Transcript 1. dia

Biogeográfia
1.
Fejlődéstörténeti növényföldrajz
A flóra kialakulása
Biogeográfia
→
Zoogeográfia
Fitogeográfia
Mikogeográfia
Fitogeográfia / Növényföldrajz
1. Fejlődéstörténeti növényföldrajz
A növényzet időbeni változása a földtörténeti múltban
2. Fiziognómiai növényföldrajz
Leírja a Föld különböző területeit borító vegetációt
3. Florisztikai növényföldrajz (areálgeográfia)
Hasonlóságok, különbségek, de főleg flórafejlődési viszonyok
(pl. flóravándorlás) alapján a Föld flórájának hierarchikus módon
történő felosztása
IDŐ
IDŐSZAK
IDŐTARTAM (millió év)
ŐSKOR
4600 – 4000
ELŐKOR
(Prekambrium)
4000 – 570
ÓKOR
(Paleozoikum)
KÖZÉPKOR
(Mezozoikum)
Kambrium
Ordovícium
Szilur
Devon
Karbon
Perm
Triász
Jura
Kréta
570 – 500
500 - 440
440 - 405
405 - 350
350 - 285
285 - 230
230 - 195
195 - 135
135 - 67
Fejlődéstörténeti növényföldrajz
4600 millió éve: a Föld keletkezése
3500 millió éve: az első prokarióták megjelenése
3300 millió éve: az első fotoszintetizáló szervezetek
2100 millió éve: legrégebbi algalelet (Grypania)
•Paleozoikum: Kambrium (570-500 millió éve)
Chlorophyta (zöld-) és Rhodophyta (vörösmoszatok) törzs diverzifikációja a tengerekben,
más algák (Phaeophyta - Barnamoszatok) felbukkanása
Paleozoikum: Ordovícium (500-440 millió éve)
• Szárazföldi és vízi zöld növények evolúciójának szétválása
• Legősibb spóraleletek
• Mohák és gombák megjelenése és elterjedése, az időszak végén a szárazföldön is
1. Észak-Amerika, 2. Grönland,
3. Európa, 4. Ázsia, 5. ÚjGuinea, 6. Ausztrália, 7.
Antarktisz, 8. Dél-Amerika, 9.
Afrika, 10. India,11.
Madagaszkár, 12. Arábia,
Paleozoikum, Szilur (440-405 millió éve)
Horneophyton lignieri
Az időszak elején a makromoszatok
elérik fejlettségük csúcsát
(Rhodo-, Phaeo-, Chlorophyta)
Az első ősharasztok (Psilophytopsida)
elhagyják a tengereket: levél nélküli,
pikkelyes, villás növények:
„Rhynia Flora”
Tagjai: Cooksonia, Rhynia, Zosterophyllum
Paleozoikum, Devon (405-350 millió éve)
A szárazföldek benépesedésének nagy időszaka
A meleg, forró éghajlaton elterjednek az ősharasztok, kialakulnak az első
társulások
Az időszak végén megjelenik a ma is élő 3 harasztcsoport (Pteridophyta):
• Lycopodiopsida / korpafüvek (pl. Duisbergia mirabilis)
• Equisetopsida / zsurlók (pl. Hyenia elegans)
• Filicopsida / páfrányok (pl. Cladoxylon scoparium, Protopteridium germanicum)
A Devon jellegzetes képviselői a magvaspáfrányok (Glossopteris), melyek a teljes
Gondwana-n uralkodnak
Psilotum nudum
Paleozoikum, Karbon (350-285 millió éve)
Laurázsia és Gondwana összeütközik
→
kialakul a Pangea
Karbon flóra: nedves, mocsaras erdőket alkottak a korpafüvek,
zsurlók, páfrányok
„Kőszénmocsarak” → a Föld szénkészletének fele ekkor képződött
1. Calamites (Equisetopsida)
2. Sigillaria / pecsétfa (Lycopodiopsida):
30 méter magas üstökösfák
3. Lepidodendron / pikkelyfa (Lycopodiopsida)
4. Cordaites / nyitvatermő ősfa (Cordaitales)
3
Az egységes Pangeán
klimatikus különbségek hatására
flórabirodalmak alakulnak ki:
É: Angara (1)
DK: „Délkelet-Ázsia” (Cathay)
(2)
Közép: Euramerikai (3)
D: Gondwana (4)
4
1
2
Paleozoikum, Perm (285-230 millió éve)
Forró, száraz klíma: a burjánzó karbon
mocsárerdők visszaszorulnak
Nyitvatermők uralomra jutása: ritkás erdőket
alkotnak a
• Cycadopsida (szágópálmák),
• Coniferopsida (fenyők),
• Ginkgopsida (páfrányfenyők) képviselői
Voltzia heterophylla
(Coniferopsida, Voltziaceae)
Perm-Triász határán: „Great Dying” („Nagy Kihalás”)
• a növényvilág képviselőinek 50%-a eltűnik, oka elsősorban
taxonómiai (megőrződés hiánya)
• Sivatagos, száraz-meleg klíma → „erdős-sztyepp” növényzet
• Gombák robbanásszerű elterjedése (lebontás)
A Föld képe a
késő perm idején (250 m.é.)
Mezozoikum, Triász (230-195 millió éve)
Páfrányok és tobozos nyitvatermők sokfélesége
Új Coniferopsida-csoportok
• Cheirolepidaceae
• Araucariaceae (araukáriafélék)
• Cupressaceae (ciprusfélék)
• Taxodiaceae (mocsárciprusfélék)
• Protopinaceae
• Pinaceae (fenyőfélék)
Nyitvatermők: Bennettites-félék
(régen kihaltak)
A Mezozoikumban (felső Triász és alsó Kréta között ) élt növények, melyek a
nyitvatermőkhöz tartoztak, s a cikászok egyik csoportját képezték.
