
majmok
Pongidae
Orangutans
Gorillas
Chimpanzees
Bonobos
Hominidae
Humans
Emberfélék
A főemlősök (Primates) rendje
Prosimii (félmajmok) alrend
Karmosmakifélék (Daubentoniidae) családja
Makifélék (Lemuridae) családja
Ugrómaki- vagy Indrifélék (Indridae) családja
Lajhármaki- vagy Lórifélék (Loridae vagy
Lorisidae)
családja
Fülesmakifélék (Galagidae) családja
Koboldmakifélék (Tarsiidae) családja
- Majomalakúak (Simiiformes vagy Antropoidea)
alrend
Szélesorrú vagy újvilági majmok (Platyrrhini)
csoportja
Csuklyásmajomfélék (Cebidae) családja
Karmosmajmok (Callitrichinae)
alcsaládja
Pókmajomfélék (Atelidae) családja
Sátánmajomfélék (Pithecidae) családja
Cebipithecinae alcsalád (kihalt)
Éjimajomfélék (Aotidae) családja
Keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok
(Catarrhini) csoportja
†Parapithecoidea öregcsalád
Parapithecidae család
Eosimiidae család
Cerkófszerűek (Cercopithecoidea)
öregcsaládja
†Victoriapithecidae család
Cerkóféléf (Cercopithecidae) családja
Cerkófmajomformák (Cercopithecinae)
alcsaládja
Karcsúmajmok (Colobinae) alcsaládja
†Parapithecinae alcsalád
†Propliopithecoidea öregcsalád
Propliopithecidae család
Pliopithecidae család
Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja
†Proconsulidae család
†Oreopithecidae család
†Griphopithecidae család
Gibbonfélék (Hylobatidae) családja
†Pliopithecinae alcsalád
Hylobatine alcsalád
Hominidák (Hominidae) családja
†Dryopithecinae alcsalád
Ponginae alcsalád
Homininae alcsalád
• A főemlősök (Primates) első képviselői a kréta végén (97-66
millió éve, földtörténeti középkor-mezozoikum), feltehetően a
rovarevőkből (Insectivora) fejlődtek ki.
• A paleocénkori főemlősök a rovarevőkkel ellentétben már
nem három, hanem négycsücskös őrlőfogakkal rendelkeztek.
• A két csoport közötti átmenetet
mókuscickányok (Tupaiidae) képviselik.
feltehetően
a
• Az eocén (55-36 millió éve) elején válhattak szét a
félmajmok (Plesiadapiformes), a szélesorrú majmok
(Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini).
• A legelső csoportból fejlődtek ki a maki-, a lóri- és a
koboldmaki-alakúak, míg a szélessorrú majmoknak a
csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik.
Suborder
Infraorder
Superfamily
Family
Lemuridae
(true lemurs)
Lemuriformes
Indriidae
Subfamily
Common
Names
Distribution
ring-tailed,
ruffed, and
mouse lemurs,
etc.
Madagascar
and Comoro
Islands
indris, avahis,
and sifakas
Madagascar
aye-ayes
Madagascar
lorises, pottos,
and
angwantibos
lorises--India
and Southeast
Asia; others-Africa
galagos (or
bush babies)
sub-Saharan
Africa and
Zanzibar
tarsiers
Philippines,
Borneo,
Celebes
Islands, and
Sumatra
Daubentoniidae
Prosimii
(prosimians)
Loridae
Lorisiformes
Galagonidae
Tarsiformes
Tarsiidae
A főemlősök rendje két alrendre tagolódik
1.Félmajmok ( Prosimii ) alrendje
Ismertebb családjai:
- Makifélék - Madagaszkáron élő, fán lakó
félmajmok. Pl.: gyűrűsfarkú maki
- Lórifélék - Afrika és Ázsia területén élő, éjjel
aktív állatok. Pl.: karcsú lóri
Lemur catta
(Gyűrűsfarkú maki)
Lemur catta
Life span: 16 to 19 years wild (33
years captive)
Total population: Unknown (wild),
2000 (captivity), 20-25 egyedbõl álló
csapatokban él
Regions: Madagascar
Gestation: 4.6 months (139 days)
Height: 38,5 to 45,5 cm (M & F) tail
56 to 62 cm
Weight: 2.30 to 3.50 kg (M & F)
Diet: levelekből, fakéregből, fűfélékből,
lágy szárú növényekből, édes
gyümölcsöket
Lemur catta range (in red)
Microcebus
simmonsi
Microcebus myoxinus
Microcebus
ravelobensis
Microcebus jollyae
Microcebus sp.
Species: Microcebus murinus
Microcebus rufus
Mouse lemur
Microcebus sp.
Life span: 6 to 8 years in the wild, 10 to
15 years captivity
Total population: Unknown
Regions: Madagascar
Gestation: 2 months (average)
Height: 12.50 cm (average) ,tail 11.5 cm.
Weight: 39 to 98 g
Diet: insects, leaves; fruit; nectar; pollen;
flowers; sap or other plant fluids.
Hapalemur sp.
Hapalemur aureus
Hapalemur occidentalis
Hapalemur alaotrensis
Bamboo lemur
Hapalemur sp.
Hapalemur aureus
Life span: 17 years in captivity
Total population: Unknown (mostly in
pairs or small social groups consisting of
3-6 individuals )
Regions: Madagascar
Gestation: 135 to 150 days
Height: 80 cm (average) ,tail 40 cm
Weight: 1.20 to 1.60 kg
Diet : shoots, leaf bases, pith and viny
parts of these bamboos
Red ruffer
Ruffed lemur Varecia sp.
Varecia sp.
Ruffed lemur
Varecia sp.
Life span: 19 years (average)
Total population: Unknown
(groups of up to 16 individuals)
Regions: eastern coast of Madagascar
Gestation: 90 to 102 days
Height: 51 to 60 cm (tail 56 to 65 cm )
Weight: 3.20 to 4.50 kg
Diet: leaves, seeds and nectar according
to the season
Suborder
Infraorder
Superfamily
Family
Subfamily
Common
Names
Distribution
ring-tailed,
ruffed, and
mouse lemurs,
etc.
Madagascar
and Comoro
Islands
indris, avahis,
and sifakas
Madagascar
aye-ayes
Madagascar
Loridae
lorises,
pottos, and
angwantibos
lorises--India
and Southeast
Asia; others-Africa
Galagonidae
galagos (or
bushbabies)
sub-Saharan
Africa and
Zanzibar
tarsiers
Philippines,
Borneo,
Celebes
Islands, and
Sumatra
Lemuridae
(true lemurs)
Lemuriformes
Indriidae
Daubentoniidae
Prosimii
(prosimians)
Lorisiformes
Tarsiformes
Tarsiidae
Loris tardigradus
(Karcsú lóri)
Loris tardigradus
(Karcsú lóri)
Life span: 15 years and 16 (male)
Regions: India and Sri Lanka
Gestation: 166 to 169 days
Height: 175 to 264 mm
Weight: 85 to 348 g
Diet:ízeltlábúak,növények,gyümölcsök,
tojás,kisemlősök
Potto
Perodicticus potto
Potto
Perodicticus potto
Life span: 20 years
Total population: Unknown (8 to
10 individuals popularion)
Regions: Guinea to western
Kenya and central Zaire
Gestation: 170 days
Height: 30 to 39 cm (tail 3,7 to
10 cm)
Weight: 0,5 – 1.5 kg
Diet: fruit; sap or other plant
fluids, insects
2.Igazi majmok ( Anthropoidea ) alrendje
- Két csoportjuk és azok ismertebb családjai:
A: Szélesorrú majmok (Platyrrhini) orrsövényük széles, orrnyílásaik kissé oldalra
néznek, Dél-Amerikában élnek. Másik
elnevezésük újvilági majmok.