Mezozoikum, Jura (195-135 millió éve)
A permokarbon glacialis idején szétvált növényfejlődési irányvonalak
egyesülnek, a tartósan enyhe és kiegyenlített éghajlat következtében flórakeveredés lép fel → kozmopolita elterjedés
Virágporleletek először utalnak zárvatermőkre (Magnoliidae)
Mezozoikum, Jura (195-135 millió éve)
• Megkezdődik a Pangea széttöredezése
Észak: Laurázsia
(Észak-Amerika és Eurázsia)
Euramerikai és szibériai flórabirodalom:
flórájában dominánsak a tűlevelűek
Dél: Gondwana
(Dél-Ameika, Afrika,
Ausztrália, Antarktisz)
Gondwana-ausztráliai flórabirodalom,
jellemző növényei a Glossopteris-félék
A Pangaea szétesik a mai kontinensekre, beltengerek nyomulnak be (Tethys)
Lassú lehűlés, megváltozó flóra: trópusi és mérsékelt övi erdők
Közép-Eur.: neokom-, wealden-flóra, döntően még nyitvatermőkkel,
pl. Williamsonia, Spenolepis, Nathorstinia
Megindul a zárvatermők robbanásszerű fejlődése, első képviselőik:
• Salicales (fűzvirágúak), Magnoliales (liliomfa-virágúak), Annonaceae (annónafélék
A nedves, szárazra került síkságokon új élőhelytípusként rétek jelennek meg:
• Poaceae (pázsitfűfélék), Cyperaceae (palkafélék), Juncaceae (szittyófélék)
A sekély belvizeket vízinövények népesítik be:
• Najadaceae (tüskéshínárfélék), Alismataceae (hídőrfélék), Potamogetonaceae
(békaszőlőfélék)
Koevolucionális fejlődés: rovarok és zárvatermők
Mezozoikum, Kréta (135-67 mill
Kainozoikum: Harmadidőszak (tercier, 67 - 2,5 millió éve)
1. Paleocén (67-58 m. é.)
• A Tethys összehúzódik, az Alpok kiemelkedik. A Gondwana tovább töredezik.
• Kiteljesedik, majd éghajlati övek szerint átalakul a középidő végi flóra.
2. Eocén (58-37 m. é.)
• Ismét melegedő éghajlat → trópusi, szubtrópusi vegetáció a Föld nagy részén
• Európa: gazdag trópusi esőerdők: Taxodiaceae, Palmae (pálmafélék), Sequioa (mammutfenyő)
A Föld képe a korai eocénben
~ 55 millió éve:
1. Mérsékelt övi lombhullató erdők
(arktotercier flóra)
2. Babérlombú erdők
3. Trópusi esőerdők
3. Oligocén (37-24 m. é.)
• Kettős flórakép: Fokozatos enyhe lehűlés hatására a mérsékelt övi elemek aránya növekszik,
az időszak végére eléri a trópusiak mennyiségét
4. Miocén (24 - 5,5 millió év között)
• Még mindig a mainál jelentősen melegebb éghajlat → szubtrópusi növényzet Grönlandon.
• Egyes zárvatermő-csoportok egyöntetű megjelenést vesznek fel, megindul a ma is elterjedt
rokonságok, valamint növénytársulások differenciálódása.
5. Pliocén (5,5 - 2,5 millió év között)
• Általános flóraelszegényedés.
• Közép-Európából eltűnnek a pálmák, Dél-Európa flóraképe hasonló a maihoz.
• A Kárpát-medencét a Pannon-beltó tölti ki.
Kainozoikum: Negyedidőszak (2,5 m. évtől a jelen korig)
1. Pleisztocén (2,5 millió évtől 10 ezer évvel ezelőttig)
• Európában fokozatosan kialakul a szárazulatok és tengerek megoszlásának mai képe.
• Erősödik a hegységek lepusztulása és a belső medencék feltöltődése.
• A mállási folyamat eredményeként kialakul a mai természetes és mesterséges vegetációt
hordozó termőföld.
• A periodikusan ismétlődő erős hőmérsékleti ingadozások hatására általában szegényedett a
flóra.
• A glaciálisok - interglaciálisok alatti észak - déli „vándorutat” egyre kevesebb faj tette meg, az
elterjedési területek összezsugorodtak, a széleken refúgiumok jöttek létre.
A szárazföldi jégtakaró
kiterjedése és az állandóan
fagyott talaj déli határa
Európában az utolsó
eljegesedés
hidegmaximuma alatt
Jelenkor – Holocén (10 ezer évtől máig)
• Növénytermesztés- majd nemesítés kezdetei.
• Erdőirtások, a művelt területek arányának fokozatos növekedése a
természetes flóra rovására.
• Első, emberi hatásnak betudható kihalások.
• Esőerdők területének csökkenése.
• Feltehetően sok, sohasem leírt faj örökre eltűnik.
A Kárpát-medence jelenlegi flórájának kialakulása az utolsó eljegesedés vége óta
Posztglaciális (kezdete kb. 8500 évvel i. e.)
IV.
Preboreális
(i. e. 8500-7000)
fenyő-nyír
V.
Boreális
(i. e. 7000-5500)
mogyoró
VI.
Atlantikus
(i. e. 5500-2500)
vegyes tölgyes
VII.
Szubboreális
(i. e. 2500-800)
tölgyes-bükkös
VIII.
Szubatlanti
(i. e. 800-i. sz. 100)
bükk
IX.
Legújabb kor
(i. sz. 100-tól máig)
erdőhasználat