•Bőgőmajmok - csoportosan élő, hangosan ricsajozó
fajok.
•Pókmajmok - hosszú végtagú, fákon csoportosan élő
fajok.
•Csuklyásmajmok - erdős vidékeken csapatosan élő
csoport.
Alouatta caraya
(Fekete bőgőmajom)
Alouatta caraya
(Fekete bőgőmajom)
Life span: 16 years in the wild,
20 years captivity
Total population: Unknown (5-8
in a group )
Regions: South and Central
American forests , endemic to
Brazil.
Gestation: 180-194 days
Height: 20–30 cm
Weight: male weighing about 6.7
kg and females about 4.5 kg
Diet: fruits, including figs, and
other plant parts.
Alouatta seniculus
(Vörös bőgőmajom)
Alouatta seniculus
(Vörös bőgőmajom)
Life span: 22 years (captive)
Total population: Unknown
Regions: Neotropical South
America
Gestation: 191 days
Height: 52.3 to 57 cm (M), 46.8
to 49.7 cm (F)
Weight: 6 to 7.6 kg (M), 4.5 to
6.3 kg (F)
Diet: gyümölcsök, növényi
részek
Brachyteles arachnoides
(Gyapjas pókmajom)
Brachyteles arachnoides
(Gyapjas pókmajom)
Life span: 10 to 50 years,
Total population: 700 (wild)
Regions: Brazil, in the states of
Rio de Janeiro and Sao Paulo
Gestation: 7.2 months (216 days)
Height: 55 – 78 cm , tail 74 – 80
cm (M), 46 – 63 cm ,tail 65 – 74
cm (F)
Weight: 12 – 15 kg (M), 9.5 – 11
kg (F)
Diet: gyümölcsök.növényi
részek,magvak
B. hypoxanthus range (in red)
B. arachnoides range (in green)
Cebus apella
(Bóbitás csuklyásmajom)
Cebus apella
(Bóbitás csuklyásmajom)
Life span: 45 years (captive)
Total population: Unknown
Regions: Neotropical South
America
Gestation: 153 days (5 months)
Height: 444 mm (M), 390 mm (F)
Weight: 2.95 kg (M), 2.08 kg (F)
Diet: gyümölcsök,
magvak,növényi részek,
kisemlősök
B: Keskenyorrú majmok - orrsövényük keskeny, Afrikában
és Ázsiában élnek. Másik elnevezésük óvilági
majmok.
•Makákók - többségük Ázsiában él, növényi eredetű
táplálékot fogyaszt. Pl.: bunder- vagy rhesusmajom.
•Páviánok - elsősorban Afrika nyílt szavannáinak lakói. Pl.:
galléros pávián.
•Gibbonok - Délkelet-Ázsia erdőlakói. Pl.: sziamang gibbon
•Emberfélék - legnagyobb termetű és legfejlettebb majmok.
Orángután, csimpánz, törpe csimpánz, gorilla, ember.
Macaca fascicularis
(Közönséges makákó)
Macaca fascicularis
(Közönséges makákó)
Life span: 31 years
Total population: Unknown
Regions: Philippines,
Malaysia, Indonesia, Burma,
India, Vietnam, Cambodia,
Laos, Thailand
Gestation: 5.5 months (165
days)
Height: 412 to 648 mm (M),
385 to 503 mm (F)
Weight: 4.7 to 8.3 kg (M),
2.5 to 5.7 kg (F)
Diet: gyümölcsök, magvak,
ízeltlábúak, kisemlősök
Subordo
Infraordo
Superfam
ily
Family
Subfamily
Common
names
Distribution
guenons, vervets,
guenons and
baboons--Africa;
macaques-northwest Africa,
Gibraltar, South
and East Asia
baboons,
macaques, etc.
Cercopithecinae
Cercopith
ecoidea
(Old World
monkeys)
Cercopithecidae
colobuses,
langurs, and
proboscis
monkeys
colobuses-Central Africa;
langurs-- India
and Southeast
Asia; proboscis
monkeys--Borneo
gibbons and
siamangs
Southeast Asia
orangutans
Sumatra and
Borneo
chimpanzees,
bonobos, and
gorillas
Central and West
Africa
humans
throughout the
world
Colobinae
Catarrhini
Anthropo
idea
(Old World
monkeys,
apes and
humans)
Hylobatidae
Hominoidea
(apes and
humans)
Pongidae 5
Hominidae
Papio hamadryas
(Galléros pávián)
Papio hamadryas
(Galléros pávián)
Life span: 37.6 years (captive)
Total population: Unknown
Regions: Ethiopia, Somalia,
Eritrea
Gestation: 172 days (average)
Height: 610 to 762 mm (tail 382 to
610 mm )
Weight: 9.20 to 21.50 kg
Diet: birds; mammals; reptiles;
eggs,carrion; insects; terrestrial noninsect arthropods,leaves; roots and
tubers; seeds, grains, and nuts; fruit
Papio anubis
Papio anubis
Life span: 25 to 30 years (wild)
Total population: Unknown
Regions: Equatorial Africa
Gestation: 180 days (6 months)
Height: 700 mm (M), 600 mm (F)
Weight: 24 kg (M), 14.7 kg (F)
(wild)
Diet: flowers, roots, grasses, bark,
twigs, sap, tubers, bulbs,
mushrooms, lichens, aquatic plants,
seeds, shoots, buds, invertebrates
P. anubis range (in red)
Papio cynocephalus
Papio cynocephalus
Life span: 27 years (wild)
Total population: Unknown
Regions: Angola, Democratic Republic of
Congo, Ethiopia, Kenya, Malawi,
Mozambique, Somalia, Tanzania, Zambia
Gestation: 180 days (6 months)
Height: 1200 mm (M), 976 mm (F)
Weight: 25.8 kg (M), 11.0 kg (F)
Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs,
sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens,
aquatic plants, seeds, shoots, buds,
invertebrates
P. cynocephalus range (in red)
Hylobates syndactylus
(Sziamang gibbon)
Hylobates syndactylus
(Sziamang gibbon)
Life span: 25-30 years in the wild
Total population: Unknown
Regions:
Maláj-sziget középső része és Szumátra
Gestation: 230 days
Height: 75-88 cm
Weight: 8-16 kg
Diet: Siamangs eat approximately equal
amounts of leaves and ripe fruit, also
insects, birds and bird eggs
Pongo pygmaeus
(Orangután)
Pongo pygmaeus
(Orangután)
Life span: 50 to 60 years (wild)
Total population: 27,000 (wild)
Regions: Indonesia, Malaysia (islands
of Borneo and Sumatra)
Gestation: 8.6 months (260 days)
Height: 970 mm (M), 780 mm (F)
Weight: 87 kg (M), 37 kg (F)
Diet: gyümölcsök, kisemlősök,
növényi részek, ízeltlábúak,tojás stb.
Chimpanzee
Pan troglodytes
Chimpanzee
Pan troglodytes
(Nyugat-afrikai csimpánz)
Life span: 40 to 45 years (wild), up to 60
(captive)
Total population: 200,000 (wild), 1450
(captive) , 30 to 80 individuals
Regions: Equatorial Africa
Gestation: 8 months (240 days)
Height: 170 cm M ,130 cm F
Weight: 40 to 60 kg (M), 32 to 47 kg (F)
Diet: birds; mammals; reptiles; eggs; insects,
leaves; wood, bark, stems; seeds, grains,
nuts; fruit; flowers; sap or other plant fluids
P. troglodytes range (in red)
Gorilla sp.
Gorilla gorilla gorilla (Gabuni vagy nyugati
síkvidéki gorilla)
Gorilla beringei beringei – (Hegyi gorilla)
Gorilla sp.
Life span: 30 to 40 years (wild), 50
years (captive)
Total population: approx. 130,000
(wild), 350 (captive), csop. 40 egyed
Regions: Western and eastern central
Africa
Gestation: 8.5 months (256 days)
Height: 180-200 cm (M), 150 cm (F)
Weight: 250-350 kg (M), 72 to 98 kg
(F)
Diet: Leveleket, gyökereket és gumókat,
friss hajtásokat, gyümölcsöket ,fakérgek,
egyes fák belét is elfogyasztják
G. g. gorilla range (in red)
G. g. diehli range (in green with arrow)
G. b. graueri range (in blue)
G. b. beringei range (in orange with arrow)
A főemlősök ősei feltehetően a rovarevők voltak
A rovarevők zápfoga 3 csücsökkel rendelkezik
Az első főemlős fosszília, 4 csücskös zápfoggal
a felső krétából ismert (97-66 millió éve)
Az eocén idején (55-36 millió éve) a főemlősök
fejlődése három irányba ágazott
Félmajmok Szélesorrú majmok
Keskenyorrú majmok
Félmajmok
Szélesorrú majmok
makik, lórik,
koboldmakik
csuklyásmajmok,
pókmajmok,
bőgőmajmok
Keskenyorrú majmok
kb. 30 millió éve a keskenyorrúak
fejlődése ketté ágazik
cerkófok
csuklyásmajom
galléros pávián
karcsú lóri
oligopithecus
Oligopithecus
a két faj közötti fejlődés
egyik oldalágát a
gibbonok képviselik
az oligopithecus leszármazottja
lehet a 15 millió éve élt
Kenyapithecus
Szumátrán él a sziamang
kb. 5,5-5 millió éve az
emberszabásúak fejlődése
négyfelé ágazik
orángután
gorilla
csimpánz
Australopithecus
A negyedkorban megjelenő ember évmilliók során az ősi
főemlősökből alakult ki, amelyek a földtörténeti középkor végén
élt rovarevőkkel mutatnak rokonságot. A főemlősök evolúciós
kibontakozása a harmadkor elejére tevődik. A rovarevő őshöz
képest csökken a fogak száma, alapvető fogtípusaik: metsző-,
szem-, őrlőfog. Ötujjú végtag a fogáshoz alkalmazkodott,
hüvelykujjuk szembefordítható a többivel. A szem előre került térlátás. A testhez viszonyítva is nagy, fejlett agy. A test is
nagyobb lett - más életmód. Ezekből a nagyobb testű
főemlősökből alakultak ki ugyanis azok az emberszerű
ősmajmok, amelyek a kezüket már szabadabban használták és
testtartásuk is egyenesebb lett. Az emberszerű ősmajmok
fejlődése a harmadkor második felében több irányba szétágazott.
Ebben az időszakban alakultak ki egymással párhuzamosan az
emberszabású majmok és az emberfélék.
Emberszabásúak: előreugró arckoponya, kisebb
agykoponya, rajta az izmok megtapadására szolgáló tarajok,
fejlett szemfog, a metszőfogak és a szemfogak között hézag,
párhuzamos fogív.
Ember: domború, nagy térfogatú agykoponya, kisebb
arckoponya állcsúccsal, hézagmentes fogsor, kissé széttartó
fogív. Az emberszabásúak járása kevésbé hatékony. Az
emberszabású majmok elődjeként 25 millió éve megjelent a
Dryopithecus, amely fejlődési vonala korán kettévált. Az egyik
vonalon az ázsiai gibbon, orangután, a másikon az afrikai
gorilla, csimpánz és az emberfélék őseinek evolúciója indult
meg. Az ember legközelebbi rokona a csimpánz fehérjeszerkezete 99%-ban azonos.
Az ember evolúciója
15 millió éve az afrikai éghajlat szárazabbra fordult, megnőtt
a szavannák területe, rajta pedig az első emberfélék, a
Ramapithecus faj populációi. Táplálékukat csoportosan
keresték, metsző- és szemfoguk kis méretű maradt, fogívük
széttartó, erős őrlőfogaik alapján főleg magvakkal és
gyökerekkel táplálkoztak. Többnyire a földön tartózkodtak,
többször felegyenesedetek, így felszabadult kezükkel a
botokat, köveket eszközként használták. Ebből az időszakból
származik a Rudabánya térségében megtalált Rudapithecus
lelet is.
A Ramapithecusok felől kiinduló evolúciós folyamatban a
harmadkor végén, 5 millió évvel ezelőtt újabb szétválási folyamat
indult el az emberfélék fejlődésében. Az egyik fejlődési irányt az
Ausztralopithecusok képviselték. Fejlődésük azonban nem
vezetett a mai ember irányába, hanem mint oldalág, kb. 1 millió
éve kihaltak. Átlag 500 cm3 térfogatú agykoponya, fejlett
állkapcsuk az emberéhez hasonlóan széttartó, kevésbé fejlett
szemfogakkal és foghézag nélkül. Rendszeresen két lábon jártak.
1924. Dél-Afrikai Köztársaság - Buxton
gyermekkoponya teljes tejfogazattal
Australopithecus africanus Raymond Dart
a 2,5 millió éve élt faj a hominidák fejlődésének egyik oldalága,
de lehet, hogy a Homo sapiens felé vezető fejlődés egyik köztes faja
- arc lapos, az orrcsontok nem
emelkednek ki az arc síkjából
Australopithecus africanus
- Afrika szavannáin felegyenesedve járt
- jórészt növényi táplálékon élt
1971. Etiópia - Hadar
Awash folyó középső szakasza - igen gazdag fossziliákban
nemzetközi kutatócsoport
Australopithecus afarensis Leakey
3,5 millió éve élt, felegyenesedve járó emberelőd
Lucy 40%-os csontváz
- alacsony koponyatető
- lapos koponyaalap
- nagy és kis metszőfogak mérete
jelentősen különbözik
Australopithecus afarensis
erdőlakó emberelőd
1992. Etiópia - Aramis
eddig ismert legősibb ausztralopitekusz
4,4 millió éves
Ardipithecus ramidus
feltehetően nem is ausztralopitekusz, hanem
egy másik nemzettségbe tartozik
- erdőlakó
- testmagassága 1,2 m
1995. Etiópia - Turkana tó
töredékes állkapocs, felső állcsont, fogak
Australopithecus anamensis Meave Leakey
élőhelye füves szavanna, ligeterdő, erdő
5 millió éve emberfélék és a csimpánzok
közös őse
4,4 millió éve
?
Ardipithecus ramidus
4,1 millió éve Australopithecus anamensis
élőhelye: erdő, liget, szavanna
Lucy felegyenesedvejáró, erdőlakó
3,5 millió éve Australopithecus afarensis
emberelőd
Australopithecus afarensis
3-2,5 millió éve
Australopithecus africanus
?
2-1,6 millió éve
Homo habilis
eszközhasználó emberelőd
Afrika szavannáin
felegyenesedve járt
Homo habilis
1,8-1,6 millió éve
Homo ergaster
1,2 millió éve
Homo erectus
az első tűzhasználó emberelőd
szakóca
odaadó gondoskodás
600 ezer éve
Homo sapiens
A harmadkor végi szétválás másik fejlődési iránya a kb. 2 millió
évvel ezelőtt kialakult Homo habilis fajon keresztül a mai emberig
vezet. Ennek populációi a késő Ausztralopithecusokkal egy időben,
hasonló élőhelyen éltek. Két lábon, gyorsan és könnyeden jártak.
Agyuk mérete 700 cm3. Durva megmunkálású kőeszközök. Az
Ausztralopithecusokkal szemben rendszeresen, közösen
gyűjtögették az elhullott állatokat, növényeket. Az elhullott állatok
megnyúzását és a hús feldarabolását kőeszközökkel végezték.
Csoporton belüli táplálékmegosztás - nagyfokú szociális
szervezettség.
A negyedkor közepe táján, 1 millió éve jelent meg a
Homo erectus faj. Agykoponyája 1000 cm3, de a mai
ember felé átmenetet mutató vértesszőlősi lelet már az
1300 cm3 térfogatot is eléri. Laposabb arckoponya.
Több kontinensen is megtalálták leleteit, de
valószínűleg Kelet-Afrikából terjedtek el. Finomabb
kidolgozású kőeszközök. Vadászó és gyűjtögető
életmód, tűz használata. A fogak mérete csökkent.
Agyukban kifejlődött a beszédközpont - kezdetleges
beszéd.
A negyedkor utolsó szakaszában, kb. félmillió éve
valószínűleg több helyen egyszerre indult el a
Homo sapiens kialakulása. Agytérfogat átlag 1400
cm3. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsította az
emberi fejlődést. Az agy belső szerkezete átalakult.
Fejlődésében túlságosan specializálódott oldalágak,
mint a Neander-völgyi ember kihaltak. A ma élő
ember, a Homo sapiens evolúciója során ötvenezer
éve lépett be a történelmi jelenkorba. A különböző
testalkat, bőrszín a földrajzi izolációból és a helyi
viszonyokhoz való adaptációból ered.
1856. Németország - Düsseldorf közelében
Düssel folyócska mentén, Joachim Neander
prédikátorról, zeneszerzőről és költőről
elnevezett völgy mellékágában fosszilis
emberi maradványokat találnak
Homo neanderthalensis
A homo sapiens előde ???
250-75 ezer éve éltek
- alacsony koponyatető
- szemöldökeresz erős kiemelkedése
- hajlott homlok
Homo habilis
Az első Homo faj a Homo
habilis (képen), amely 21,6 millió éve élhetett. A
koponya méret alapján a
szakemberek egy része
inkább az
Australopithecusok közé
sorolná. A H. habilis,
másnéven ügyes ember már
két lábon járt, gyűjtögetett
és kőeszközöket használt.
1960. Kenya - Olduvai
állkapocs, falcsont, kézcsontok
Homo habilis Jonathan Leakey
- agytérfogata 800 cm3
1960. Kenya - Olduvai
Homo erectus Louis Leakey
1,2 millió éve élt, az emberré válás köztes faja
- erős szemöldökeresz
- agytérfogat 900 cm3
A H. erectus (felegyenesedett ember)
teljesen felegyenesedve járt, vadászott,
tüzet és finom kőeszközöket használt.
Homo erectus
az első tűzhasználó hominida
az első szakócát feltehetően H. erectus készítette
a H. erectusnál jelenik meg először az anyák odaadó gondoskodása
1975. Kenya - Koobi Fore
Homo ergaster P.C. Groves és V. Mazák
1,8-1,5 milló éve élt emberelőd
1984. Turkana-tó Richard Leakey
5 év alatt szinte teljes ergaster
csontvázat tárt fel - Turkanai fiú
- 910 cm3 agytérfogat
- 160- 180 cm magas
- 60-70 kg
1976. Etiópia - Awash folyó
anatómiailag modern Homo sapiens
600 ezer éve jelenhetett meg
A H. sapiens (bölcs ember, ösember)
barlangokban vagy kunyhókban lakott,
állatokat kezdett háziasítani és a leletek
között a varázslás, a művészet nyomait
is felfedezhetjük.
Az eljegesedés utáni felmelegedés (kb. 10 ezer éve)
kezdetétől beszélünk mai emberről. A H. sapiens
sapiens a H. sapiens alfaja, amely a
kontinensmozgásoknak köszönhetően ma négy
nagyrasszra oszlik